[Tajfutas] VB 2021 nosztalgia vagy új jövőkép?

[György Bozán]

Az idei WOC long pályák 1972-es reminiszcenciákat ébreszthetnek a hajdani,
csodaszámba menő magyar sikerek még élő tanúiban, amikor még a 19 éves
Horváth Magdi is éremesélyes helyen állt, kevéssel a gyűjtőpont előtt.



Akkor Jerker Axelsson a betliző svéd tajtékozott, hogy az nem tájékozódási
verseny, ahol a domborzatrajz felismerhetetlen, mert a szintvonalak
eltűnnek a homokkősziklák érzékelhetetlen magasságú foltjai alatt.

https://www.dropbox.com/s/p97rqvmbugnar1m/WM_1972_20K_Map_Individual_Men.png?dl=0



Kelemen Janónak érdemes rátekinteni a ’72-es térképre, ahol a cél mellett,
a terep legváltozatosabb 1 km2-es részére nem tettek pontot, mert a finn
ellenőrzőbíró, Osmo Niemäla fair verseny akart. Márpedig a homokkősziklás
oldalakat és különösen a sziklalabirintusokat NEM lehet korrekten
kijavítani. Legfeljebb jelezni lehet, hogy egy, esetleg 60 cm széles induló
repedésben fel lehet menni, miközben a mellette lévő 2 m szélesen
beindulóban pedig nem. (Mindezt ábrázolni 10 ezerszeres kicsinyítésben)
Akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a sziklalabirintus leküzdése
térbeli feladat, csak nevében hasonlít a célterületeken kitűzhető kordon
hálóhoz.



Az idei WOC sprint is hozott valami különöset a mesterségesen kialakított
akadályokkal és többszintű kereszteződésekkel, ami megítélésem szerint
irreálissá tette a versenyt.

Lehet hogy a mesterséges térbeli labirintusokban való eligazodás felé vezet
a jövő útja?

De az már nem tájékozódási FUTÁS lesz szokványos terepeken, amire a világ
sok országában fel lehet készülni, hanem asztal mellett megoldandó
számítógépes feladat.



Nagyon egyet értek Sünnel, hogy egyeseknek

„Nem a fair verseny a legfontosabb, hanem a nézők-TV szponzorok
kiszolgálása”



Bx
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <http://lazarus.elte.hu/pipermail/tajfutas/attachments/20210714/5d60a63c/attachment.html>