III. évf . térképszerkesztés - tervezés tételek

[Farago Imre]

III. évfolyam – Térképszerkesztés-tervezés gyakorlat I. félév – 
Kollokvium tételek
2004

1)	A térkép fogalma. A térképek méretarány szerinti csoportosítása. 
Tömegtérképek. Térképszerkesztési alapanyagok. 
2)	A térképtükör és típusai. A térképmakett. A kivágat. A térképlap 
megformálása. Műszaki jelek a térképen (a tükör és a műszaki jelek 
kapcsolata). A jelkulcs és jelmagyarázat.
3)	A manuális és a digitális térképkészítési eljárás folyamata, 
munkarészei.
4)	A térképi tartalom. A térképi ábrázolás szempontjai. A tárgyak és 
jelenségek belső- és külső ismérvei. A térképi elemek. 
5)	A térképi ábrázolás módszerei. Ábrázolási módszerek alkalmazása a 
tömegtérképeken. 
6)	A generalizálás, szakaszai, szabályok. 
7)	Jellemző domborzatábrázolási módszerek a mai térképeken. Az 
alkalmazott domborzatábrázolás, a méretarány és a térkép típusának 
kapcsolata.
8)	A vízrajz részei és ábrázolása.  
9)	A határok.  Fogalmi kategóriái és ábrázolásuk.
10)	A közlekedési elemek csoportjai, jellemzői, lehetséges kategóriái és 
ábrázolásuk.
11)	A földfelszín fedettsége. A fedettség ábrázolása a különböző 
méretarányokban. 
12)	A névrajz részei. A névrajzzal szemben támasztott követelmények. A 
kartográfiai névtípusok és a fogalmi kategóriák kapcsolata.
13)	Pontra, és pontszerűen viselkedő felületre vonatkozó nevek. 
14)	Felületre vonatkozó nevek.
15)	Vonalas elemekre vonatkozó nevek. 
16)	A tipográfia szerepe a kartográfiában. A betűk jellemző 
tulajdonságai, tipográfiai csoportosítása.
17)	Kiegészítő információk a tömegtérképeken.
18)	A magyar településnév-adás jellemzői és változásai. 
19)	A helységnévtár és tartalma. Helységnévtár-korszakok Magyarországon. 
20)	A magyarral szomszédos országok hivatalos településnév adása.
21)	A magyar közterületnév-adás. A közterület-nevek ábrázolása.
22)	A víznevek, a határnevek és a jellemző földrajzi pontok neveinek 
változása a magyar nyelvben. 
23)	A magyarral szomszéd nyelvek főbb helyesírási sajátságai, különleges 
karakterek.
24)	A táj. A magyar természetföldrajzi tájbeosztások. Kettős 
tájszemlélet a magyar kartográfiában. A magyar és a szomszéd nemzetek 
tájszemléleti különbsége, ezek hatása a térképi névrajzra.
25)	A történeti-földrajzi és néprajzi tájak. Ábrázolásuk a 
tömegtérképeken. A természetföldrajzi, a történeti-földrajzi és a néprajzi 
tájak kapcsolata. (példákkal)
26)	A betűk jellemző tulajdonságai. Betűcsoportok. 
27)	Közigazgatási hierarchia Magyarországon és a szomszéd országokban 
(idegen nevekkel és példákkal).
28)	Névrajzi fogalmi csoportok és kategóriák a tömegtérképeken. 
(Csoportok és alcsoportok, definiálások, megjelenés az egyes 
térképtípusokon.)


Budapest, 2004. december 15.					Faragó Imre