Almássy tér VII. Erzsébetváros (1879). Wesselényi utca 57., Barcsay utca 16. és 11., Almássy utca 3., Tivadar utca 1. és 2., Wesselényi utca 59., Vörösmarty utca 2. és Csengery utca 1. között.
Almássy utca VII. Erzsébetváros (1884). Dohány utca 84-től Almássy tér 6-ig.
A névadó Almásy (Almássy) család birtokolta a mai VII. kerület területének egy részét. A család egyik különösen kiemelkedő tagja: ~ Pál (1818—1883) a debreceni országgyűlés elnöke volt 1849. április 14-én, a Habsburg-ház trónfosztásakor. Az emigráció után is részt vett Habsburg-ellenes mozgalmakban, ezért 20 évi várfogságra ítélték, de 1866-ban kegyelmet kapott.
Almássy utca III. Csillaghegy. Lásd: Karácsony Sándor utca
Almássy: valószínűleg Almássy Pálról.
Alvinc utca XX. Gubacsipuszta (1932). Hunyadi János tér 7-től Nagykőrösi út 227-ig.
Alvinci út II. Rézmál, Törökvész (1900). Előzőleg: Külső Nagy Rókus utca (1874), Aussere Grosse Rokus Gasse. Marczibányi tértől Bimbó út 100-ig.
Alvinc. Helység Alsó Fehér vármegyében. Ma Románia: Vin u de Jos. Kastélyában ölték meg 1551-ben Fráter (Martinuzzi) Györgyöt. 1849 februárjában Bem tábornok itt győzött az osztrákok ellen egy csatában.
Andrássy tér XVI. Rákosszentmihály (1946). Előzőleg: Gróf Andrássy Gyula tér (1910-es évek). Hermina út 54. és Párta utca 22-nél.
Andrássy út VI. Terézváros (1990). Elôzô neve: Népköztársaság útja (1957), Magyar ifjúság útja (1956 október), Sztálin út (1950), Andrássy út (1886), Sugár út (Radial Strasse) (1883), Maurer Gasse (Kőműves utca) (1840-es évek),149 Elbogen Gasse (Könyök utca) (1768), Herminen Platz (Hermina tér) (1840-es évek) egy része, ez korábban Schiffmanns Platz (Hajós tér) volt. Bajcsy-Zsilinszky út 11-től Dózsa György út 92/b-ig.
Andrássy Gyula gróf (1823—1890): politikus, honvédelmi miniszter, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgatósági tagja. 1847-ben országgyűlési képviselő, a szabadságharc idején Zemplén vármegye főispánja, majd nemzetőreinek parancsnoka. 1849 tavaszán Görgey Artúr segédtisztje volt, majd Törökországban folytatott diplomáciai tevékenységet. 1851-ben távollétében halálra ítélték és "in effigie" (jelképesen) felakasztották. 1858-ban amnesztiával hazatért és országgyűlési képviselő lett. Részt vett a kiegyezés előkészítésében, majd mint miniszterelnök Simor János hercegprímással együtt helyezte a koronát I. Ferenc József fejére az 1867. június 8-i koronázáskor. Nevéhez fűzôdik a dualista állam kiépítése és megszilárdítása. Németbarát külpolitikát folytatott. Hercegovina megszállása után az uralkodó felmentette a miniszterelnöki tevékenység alól. Visszavonult a politikai élettől. A Fôvárosi Közmunkák Tanácsa elsô elnöke (1871—1890). A kezdeményezésére létrejött VI. kerületi Sugár utat érdemei elismeréseként még életében róla nevezték el. Pest szabad királyi városa 1871. november 13-án "a fôváros felvirágoztatása körül szerzett érdemekért" díszpolgári címmel tüntette ki.
Arad utca II. Hársakalja (1920-as évek). Hidegkúti út 74-től Nedű utca 25-ig.
Aradi utca III. Csillaghegy. Mátyás király út 47-től Jókai utca 18-ig.
Aradi utca IV. Újpest (1882 előtt). Dugonics utca 16-tól Árpád út 46-ig.
Aradi utca VI. Terézváros (1874). Jókai utca 1-től Bajza utca 42-ig.
Aradi utca XVI. Rákosszentmihály. Csallóközi utcától a Szilas-patakig.
Aradi utca XX. Pesterzsébet (1920-as évek). Mártírok útja 35-től Nagykőrösi út 29-ig.
Aradi utca XXI. Csepel-Szabótelep, Csepel-Kertváros (1991). Katona József utca 39-től Rákóczi térig.
Aradi utca XXII. Baross Gábor-telep (1920 előtt). Csiperke utca 2-től Ispiláng utca 39-ig. Arad. Város Arad vármegyében. Ma Románia: Arad. Szomorú nevezetessége, hogy 1849. október 6-án itt végezték ki az 1848-1849. évi elbukott szabadságharc egy ezredesét és 12 tábornokát.
Aradi vértanúk útja XXI. Királyerdô (1948). Előzőleg: Vaskapu utca (1937), Villányi utca (1941). Szentmiklósi út 26-tól Mária utca 25-ig.
Aradi vértanúk: az 1848-1849. évi elbukott szabadságharc 1849. október 6-án Aradon kivégzett 12 tábornokának és egy ezredesének összefoglaló neve.
Asztalos Sándor utca XX. Pesterzsébet (1890-es évek). Jókai Mór utca 13-tól Nyáry Pál utca 12-ig.
Asztalos Sándor (1821-1857): honvéd alezredes. 1849. február 8-án az ő vezetésével verték ki Újarad várából az ellenséget.
Aulich utca IV. Újpest (1908 előtt). Tél utca 144-től ősz utca 137-ig.
Aulich utca V. Lipótváros (1900). Szabadság tér 13-tól Hold utca 12-ig.
Aulich utca XIX. Kispest (1910). Derkovits Gyula utca 40-től a MÁV lajosmizsei vonaláig.
Aulich utca XVI. Rákosszentmihály (1910-es évek). György utca 39-től Szilas-patak utca 66-ig.
Aulich utca XX. Kossuthfalva (1910-es évek). Pirók Gyula utca 35-től Mártírok útja 140-ig.
Aulich Lajos utca XV. Rákospalota (1920-as évek). Wesselényi utca 54-től Szentmihályi útig.
Aulich Lajos (1793—1849): honvéd tábornok, 1849. október 6-án Aradon kivégezték.

Bajza köz XIX. Wekerletelep (1910). Bercsényi utca 37-től Dobó Katica utca 72-ig.
Bajza köz XX. Pesterzsébet (1946). Bajza utca 3-nál nyíló zsákutca
Bajza utca VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros (1878) Elôzô neve: Hajtsár út (1874), Viehtrieb Weg (Marhahajtó út). Eredetileg a Podmaniczky utcától a Lendvay utcáig, az 1890-es években a Városligeti fasorig, 1911-től a Damjanich utcáig kiterjesztve. Damjanich utca 20-tól Podmanicky utca 81-ig. A házszámok az 1-től 13-ig és a 2-től 16-ig a VII., a nagyobbak a VI. kerülethez tartoznak.
Bajza utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cserhida utca
Bajza utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Alapkő utca
Bajza utca XVIII. Liptáktelep (1941). Vaslemez utcából nyíló zsákutca.
Bajza utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). Dobó utca 30-32-től Nagysándor József utca 87-ig.
Bajza József tér XV. Rákospalota. Lásd: Sípos tér
Bajza József utca IV. Újpest (1914). Eötvös utca 2-től Eperjesi utca 9-ig.
Bajza József utca XVII. Rákoshegy (1910-es évek). Előzőleg: Bajza József utca. Batthyány utca 22-ig zsákutca, onnan Lőrinci út 44-ig.
Bajza József (1804—1858): költő, publicista, irodalomszervező, folyóirat-szerkesztő. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Kisfaludy Társaság alapító tagja.
Ballagi Mór utca XI. Kelenföld (1910). Eredetileg a Bartók Béla úttól a Than Károly utcáig. 1938-ban az Etele út és a Than Károly utca közötti része Etele tér, a Fraknó tér és Etele tér közötti szakasza Wartha Vince utca lett. 1944-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Kémeri Nagy utcának nevezte el, de a határozat nem lett végrehajtva. Bartók Béla út 132-től Fraknó térig.
Ballagi Mór (1815—1891): nyelvész, protestáns teológus, lapszerkesztő. A szabadságharc idején tiszt, 1849. júniusától századosként a hadügyminisztérium elnöki osztályának titkára. Pest városa, majd a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Bányai Júlia utca XVIII. Újpéteritelep (1946). Vezér utca 4-től Nemes utcáig.
Bányai Júlia (1824—1883): az 1848—1849. évi szabadságharc katonája. Férje, Sárossy Gyula nevén jelentkezett a honvédségnél. Kolozsvárnál csapatával fedezte a seregek visszavonulását. Fôhadnagyi, majd századosi rendfokozatot szerzett. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált. 1850-ben a Mack Károly-féle összeesküvés résztvevôjeként visszatért Erdélybe, de innen újra Törökországba szökött. Kairóban halt meg.
Böszörményi út XII. Krisztinaváros, Németvölgy (1900). Németvölgyi út 2-től Apor Vilmos tér 1-ig. Böszörményi László (1824—1869): függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő. A szabadságharcban tisztként szolgált, utoljára Klapka György parancsôrtisztje volt Komáromban. 1867-1868-ban a 48-as párt lapjában, a Magyar Újságban tiltakozott a kiegyezés ellen. Leközölte Kossuth Lajos Deák Ferenchez írott híres levelét (Kasszandra-levél). Emiatt egy évi börtönre ítélték, ahol meghalt.
Batthyány tér I. Víziváros (1905). Bem rakpart 28., Fő utca 41., Batthyány utca 2., Markovits Iván utca 1., Fő utca 39., valamint Bem rakpart 27. között.
Batthyány utca I. Víziváros (1879). Fő utca 54-től Várfok utca 13-ig.
Batthyány utca III. Csillaghegy (1930-as évek). Mátyás király út 36-tól Árpád utca 29-ig.
Batthyány utca IV. Újpest (1908 előtt). Baross utca 51-től Attila utca 82-ig.
Batthyány utca XIX. Kispest (1872). Üllői út 273-tól Nagykőrösi útig.
Batthyány utca XV. Rákospalota (1893). Fő út 56-tól a MÁV váci vonaláig.
Batthyány utca XVI. Rákosszentmihály (1890-es évek). Budapesti út 62-től Csömöri út 77-ig.
Batthyány utca XVII. Rákoshegy (1910-es évek). Melczer utca 26-tól Bocskai István utca 15-ig.
Batthyány utca XXII. Nagytétény (1910-es évek). Szentháromság utca 19-től Társasház utca 6-ig.
Batthyány utca XXIII. Soroksár. Templom utca 162-től Fodrász utca 1-ig.
Batthyány Lajos utca XVIII. Bókaytelep, Gloriett-telep (1946). Margó Tivadar utca 32-tôl Dalmady Gyôzô utca 13-ig.
Batthyány Lajos gróf (1806—1849):nagybirtokos, országgyűlési képviselô, az elsô magyar miniszterelnök. 1849. január 8-án Windischgraetz Alfréd táborszernagy elfogatta és felségárulás vádjával bíróság elé állíttatta. 1849. október 6-án a pesti Újépület udvarán kivégezték. Halálának helyén a Lipótvárosban – a Báthory utca és Hold utca keresztezôdésénél – örökmécses áll.
Bem rakpart I. Víziváros, II. Felhévíz, Víziváros (1951). Előzőleg: Mónus Illés rakpart (1945), Margit rakpart (1874), Donau Zeile (Duna sor). Széchenyi-Lánchídtól a Margit hídig.
Bem utca III. Csillaghegy (1930-as évek). Mátyás király út 50-től Aradi utca 12-ig.
Bem utca IV. Újpest. (1920-as évek vége). Váci út 49-től Baross utca 30-ig.
Bem utca XIX. Kispest (1901). Irányi Dániel utca 25-től Magyar László utca 32-ig.
Bem utca XV. Rákospalota (1893). Pozsonyi utca 31-től Fő út 86-ig.
Bem utca XVII. Rákoshegy (1920-as évek). Bajza utca 70-től Rákóczi Ferenc utca 81-ig.
Bem utca XVIII. Rendessytelep (1925). Előzőleg: Bánya utca (1910-es évek). Üllői út 326-tól Egressy Gábor utca 37-ig.
Bem utca XX. Pesterzsébet (1900-as évek). Kende Kanuth utca 39-től Jókai Mór utca 10-ig.
Bem apó utca XVI. Sashalom (1920-as évek). Pósa Lajos utca 5-től Pesti határútig.
Bem József tér II. Felhévíz, Országút, Víziváros (1950). Bem rakpart 48., Lipthay utca 1. és 2., Frankel Leó utca 1. és 2., Fekete Sas utca 1. és 2., Bem József utca 1. és 2., valamint Fő utca 83. között.
Bem József utca II. Országút, Víziváros (1934). Bem József tér 3-tól Margit körút 35/b-ig.
Bem József utca XXII. Budafok (1948). Kiránduló utca 11-től Gádor utca 84-ig.
Bem tábornok utca XXII. Nagytétény (1991). Dózsa György út 132-től Bartók Béla út 73-ig.
Bem József, Bem, Jozef (1794—1850): lengyel katonatiszt, magyar honvéd tábornok, az 1848-1849. évi szabadságharc egyik kiemelkedô alakja. 1830-1831-ben a lengyelek oroszellenes felkelése tüzérségének irányítója volt. A bukás után emigrált és Nyugat-Európában tevékenykedett. 1848 tavaszán Galíciában tűnt fel, majd októberben a forradalmi Bécsben a véderô parancsnoka. A bukás után Magyarországra menekült. Kossuth december elsején az erdélyi hadsereg fôparancsnokának nevezte ki. Itt nagy hadi sikereket ért el. Az oroszok támadásait azonban már nem tudta visszaverni, és Segesvárnál döntô vereséget szenvedett tôlük. A bukás után Törökországba emigrált, mohamedán hitre tért, és Murad Tevfik pasa néven a meghódított Szíria katonai parancsnokaként halt meg.
Berzenczey utca IX. Ferencváros (1938). Mester utca 34-től Üllői út 63-ig.
Berzenczey László (1820—1884): Kossuth Lajos barátja, erdélyi kormánybiztos a szabadságharc idején. 1848-ban ő szervezte a székely fölkelést. Kossuthtal együtt emigrált. Körül utazta a földet. A kiegyezés után hazatért. 1873-ban az őshaza keresésére Ázsiába ment, de miután nem találta meg, hazatért.
Bezerédj utca IV. Megyer (1932). Szabolcska Mihály utca 17-től Megyeri út 80-ig.
Bezerédj utca VIII. Józsefváros (1874). Csokonai utca 10-től Köz-társaság tér 1-ig.
Bezerédj utca XVIII. Liptáktelep (1926). Reviczky Gyula utca 49-től Dembinszky utca 22-24-ig.
Bezerédj István (1796—1856): Tolna megyei földbirtokos, reformpolitikus, megyéjének ellenzéki követe az országgyűléseken. Az 1848-1849-es első népképviseleti országgyűlés képviselője. ő volt az elsô az országban, aki a robot és a kilenced megváltásáról 1838-ban szerződést kötött medinai jobbágyaival, és az engedőleges örökváltsági törvény alapján 1840-ben felszabadította kakasdi jobbágyait. A közteherviselés megvalósításának következetes harcosa, aki önkéntes adózást is vállalt. Buda szabad királyi főváros 1845. május 19-én "a haza és különösen a városok ügyeinek elômozdítása körül szerzett érdemekért" díszpolgári címmel tüntette ki. 1850-ben halálra ítélték, de kegyelmet kapott.
Branyiszkó út II. Törökvész (1929). Pasaréti út 93-tól Orló utca 20-ig.
Branyiszkó. Község. Ma Szlovákia: Pod Braniskom. 1849. február 5-én, a tavaszi hadjárat egyik győztes csatáját vívta itt a honvéd sereg Guyon Richárd ezredes parancsnoksága alatt.
Bulyovszky tér XVII. Rákoshegy. Lásd: Tessedik tér
Bulyovszky utca VI. Terézváros Lásd: Rippl Rónai utca
Bulyovszky utca XVII. Rákoshegy (1910-es évek). Előzőleg: Berta utca (1892). Ferihegyi út 137-től Táncsics Mihály utca 22-ig.
Bulyovszky Gyula (1827—1883): ügyvéd, újságíró, az 1848-as márciusi ifjúság egyik vezetője. A Nefelejts, a Hölgyfutár, a Sürgöny szerkesztője. A közeli Pesti út 107. számú – ma is álló – házban született.

Csányi utca VII. Erzsébetváros (1878). Dob utca 46-tól Király utca 49-ig.
Csányi utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). ősz utca 13-tól Kende Kanuth utca 16-ig.
Csányi utca XXII. Budafok (1930-as évek). Kőérberki út 3-tól Arany János út 122-ig.
Csányi László utca IV. Újpest (1991). Bocskai utca 14-től Mártírok útja 22-ig.
Csányi (Csány) László (1790—1849): huszártiszt, földbirtokos, politikus, miniszter. 1848-ban a Közcsendi Bizottság tagja. 1848 júniusától a dunántúli sereg kormánybiztosa. December 31-tôl a fôváros, majd 1849-ben Erdély teljhatalmú biztosa, május 2-tôl közlekedési miniszter. 1849. október 10-én az Újépületben felakasztották.
Csapó utca XVIII. Liptáktelep (1962). Előzőleg: Csokonai utca (1926). Darányi Ignác utca 65-től Vörösmarty utca 63-ig.
Csapó Vilmos (1798—1879): Az 1848-1849-es szabadságharcban honvéd őrnagy. A Tolna vármegyei nemzetőrség őrnagya, az ozorai győzelem egyik szervezője. 1848. november 3-tól ezredes.
Csemegi utca XII. Kissvábhegy(1912). Ráth György utca 40-től Goldmark Károly utca 15-ig.
Csemegi Károly (1826—1899): büntetőjogász. Az 1878. és 1879. évi büntető törvénykönyv megszövegezője. Az 1848-1849. évi szabadságharcban egy általa szervezett szabadcsapat őrnagyaként harcolt. A bukás után bebörtönözték, majd besorozták osztrák katonának. A kiegyezés után igazságügyi államtitkár, majd kúriai tanácselnök. A Magyar Jogászegylet megalapítója és első elnöke.
Csernyus utca XIV. Alsórákos (1900). Tihamér utca 37-től Egressy út 99-ig.
Csernyus (Csernus) Menyhért (1808—1849): pénzügyi tanácsos. Rokonszenvezett ugyan a szabadságharccal, de tevékenyen nem vett részt benne. Véletlen névcsere folytán 1849. október 24-én kivégezték a külföldön tartózkodó Csernátony (Cseh) Lajos helyett, aki korábban a Márczius Tizenötödike című forradalmi lapot szerkesztette.
Czetz János utca III. Csillaghegy (1966). Mátyás király út 85-től Szentendrei útig.
Czetz János (1822—1904): katonatiszt. 1848-ban Mészáros Lázár hadsegéde, majd Bem József mellett az erdélyi hadsereg táborkari fônöke és ideiglenes fôparancsnoka. 1849. május 16-án a nagyszebeni csatában kitűnt érdemeivel és ezért tábornokká léptették elô. A szabadságharc leverése után emigrált. Megírta emlékiratait, majd 1859-ben Olaszországban szervezte a magyar légiót. Az 1860-as években Argentínába utazott. Ott térképészeti intézetet alapított és a Paraguay elleni háborúból is kivette részét. 1870-tôl 1895-ig az Argentin Katonai Akadémia igazgatója volt.
Czuczor utca III. Csillaghegy (1940-es évek). Igló utca 50-től Bivalyos utca 57-ig.
Czuczor utca IV. Újpest (1900-as évek), Hermina utca (1885). Pintér József utca 6-tól Fóti út 11-ig.
Czuczor utca IX. Ferencváros (1872). Előzőleg: István utca (1850), Stefan Gasse (1830-as évek). 23 Közraktár utca 8-tól Lónyay utca 21-ig.
Czuczor utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: Heltai köz
Czuczor utca XIX. Kispest (1930-as évek). Fadrusz utca 18-tól Györffy István tér 1-ig.
Czuczor Gergely utca XVIII. Miklóstelep (1920-as évek). Haladás utca 7-től Ráday Gedeon utca 14-ig.
Czuczor Gergely: (1800—1866): Benedek rendi pap, tanár, költő, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1848. december 21-én Kossuth Hírlapjában megjelent Riadó című verse miatt a bukás után hat évi börtönre ítélték, de két év után szabadult.

Damjanich utca III. Csillaghegy. Lásd: Czetz János utca
Damjanich utca VII. Erzsébetváros (1874). Előzőleg: Aussere Drei Trommel Gasse (Külső Három Dob utca). Rottenbiller utca 35-től Dózsa György út 76-ig.
Damjanich utca XVI. Árpádföld. Lásd: Formás utca
Damjanich utca XVI. Cinkota. Lásd: Lassú utca, Négylovas utca
Damjanich utca XVI. Rákosszentmihály (1910-es évek). Páratlan számok a bal oldalon. Csömöri út 238-tól Baross utca 221-ig.
Damjanich utca XVII. Rákoshegy (1910-es évek). Előzőleg: Damjanich János utca (1910-es évek), Hermina utca (1892). Ferihegyi út 145-től Táncsics Mihály utca 26-ig.
Damjanich utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Tartsay Vilmos utca
Damjanich utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Aszparágusz utca
Damjanich utca XVIII. Újpéteritelep (1898). Törvény utca 72-től Kapocs utca 69-ig.
Damjanich utca XIX. Kispest (1901). Üllői út és Ady Endre út között. Területrendezés miatt megszűnt (1994.
Damjanich utca XX. Kossuthfalva, Pesterzsébet, Pesterzsébet-Szabótelep (1910-es évek). Ady Endre utca 153/b-től Lázár utca 32-ig.
Damjanich utca XXI. Szigetcsúcs. Új Fő úttól Munkás utcáig. Területrendezés miatt megszűnt (1920-as évek).
Damjanich utca XXII. Budafok. Lásd: Gádor utca
Damjanich utca XXII. Budatétény. Lásd: Vidám utca
Damjanich utca XXII. Nagytétény (1920-as évek). Dózsa György út 82-től Bartók Béla út 43-ig.
Damjanich utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tengelice utca
Damjanich János utca IV. Újpest (1997). Erdôsor utcától Szônyi István utcáig.
Damjanich János utca XV. Rákospalota (1922). Szentmihályi út 76-tól Wesselényi utca 20-ig.
Damjanich János utca XXI. Királyerdő (1948). Határ utca 55-től Hollandi utca 189-ig.
Damjanich János (1804-1849): szerb származású honvédtábornok, a szabadságharc legendáshírű vörössipkásainak parancsnoka, majd 1849 nyarától az aradi vár parancsnoka. 1849 október 6-án Aradon kivégezték.
Darányi Ignác utca XVIII. Liptáktelep (1993). Üllői út 365-től Kolozsvár utcáig. Darányi Ignác (1811—1877): ügyvéd, jószágigazgató, gazdasági szakíró. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) titkára, 1848-ban kormánybiztos, 1849-ben nemzetôrkapitány. Nagy érdemei vannak a fásítási mozgalom kialakításában a futóhomokos területeken.
Deák tér XV. Rákospalota. Lásd: Hubay Jenő tér
Deák tér XXI. Csepel-Belváros (1941). Petz Ferenc utca, Katona József utca, Tamássy József utca és Lövölde utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Deák utca III. Csillaghegy (1910-es évek). Jókai utca 2-től Aradi utca 23-ig.
Deák utca XV. Rákospalota (1898). Fő út 73-75-től Hubay Jenő tér 6-ig.
Deák utca VI. Terézváros. Lásd: Szondi utca
Deák utca XVI. Sashalom Lásd: Ôrhalom utca
Deák Ferenc tér V. Belváros, Lipótváros, VI. Terézváros (1866). Elôzô neve: Kohl Markt/Platz (Káposzta piac/tér)1 (1819) vagy Szén tér/piac (der Kohl: káposzta, die Kohle: szén). Juden Markt (Zsidó piac) az Anker ház és a Király utca előtti térség, Türken Platz (Török tér) (1840 körül) az akkori "Török-ház" előtti térség, a mai autóbusz pályaudvar és a Deák Ferenc utca meghosszabbításában lévő park területe, (Vordere) Evangelische Kirche Platz (Evangélikus templom (előtti) tér), a templom előtt és a METRÓ lejárata helyén volt térség. Emmich Gusztáv 1867-ben kiadott térképén a Kohl Platz a mai Deák Ferenc tér, Kohl Markt a Bajcsy-Zsilinszky út Szent István tér és a Deák Ferenc tér közötti szakasza, a Juden Platz (Zsidó tér) az Anker-ház és a Király utca előtti térség volt. A tér 6. számú háza a VI. kerülethez, a többi az V. kerülethez tartozik. Bajcsy-Zsilinszky út, Erzsébet tér, Deák Ferenc utca, Sütő utca, Bárczy István utca, Király utca és Anker köz között.
Deák Ferenc tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Békés Imre tér
Deák Ferenc tér XX. Gubacsipuszta. Rimaszombat utca, Vasút sor és Pöstyén utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Deák Ferenc utca II. Adyliget. Lásd: Dámvad utca
Deák Ferenc utca II. Erzsébetliget (1910-es évek). Hidegkúti út 142-től Honvéd utca 31-ig.
Deák Ferenc utca IV. Újpest (1908 előtt). Előzőleg Nagy Deák Ferenc utca (1882 előtt). (A Kis Deák Ferenc utca a mai Illek Vince utca volt.) A Görgey Artúr utca és az Árpád út között 1982-tôl 1991-ig Rónai Sándor utca volt. Attila utca 33-tól Árpád út 148-ig.
Deák Ferenc utca V. Belváros, Lipótváros (1866). Elôzôleg: Nagy Híd utca (Grosse Bruck Gasse) (1838), Bruck Gasse (Híd utca) (1817)1, Haupt Gasse (Fő utca) (1804), Bastei Gasse (Bástya utca) (1750), Leopold Gasse (Lipót utca) (1695). Apáczai Csere János utca és Vörösmarty tér között zsákutca, többi része a forgalom elől elzárva, csak gyalogosoknak. Vigadó tér 1-től Deák Ferenc tér 3-ig.
Deák Ferenc utca XV. Rákospalota. Lásd: Deák utca
Deák Ferenc utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cibakháza utca
Deák Ferenc utca XVI. Cinkota. Lásd: Vidám verseny utca
Deák Ferenc utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Páncél utca
Deák Ferenc utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Szilárd utca
Deák Ferenc utca XVIII. Liptáktelep (1900-as évek). Hengersor utca és Vaslemez utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1940-es évek).
Deák Ferenc utca XVIII. Újpéteritelep (1934). Előzőleg: Berzsenyi utca (1898), Kis Berzsenyi utca. Nemes utca 55-től Kapocs utca 56-ig.
Deák Ferenc utca XIX. Kispest (1901). Üllői út 250-től Derkovits Gyula utca 55-ig.
Deák Ferenc utca XXI. Csepel-Szabótelep (1911). Táncsics Mihály út 36-tól Ságvári utca 9-ig.
Deák Ferenc utca XXII. Nagytétény (1930-as évek). Sín utca 21-től Barackos út 46-ig.
Deák Ferenc utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tárcsás utca
Deák Ferenc (1803—1876): jogtudós, politikus, országgyűlési követ, illetve képviselô, az elsô felelôs magyar kormány igazságügyi minisztere (1848), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja. Az 1848 elôtti reform-országgyűléseken az ellenzék egyik vezéralakja. Pest városa , majd a főváros törvényhatósági bizottságának tagja. Minden társadalmi osztályban nagy népszerűségnek örvendett. "A haza bölcse"-ként tisztelték. Buda szabad királyi főváros és Pest szabad királyi város 1845. május 19-én "a haza s különösen a városok ügyeinek elômozdítása körül szerzett érdemekért" díszpolgári címmel tüntette ki.
Dembinszky utca VII. Erzsébetváros (1889). Rottenbiller utca 25-től Dózsa György út 66-ig.
Dembinszky utca XV. Rákospalota (1922). Pázmány Péter utca 142-től Rákos út 183-185-ig.
Dembinszky utca XVIII. Liptáktelep (1925). Hunyadi László utca 18-tól Vörösmarty utca 33-ig.
Dembinsky Henryk (1791—1864): honvéd altábornagy. 1830-ban lengyel tábornok. 1849. január és március között a Tisza bal partján összevont fôerôk, a Fel-Dunai hadsereg parancsnoka, majd július-augusztusban a Temesközben összpontosított magyar fôerôk parancsnoka.
Dessewffy utca IV. Újpest (1914). Szent Imre utca 30-tól Vécsey Károly utca 11-ig.
Dembinszky utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Öntözô utca
Dembinszky utca XVIII. Liptáktelep (1925). Hunyadi László utca 18-tól Vörösmarty utca 33-ig.
Dessewffy utca IV. Újpest (1914). Szent Imre utca 30-tól Vécsey Károly utca 11-ig.
Dessewffy utca XVI. Árpádföld. Lásd: Dezsőfia utca
Dessewffy utca XVIII. Miklóstelep. Lásd: Désháza utca
Dessewffy utca XX. Kossuthfalva, Pesterzsébet-Szabótelep (1910-es évek). Bártfa utca 14-től Lázár utca 12-ig.
Dessewffy Arisztid utca XV. Rákospalota (1922). Szentmihályi út 62-től Wesselényi utca 92-ig.
Dessewffy Arisztid (1802—1849): honvéd tábornok. 1849. júliusától a Szeged környékén összpontosított magyar fősereg lovasságának parancsnoka. 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Dunyov István utca XIII. Angyalföld (1966). Váci út 47/a-tól Kassák Lajos utca 66-ig.
Dunyov István: (1816—1889): honvéd alezredes, majd olasz ezredes, a magyar és olasz szabadságharc hőse. 1848-ban hadbíró volt. Világos után öt évig a josefstadti várbörtönben raboskodott. 1859-ben Olaszországba szökött, 1860-ban Garibaldi önkéntesei közé állt.

Egressy út XIV. Alsórákos, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Törökőr (1879). Stefánia út 45-től Szuglói körvasút sor 103/b-ig.
Egressy utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Enying utca
Egressy Gábor utca XVIII. Rendessytelep (1908 előtt). Fáy utca 9-től Lakatos út 20-ig.
Egressy (Galambos) Gábor (1808—1866): színművész. A magyar színművészet hőskorának kiemelkedő alakja. A Bánk bán első sikere az ő érdeme volt. A Nemzeti Színházban játszott, a színpadon bekövetkezett haláláig. 1848. március 15-én ő mondta el a Nemzeti dalt a Nemzeti Színházban. Nemzetőrként harcolt a szabadságharc idején Két hónapig Szeged kormánybiztosa volt. A bukás után Törökországba emigrált, itthon távollétében halálra ítélték. 1851-ben tért haza.
Eötvös tér V. Lipótváros (1879). Előzőleg: Felső Duna sor, Obere Donau Zeile. Roosevelt tér 2., Apáczai Csere János utca 19. és 14. és Belgrád rakpart 35. között
Eötvös út XII. Svábhegy (1946). Előzőleg: Báró Eötvös út (1886). Eötvös József parktól Jánoshegyi útig.
Eötvös utca VI. Terézváros (1872). Elôzô neve: Szeg, (Szög, Zug) utca, Nagel Gasse. Király utca 74-től Podmaniczky utca 31-ig.
Eötvös utca XV. Rákospalota (1898). Hubay Jenő tér 4-től Dembinszky utca 22-ig.
Eötvös utca XVI. Sashalom. Lásd: Lillafüred utca
Eötvös utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Pajta utca
Eötvös utca XVIII. Liptáktelep (1926). Hunyadi László utca 26-tól Vörösmarty utca 41-ig.
Eötvös utca XIX. Kispest (1901). Üllői út 214-től Vak Bottyán utca 59-ig.
Eötvös utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). ősz utca 15-17-től Jókai Mór utca 22-24-ig.
Eötvös utca XXII. Budafok (1930-as évek). Ringló út 133-tól Murányi utca 12-ig.
Eötvös utca XXIII. Soroksár. Lásd: Virágvölgy utca
Eötvös József park XII. Svábhegy (1989). Diana utca 1. és Szépkilátás út 2. között.
Eötvös József utca IV. Újpest (1914). Szent Imre utca 16-tól Mikszáth Kálmán utca 81-ig.
Eötvös József utca XVI. Sashalom (1946). Előzőleg: Báró Eötvös József utca (1910-es évek). Lásd: Lillafüred utca
Eötvös József utca XVII. Rákoshegy (1946). Előzőleg: Báró Eötvös József utca. Kezdetétől zsákutca a Batthyány utcáig. onnan a Lőrinci út 78-ig.
Eötvös József báró (1813—1871): író, költô, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti, igazgató tagja, 1855-tôl másodelnöke, 1866-tól elnöke, a Kisfaludy Társaság tagja, 1848-tól 1867-ig elnöke, 1848-ban miniszter a Batthyány-, majd 1867-ben az Andrássy-kormányban. Mint követ részt vett az 1832-1836-os országgyűlésen, ahol a fôrendi tábla liberális ellenzékéhez tartozott. Az 1843-1844-es országgyűlésben a centrista ellenzék vezére. Buda szabad királyi főváros 1845. május 19-én "a haza s különösen a városok ügyeinek elômozdítása körül szerzett érdemekért" díszpolgári címmel tüntette ki. Pest szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja. 1848-ban az első felelős magyar minisztériumban a vallás- és nevelésügyi miniszter. Több nagy regényt írt, amelyekben hitelesen ábrázolta kora társadalmi viszonyait. Mint vallás- és közoktatásügyi miniszter kidolgozta az általános és kötelezô népoktatásról és a zsidók polgári egyenjogúsításáról szóló törvényt.
Erdôsi utca X. Felsôrákos (1900). Gépmadár parktól Hat ház utcáig.
Erdôsi Imre (1814—1890): piarista tanár, a szabadságharc híres tábori papja Guyon seregében. A branyiszkói csatában önfeláldozó bátorságával tűnt ki. A bukás után eltiltották a tanítástól. 1861-től 1878-ig a kecskeméti piarista rendház főnöke.
Herceg Esterházy Pál utca IV. Újpest (1914). Gróf Apponyi Fanny tértől Gróf Vécsey Károly utcáig.13 Területrendezés miatt megszűnt.
Esterházy Pál Antal herceg (1786-1866): diplomata, az 1848-as Batthyány-kormányban a király személye körüli miniszter. A Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja. Buda szabad királyi főváros 1834. szeptember 12-én díszpolgári címmel tüntette ki.
Esterházy utca VIII. Józsefváros. Lásd: Öt Pacsirta utca, Pollack Mihály tér és Puskin utca
Esterházy utca XV. Rákospalota. Lásd: Régi Palotai utca
Esterházy utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Szikra utca
Esterházy utca XIX. Kispest. Lásd: Mészáros Lôrinc utca
Esterházy: a család Esterházyként írja a nevét, kiejtés szerint Eszterházy, és az utcanévtáblákon is így volt kiírva. Az utcák névadói közül – ha nincs külön említve – nem lehet senkit keresztnévvel azonosítani, mert olyan sok érdemdús embert adott a fôúri család a hazának. Pesti palotájuk ebben az utcában volt. Ma: Pollack Mihály tér.

Ferdinand bastey I. Vár. Lásd: Anjou bástya
Ferdinánd bástya I. Vár. Lásd: Anjou bástya
Ferdinand Gasse I. Vár. Lásd: Petermann bíró utca
Ferdinánd híd VI. Terézváros. Podmaniczky utca és Lehel tér között.
Ferdinand Platz I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Ferdinand Platz V. Lipótváros (1854). (Ferdinánd tér) Nagy Ignác utca, Markó utca, Honvéd utca és Stollár Béla utca között. Beépült a nevezett utcákkal és a Szemere utca egy részével.
Ferdinand Platz I. Vár. Lásd: Kapisztrán tér
Ferdinand Platz IX. Ferencváros. Lásd: Bakáts tér
Ferdinánd tér V. Lipótváros. Lásd: Ferdinand Platz
Ferdinánd tér VI. Terézváros XIII. Angyalföld, Újlipótváros. Lásd: Lehel tér
Ferdinánd tér IX. Ferencváros. Lásd: Bakáts tér
Ferdinánd utca I. Vár. Lásd: Petermann bíró utca
Ferdinánd: öt Habsburg-házbeli magyar király neve: az elnevezéseknél azonban csak V. ~ (1793—1875): osztrák császár, Magyarország és Csehország királya jöhet szóba. 1830-ban koronázták magyar királlyá. Uralkodott: 1835—1848. Visszavonulása után a vasútmodellezésnek élt. Valószínűleg erre utalva nevezték el róla a Nyugati-pályaudvar melletti tereket. A Várban a róla elnevezett kaszárnya adta a tér nevét.
Ferenc József rakpart V. Belváros. Lásd: Belgrád rakpart
Ferenc József sétány V. Belváros. Lásd: Belgrád rakpart
Ferenc József tér IV. Újpest. Lásd: Tanoda tér
Ferenc József tér V. Lipótváros. Lásd: Roosevelt tér
Ferenc József tér XVI. Rákosszentmihály. Lásd: Hôsök tere
Ferenc József tér XXIII. Soroksár. Lásd: Hôsök tere
Ferenc József utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep. Lásd: Táncsics Mihály utca
Ferenc József utca XX. Kossuthfalva, Pesterzsébet. Lásd: Mártírok útja
Ferenc József I. ~ (1830—1916): osztrák császár és magyar király; uralkodott: 1848-1916 között.
Földváry utca IX. Ferencváros (1900). Soroksári út 82-től Gubacsi út 19-ig.
Földváry Sándor (1809—1868) honvéd ezredes, a szabadságharc vörössipkás zászlóaljának parancsnoka, aki a "hősök hőse" jelzőt érdemelte ki.

Gábor Áron köz II. Vérhalom (1954). Előzőleg: 43. utca. Endrődi Sándor utca 15-től Törökvész lejtő 12-14-ig.
Gábor Áron utca II. Pasarét, Törökvész (1930). Előzőleg: Ákos utca (1910) a Szilágyi Erzsébet fasortól a Bimbó útig és Héja utca (1909) a Bimbó úttól a Törökvész útig Szilágyi Erzsébet fasor 47-től Törökvész út 34-ig.
Gábor Áron utca XV. Rákospalota (1910-es évek). Szentmihályi út 88-tól Wesselényi utca 28-30-ig.
Gábor Áron utca XVI. Mátyásföld. Előzőleg: Nagy Gábor utca (1940-es, Nagycenki utca (1920-as évek). Csinszka utca 42-től Nógrádverőce út 27-ig.
Gábor Áron utca XVIII. Ganzkertváros (1922). Vak Bottyán utca 9-11-től Halomi út 106-ig.
Gábor Áron (1814—1849): honvéd őrnagy. Kézdivásárhelyi öntödéjében harangokból mintegy 60 ágyút öntött a szabadságharc alatt. A Kökös-uzoni csatában hôsi halált halt.
Garay köz XIX. Wekerletelep (1910). Határ út 27-től Baross utca 47-ig.
Garay tér VII. Erzsébetváros (1879). Péterfy Sándor utca 51., Garay utca 50., Murányi utca 17., Cserhát utca 8., Alpár utca 2., Sajó utca 1., Cserhát utca 12. és Murányi utca 19. között.
Garay utca III. Csillaghegy. Czetz János utca 36-tól Zrínyi utca 33-ig.
Garay utca IV. Újpest (1908 előtt). Pintér József utca 16-tól Fóti út 23-ig.
Garay utca VII. Erzsébetváros (1879). Rottenbiller utca 3-tól Murányi utca 12-ig.
Garay utca XI. Kelenföld. Lásd: Duránci utca
Garay utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Prodám utca
Garay utca XVI. Sashalom. Lásd: Datolya utca
Garay utca XVIII. Bókaytelep, Gloriett-telep (1908 előtt). Üllői út 545-től Sallai Imre utca 38-ig.
Garay János (1812—1853): költő, egyetemi tanár. A Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Az Obsitos (Háry János) írója. 1848-ban nemzetőr, majd Kossuth Hírlapjának segédszerkesztője. A bukás után bíróság elé került, de csak egyetemi tanári tisztétől fosztották meg.
Gorove utca IV. Újpest, Istvántelek. Lásd: Elem utca
Gorove utca V. Lipótváros. Lásd: Kozma Ferenc utca
Gorove utca VI. Terézváros. Lásd: Lázár utca
Gorove István (1819—1881): közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. 1846-ban a Védegylet igazgatója. 1849-ben részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazásában. A bukás után Törökországba, majd Párizsba ment. 1857-ben hazatért. Pest szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja. Mivel földművelésügyi miniszter is volt, az V. kerületben a Földművelésügyi Minisztérium melletti utcát nevezték el róla.
Görgey udvar I. Víziváros. Lásd: Varsányi udvar
Görgey utca XXII. Nagytétény(1920-as évek). Dózsa György út 126-tól Bartók Béla út 71-ig.
Görgey Artúr utca II. Víziváros. Lásd: Varsányi Irén utca
Görgey Artúr utca IV. Újpest (1991). Elôzô neve: Dózsa György utca (1945), Horthy Miklós utca (1926), Vasút utca (1880-as évek). Klauzál utca 1-től Szilágyi utca 19-ig. 1849-ben ezen az úton vonultak be Görgey Artúr csapatai Újpestre.
Görgey Artúr utca XVI. Sashalom. Lásd: Kartal utca
Görgey Artúr (1818—1914): katonatiszt, honvéd tábornok.1845-ben leszerelt, majd Prágában a Károly Egyetemen vegyész-tanársegéd lett. 1848 márciusában felajánlotta szolgálatait a magyar hadseregnek. Kitűnt határozottságával, ezért néhány hónap alatt tábornok lett, és kinevezték a Felsô-Dunai hadsereg parancsnokává. Kossuth politikáját nem fogadta el teljesen, a tavaszi hadjárat sikerei után nyíltan ellene fordult. 1849. május 7-tôl július 17-ig hadügyminiszter volt. 1849. augusztus 12-én teljhatalmat kapott, és 13-án letette a fegyvert az orosz csapatok elôtt. Klagenfurtba internálták. 1867-ben hazatérhetett, Visegrádon élt. Budapesten halt meg.
Guyon köz II. Törökvész (1930). Pasaréti út 69-től Guyon Richárd utca 22/a-ig.
Guyon Richárd utca II. Törökvész (1930) Gábor Áron utca 24-től Branyiszkó út 21-ig.
Guyon Richard (1812—1856): a magyar szabadságharc angol származású tábornoka. Legnagyobb hőstette 1849. február 5-én a Branyiszkói-hágó elfoglalása volt. A temesvári csatavesztés után Törökországba menekült és Hur id pasa néven török tábornok lett.

Haynau Gasse V. Lipótváros. Lásd: Zrínyi utca
Haynau, Julius Jakob báró (1786—1853): osztrák katonatiszt. 1849 áprilisában az itáliai Bresciában vérbe fojtotta a forradalmi felkelést. 1849 májusától 1850 júliusáig Magyarország teljhatalmú katonai parancsnoka. Buda szabad királyi főváros "kényszer díszpolgára". Ettől a címétől 1948. március 15-én Budapest székesfőváros díszközgyűlése megfosztotta. Az utca elnevezésének idejét nem ismerjük, de az Üstökös című lap 1860. decemberi számában hírt ad az utca nevének megszűntetéséről.
Házmán utca II. Pasarét (1900). Szilágyi Erzsébet fasor 61-től Pasaréti út 68-ig.
Házmán Ferenc (1810-1894): az 1848-as forradalom és szabadságharc elôtt Buda város fôjegyzôje és országgyűlési követe. A szabadságharc bukása után az Egyesült Államokba emigrált. 1848-ban az első felelős magyar minisztérium belügyi államtitkára, majd a külügyminisztérium egyik szervezője. 1849-ben Szemere Bertalannal együtt Orsovánál elrejtette a Szent koronát. Távollétében halálra ítélték. 1867-ben a budaiak hazahívták polgármesternek. 1869-tôl 1878-ig a város országgyűlési képviselôje, az egyik legkövetkezetesebb híve a három város egyesítésének. A cél érdekében Wahrmann Mórral együtt törvényjavaslatot terjesztett elô az országgyűlésen. Az egyesített fôváros fôpolgármesterének jelölték, de néhány szavazat különbséggel lemaradt Ráth Károly mögött. A Fôvárosi Közmunkák Tanácsának tagja (1874-1886).
Hegedűs köz I. Tabán (1880). Döbrentei utca 13-tól Attila út 9-ig.
Hegedűs János (?—1909 után): orvos. Részt vett az 1848-1849. évi szabadságharcban, honvédként harcolt. A népszerű orvos Buda szabad királyi főváros tanácsának, majd az egyesítés után Budapest törvényhatósági bizottságának tagja volt.
Hentzi Platz/tér I. Vár Lásd: Szent György tér
Hentzi, Heinrich (1785—1849): osztrák tábornok, 1849. januárjától Buda várának parancsnoka. Amikor májusban Görgey Artúr a várat ostromolta, megtorlásul hatalmas károkat okozva Pestet lövette. Buda bevételekor sebesülten fogságba került, de sebeibe hamarosan belehalt. Emlékére nagyméretű emlékoszlopot állítottak a téren, amely 1899-ig volt itt és nem hivatalosan róla is nevezték a teret.
Hertelendy utca XII. Krisztinaváros (1900). Alkotás utca 33-tól Ugocsa utca 7-ig.
Hertelendy Miklós (1813—1877): a szabadságharc honvéd ezredese, a 6. huszárezred parancsnoka, az első szolnoki csata hőse.
Honvéd tér V. Lipótváros (1990). Elôzô neve: Néphadsereg tér (1954). Honvéd utca, Markó utca, és Stollár Béla utca között.
A II. világháborúban elpusztult épülettömb helyén.
Honvéd utca II. Erzsébetliget, Kővár (1948). Előzőleg: Levente utca (1922 előtt). Hidegkúti út 104-től Dózsa György utca 24-ig.
Honvéd utca III. Békásmegyer (1910-es évek). Kőbánya utca 22-től Óbor utcáig.
Honvéd utca IV. Újpest. Lásd: Venetianer utca
Honvéd utca V. Lipótváros (1874). Szabadság tér 14-től Szent István körút 13-ig.
Honvéd utca XI. Albertfalva. Lásd: Tomaj utca
Honvéd utca XV. Rákospalota. Lásd: Mozdonyvezetô utca
Honvéd utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Koronafürt utca
Honvéd utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Jászdózsa utca, Jászkisér utca
Honvéd utca XVIII. Szemeretelep (1930). Üllői út 562-től Május 1. térig.
Honvéd utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). Jókai Mór utca 17-19-től Nyáry Pál utca 16-ig.
Honvéd utca XXII. Budafok. Lásd: Pezsgô utca
Honvéd utca XXII. Nagytétény (1910-es évek).63 Koltói Anna utca és a Petőfi Sándor utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Honvéd utca XXII. Nagytétény (1940-es évek). Pintyőke utca 3-tól a MÁV pécsi vonaláig.
Honvéd utca XXIII. Millenniumtelep. Lásd: Majosháza utca
honvéd: az ország védelmét ellátó, rendfokozat nélküli katona. Kisfaludy Károly alkotta szó, amelyet "Az élet korai" című versében írt le elôször. Az V. kerületi utcában áll a Honvédelmi Minisztérium épülete. A főváros a szabadságharc halhatatlan hőseinek emlékét örökítette meg a névadással
Horvát Boldizsár utca XIV. Herminamező (1991). Előzőleg: Kelen József utca (1968). Amerikai út 97-től Kacsóh Pongrác útig
Horvát Boldizsár (1822—1898): jogtudós, politikus, igazságügyminiszter, a kiegyezés után az elsô polgári származású miniszter, 1848-1849-ben országgyűlési képviselô, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Horváth Mihály tér VIII. Józsefváros (1951). Előzőleg: Mária Terézia tér, Kirchen Platz (Templom tér) (1799). Baross utca 69., Kis Stáció utca 12. és 15., Futó utca 1. és 2., Hock János utca 1. és 2., Baross utca 71. és 70., Tavaszmező utca 1., őr utca 4. és Német utca 20. között
Horváth Mihály utca XV. Rákospalota (1930). Előzőleg: József utca (1900). Énekes utca 10/b-től Közvágóhíd utca 15-ig.
Horváth Mihály (1809—1879): történetíró, csanádi püspök, az 1849-es Szemere-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, igazgató tagja.
Hunfalvy utca I. Víziváros (1879). Ilona lépcső 1-től Ostrom utca 1-ig.
Hunfalvy Pál (1810-1891): finnugor nyelvész, etnológus, történetíró. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, igazgató tagja. Budapest törvényhatósági bizottságának tagja. 1848-1849-ben képviselő, a debreceni országgyűlés egyik jegyzője.
Hunfalvy János (1820-1888): földrajztudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, igazgató tagja. Részvevője volt a szabadságharcnak, amely után börtön büntetéssel sújtották.

Ihász utca X. Óhegy (1879). Előzőleg: Vízvezetéki utca (1872). Vaspálya utca 17/c-től Harmat utca 25-ig. Ihász Dániel (1813—1882): honvéd alezredes. Jogot végzett, császári tiszt volt. 1848-ban honvéd hadnagy, 1849 áprilisától alezredes, a vöröstoronyi dandár parancsnoka. Júliusban a cári csapatok kiszorították Erdélybôl és Havasalföldön megadta magát a törököknek. Az emigrációban haláláig Kossuth Lajos titkára. Az 1859-1861-es olasz szabadságharcban ezredesként a magyar légió szervezôje, 1861-1862-ben annak parancsnoka volt.
Irányi utca V. Belváros (1897). Belgrád rakpart 26-tól Károlyi Mihály utca 7-9-ig.
Irányi utca XVIII. Liptáktelep (1925). Mikes Kelemen utca 22-től Barcsay utcáig.
Irányi utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). Köteles utca 95-97-től Nagykőrösi út 89-ig.
Irányi Dániel utca II. Adyliget (1920-as évek). Feketefej utca 31-től Hársakalja utca 30-ig.
Irányi Dániel utca IV. Újpest (1914). Megyeri út 33-tól Baross utca 102-ig.
Irányi Dániel utca XIX. Kispest (1901). Üllői út 236-tól Derkovits Gyula utca 21-ig.
Irányi Dániel (1822—1892): ügyvéd, publicista, politikus, országgyűlési képviselô. A márciusi ifjak egyike. A szabadságharc alatt a Felvidék kormánybiztosa.
Irinyi János utca XVI. Mátyásföld (1946). Előzőleg: Rákosi Jenő utca. Hunyadvár utca 81-től Újszász utca 140-ig.
Irinyi János (1817—1895): vegyész, szakíró. Az 1848-as szabadságharc idején a nagyváradi lőszergyár munkatársa. A biztonsági gyufa feltalálója.
Irinyi József utca XI. Lágymányos (1946). Goldmann György tér 3-4-től Budafoki útig.
Irinyi József (1822—1859): ügyvéd, újságíró, műfordító, író, a Pesti Hírlap, a Pesti Napló munkatársa, 1848-ban a márciusi ifjúság egyik vezetője, népképviselő. A bukás után halálra ítélték, de kegyelmet kapott.
István út VII. Erzsébetváros (1991). Elôzô neve: Landler Jenô utca (1949), István út (1874), Stefans Weg (1866). Eredetileg a Rottenbiller utcától a MÁV szolnoki vonaláig. Egy része Ajtósi Dürer sor lett. Rottenbiller utca 21-től Dózsa György út 54-ig.
István főherceg (1817—1867): József nádor fia. 1847. januárjában helytartó, majd nádor. (A 104. és egyben utolsó aki e méltóságot betöltötte.) 1848. szeptember 23-án lemondott és elhagyta az országot. A Magyar Tudományos Akadémia pártfogója. (Egyedi cím.)
Ivánka utca IX. Ferencváros (1910). Könyves Kálmán körút 13-tól Fék utca 2-ig.
Ivánka Imre (1818—1896):volt osztrák császári főhadnagy, a szabadságharc honvéd ezredese, gróf Batthyány Lajos titkára. Nagy része volt a Jella i  felett Pákozdnál aratott győzelemben. A bukás után bebörtönözték, 1850-ben kegyelmet kapott. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli főjegyzőjévé választották. 1861-tôl országgyűlési képviselő. A Magyar Vöröskereszt létrehozása nagy mértékben az ő munkájának köszönhető.

Jeszenák János utca XIV. Alsórákos (1934). Nagy Lajos király útja 67-től Öv utca 44-ig.
Jeszenák János báró (1800-1849): Nyitra vármegye főispánja és kormánybiztosa a szabadságharc idején. A szabadságharc bukása után halálra ítélték, és 1849. október 10-én Pesten, az Újépületben kivégezték.
Jókai tér VI. Terézváros (1921). Előzőleg: Liszt Ferenc tér egy része (1907), Gyár utca (1874), Fabriken Gasse (1785)1. Mozsár utca 11., Andrássy út 44. és 46., Jókai utca 2. és Mozsár utca 16. között
Jókai utca II. Adyliget. Lásd: Birsalma utca
Jókai utca II. Erzsébetliget (1920-as évek). Hidegkúti út 132-től Honvéd utca 25-ig.
Jókai utca III. Csillaghegy (1910-es évek). Rákóczi utca 20-tól Damjanich utca 51-ig.
Jókai utca IV. Újpest (1908 előtt). Előzőleg: Sándor utca (1882 előtt). István út 13-tól Árpád út 112-ig.
Jókai utca VI. Terézváros (1925). Előzőleg: Gyár utca (1874), Fabriken Gasse (1785)1. Jókai tér 9-től Nyugati tér 1-ig.
Jókai utca XV. Rákospalota (1904). Széchenyi tértől Szőcs Áron utca 13-ig.
Jókai utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cékla utca
Jókai utca XVI. Sashalom. Lásd: Gárda utca
Jókai utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Lövész utca
Jókai utca XVII. Rákoshegy. Szabadság utca 14-től Szilárd utca 13-ig.
Jókai utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep (1912). Lásd: Búzakéve utca
Jókai utca XIX. Kispest (1872). Üllői út 291-től Nagykőrösi útig.
Jókai utca XXI. Csepel-Szabótelep (1920-as évek). Kossuth Lajos utca 14-től Védgát utcáig.
Jókai utca XXII. Budafok. Lásd: Panoráma utca
Jókai utca XXII. Nagytétény. Lásd: Napközi utca
Jókai utca XXIII. Soroksár. Lásd: Fakopács utca
Jókai Mór utca IV. Újpest. Lásd: Jókai utca
Jókai Mór utca XI. Albertfalva. Lásd: Vegyész utca
Jókai Mór utca XVI. Árpádföld. Lásd: Cékla utca
Jókai Mór utca XVI. Mátyásföld, Sashalom. Előzőleg: Vitéz János utca (1945),26 Fokker utca (1920). Veres Péter út 101-től Újszász utca 60-ig.
Jókai Mór utca XVI. Sashalom. Lásd: Gárda utca
Jókai Mór utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: Gyöngytyúk utca
Jókai Mór utca XVIII. Miklóstelep (1910-es évek). Haladás utca 113-tól Ráday Gedeon utca 34-ig.
Jókai Mór utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). Előzőleg: Vezér utca (1890-es évek). Határ út 49-től Nagysándor József utca 127-ig.
Jókai Mór utca XXII. Budatétény (1920-as évek). Nagytétényi úttól Iskola utca 1-ig.
Jókay utca XIV. Herminamezô. Lásd: Uzsoki utca
Jókai (Jókay) Mór (1825—1904): jogász, újságíró, író. A márciusi ifjak egyik vezetője. Részt vett a 12 pont megfogalmazásában, majd minden erejével a forradalom támogatója lett. A bukás után bujdosnia kellett, de felesége komáromi menlevéllel lehetővé tette, hogy szabad legyen. Ezután folytatta írói munkáját. Országgyűlési képviselő. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja. A Petőfi Társaság elnöke. Budapest főváros törvényhatósági bizottságának tagja. Budapest fő- és székváros 1893. március 22-én "50 éves írói jubileuma alkalmából, az irodalom terén szerzett érdemeiért" díszpolgári címmel tüntette ki.
Jósika utca IV. Újpest (1991). Előzőleg: Szüdi György utca (1971), Jósika Miklós utca (1946), Báró Jósika Miklós utca (1914). Görgey Artúr utca 38-tól Vécsey Károly utca 72-ig.
Jósika utca VII. Erzsébetváros (1878). Előzőleg: Winkel Gasse (1838). Csengery utca 19-től Rottenbiller utca 64-ig.
Jósika utca XVI. Árpádföld. Lásd: Páty utca
Jósika utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Kispajtás utca
Jósika utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Jósika Miklós utca
Jósika utca XIX. Kispest (1880-as évek). Attila utca 52-től Vak Bottyán utca 48-ig.
Jósika utca XX. Gubacsipuszta, Pacsirtatelep, Pesterzsébet (1910-es évek). Lenke utca 41-től Orsolya utca 4-ig.
Jósika utca XXII. Budafok (1930-as évek). Panoráma utca 41-től Plébánia utca 67-ig.
Jósika Miklós utca IV. Újpest. Lásd: Jósika utca
Jósika Miklós utca XVII. Rákoshegy (1946). Előzőleg: Báró Jósika Miklós utca. Kezdetétől a Batthyány utcáig zsákutca, onnan Apponyi utca 18-ig.
Jósika Miklós utca XVIII. Liptáktelep (1946). Előzőleg: Báró Jósika Miklós utca (1910-es évek). Darányi Ignác utca 2-től Margó Tivadar utca 3-ig.
Jósika Miklós báró (1794—1865): író, politikus. A történelmi regényírás művészi szintre emelôje. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja. A reform-országgyűléseken az ellenzék támogatója volt. A Kisfaludy Társaság tagja, majd 1842-ben annak igazgatója lett. 1848-1849-ben az Erdély és Magyarország unióját elôkészítô bizottság és a Honvédelmi Bizottmány tagja. 1849-ben a Kegyelmi Szék bírája. A szabadságharc leverése után emigrált.

Károlyi István utca IV. Újpest (1991). Váci út 21-től Templom utca 2-ig.
Károlyi István gróf (1797—1881): földbirtokos, diplomata, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja. 1848-ban Pest vármegye fôispánja. A szabadságharc alatt egy huszárezredet állított fel, ezért 1849-ben Windischgraetz elfogatatta és bebörtönözte. Váltságdíjért szabadult. Újpest az ô birtokán jött létre. Igen sokat tett a település fejlôdésért.
Károlyi Sándor út XV. Rákospalota (1991). Pozsonyi utca 36-tól Ajándék utcáig.
Károlyi Sándor gróf (1831—1906): nagybirtokos, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, országgyűlési képviselô. A Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja. A szabadságharcban a Klapka György vezette Károlyi-huszárezred századosa. 1849-ben emigrált és csak 1861 után jött haza. 1896-ban megalapította a Magyar Gazdaszövetséget. Segítette a szövetkezeti mozgalom kibontakozását. 1898-ban megalapította a Hangya Szövetkezetet. 1896-ban Újpest részére saját költségén kórházat építtetett. Az út korábbi birtokán vezet át.
Kazinczy utca II. Széphalom (1922 előtt). Kossuth Lajos utca 10-től Hidegkúti út 131-ig.
Kazinczy utca IV. Újpest (1908 előtt). Görgey Artúr utca és Kossuth utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1970).
Kazinczy utca VII. Erzsébetváros (1879). Előzőleg: Nagy Kereszt utca és Kis Kereszt utca (1874), Grosse Kreutz Gasse a Király utca és a Dohány utca között, és Kleine Kreutz Gasse (1838) a Dob utca és a Dohány utca között, Kreutz Gasse (1760-as évek), Neu Gasse (Új utca) (1760 körül).76 Weinreich Gasse (Weinreich utca) (1758). Rákóczi út 20-tól Király utca 23-ig.
Kazinczy utca XV. Rákospalota (1883). Fő út 25-től Régi Fóti út 36-ig.
Kazinczy utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Kisvárda utca
Kazinczy utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: Kôtelek utca
Kazinczy utca XVIII. Liptáktelep. Lásd: Darányi Ignác utca
Kazinczy utca. XVIII. Rendessytelep (1926). Lásd: Gáspár utca.
Kazinczy utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Juhász József utca
Kazinczy utca XIX. Kispest (1890). Üllői út 249-től Ady Endre út 58-ig.
Kazinczy utca XX. Kossuthfalva (1910). Zobor utca 72-től Magyar utca 89-ig.
Kazinczy utca XXII. Budafok (1930-as évek). Liszt Ferenc út 21-től Komáromi utca 58-ig.
Kazinczy Ferenc (1759—1831): író, költő, műfordító. Részt vett a magyar jakobinus mozgalomban, ezért hét évi várfogságot szenvedett. A magyar nyelv megújítása fűzôdik nevéhez. A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Lehetséges az elnevezés még: Kazinczy Lajos (1820 —1849): honvéd ezredes, Kazinczy Ferenc fia. 1849. májusától hadosztály-parancsnok. 1849. augusztus 25-én Zsibónál letette a fegyvert. A haditörvényszék golyó általi halálra ítélte, és október 25-én Aradon kivégezték. A tizennegyedik aradi vértanúként is említik. Széphalomban, édesapja mellett van eltemetve.
Kemény Zsigmond utca IV. Újpest. Váci út 100-tól Duna sorig.
Kemény Zsigmond utca VIII. Józsefváros (1876). Eredetileg a Baross utcától a Práter utcáig, 1912-ben a Lósy Imre utcáig. Területrendezés miatt megszűnt. (1970)
Kemény Zsigmond utca XV. Rákospalota. Lásd: őrtűz utca
Kemény Zsigmond utca XVII. Régiakadémiatelep. Lásd: Kecel utca
Kemény Zsigmond utca XVIII. Bókaytelep. Előzőleg: Beöthy Zsolt utca. Üllői út 395-től Margó Tivadar utcáig.
Kemény Zsigmond báró: (1814—1875): író, politikus, a Kisfaludy Társaság tagja, majd elnöke. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja. 1847-ben Erdélyből került a fővárosba. A Pesti Hírlap munkatársa, később a Pesti Napló szerkesztője lett. A magyar történelmi és társadalmi regény úttörője. A szabadságharc alatt képviselő, majd belügyminisztériumi tanácsos.
Kerényi Frigyes köz II. Remetekertváros. Kerényi Frigyes utcától Pinceszeri útig.
Kerényi Frigyes utca II. Máriaremete, Remetekertváros (1938). Előzőleg: Gyűrű utca (1922 előtt). Máriaremetei út 116-tól Zrínyi utca 32-ig.
Kerényi Frigyes: (1822—1852): költô. 1848-1849-ben a pesti nemzetőrség tagjaként vett részt a szabadságharcban.
Kézdivásárhely utca XVIII. Szent Imre-kertváros (1932). Fogaras utca 20-tól Marosvásárhely utca 27-ig.
Kézdivásárhely. Helység Háromszék vármegyében. Ma Románia: Tirgu Secuiesh. Itt volt az 1848-1849. évi szabadságharc idején Gábor Áron ágyúöntödéje.
Királyi Pál utca V. Belváros (1892). Előzőleg: Lövész utca (1874), Schützen Gasse (1805), (Lövöldöző vagy Puskás utca) (1780), Zálogház utca (1790-es évek vége), Unter Ketschkemeter Pastei Gasse (Alsó Kecskeméti bástya utca), Pauliner Pastein Gasse (Pálos bástya utca) (XVIII. század), és Hayducken Gasse (Hajdú utca) (1695), Mittler Gasse (Közép utca). Szerb utca 23-tól Vámház körút 16-ig.
Királyi Pál: (1821—1892): politikus, publicista, országgyűlési képviselő. Az 1848-1849-es szabadságharcban tisztként vett részt. A bukás után a császári hadseregbe sorozták be közkatonának. 1858-tól a Pesti Napló szerkesztője, 1861-tôl Pest város főjegyzője. Sokat fáradozott a főváros zenekultúrájának fellendítése érdekében. Pest szabad királyi város és Budapest fôváros törvényhatósági bizottságának és a Fôvárosi Közmunkák Tanácsának tagja (1874).
Kiss Ernô utca IV. Újpest (1991). Elôzô neve: Pamutgyár utca (1953), Szurday Róbert utca (1947), Kiss Ernô utca (1914). Görgey Artúr utca 2-től Szent László térig.
Kiss Ernô utca V. Lipótváros (1900). Szabadság tér 9-től Hold utca 2-ig. Forgalom elől elzárva.
Kiss Ernô utca XV. Rákospalota (1922). Rákosmező köz 5-7-től Szentmihályi út 11-13-ig.
Kiss Ernô utca XVIII. Rendessytelep )1908 előtt). Tinódi utca 13-tól Lakatos út 14-ig.
Kiss Ernô utca XX. Kossuthfalva (1910-es évek). Vécsey utca 47-től Lázár utca 32-ig.
Kiss Ernô: (1799—1849): császári katonatiszt. 1848-ban felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Októberben tábornokká és a bánsági sereg fôparancsnokává nevezték ki. 1849. január 9-én fôhadiparancsnok lett. 1849. október 6-án az aradi várban kivégezték.
Klapka köz XX. Pesterzsébet-Szabótelep. Előzőleg: Székelyhídi utca egy része. Atléta utca 62-től Klapka utcáig.
Klapka tér XX. Pesterzsébet-Szabótelep (1910-es évek). Ady Endre utca, Török Flóris utca és Klapka utca 46. között.
Klapka utca XIII. Angyalföld (1890). Váci út 43/b-től Tüzér utca 54-ig.
Klapka utca XVII. Rákoshegy (1946). Eredetileg: Klapka György utca. Előzőleg: gróf Bethlen István utca (1920-as évek). Kezdetétől a Batthyány utcáig zsákutca, tovább Bem utca 4-ig.
Klapka utca XIX. Kispest (1901). Üllői út 240-től Derkovits Gyula utca 29-ig.
Klapka utca XX. Pesterzsébet-Szabótelep (1910-es évek). Vágóhíd utca 29/b-től Lázár utca 44-ig.
Klapka utca XXI. Csepel-Rózsadomb (1930). II. Rákóczi Ferenc út 241-től Tinódi utcáig.
Klapka György utca IV. Újpest (1914). Attila utca 89-től Szent László tér 8-ig.
Klapka György utca XV. Rákospalota (1914). Szentmihályi út 68/b-től Wesselényi utca 12-ig.
Klapka György utca XVIII. Liptáktelep (1925). Hunyadi László utca 8-tól Darányi Ignác utca 29-ig. Klapka György: (1820-1892): a szabadságharc honvéd tábornoka. 1849. május 1-tôl 28-ig ideiglenes hadügyminiszter, majd ideiglenes fôparancsnok. Komárom várának utolsó parancsnoka. A megadás feltételei között kikötötte, hogy a várban lévő minden személy büntetlenséget kapjon. Így álneveken sok hazafi kerülte el a megtorlást; közöttük például Jókai Mór is. Az emigrációban 1859-tôl a Magyar Nemzeti Igazgatóság egyik vezetôje, 1866-ban a poroszországi Magyar Légió alapítója és parancsnoka. Hazatérése után 1868-tól országgyűlési képviselô.
Klauzál tér VII. Erzsébetváros (1907). Előzőleg: István tér (1874), Stefans Platz. Dob utca 43., Nagy Diófa utca 33., Nyár utca 38. és 33., 36., Dob utca 45., 2. és Kis Diófa utca 1. között.
Klauzál utca IV. Újpest (1908 előtt). Görgey Artúr utca 2-től Szent László tér 2-ig.
Klauzál utca VII. Erzsébetváros (1879). Előzőleg: Kis Mező utca (1866) , Kleine Feld Gasse (1804) Rákóczi út 38-tól Klauzál tér 8-ig.
Klauzál utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Almásháza utca
Klauzál utca XX. Pesterzsébet (1910-es évek). Mártírok útja 13/a-tól Nagykőrösi útig
Klauzál Gábor utca XXII. Baross Gábor-telep, Budatétény (1920 előtt). Előzőleg: 809. utca. Bíbic utca 13-től Kápolna utca 42-ig.
Klauzál Gábor (1804—1866): politikus. Buda városa 1845. május 19-én "a haza s különösen a városok ügyeinek elô-mozdítása körül szerzett érdemekért" díszpolgári címmel tüntette ki. Az 1848-as Batthyány-kormány ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztere. 1860-tól Deák-párti politikus. Budafokon szőlőtermesztési kísérleti állomást hozott létre.
Kmety utca XX. Pesterzsébet (1889). Ónodi utca 14-től János utca 25-ig.
Kmety György utca VI. Terézváros (1985). Előzőleg: Kmetty utca (1879). Szív utca 39/b-től Munkácsy Mihály utca 16-ig.
Kmety György (1813—1863): a császári seregben főhadnagy; 1849 júniusától honvéd tábornok. Sok sikeres csatát vezetett. A szabadságharc leverése után Törökországba ment, és ott Kursid pasa néven vett részt a krími háborúban. 1853-tól dandártábornok, 1856-ban hadosztályparancsnok a török hadseregben. 1862-ben Londonban telepedett le.
Knézich utca IX. Ferencváros (1879). Kinizsi utca 27-től Bakáts tér 11-ig.
Knézich utca XVI. Rákosszentmihály (1910-es évek). Budapest 1921. évi térképén tévesen: Kinizsi utca. Baross utca 156-tól Gusztáv utca 17-ig.
Knézich utca XX. Kossuthfalva (1910-es évek). Nagysándor József utca 72-74-től Pöltenberg utcáig.
Knézich Károly utca IV. Újpest (1908 előtt). Attila utca 63-tól Nádor utca 23-ig.
Knézich (Knezi ) Károly (1808—1849): a szabadságharc szerb származású honvéd tábornoka. Damjanich János után ő vette át a harmadik hadtest parancsnokságát. Világosnál tette le a fegyvert, s 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Kokárda utca II. Máriaremete, Széphalom (1966). Elôzôleg: Erzsébet utca (1953), Szent Erzsébet utca (1920-as évek), Szentlélek utca (1922 elôtt. Kerényi Frigyes utca 33-tól Áchim András utca 29-ig.
Kolosy tér II. Újlak, III. Újlak (1900). Előzőleg: Lujza tér, Heu Platz (Széna tér) (1822), nyugati fele 1835-ben Pfarrkirchen Platz (Plébániatemplom tér), Haupt Platz (Fő tér), Marckh Platz (Piac tér) (1702). Szépvölgyi út 4. és 5., Evező utca 2. és 3., Lajos utca 43. és 46., Csemete utca 1. és 2., Szépvölgyi út 7. és 6., Lajos utca 34. és 41. között.
Kolosy György (1826—1850): 1848. szeptember 28-án a fővárosba érkező Lamberg, Franz Philipp gróf császári biztost a pesti nép felkoncolta. A felháborodott tömeg egyik vezetője, a később gyilkossággal vádolt Kolosy György egyetemi hallgató női ruhába öltözve Erdélybe szökött. Hadnagyként hősiesen küzdött Bem seregében, 1849. január 1-tôl fôhadnagyként Komáromban szolgált. Júniusban már százados a felsô-tiszai hadseregben. A bukás után elfogták, és 1850. január 23-án az Újépületben kivégezték.
Komárom utca XVIII. Szemeretelep (1930). Vág utca 15-től Pozsony utca 16-ig.
Komárom utca XX. Gubacsipuszta (1932). Ady Endre tér 13-tól Latorca utca 7-ig.
Komáromi út XIV. Alsórákos (1900). Rákos tér 7-től Szuglói Körvasút sor 217-ig.
Komáromi út XXII. Budafok (1930-as évek). Előzőleg: Hegedűs utca (1910-es évek). Promontor utca 10-től Háros utca 132-ig.
Komáromi utca XVI. Rákosszentmihály (1930-as évek). Budapesti út 196-tól Hermina út 81-ig.
Komáromi utca XXI. Csepel-Kertváros (1928). Vágóhíd utca 96-tól Határ út 28-ig.
Komárom: Helység Komárom vármegyében. Ma Szlovákia: Komarno. Várát 1849-ben Klapka György védte. Hetekkel a fegyverletétel után a megadás feltételei között kikötötte, hogy a várban lévő minden személy büntetlenséget kapjon. Így álneveken sok hazafi kerülte el a megtorlást. 1920-ban, amikor a trianoni békeszerződés szerint a város Csehszlovákiához került, Újszőny kapta a Komárom nevet, hogy Magyarországon ne szűnjön meg az 1849-ben nagy dicsőséget szerzett város neve.
Kossuth Lajos tér V. Lipótváros (1927). Széchenyi rakpart 10., Akadémia utca 20. Garibaldi utca 2., Vértanúk tere 1. és 4., Szalay utca 1. és 2., Falk Miksa utca 1. és 2. és Balassi Bálint utca 1. között.
Kossuth Lajos tér XVIII. Lónyaytelep (1930). Üllői út 414., Gyöngyvirág utca, Thököly utca között.
Kossuth Lajos tér XX. (1910-es évek) . Kossuth Lajos utca 29. és 31., valamint Vörösmarty utca között.
Kossuth Lajos utca II. Remetekertváros, Széphalom (1890-es évek). Hidegkúti út 71-től Aszú utcáig.
Kossuth Lajos utca III. Csillaghegy (1910-es évek). Pozsonyi utca 23-tól Kalászi utca 13-ig.
Kossuth Lajos utca V. Belváros (1894). Ferenciek tere 9-től Múzeum körút 1/a-ig
Kossuth Lajos utca XVI. Rákosszentmihály (1890-es évek). Budapesti út 50-től Thököly utca 45-ig.
Kossuth Lajos utca XVIII. Bókaytelep (1908 előtt). Bartók Lajos utca 6-tól Dalmady Győző utca 5-ig.
Kossuth Lajos utca XIX. Kispest (1872). Üllői út 285-től Nagykőrösi út 88-ig.
Kossuth Lajos utca XX. Pesterzsébet (1890-es évek közepe). Helsinki út 31-32-től Nagykőrösi út 57-ig.
Kossuth Lajos utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-Ófalu, Csepel-Szabótelep, Erdőalja (1948). Előzőleg: Kikötő út, Erzsébet utca (1890-es évek), Bender Sarolta utca egy része. Corvin úttól Szent István útig.
Kossuth Lajos utca XXII. Budafok (1900-as évek). Savoyai Jenő tér 1/a-tól Tóth József utca 2-ig.
Kossuth Lajos üdülôpart III. Békásmegyer, Csillaghegy. Kalászi utca 47-től a főváros határáig.
Kossuth Lajos: (1802—1894): ügyvéd, újságszerkesztő, politikus. 1832-ben Pozsonyban, az országgyűlésen egy távollévő mágnás követe. Szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat, amely a reform-ellenzéket népszerűsítette. 1836-1837-ben hasonló szellemben szerkesztette a Törvényszéki Tudósításokat. Lapját betiltották és őt négy évi fogságra ítélték. 1840-ben szabadult és a következő évben megindította Pesti Hírlap című újságot. 1844-ben meg kellett válnia a laptól. Megszervezte az első hazai Iparmű kiállítást, kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság, a Gyáralapító Társaság megalakítását, a magyar áruk védelmére a Védegyletet. Az Ellenzéki Párt elfogadta az általa szerkesztett Ellenzéki Nyilatkozatot, majd 1847-ben ellenzéki programmal megválasztották Pest vármegye követének az országgyűlésbe, ahol az ellenzék vezéralakja lett. 1848 április 7-től az elsô magyar felelôs kormány pénzügyminisztere. 1848 októberében a lemondott Batthyány-kormány helyett a hatalom a szeptemberben létrehozott Országos Honvédelmi Bizottmányra szállt, amely ôt választotta elnökéül. 1849. április 14-én az ô kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés a Habsburg-ház trónfosztását. Ekkor államfôvé, kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc bukása után külföldre menekült. Bejárta Európát és az Egyesült Államokat, hogy támogatókat szerezzen Magyarország felszabadításához. Angliában, majd 1861-tôl Olaszországban, utolsó éveiben Torinóban (Turin) élt. Budapest fő- és székváros 1892. szeptember 14-én "a nagy hazafi 90. éves születési jubileuma alkalmából", mivel " Budapest főváros fejlődése körül is a negyvenes években, különösen pedig 1848-ban elévülhetetlen érdemeket szerzett", díszpolgári címmel tüntette ki.72 Újpest díszpolgára (1889).

Lahner György utca IV. Újpest (1991). Elôzô neve: Sallai Imre utca (1948), Rákosi Jenô utca (1930). Blaha Lujza utca 7-től Szilágyi utca 18-ig.
Lahner György: (1795—1849): katonatiszt, tábornok, a szabadságharc hadiiparának irányítója. 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Lázár utca XX. Gubacsipuszta, Kossuthfalva (1910-es évek). Nagysándor József utca 120-122-től Vasút sor 1-ig.
Lázár utca XXIII. Soroksár. Lásd: Lovas utca
Lázár Vilmos utca IV. Újpest (1914). Attila utca 69-től Klauzál utca 24-ig.
Lázár Vilmos utca XXI. Királyerdô (1948). Előzőleg: Duna utca (1941). Zsák Hugó utca 16-tól Kis-Dunáig.
Lázár Vilmos: (1815—1849): honvéd ezredes. 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Leiningen tér V. Lipótváros, XIII. Újlipótváros. Lásd: Jászai Mari tér
Leiningen út XI. Kelenföld (1931). Etele úttól Rátz László utcáig.
Leiningen utca XVI. Árpádföld. Lásd: Etelka utca
Leiningen utca XIX. Kispest (1946). Előzőleg: gróf Leiningen utca (1910). 1949. december 31-ig a XVIII. kerületi Rendessytelephez tartozott. Derkovits Gyula utca 58-tól a MÁV lajosmizsei vonalát keresztezve Alsóerdősor utca 7-ig.
Leiningen utca XX. Kossuthfalva (1946). Előzőleg: gróf Leiningen utca (1932). Damjanich utca 50-től Klapka utca 105-ig.
Leiningen utca XXIII. Soroksár. Lásd: Zsarátnok utca
Leiningen Károly utca IV. Újpest (1946). Előzőleg: gróf Leiningen Károly utca (1914). Szent Imre utca 2-től Fóti út 119-ig.
Leiningen Károly utca XV. Rákospalota (1991). Elôzô neve: Czabán Samu köz (1954), Leiningen Károly utca (1930). Rákosmező köz 1-től Nagysándor József utca 9-ig.
Leiningen-Westerburg Károly gróf (1819—1849): a német származású katonatiszt, az osztrák császári hadseregben szolgált. A szabadságharc kitörésekor átállt. 1848-ban ôr-nagy a magyar 19. gyalogezredben, 1849 márciusában ezredes, július 1-én tábornok. 1849. október 6-án Aradon kivégezték. Német nyelvű naplóját és leveleit Marczali Henrik fordította le és adta ki.
Lengyel sétány X. Népliget (1935). Könyves Kálmán körúttól a Lengyel emlékműhöz vezető sétány.
A névadás a Magyar-lengyel emlékbizottság kérésére, az 1848-1849. évi szabadságharcban részt vett lengyel légionáriusok emlékművének elhelyezésekor történt.
Lengyel utca XIV. Alsórákos (1900). Nagy Lajos király útja 95-től Vezér utca 132-ig.
lengyel: az utcanévtábla magyarázó szövege: "Szabadságharcunkban a lengyelek légiói a honvédséggel végig vállvetve küzdöttek a közös szabadságért. Vezérük: Woronieczky Mieczislav 1849. október 20-án vértanúhalált halt."
Lenkei utca XVIII. Rendessytelep (1908 elôtt). Üllôi út 284-tôl Nefelejcs utcáig.
Lenkei János utca IX. Ferencváros (1938). Előzőleg: Lenkey utca (1900). Könyves Kálmán körúttól Fék utca 8-ig.
Lenkei János (1807—1850): honvéd tábornok. 1848. májusában századával megszökött Galíciából és hazatérve szolgálatra jelentkezett. 1849 tavaszán rövid ideig Komárom várparancsnoka. Ebben az évben tábornoki rangot kapott. Az aradi vértanúk perének egyik vádlottja volt. A vizsgálati fogságban megôrült, majd meghalt.
Lipthay utca II. Felhévíz (1946). Előzőleg: báró Lipthay utca (1899). Bem József tér 1-től Margit körút 2-ig. Lipthay Béla báró (1827—1899): jogász. A szabadságharcban tisztként harcolt. Világosnál századosként Nagysándor József tábornok parancsôrtisztje. 1860 után országgyűlési képviselő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, a fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alapító tagja (1870-1899), a Kisfaludy Társaság tagja.
Lisznyai utca I. Krisztinaváros (1879). Előzőleg: Szőlőhegy utca, Weinberger Gasse. Tigris utca 2-től Czakó utcáig.
Lisznyai Kálmán utca XV. Rákospalota. Lásd: Acsa utca
Lisznyai Damó Kálmán (1823—1863): költő. Részt vett a szabadságharcban, a bukás után besorozták az osztrák hadseregbe.
Lukácsy Sándor utca XV. Rákospalota (1935). Előzőleg: Sándor utca (1896). Sződliget utca 36-tól Sín utca 31-ig.
Lukácsy Sándor: (1815—1880): kertész, kertészeti szakíró. A szabadságharcban honvéd hadbiztos. 1849-ben Rákospalotán létesített gyümölcskertet és faiskolát, ahol megszervezte a faápolókat képző intézetet. Az 1860-as évektől mint miniszteri biztos támogatta a községi faiskolák létesítését.

Maderspach Károlyné utca XI. Sasad, Sashegy (1930). Homonna utca 12-től Ugron Gábor utca 34-ig. Maderspach Károlyné, Buchwald Franciska (1804—1880): ruszkabányai bányatulajdonos felesége. A szabadságharc alatt támogatta a harcoló honvédeket, majd Világos után a bujdosókat rejtegette. Haynau a szabadságharc leverése után nyilvánosan megvesszőztette. Férje a szégyent nem tudta elviselni és öngyilkos lett.
Március 15. tér V. Belváros (1948). Előzőleg: Eskü tér (1874), Pfarr Platz (Plébánia tér) (1870), Kirchen Platz (Templom tér) (1750), Pfarr Gasse (Plébánia utca), Dreifaltigkeits Platz (Szentháromság tér) (1740), Runde gegen die Kirche (Kör szemközt a templommal) (1700). Kürch Platz (1690). Petőfi tér 1., Galamb utca 2. és 1., Pesti Barnabás utca 2. és 1., Piarista köz 2. és 1., Szabad sajtó út 2. és 3., Duna utca 2., Kéményseprő utca 1., Molnár utca 2. és Belgrád rakpart 27. és a Duna között.
Március 15. tér V. Belváros. Lásd: Egyetem tér
március 15. tér: 1848-1849-ben nevezték így.
Március 15. utca XXII. Nagytétény (1920-as évek). Nagytétényi út 260-tól Tűzmester utca 2-ig.
Máriássy utca IX. Ferencváros (1900). Soroksári út 58-tól Mester utca 75-ig.
Máriássy János báró (1822—1905): honvéd ezredes, Budavár 1849. évi bevételekor hősiességével tűnt ki. A bukás után 18 évi várfogságra ítélték, de 1856-ban kegyelmet kapott. 1869-tôl honvéd ezredes, 1878-tól altábornagy. 1888-ban bárói címet kapott.
Melczer utca XVII. Rákoshegy (1964). Előzőleg: Zrínyi utca (1920-as évek). Ferihegyi út 211-től Lőrinci út 28-ig.
Melczer János (1802—1864): 33 éven át Rákoskeresztúr evangélikus lelkésze. Az 1848-1849. évi szabadságharc alatt tett nyilatkozataiért várfogságra ítélték. Két év múlva szabadult és visszatért Rákoskeresztúrra.
Mészáros Lázár utca XV. Rákospalota. Lásd: Régi Palotai út
Mészáros Lázár: (1796—1858): honvéd tábornok, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Császári ezredes volt, az 1848-1849. évi szabadságharchoz önként csatlakozott. 1848. április 7-én hadügyminiszterré, június 8-án tábornokká nevezték ki, október 1-től a Honvédelmi Bizottmány tagja. A bukás után Törökországba, majd Angliába ment. Távollétében halára ítélték.
Nagysalló utca XII. Németvölgy (1931). Lejtő út 37-től Németvölgyi út 94-ig.

Nagysalló. Helység Bars vármegyében. Ma Szlovákia: Tehovské Lu ny. 1849. április 19-én itt vívták a szabadságharc egyik nagy ütközetét.
Nagy Sándor út I. Krisztinaváros. Lásd: Lovas út
Nagy Sándor út I. Víziváros. Lásd: Hunyadi János út
Nagy Sándor utca IV. Újpest. Lásd: Nagysándor József utca
Nagy Sándor utca V. Lipótváros. Lásd: Nagysándor József utca
Nagy Sándor utca XIX. Kispest. Lásd: Nagysándor József utca
Nagy Sándor utca XX. Pestszenterzsébet. Lásd: Nagysándor József utca
Nagy Sándor utca XXIII. Soroksár. Lásd: Könyves utca
Nagy Sándor: az elnevezés idején így írták Nagysándor József aradi vértanú nevét.
Nagysándor József utca IV. Újpest (1987). Előzőleg: Nagy Sándor utca (1914). Szent László tér 9-től Vécsey Károly utca 27-ig.
Nagysándor József utca V. Lipótváros (1987). Előzőleg: Nagy Sándor utca (1929), Hajnal utca (1886), Morgen Gasse, Rörich Gasse (XIX. század). Hold utca 9-től Bajcsy-Zsilinszky út 46-ig.
Nagysándor József utca XV. Rákospalota (1987). Előzőleg: Nagy Sándor utca (1925). Rákosmező utca 20-tól Szentmihályi út 2-ig.
Nagysándor József utca XIX. Kispest (1987). Előzőleg: Nagy Sándor utca (1872). Üllői út 277-től Nagykőrösi útig.
Nagysándor József utca XX. Kossuthfalva, Pacsirtatelep, Pestszenterzsébet (1987). Előzőleg: Nagy Sándor utca (1890-es évek). Helsinki út 52-től Nagykőrösi út 105-ig.
Nagysándor József (1804—1849): hivatásos katona, császári tiszt. 1848-ban ôrnagyként a Pest megyei nemzetôrség tagja lett. 1849 májusában már tábornokként az elsôk között nyomult be Buda várába. Debrecennél súlyos vereséget szenvedett a többszörös túlerôben lévô orosz hadseregtôl. A fegyverletétel után 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Népfelkelô utca XV. Rákospalota (1954). Előzőleg: Szász Károly utca (1912). Szentmihályi út 42-től Rákos út 68-ig.
népfelkelő: az 1848—1849. évi szabadságharc szabadcsapatai népfelkelésként jöttek létre. Résztvevőit népfelkelőknek nevezték.
Noszlopy utca X. Óhegy (1900). Vaspálya utca 48-tól Száraz utca 47-ig.
Noszlopy Gáspár (1822—1853): nemzetôr ôrnagy. A szabadságharc alatt népfelkelést szervezett a Dél-Dunántúl felmentésére Jellasics ellen. Somogy vármegye kormánybiztosa. Világos után bujkált, 1850-ben elfogták, de sikerült megszöknie. 1852-ben gerillacsapatot szervezett és Ferenc József elfogását tervezték. Ismét hatósági kézre került, s 1853-ban Pesten kivégezték.
Nyáry Pál utca II. Adyliget (1920-as évek). Deák Ferenc utca 5-től Városhatár utcáig.
Nyáry Pál utca V. Belváros (1948). Molnár utca 8-tól Veres Pálné utca 9-ig.
Nyáry Pál utca XV. Rákospalota (1949). Előzőleg: Revízió utca (1933), Imre utca (1890-es évek). Beller Imre utca 165/a-tól Dembinszky utca 30-ig.
Nyáry Pál utca XIX. Kispest (1880-as évek). Üllői út 184-től Vak Bottyán utca 26-ig.
Nyáry Pál utca XX. Pestszenterzsébet (1948). Előző neve: Rudolf utca (1908 előtt). Határ út 61-től Nagysándor József utca 49/a-ig.
Nyáry Pál: (1806—1871): politikus, a liberális nemesség egyik vezetője. 1836-tól Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főjegyzője, 1845-től másod-, 1848-tól első alispánja, országgyűlési követe. 1848. szeptemberétől a Honvédelmi Bizottmány alelnöke. 1849-ben, Debrecenben a Békepárt tagja. Helytelenítette a Függetlenségi Nyilatkozatot. A bukás után 10 évi várfogságra ítélték, 1856-ban szabadult. 1861-től ismét a vármegye alispánja.

Október 6. utca V. Lipótváros (1953). József Attila utca 16-tól Szabadság tér 5-6-ig.
Október 6.: az 1848-1849-es szabadságharc tizenhárom vezető tábornokát és az első felelős magyar miniszterelnököt 1849. október 6-án végezték ki Aradon, illetve a pesti Újépületben. E nap emlékére kapta a valamikori Újépülethez (a mai Szabadság térre) vezető utca a nevét.
Óra köz XII. Istenhegy (1901). Óra út 9-től Lóránt út 20-ig.
Óra út XII. Istenhegy, Orbánhegy (1886). Istenhegyi út 74-től Lóránt út 24/b-ig.
óra: az utca és Diana út 25/c. sarkán álló villa oromfalán lévő óráról nevezte el a Fővárosi Közmunkák Tanácsa. 1849. májusában, Buda ostromakor itt volt Görgey Artúr főhadiszállása.
Ormay udvar XI. Kelenföld (1933). Bikszádi utca 20-tól Ormay Norbert utca 11-ig.
Ormay Norbert utca XI. Kelenföld (1933). Rátz László utcától Tétényi út 72/b-ig.
Ormay (Auffenberg) Norbert báró (1813—1849): honvéd ezredes. Cseh származású osztrák katonatiszt. Nevét Ormayra változtatva részt vett a magyar szabadságharcban. Kossuth hadsegédje, majd a vadászezredek szervezője. 1849. augusztus 12-én Aradon az osztrákok fogságba esett és kivégezték.
Orsova utca XV. Rákospalota. Lásd: Régész utca
Orsova utca XVIII. Szent Imre-kertváros (1926). Lásd: Orsovahida utca
Orsova utca XX. Gubacsipuszta (1932). Kakastó utca 137-től Mártírok útja 260-ig.
Orsova utca XXI. Királyerdô (1937). Szentmiklósi út 182-től Máramaros utca 25-ig.
Orsovai utca XVI. Árpádföld. Lásd: Mazsola utca
Orsovai utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Oszkár utca
Orsovai utca XVIII. Ganztelep. Lásd: Jedlik Ányos utca
Orsovai utca XXII. Budafok (1930-as évek). Ady Endre út 31-től Kocsola utca 28-ig.
Orsova. Helység Krassó-Szörény vármegyében. Ma Románia: Orsova. Különös nevezetessége, hogy 1849 augusztusában határában rejtette el a menekülő Szemere Bertalan társaival a Szent koronát.

Pákozd utca XIX. Kispest (1953). Szegfű utca 11-től Nádasdy utca 130-ig.
Pákozdi tér XIV. Nagyzugló (1964). Mogyoródi út 69., Nagy Lajos király útja 84., Kalapács utca 18. és Angol utca 11. között.
Pákozd: község Fejér megyében. 1848. szeptember 29-én a honvédsereg nagy győzelmet aratott Jellasics tábornok vezette osztrák csapatok fölött.
Pálffy köz XIX. Wekerletelep. Lásd: Tarka köz
Pálffy tér II. Felhévíz, Országút, Víziváros. Lásd: Bem József tér
Pálffy tér XVI. Rákosszentmihály. Előzőleg: gróf Tisza István tér. Ilona utca, Béla utca és Sándor utca között.
Pálffy utca II. Felhévíz, Országút. Lásd: Fekete Sas utca
Pálffy utca III. Csillaghegy. Lásd: Vera utca
Pálffy utca IV. Újpest. Lásd: Chinoin utca
Pálffy: Régi magyar főúri család. Nevezetesebb alakjai: ~ Fidél (1788—1864): főkancellár ~ János (1664—1751): nádor ~ Miklós (1556—1600): országbíró, hadvezér ~ Tamás (1630—1679): püspök, udvari kancellár ~ János (1829—1908): Pozsony vármegye főispánja. Nem lehet tudni, hogy ki volt közülük az utca névadója.
Pálffy János (1804—1857): politikus, író. 1842-től a erdélyi, majd 1848-tól a magyar országgyűlés tagja. Az unió törvényesítésének szentesítésére ő utazott V. Ferdinánd királyhoz. Az első felelős magyar minisztérium államtitkára, az országgyűlés első alelnöke, a Honvédelmi Bizottmány tagja. A bukás után előbb bujkált, később önként jelentkezett. Halálra ítélték, majd kegyelmet kapott.
Perczel Mór utca V. Lipótváros (1900). Szabadság tér 12-től Hold utca 4-ig.
Perczel Mór utca XI. Albertfalva. Lásd: Szalóki utca
Perczel Mór utca XV. Rákospalota (1929). Naspolya utca 1-től Rákospalotai Körvasút sor 23-24-ig.
Perczel Mór utca XX. Kossuthfalva. Lázár utca 5-7-től Mártírok útja 108-ig.
Perczel Mór (1811—1899): honvéd tábornok. Vörösmarty Mihály volt a nevelôje. Az 1840-es években a Tolna vármegyei ellenzék vezére, ismert reformpolitikus, az elsô felelôs magyar kormány külügyminisztériumában osztályfônök. Váltakozó sikerrel harcolt a szabadságharcban, a temesvári vereség után Amerikába emigrált, majd 1867-ben hazatért.
Perényi köz III. Remetehegy (1940). Perényi út 8/a-tól a 16264 helyrajzi számú telekig.
Perényi út III. Remetehegy, Táborhegy (1910). Bécsi út 150-től Remetehegyi út 93-ig.
Perényi: régi magyar történelmi család. Tagjai országos méltóságokat töltöttek be. ~ Imre (?-1519): nádor ~ Péter (1502—1548): erdélyi vajda és kancellár ~ Zsigmond báró (1783—1849): Lásd: Perényi Zsigmond utca
Perényi Zsigmond utca IV. Újpest (1991). Váci út 67-től Attila utca 92-ig.
Perényi Zsigmond: báró (1783—1849): nagybirtokos, Bereg vármegye fôjegyzôje, Ugocsa vármegye alispánja, országgyűlési követ, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató tagja. A fôrendi ellenzék egyik vezéralakja. 1848. július 14-tôl az országgyűlés felsôházának másodelnöke, majd elnöke. Októbertôl az Országos Honvédelmi Bizottmány tagja. A Függetlenségi Nyilatkozat elfogadása után a hétszemélyes tábla elnöke lett. A szabadságharc bukása után Pesten kivégezték.
Petőfi rakpart V. Belváros. Lásd: Belgrád rakpart
Petôfi tér III. Csillaghegy (1948). Előzőleg: Hősök tere (1940-es évek, Erzsébet tér (1920-as évek). Kert sor, Vasút sor és Ráby Mátyás utca között. Területrendezés miatt megszűnt. (1970)
Petôfi tér IV. Újpest. Deák Ferenc utca, Kossuth Lajos utca és Virág utca között. Területrendezés miatt megszűnt (1970)
Petôfi tér V. Belváros (1874). Előzőleg: Untere Donau Zeile (Alsó Duna sor) egy része. Börsen Platz (Börze tér) (1936-ban).35 Március 15. tér 1., Régi posta utca 1., Apáczai Csere János utca 2. és Belgrád rakpart 28. között.
Petőfi tér XV. Pestújhely. Lásd: Ôrjáró tér
Petôfi tér XVI. Mátyásföld (1954). Tatjána utca, Natasa utca és Ezerjó utca között.
Petőfi tér XVII. Rákoshegy. Lásd: Szabad május tér
Petőfi tér XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Szent Imre herceg út
Petőfi tér XIX. Kispest. Lásd: Városház tér
Petőfi tér XIX. Wekerletelep. Lásd: Kós Károly tér
Petôfi tér XXI. Gyártelep (1924). Petőfi utca, Betű utca és Telep utca között.
Petôfi utca II. Remetekertváros (1922 előtt). Kossuth Lajos utca 11-től Bercsényi utca 8-ig.
Petôfi utca III. Csillaghegy (1910-es évek). Rákóczi út 10-től Aradi utca 9-ig.
Petôfi utca IV. Újpest (1882 előtt). István út 11-től Árpád út 110-ig.
Petôfi utca VI. Terézváros. Lásd: Székely Mihály utca
Petôfi utca XV. Rákospalota (1893). Fő út 131-től Kisfaludy utca 6-ig.
Petőfi utca XVI. Cinkota. Lásd: Georgina utca
Petôfi utca XVI. Rákosszentmihály (1910-es évek). Kossuth Lajos utca 97-től Hársfavirág utca 6-ig.
Petőfi utca XVI. Sashalom. Lásd: Sasfészek utca
Petőfi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Szánthó Géza utca
Petőfi utca XVII. Rákoshegy (1948). Előzőleg: Szegedi Albert utca (1921), Katica utca (1892). Széchenyi utca 22/a-tól Bánya parkig.
Petőfi utca XVII. Rákoskeresztúr. Lásd: Kaszáló utca
Petőfi utca XVIII. Bókaytelep, Gloriett-telep (1910-es évek). Üllői úttól Gilice térig.
Petőfi utca XVIII. Kossuth Ferenc telep. Lásd: Táncsics Mihály utca
Petőfi utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Címer utca
Petôfi utca XIX. Kispest (1872). Üllői út 275-től Nagykőrösi útig.
Petôfi utca XX. Pestszenterzsébet (1910-es évek). Bíró Mihály utca 17-től Kossuth Lajos tér 5-6-ig. Területrendezés miatt megszűnt.
Petôfi utca XXI. Gyártelep (1900-as évek). Karácsony Sándor utca 15-től Posztógyár utca 8-ig.
Petőfi utca XXII. Budafok. Lásd: Nagytétényi út
Petőfi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Rézöntő utca
Petőfi Sándor út XVII. Rákosliget. Lásd: Gózon Gyula utca
Petőfi Sándor utca II. Adyliget. Lásd: Feketefej utca
Petôfi Sándor utca V. Belváros (1923). Kossuth Lajos utca 2/a-tól Szervita tér 6-ig.
Petőfi Sándor utca XI. Albertfalva. Lásd: Építész utca
Petőfi Sándor utca XVI. Árpádföld. Lásd: Pemetefű utca
Petőfi Sándor utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Petúnia utca
Petőfi Sándor utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Bábolna utca
Petôfi Sándor utca XXII. Budatétény. Lásd: Aszály utca
Petôfi Sándor utca XXII. Nagytétény (1890-es évek). Nagytétényi út 268-tól a MÁV pécsi vonaláig.
Petôfi Sándor (1823—1849): költô, műfordító. 1847-ig eredeti nevén, Petrovics Sándorként jegyezte verseit. Volt vándorszínész és katona is. 1844-ben a Pesti Divatlapok szerkesztôje, 1846-ban az Életképek munkatársa. Az 1848-as forradalom pesti elôkészítésében részt vett, mint a márciusi ifjak egyik vezetôje. Mozgósító erejű verse, a "Nemzeti dal" március 15-e egyik jelképe lett. Indult az 1848. évi országgyűlési választásokon, de sikertelenül. Honvédnek állt, Bem segédtisztje lett. 1849. július 31-én Segesvárnál az orosz támadás után eltűnt.
Pilvax köz V. Belváros (1923). Petőfi Sándor utca 7-től Városház utca 10-ig.
Pilvax (Pillwax) Károly (?—1849): kávéház-tulajdonos a mai Petôfi Sándor utcában. Itt tartották gyűléseiket 1848-ban azok a fiatalok, akik a forradalom vezetôi lettek.
Piski utca I. Tabán (1879). Döbrentei utca és Attila út között. Területrendezés miatt megszűnt (1936).
Piski utca XVI. Rákosszentmihály (1910-es évek). Vörösmarty utca 24-től Gusztáv utca 11-ig.
Piski utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep (1920-as évek). Naplás út 149-től Ároktő utca 132-ig.
Piski, Piskitelep. Ma Románia: Simerija. Község Hunyad vármegyében. A magyar sereg Bem József vezetésével 1849. február 9-én itt nyert csatát az osztrákok ellen.
Podmaniczky Frigyes tér V. Lipótváros (1983). Bank utca, Vadász utca, Arany János utca és Bajcsy-Zsilinszky út között.
Podmaniczky Frigyes báró (1824—1907): 1848-ban az utolsó rendi országgyűlés felsôházának, majd a népképviseleti országgyűlés felsôházának tagja és jegyzôje. A Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja. 1848 szeptemberétôl a szabadságharc résztvevôje, novemberétôl tiszt. A bukás után közlegényként katona 1850-ig. Utána íróként munkálkodott. 1861-tôl országgyűlési képviselő, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alapító tagja (1871), 1873-1905 között alelnöke. A fővárosi törvényhatósági bizottság tagja. A Magyar Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa. 1889-tôl a Szabadelvű Párt elnöke.
Pongrácz köz X. Laposdűlô (1991). Kőbányai úttól Szalonka közig.
Pongrácz út X. Laposdűlô (1900). Kerepesi út 53-tól Kőbányai út 44-ig.
Pongrácz László (1824—1890): 1848-as honvéd alezredes, aki e rangot Buda várának visszavételekor tanúsított bátor magatartásáért kapta. A fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött. Emigrált, majd 1867-ben hazatért és újra katona lett. Altábornagyként ment nyugállományba. A terület, amelyen az utca van, valamikor a család tulajdona volt.
Pöltenberg utca XX. Kossuthfalva, Pestszenterzsébet-Szabótelep (1910-es évek). Vörösmarty utca 85-től Lázár utca 20-22-ig.
Pöltenberg utca XXI. Csepel-Ófalu (1948). Előző neve: Klostermayer János utca (1900-as évek). Ady Endre út 8-tól Corvin útig.
Pöltenberg utca XXI. Csepel-Ófalu. Ady Endre út és Corvin út között. Területrendezés miatt megszűnt (1930-as évek.)
Pöltenberg utca XXIII. Soroksár. Lásd: Gyékény utca
Pöltenberg Ernô utca IV. Újpest (1890-es évek). Attila utca 77-től Török Ignác utca 25-ig.
Pöltenberg Ernô utca XV. Rákospalota (1931). Szentmihályi út 114-től Wesselényi utca 44-ig.
Pöltenberg Ernô (Ernst Poeltenberg) lovag (1814—1849): osztrák származású honvéd tábornok. 1848 elején fôszázados a 4. huszárezrednél. Októberben ezredével csatlakozott a magyar honvédsereghez. 1849. június 7-én tábornokká nevezték ki. 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Pulszky utca XIII. Újlipótváros (1912). Váci út 78/a-tól Visegrádi utca 81/b-ig.
Pulszky Ferenc (1814—1897): politikus, országgyűlési kép-viselô, régész, művészettörténész, a Petőfi Társaság, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja, majd másodelnöke. A reformkori nemesi ellenzék egyik kiemelkedően művelt tagja. 1848-ban pénzügyi, majd külügyi államtitkár, 1849-ben londoni követ. Világos után Angliában maradt. Az emigrációban mindvégig Kossuth őszinte, és mellette becsülettel kitartó híve. 1866-ban hazatért, 1867-ben Deák-párti képviselő, 1867-től a Nemzeti Múzeum igazgatója, Pest szabad királyi város törvényhatósági bizottságának tagja.

Répássy Jenô utca XIV. Alsórákos (1953). Előzőleg: Répássy utca (1900). Lengyel utca 8-tól Benkő utca 7/b-ig.
Répássy Jenő: 1954-ben nevezték el. Az előterjesztésben a javaslat az 1848-as tábornokokról szólt. Az ő neve azonban Répássy Mihály.
Répássy Mihály (1800—1849): honvéd tábornok. 1844-ben őrnagy az osztrák seregben, majd hadosztályparancsnok Galíciában. 1848. szeptemberében részt vett a Jellasics tábornok elleni harcokban. Októbertől honvéd ezredes, decembertől tábornok. 1849. januárjában Debrecen katonai parancsnoka. Osztályfőnök a Honvédelmi Minisztériumban és 1849. májusában egyben ideiglenes hadügyminiszter. Kolerában halt meg.
Rottenbiller park X. Óhegy. Előd utca, Kőrösi Csoma Sándor út, Bánya utca és Szent László tér között.
Rottenbiller utca VII. Erzsébetváros (1872). Előzőleg: Árokvonal utca, Linien Graben (Árok-vonal). Eredetileg a Baross tértől a Damjanich utcáig, 1878-tól mai hosszáig. Baross tér 22-től Lövölde tér 1-ig. Rottenbiller Lipót (1806—1870): jogász. 1843-tól Pest szolgálatában állott mint alpolgármester, majd polgármester. 1848. március 15-én aláírta a 12 pontot, Pest főpolgármestere lett. A szabadságharc bukása után megfosztották hivatalától. 1865-ben ismét Pest szabad királyi város polgármestere. ő kezdeményezte a pesti vízvezeték építését.

Sárosi utca X. Óhegy (1920). Noszlopy utcától Vasgyár utcáig.
Sárosi Gyula (eredetileg: Sárosy Lajos) (1816 —1861): jogász, költő, a Kisfaludy Társaság tagja, országgyűlési képviselő. Megírta a szabadságharc verses krónikáját, amelyet a bukás után megsemmisített a hatalom. Menekülnie kellett, az országon belül bujdosott. 1851-ben halálra ítélték. 1853-ban elfogták és újra halálra ítélték, de büntetését várfogságra változtatták. Két év múlva szabadult.
Schweidel utca XI. Gellérthegy (1909). Hegyalja út 56-tól Villányi út 89-ig.
Schweidel utca XXIII. Soroksár. Lásd: Sommás utca
Schweidel József utca IV. Újpest (1914). Baross utcától Attila utcáig.
Schweidel József: (1796—1849): honvéd tábornok, 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Szabadság tér V. Lipótváros (1900). Hozzácsatolva az egykori Széchenyi tér. Nádor utca 23., Október 6. utca 26. és 23., Sas utca 28. és 29., Hercegprímás utca 24. és 21., Hold utca 2., Kiss Ernő utca 1. és 2., Perczel Mór utca 1. és 2., Aulich utca 1. és 2., Honvéd utca 1. és 2., Vécsey utca 1. és 2., Zoltán utca 18. és 17., valamint Nádor utca 25. között.
1786-1897 között a mai Hold utca, Báthory utca, Nádor utca és a Bank utca által határolt területen állt a Neugebaude (Újépület). Az óriási épületet 1793-tól katonai célokra használták. 18 ezer négyszögöles területével meghatározó épülete volt a Lipótvárosnak. 10 000 négyszögölnyi belsô udvarán sport- és kocsiversenyeket rendeztek. A mai Báthory utca és Aulich utca sarkán állt az a bástya, amelynek udvarán végezték ki az 1849-ben elítélt szabadságharcosokat. Ezek emlékét ma a Batthyány-örökmécses ôrzi. Az épület az 1890-es években a fôváros tulajdonába került. 1897-ben lebontották és helyét felparcellázták. Ezen alakult ki Palóczy Antal tervei szerint a Szabadság tér.
Szabad sajtó út V. Belváros (1948). Előzőleg: Eskü út (1898). 1918—1919-ben hozzácsatolva a Kossuth Lajos utcához, majd újra különálló. Eredetileg: Március 15. tér 6-tól Ferenciek tere 1-ig. 1. és 3. számú háza a II. világháborúban elpusztult. Az út akkor a kb. a Kéményseprő utca tengelyénél kezdődött. Váci utca 36-tól Ferenciek tere 1-ig.
szabad sajtó: az utcanév 1848. március 15-e emlékét őrzi. A magyar nemzet tizenkét pontból álló követelését a Petőfi baráti köréhez tartozó Sükei Károly, az Úri utca és Kígyó utca sarkán álló házra (Ma: Párizsi udvar.) függesztette ki, amely a közeli – Kossuth Lajos utca és Szép utca sarkán volt – Landerer és Heckenast nyomdában készült.
Szabad sajtó utca V. Belváros. Lásd: Kossuth Lajos utca
Szacsvay köz X. Óhegy. Előzőleg: Szacsvay utca. Noszlopy utca 5-től Vasgyár utca 10-ig.
Szacsvay utca X. Óhegy (1900). Elépítés miatt egy része Szacsvay köz lett. Vaspálya utca 27-től Szlávy közig. Területrendezés miatt megszűnt (1992).
Szacsvay Imre (1818—1849): ügyvéd, politikus. A Függetlenségi Nyilatkozatot elfogadó debreceni országgyűlés képviselôházának jegyzôje volt. Pesten, az Újépületben 1849. október 24-én báró Perényi Zsigmonddal – az országgyűlés elnökével – együtt végezték ki .
Széchenyi Gasse V. Lipótváros. Lásd: Széchenyi utca
Széchenyi Gasse XIV. Rákosfalva. Lásd: Sarkantyú utca
Széchenyi rakpart V. Lipótváros (1918). Előzőleg: Rudolf rakpart (1874), Felsô Dunasor, Obere Donau Zeile. Roosevelt tér 9-től Jászai Mari tér 1-ig.
Széchenyi sétatér V. Lipótváros. Lásd: Szabadság tér
Széchenyi tér IV. Újpest (1914). Pozsonyi utca, Erzsébet utca, Nap utca, Athéni utca, Gyapjú köz és Berni utca között.
Széchenyi tér V. Lipótváros (1874). Előzőleg: Széchenyi sétatér (Promenad) (1846). Pattantyús kaszárnya melletti tér.1 A Nádor utca, a Magyar Televízió épülete, a Magyar Nemzeti Bank épülete, a Hold utca és a Szabadság tér déli oldala által határolt terület. 1900-ban hozzácsatolva a Szabadság térhez.
Széchenyi tér XV. Rákospalota (1991). Elôzôleg: Czabán Samu tér (1949), ezen a néven egyesítve a volt Széchenyi tér (1919) és a Szent Imre tér (1932), előzőleg: Imre tér (1900-as évek), Liba tér (1896). Beller Imre utca 1., Bácska utca 2., Fő út 47. és Régi Fóti út között.
Széchenyi út I. Tabán. Lásd: Döbrentei utca
Széchenyi út XV. Rákospalota (1910-es). Rákos út 106-tól Árvavár utca 68-ig.
Széchenyi út XVI. Mátyásföld. Lásd: Veres Péter út
Széchenyi út XXII. Budatétény. Lásd: Közgazdász utca
Széchenyi utca II. Adyliget. Lásd: Sasbérc utca
Széchenyi utca II. Remetekertváros (1922 előtt). Hidegkúti út 55-től Máriaremetei útig.
Széchenyi utca III. Csillaghegy (1910-es évek). Rákóczi utca 5-től Fodros utca 8-ig.
Széchenyi utca IV. Újpest (1908 előtt). Deák Ferenc utca és Görgey Artúr utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Széchenyi utca V. Lipótváros (1874). Előzőleg: Széchenyi Gasse (1850-es évek), Sperling Gasse (Veréb utca) (1807). Széchenyi rakpart 4-től Nádor utca 22-ig.
Széchenyi utca XI. Albertfalva. Lásd: Karcag utca
Széchenyi utca XIV. Rákosfalva Lásd: Sarkantyú utca
Széchenyi utca XVI. Árpádföld .Lásd: Állás utca
Széchenyi utca XVI. Rákosszentmihály (1920-as évek). Sashalom utca 25-től József utca 20-ig.
Széchenyi utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Czeglédi Mihály utca
Széchenyi utca XVII. Rákoshegy, Rákoskeresztúr (1920-as évek). Ferihegyi út 115-117-től Bakancsos utca 10-ig.
Széchenyi utca XVII. Rákoskeresztúr Lásd: Mezôtárkány utca
Széchenyi utca XIX. Kispest (1901). Üllői út 245-től Ady Endre út 46-ig.
Széchenyi utca XX. Pestszenterzsébet (1910-es évek). János utca 40-43-tól Kossuth Lajos utca 37-ig.
Széchenyi utca XXII. Budafok (1920-as évek). Pannónia utca 32-től Háros utca 50-ig.
Széchenyi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Szikes utca
Széchenyi-emlék út XII. Széchenyihegy (1886). Svájci út 2-től Ágnes utca 18-ig.
Széchenyi-emlék: 1860. május 20-án állították a kőoszlopot és a mellette álló kőpadot a néhány héttel korábban elhunyt Széchenyi István emlékére.
Széchenyi István utca XVI. Sashalom. Lásd: Bronz utca
Széchenyi István utca XVIII. Lónyaytelep (1946). Előzőleg: gróf Széchenyi István utca (1930), Liliom utca (1910-es évek). Üllői út 392-től Jegenyefa sorig.
Széchenyi István utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Királymajor. Előzőleg: Hidegkúthy Gyula utca (1928), hozzácsatolva a Vasút utca (1910-es évek) a II. Rákóczi Ferenc út és Kiss János altábornagy utca között (1960-as évek). II. Rákóczi Ferenc út 170-től a Ráckevei-Duna-ágig.
Széchenyi István gróf (1791—1860): a Magyar Tudományos Akadémia alapítója és tiszteleti tagja, másodelnöke. Meghonosította a lóversenyt, amely a hazai lótenyésztést volt hivatva elôbbre vinni. Megalapította a Nemzeti Kaszinót. A Hitel című közgazdasági munkájában elemezte a polgári átalakuláshoz vezetô utat. 1831-ben a Stádium című könyvében tizenkét törvényjavaslatban foglalta össze követeléseit a magyar nép felemelkedésével kapcsolatban. Hatalmas munkával létrehozta a dunai gôzhajózást, a pesti Hengermalmot. Részt vett a Kereskedelmi Bank, az Óbudai Hajógyár alapításában. Királyi biztosa volt az Al-Duna szabályozásának és itteni sikerei után a Tisza szabályozásának munkálatait is szorgalmazta. A Budát és Pestet összekötô, a Duna elsô állandó – róla elnevezett lánchídjának – felépítése is az ô nevéhez fűzôdik. 1840 után Kossuth Lajos politikai ellenfele, aki a "legnagyobb magyar"-nak nevezte őt. 1848-ban néhány hónapig az elsô felelôs magyar kormány közlekedési minisztere volt. A Bécs melletti Döbling elmegyógyintézetében halt meg.
Székely Elek út XV. Rákospalota (1991) Elôzô neve: Sípos Dénes út (1948) Előzőleg: gróf Károlyi Fruzsina út (1938). Károlyi Sándor út 118-tól Sípos térig.
Székely Elek (1796—1861): katonatiszt. Honvéd ôrnagy a szabadságharcban, Világos elôtt nagyváradi térparancsnok. Rákospalotán halt meg.
Szemere Gasse V. Lipótváros. Lásd: Szemere utca
Szemere köz XIX. Wekerletelep (1910). Géza utca 20-tól Nagy Lajos körút 4-ig.
Szemere utca V. Lipótváros (1872). Előzőleg: Szemere Gasse. Báthory utca 12-től Szent István körút 17-ig.
Szemere utca XX. Pestszenterzsébet (1910-es évek). Baross utca 121-től Vörösmarty utca 60-ig.
Szemere Bertalan utca IV. Újpest (1914). Görgey Artúr utca és Munkácsy Mihály utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Szemere Bertalan (1812—1869): politikus, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja. Buda szabad királyi főváros 1845-ben "A haza s különösen a városok ügyeinek elômozdítása körül szerzett érdemekért." díszpolgári címmel tüntette ki. Az elsô felelôs magyar kormány belügyminisztere. 1849. május 2-tôl miniszterelnök és belügyminiszter. A bukás után a koronát Orsova mellett elrejtve Törökországon keresztül Párizsba menekült. Az emigrációban szembefordult Kossuthtal. Marx tôle informálódott a szabadságharcról. 1865-ben hazatért és elmegyógyintézetben fejezte be életét.
Szentimrey utca X. Óhegy (1910). Mádi utcától Maglódi út 91-ig.
Szentimrey Kálmán (1830-1905): jogász. A szabadságharcban mint honvéd vett részt. A honvéd menház parancsnokaként halt meg.
Szenttamás utca XIV. Törökőr (1932). Emilia utca 2-től Szugló utca 3-ig.
Szenttamás: Helység Bács-Bodrog vármegyében. Ma Jugoszlávia (Szerbia, Vajdaság): Srbobran. Az 1848-1849-es szabadságharcban nagy csaták színhelye. Német neve: Sankt Thomas.
Szerelmey Miklós utca XI. Albertfalva (1992). Tomaj utca 40-től Károly Ireneusz József utca 32-ig. Szerelmey Miklós: (1803—1875): mérnök, feltaláló, litográfus. Olaszországban volt mérnökkari tiszt, majd néhány évig a világot járta. 1840-től műkőnyomó intézet igazgatója Pesten. Kiváló minôségű litográfiákon mutatta be Magyarországot. Könyve jelent meg a Balatonról. 1848-ban megindította az elsô magyar politikai vicclapot, a Charivarit. Alezredesként vett részt a szabadságharcban, Komárom várában érte a fegyverletétel. 1850-ben Londonban telepedett le, és ott kiadta a "Magyarország 1848-1849" című litografált albumot. Találmányainak száma óriási. 1862-ben egy kôkonzerváló anyagot dolgozott ki, amelyet néhány éve még gyártottak. Az általa alapított és találmányai alapján dolgozó építôipari vállalat ma is működik. Grafikai műveit a Magyar Nemzeti Galéria ôrzi.

Táncsics utca VIII. Józsefváros. Lásd: Vásár utca
Táncsics utca VIII. Józsefváros. Lásd: Lovassy László utca
Táncsics utca VIII. Tisztviselőtelep, X. Népliget. Lásd: Könyves Kálmán körút
Táncsics utca XVI. Mátyásföld (1945). Előzőleg: gróf Apponyi Albert utca (1921), Beniczky utca (1889). Mátyás király tértől Nógrádverőce út 7-ig.
Táncsics utca XVI. Sashalom. Lásd: Somoskô utca
Táncsics utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Részes utca
Táncsics utca XVII. Rákoshegy. Lásd: Csík utca
Táncsics utca XXII. Budatétény (1945). Előzőleg: Gyarmat utca (1930-as évek). Erzsébet királyné út 5-től Katakomba utca 8-ig.
Táncsics Mihály út XV. Pestújhely, Rákospalota. Lásd: Gazdálkodó út
Táncsics Mihály utca I. Vár (1948). Előzőleg: Verbőczy utca (1874), Wiener Thor Gasse (Bécsi kapu utca) (1849), Kossuth utca (1848-1849), Wiener Thor Gasse (Bécsi kapu utca) (1840 után), Todten Gasse (Halottak utcája) (1836), (1822), Josephi Gasse (József utca) (1714), Wiener Thor Gasse (Bécsi kapu utca) (1721), Juden Gasse (Zsidó utca) (1695), Fő utca (XVII—XVIII. század), Zsidó utca mahalleszi, majd Jehudian Mahalleszi (XVI—XVII. század), Zsidó utca (1420-as évek), Szent Miklós utca (1384). Hátsó utca (XV. század). Egy része Szent Márton utca (1529—1541). Ibolya utca 2-től Bécsi kapu tér 1-ig.
Táncsics Mihály utca II. Máriaremete, Széphalom (1945). Előzőleg: Vitéz utca (1938). Szabadság utca 43-tól Véka utcáig.
Táncsics Mihály utca III. Békásmegyer (1946). Előzőleg: Temető utca (1910-es évek), Herhoff János utca (XIX. század). Ezüsthegy utca 83-tól Ország útig.
Táncsics Mihály utca IV. Újpest. Lásd: Károlyi István utca
Táncsics Mihály utca XI. Albertfalva. Lásd: Körmend utca
Táncsics Mihály utca XI. Kelenvölgy. Lásd: Husáng utca
Táncsics Mihály utca XVII. Rákoshegy (1945). Előzőleg: Károly király út. Széchenyi utca 56-tól a MÁV újszászi vonaláig.
Táncsics Mihály utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Részes utca
Táncsics Mihály utca XVII. Rákosliget. Lásd: Gózon Gyula utca, Lyka Károly utca
Táncsics Mihály utca XVIII. Liptáktelep (1945). Előzőleg: Verbőczy utca (1940). Könyves Kálmán utca és Vaslemez utca között. Üzemi terület lett, megszűnt (1950-es évek).
Táncsics Mihály utca XVIII. Kossuth Ferenc-telep (1945). Előzőleg: Ferenc József utca (1907), Petőfi utca (A parcellázási térképen). Hunyadi János utca 22-től Dózsa György utca 17-ig.
Táncsics Mihály utca XIX. Kispest (1945). Előzőleg: Tűzharcos utca (1941), lord Rothermere utca (1930-as évek eleje), Aladár utca (1901). Üllői út 244-től a MÁV lajosmizsei vonaláig.
Táncsics Mihály utca XX. Pestszenterzsébet-Szabótelep. Lásd: Baba utca
Táncsics Mihály utca XXI. Csepel-Belváros, Csepel-Kertváros, Csepel-Szabótelep (1945). Előzőleg: Vadkerti József utca (1938), József utca (1900-as évek). Ady Endre út 15-től Szent István út 20-ig.
Táncsics Mihály utca XXIII. Soroksár (1948). Előzőleg: Mária Terézia utca (XIX. század), Schwomm Gasse (Svábok utcája) (XVIII. század). Tárcsás utca 18-tól Láva utcáig.
Táncsics Mihály: (1799—1884): jobbágy származású takács, tanító, író, publicista. A jobbágyfelszabadítás harcosa. Politikai nézeteit külföldön megjelentetett röpiratokban fejtette ki, ezért 1847-ben letartóztatták. A Várban lévô börtönébôl 1848. március 15-én a nép szabadította ki. Áprilisban Munkások Újsága címmel lapot indított, ám azt hamarosan betiltották. A szabadságharc után "in effigie" (jelképesen) felakasztották. Felesége segítségével nyolc évig bujkált. 1860-ban a március 15-ei megemlékezés megrendezéséért 15 évi börtönre ítélték. A kiegyezéskor szabadult. 1869-ben az orosházi kerületben országgyűlési képviselôvé választották. Tovább folytatta harcát a választójog kiszélesítése, az állam és az egyház szétválasztása, a zsellérek földhöz juttatása érdekében. 1869-ben csatlakozott az Általános Munkásegylethez, amely elnökévé választotta. Arany Trombita című lapját is az egyesület szolgálatába állította. Képviselôi mandátuma lejárta után visszavonult a közélettôl.
Tápióbicske utca XVII. Rákoscsaba, Rákoskeresztúr (1954). Előzőleg: Határ utca (1930-as évek) az Oroszvár utca és a Pesti út között és Bíró utca (1910-es évek) a Csabai út és az Oroszvár utca között. Csabai út 69-től Pesti út 318-ig.
Tápióbicske: község Pest megyében. 1849. április 4-én itt zajlott le a tavaszi hadjárat egyik nevezetes csatája.
Teleki utca XIX. Kispest (1992). Előzőleg: Marx utca (1948) Teleki utca (1892). Eredetileg Lehel utcától. Eötvös utca 20-tól Simonyi Zsigmond utca 30-ig.
Teleki Sándor (1821—1892): honvédezredes, emlékíró. Liszt Ferenccel bejárta Itáliát, Petôfit barátságába fogadta. Részt vett az 1848- 1849-es szabadságharcban. A csatákban kitűnt bátorságával és szerve-zôképességével. A bukáskor ezredes. Az aradi börtönbôl sikerül megszöknie és külföldre távoznia. Itthon "in effigie" (jelképesen) felakasztották. Elôbb Konstantinápolyban, majd Franciaországban élt. 1859-ben Olaszországban tűnt fel a magyar légióval. A kiegyezés után hazatért. A Magyar Történelmi Társaság alapító tagja.
Teleki Blanka utca XIV. Alsórákos, Herminamező Előzőleg: Mária királyné útja (1936). Kacsóh Pongrác úttól Szőnyi út 146-ig.
Teleki Blanka: (1806—1862): a magyar nőnevelés egyik úttörője, az első nemzeti szellemű magyar leánynevelő-intézet megalapítója. 1851-ben a szabadságharc alatti tevékenységéért, s mert tanítványait magyar szellemben nevelte, letartóztatták és elítélték. 1857-ben szabadult.
Teleki László tér VIII. Józsefváros (1946). Erdélyi utca 19., Szerdahelyi utca 20., Karácsony Sándor utca 2a., Lujza utca 1a., 2a., Dobozi utca 1., Kun utca 12. között.
Teleki László gróf (1811—1861): író, fôrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. Az 1843-1844. évi országgyűlésen a főrendi ellenzék legkiemelkedőbb alakja. A Védegylet alelnöke 1844-ben. Az első felelős magyar kormány párizsi követe 1848 szeptemberétől. A forradalom és szabadságharc bukása után párizsi emigrációjában jó sajtókapcsolatait hazája érdekében használta ki. 1859-ben Kossuth Lajossal és Klapka Györggyel együtt alakították meg a magyar Nemzeti Igazgatóságot. 1860-ban – nem önszántából – hazatért, s itthon a határozati párt vezére lett. A nemzeti kérdés és a polgári demokrácia leghaladóbb képviselője a hazai politikai életben. 1861-ben öngyilkos lett.
Than Károly köz XI. Kelenföld (1953). Előzőleg: 71. utca. Than Károly utca 17-től Major köz 4-6-ig. Területrendezés miatt megszűnt. (1980)
Than Károly utca XI. Kelenföld (1953). Előzőleg: Bródy Zsigmond utca (1945), Egán Ede utca (1944), Bródy Zsigmond utca (1910). Borszéki utca 12-től Andor utca 31-ig.
Than Károly (1834—1908): kémikus, egyetemi tanár, a főrendiház tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, igazgató tagja, másodelnöke. A Magyar Kémikusok Egyesülete 1955-ben megalapította a róla elnevezett emlékérmet, amelyet minden évben kiosztanak az arra érdemeseknek. 1848-ban önkéntesnek jelentkezett. Végigharcolta a szabadságharcot és a vízaknai csatában megsebesült.
Tompa köz XX. Kossuthfalva (1974). Előzőleg: Béke utca (1910-es évek). Tompa utcától Mézes utcáig.
Tompa utca IV. Újpest (1908 előtt). Pintér József utca 30-tól Fóti út 33-ig.
Tompa utca IX. Ferencváros (1874). Előzőleg: Nagy Fő út, Grosse Haupt Strasse, Haupt Strasse. Bakáts tér 8-tól Ferenc tér 1-ig.
Tompa utca XVI. Árpádföld. Lásd: Rendelô utca
Tompa utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Nyárád utca
Tompa utca XIX. Kispest (1870-es évek). Zsákutca a Vak Bottyán utca felől. Üllői út 166-tól Vak Bottyán utca 12-ig.
Tompa utca XX. Kossuthfalva (1910-es évek). Lázár utca 19-től Mártírok útja 124-ig.
Tompa utca XXI. Csillagtelep (1952). Előzőleg: Tompa Mihály utca (1930). Szent László tértől Festő utca 9-ig.
Tompa utca XXII. Budafok (1920-as évek). Anna utca 32-től Baross utca 30-ig.
Tompa utca XXII. Budatétény Lásd: Karéj utca
Tompa utca XXIII. Soroksár. Lásd: Tompaház utca
Tompa: indoklását lásd Tompa Mihály.
Tompa Mihály utca II. Adyliget. Lásd: Hírnök utca
Tompa Mihály utca II. Máriaremete (1922 előtt).170 Mária-remetei út 133-tól Gyulai Pál utca 2-ig.
Tompa Mihály utca III. Csillaghegy (1930-as évek). Batthyány utca 9-től Fodros utca 12-ig.
Tompa Mihály utca XV. Rákospalota (1925). Rákos út 30-tól Bánkút utcáig.
Tompa Mihály utca XVIII. Miklóstelep (1930). Haladás utca 25-től Gergely utca 8-ig.
Tompa Mihály utca XXI. Csillagtelep. Lásd: Tompa utca
Tompa Mihály: (1817—1868): költô, a Kisfaludy Társaság alapító tagja, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1848-ban Arany János és Vas Gereben mellett a Nép barátja című lap szerkesztője. Az év őszén a nemzetőrség tábori papjaként részt vett a schwechati ütközetben.
Tóth Ágoston utca XI. Albertfalva (1992). Elôzô neve: Molnár László utca (1955), 227. utca. Szerelmey Miklós utca 29-től Bodola Lajos utca 24-ig.
Tóth Ágoston Rafael (1812—1889): hadmérnök, térképész, honvéd ezredes, a Magyar Tudományos Akadémia levelezô tagja. A szabadságharcban elôbb Kolozsvár, majd Beszterce városparancsnoka, késôbb ezredesként a déli hadsereg parancsnoka. 1849-ben kötél általi halálra ítélték, de ezt kegyelembôl 18 évi várfogságra változtatták. Az 1856-os amnesztiával szabadult. Vármegyei mérnök lett. A kiegyezés után a Közmunka- és Közlekedési Minisztérium topográfiai osztályának megszervezôje és vezetôje. Ebbôl fejlôdött ki a mára már róla elnevezett Honvéd Térképészeti Intézet.
Tóth Lôrinc utca XII. Kissvábhegy, Orbánhegy (1912). Ráth György utca 26-tól Agárdi út 1a-ig.
Tóth Lôrinc (1814—1903): költô, jogtudós, kúriai tanácselnök, a Kisfaludy Társaság, a fővárosi törvényhatósági bizottság virilista tagja, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. 1848-1849-ben képviselő, az igázságügyminisztériumban osztálytanácsos, az ügyészi osztály vezetője. A bukás után bujkált, maj elfogták és halálra ítélték, de kegyelmet kapott és internálták.
Török köz XXIII. Soroksár (1974). Török utcából nyíló zsákutca.
Török köz XXIII. Soroksár. Lásd: Sebész köz
Török piac VI. Terézváros. Lásd: Deák Ferenc tér
Török utca II. Felhévíz, Rózsadomb (1874). Elôzô neve: Alte Haupt Gasse (Ó Fô utca) (1822) Egy része, a Margit utca és Mechwart lépcső között Margit körút lett. Margit körút 5b-től Frankel Leó utca 28-ig.
török: a török népről a hozzájuk kapcsolódó utcanévbokorban (Gül Baba, mecset, türbe, turbán).
Török utca XV. Pestújhely, Rákospalota, Újpalota. Lásd: Bánkút utca
Török utca XVIII. Bélatelep, Erzsébettelep Lásd: Tünde utca
Török utca XX. Kossuthfalva. Lásd: Mézes utca
Török utca XXII. Budafok. Lásd: Ibrik utca
Török utca XXII. Nagytétény (1930-as évek). Dózsa György út 164-től Bartók Béla út 153-ig.
Török utca XXIII. Soroksár. Előzőleg: Szőlőhegy utca. Grassalkovich út 15-től Könyves utcáig.
török: az elnevezés lehet a népről vagy Török Ignác 1848-as vértanúról is.
Török Ignác utca IV. Újpest (1914). Erkel Gyula utca 24-től Szent László tér 3-ig.
Török Ignác utca XI. Albertfalva. Lásd: Forgalmi utca
Török Ignác utca XI. Kelenföld. Lásd: Fejér Lipót utca
Török Ignác utca XV. Rákospalota. Lásd: Törô utca
Török Ignác utca XVI. Árpádföld. Lásd: Csöves utca
Török Ignác: (1795—1849): honvéd tábornok, aradi vértanú. 1849. január 5-tôl április 10-ig Komárom várának parancsnoka, júliustól a honvédsereg hadmérnöki karának fôparancsnoka. 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Trefort utca VIII. Józsefváros (1872). Puskin utca 8-tól Szentkirályi utca 9-ig.
Trefort Ágoston: (1817-1888): művelôdéspolitikus, publicista, országgyűlési képviselő, miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja, majd elnöke. 1848-ban államtitkár.
Tüköry utca V. Lipótváros (1960). Előzőleg: Tükör utca (1879), Spiegel Gasse (1850). Arany János utca 10-től Széchenyi utca 7-ig.
Tüköry Lajos (1830—1860): az 1848—1849-es szabadságharc katonája. Törökországba emigrált, ott katonaként őrnagy lett, majd Olaszországban a magyar légió tagjaként harcolt Garibaldi seregében. Palermo ostrománál halt hősi halált. A XIX. században a Spiegel-családnak volt itt telke, ezért az utcát róluk nevezték el. Az egyesítés után a nevet magyarra fordították.

Vajda János utca III. Aquincum (1930 ). Dunától Szentendrei út 121-ig.
Vajda János utca XVIII. Miklóstelep (1946). Előzőleg: Förster Aurél utca (1925). Üllői út 476-tól Kavicsbányáig.
Vajda János (1827—1897): költő, publicista. A Kisfaludy Társaság tagja. Petőfi baráti köréhez tartozott, részt vett az 1848 márciusi mozgalmakban. A szabadságharcban a vörössipkásoknál hadnagyi rangot ért el.
Vas Gereben utca IV. Megyer (1932). Szabolcska Mihály utca 15-től Megyeri út 68-ig.
Vas Gereben utca XII. Németvölgy (1912). Eredetileg a Hegyalja úttól a Lejtő útig, 1940-től mai hosszáig. Németvölgyi úttól Sashegyi út 11-ig.
Vas Gereben utca XV. Rákospalota. Lásd: Karatna utca
Vas Gereben utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Körösszeg utca
Vas Gereben utca XVIII. Miklóstelep (1930). Haladás utca 33-tól Gergely utca 14-ig.
Vas Gereben utca XIX. Kispest (1990). Előzőleg: Vörös október utca (1962), Malinovszkij utca (1948), Vas Gereben utca (1900-as évek). Üllői úttól Nagykőrösi útig.
Vas Gereben utca XX. Pestszenterzsébet (1910-es évek) Kende Kanuth utca 56-tól Nagykőrösi út 51-ig.
Vas Gereben utca XXI. Csepel-Rózsadomb, Gyártelep (1937). II. Rákóczi Ferenc út 193-tól a Dunáig.
Vas Gereben (1823-1868): regényíró. A szabadságharc alatt Arany Jánossal és Tompa Mihállyal együtt szerkeszti a Nép barátja című lapot, majd sorra jelenteti meg ízes magyarsággal megírt regényeit.
Vasvári utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Ököl utca
Vasvári Pál utca XV. Rákospalota (1925). Obsitos tértől Obsitos utca 43-ig.
Vasvári Pál utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Ököl utca
Vasvári Pál utca XVIII. Bókaytelep (1908 előtt). Üllői út 493-tól Szélmalom utcáig.
Vasvári Pál: eredetileg Fehér Pál (1826-1849): filozófus, történész, tanár, a márciusi fiatalok egyik vezetője, a szabadságharc hősi halottja.
Vécsey köz IV. Újpest. Vécsey Károly utcától Lahner György utcáig. (1968)
Vécsey utca V. Lipótváros (1900). Szabadság tér 15-től Vértanúk tere 3-ig.
Vécsey utca XVI. Cinkota. Lásd: Műkő utca
Vécsey utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Nápoly utca
Vécsey utca XVIII. Rendessytelep (1932). Egressy Gábor utca és Gyulai Pál utca között. Területrendezés miatt megszűnt.
Vécsey utca XIX. Kispest (1901). Üllői úttól Derkovits Gyula utcáig.
Vécsey utca XX. Gubacsipuszta, Kossuthfalva, Pestszenterzsébet (1910-es évek). Bem utca 4-6-tól Wesselényi utcáig.
Vécsey utca XXI. Csepel-Ófalu (1890-es évek). Corvin utcától Frangepán utcáig Területrendezés miatt megszűnt.
Vécsey utca XXIII. Soroksár. Lásd: Láng Endre utca
Vécsey Károly utca IV. Újpest (1946). Előzőleg: gróf Vécsey Károly utca (1920-as évek), Vécsey Károly utca (1914). Hozzácsatolva: Rákospalotától a Villa sor (1926). Attila utca 105-től Görgei Artúr utca 92-ig.
Vécsey Károly utca XV. Rákospalota (1946). Előzőleg: gróf Vécsey Károly utca (1930). Rákosmező utca 26-tól Szentmihályi út 31-ig.
Vécsey Károly utca XVI. Árpádföld. Lásd: Vezekény utca
Vécsey Károly gróf (1807—1849): honvéd tábornok, 1849. október 6-án Aradon kivégezték.
Vértanúk tere V. Lipótváros (1990 ). Előzőleg: Ságvári tér (1945), Vértanúk tere (1936). Kossuth Lajos tér 10., Nádor utca 36. és 31., Vécsey utca 4. és 5., Báthory utca 1. és 2. között.
vértanú: aki valamely eszméért életét áldozta. Emlékezés 1848—1849, 1944—1945 és 1956 vértanúira.
Világos utca XVII. Rákoscsaba. Lásd: Reszelô utca
Világos utca XXII. Budafok. Lásd: Csésze utca
Világos. Ma Románia:  iria. Község Arad vármegyében. Német neve: Hellburg, Schiria. 1849. augusztus 13-án itt tette le feltétel nélkül a fegyvert a Görgey Artúr vezette magyar sereg az orosz csapatok előtt.
Vízakna utca XVIII. Szent Imre-kertváros (1932). Nagyszeben utca 1-től Nagyenyed utca 29-ig.
Vízakna. Ma Románia: Ocna Sibiului. Község Alsó-Fehér vármegyében. Német neve: Salzburg. A szabadságharc egyik nagy ütközetének színhelye, melyet 1849. február 4-én Bem tábornok vívott az osztrákokkal.
Vörösmarty Gasse VI. Terézváros VII. Erzsébetváros. Lásd: Vörösmarty utca
Vörösmarty Gasse XIV. Rákosfalva. Lásd: Kántorné utca
Vörösmarty tér V. Belváros, Lipótváros Elôzô neve: Gizella tér (1920), Károlyi Mihály tér (1918), Gizella tér (1874), Alte Theater Platz (Régi Színház tér) (1866), Theater Platz (Színház tér) (1850), Deutsche Theater Platz (Német Színház tér) (1846), Spazieren Platz (Séta tér), Játékszín tér (1833), Dreysigst Platz (Harmincad tér), Theátrom piatcza (1812). Tigris utca, a tér keleti oldala. Vigadó utca 54., Deák Ferenc utca 6. és 5., Váci utca 1. és 2., Deák Ferenc utca 7. és 8., Harmincad utca 1., József nádor tér 7., Dorottya utca 1. és 2. között.
Vörösmarty tér XX. Pacsirtatelep (1932). Frangepán utca 22. és Ábrahám Géza utca 17. között.
Vörösmarty utca II. Széphalom (1922 előtt). Kossuth Lajos utca 16-tól Várhegy utca 3-ig.
Vörösmarty utca III. Csillaghegy (1910-es évek). Aradi utca 13-15-től Rákóczi utca 14-ig.
Vörösmarty utca IV. Újpest (1908 előtt). Váci út 51-től Baross utca 36-ig.
Vörösmarty utca VI. Terézváros, VII. Erzsébetváros (1872). Előzőleg: Vörösmarty Gasse. Almássy tér 15-től Podmaniczky utca 43-ig.
Vörösmarty utca XIV. Rákosfalva. Lásd: Kántorné utca
Vörösmarty utca XV. Rákospalota (1882). Fő út 17-től Hunyadi utca 6-ig.
Vörösmarty utca XVI. Rákosszentmihály (1910-es évek). Nyitra utca 15-től György utca 50-ig.
Vörösmarty utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Muránykô utca
Vörösmarty utca XVII. Rákoshegy. Ferihegyi út 223-tól Lőrinci út 40-ig.
Vörösmarty utca XVIII. Újpéteritelep. Lásd: Tiszavirág utca
Vörösmarty utca XIX. Kispest. Lásd: Dobó Katica utca
Vörösmarty utca XX. Pacsirtatelep, Pestszenterzsébet, Pestszenterzsébet-Szabótelep (1900-as évek). Kossuth Lajos utca 30-tól Alsó határút 33-35-ig.
Vörösmarty utca XXI. Csillagtelep. Csaba köz 2-től Festő utca 15-ig.
Vörösmarty utca XXII. Budafok. Lásd: Aranyfácán utca
Vörösmarty utca XXII. Budatétény. Nagytétényi út 126-tól Dézsmaház utca 4-ig.
Vörösmarty utca XXIII. Soroksár. Lásd: Zeller utca
Vörösmarty utca XXIII. Soroksár-Újtelep. Lásd: Külső Vörösmarty utca
Vörösmarty Mihály utca XVI. Mátyásföld. Lásd: Fábián utca
Vörösmarty Mihály utca XVI. Sashalom. Lásd: Borotvás utca
Vörösmarty Mihály utca XVIII. Liptáktelep (1925). Reviczky utca 57-től Csapó utca 22-ig.
Vörösmarty Mihály (1800-1855): költő, drámaíró. A Szózat költője. A Kisfaludy Társaság alapító tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az Auróra-kör vezetője, a kor legjelentősebb szépirodalmi folyóiratának, az Atheneumnak egyik kiadója. 1848-ban képviselő, Kossuth Lajos feltétlen híve. Világos után egy ideig bujdosott, 1850-ben kegyelmet kapott. 1855-ben hunyt el, temetése az első nemzeti tömegtüntetés volt az önkényuralom ellen.

Wesselényi utca IV. Újpest (1908 előtt). A Váci út és a Dunasor utca között. Üzemi terület lett, megszűnt.
Wesselényi utca IV. Újpest (1932). Leiningen Károly utca 45-től Blaha Lujza utcáig.
Wesselényi utca VII. Erzsébetváros (1874). Előzőleg: Arena Gasse (Aréna utca) (1850). Eredetileg – az 1890-es évek végéig – a Síp utcától. Károly körút 3/b-től Rottenbiller utca 24-ig.
Wesselényi utca XV. Pestújhely, Rákospalota (1991). Előzőleg: Csanádi György utca (1980), Wesselényi utca (1910-es évek). 1940-ben hozzácsatolva a Határ út a Bánkút utca és őrjáró utca között. Rákos út 92-től őrjárat utcáig.
Wesselényi utca XVI. Rákosszentmihály (1920-as évek). Budapesti út 172-től Csömöri út 227-ig.
Wesselényi utca XVI. Sashalom. Lásd: Szabad szó utca
Wesselényi utca XVII. Rákoscsaba-Újtelep. Lásd: Látóhegy utca
Wesselényi utca XVII. Rákoshegy (1920-as évek). Ferihegyi úttól Erdőtelek utca 34-ig.
Wesselényi utca XVIII. Bélatelep. Lásd: Karinthy Frigyes utca
Wesselényi utca XIX. Kispest (1901). Üllői úttól Derkovits Gyula utca 10-ig.
Wesselényi utca XX. Gubacsipuszta, Pacsirtatelep, Pestszenterzsébet (1910-es évek). Lenke utca 35-től Ady Endre térig.
Wesselényi utca XXII. Budafok (1930-as évek). Dévényi utca 41-től Orkán uta 20-ig.
Wesselényi utca XXIII. Soroksár. Lásd: Dunapataj utca
Wesselényi Miklós utca XVIII. Liptáktelep (1946). Előzőleg: báró Wesselényi Miklós utca (1940). A Könyves Kálmán utca és a Szent Imre herceg útja között Területrendezés miatt megszűnt.
Wesselényi: a névadó valószínűleg Wesselényi Miklós báró (1796—1850): politikai író, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, igazgató tagja. A reform-ellenzék egyik vezetôje, gróf Széchenyi István barátja. A kormány, hogy kikapcsolja a politikai életből hűtlenségi pert indított ellene. Deák Ferenc és Kölcsey Ferenc voltak a védői. Három évi börtönre ítélték, de szembaja miatt rövidesen szabadlábra helyezték. 1840-ben kegyelmet kapott, 1844-ben megvakult. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1848 szeptemberében a Kolozsvárott az országgyűlés kimondta Erdély unióját Magyarországgal. Az 1838-as nagy árvíz alatti tevékenysége elismeréseként "az árvízi hajós" jelzőt kapta. 1842. október 31-én Pest szabad királyi város "Az 1838. évi árvíz alkalmával szerzett érdemekért" díszpolgári címmel tüntette ki.

Zambelli Lajos utca XXII. Nagytétény 1948). Szentháromság utca 16-tól Anger Jakab utca 5-ig.
Zambelli Lajos, Zambelli, Ludwig von Bibesheim (1815—1901): osztrák tiszt, honvéd ezredes. 1849-ben serege élén Nagytéténynél győzelmet aratott az osztrákok fölött. Világos után 8 évi várfogságra ítélték, de 1851-ben kegyelmet kapott. 1864-ben az Almásy-féle függetlenségi mozgalom kapcsán letartóztatták, 1867-ben szabadult amnesztiával.
Zeyk Domokos utca III. Filatorigát (1936). Bécsi út 281-től Orbán Balázs útig.
Zeyk Domokos (1816—1849): honvéd százados, Bem segédtisztje. Petôfi barátja volt. A segesvári csatában – amikor látta, hogy fogságba eshet – fôbe lôtte magát.
Zsibói utca XII. Istenhegy (1925). Istenhegyi út 79-től a fogaskerekű vasútig A Trencséni utcától a fogaskerekűig lépcső.
Zsibó: Ma Románia: Jibou. Község Szilágy vármegyében. Wesselényi Miklós születési helye. 1705-ben Rákóczi Ferenc hadai itt szenvedtek vereséget 1849. augusztus 25-én Kazinczy Lajos tábornok itt tette le a fegyvert az orosz csapatok előtt.
Zsigmondy Vilmos utca XII. Farkasvölgy (1966). Bazin utca 2/a-tól Törökbálinti út 15-ig
Zsigmondy Vilmos (1821—1888): bányamérnök, geológus, a Földtani Társaság alelnöke, a főváros törvényhatósági bizottságának tagja, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tagja, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1848-1849-ben Resicabánya vas- és acélüzemét Szlávy József segítségével a szabadságharc szolgálatába állította, amiért a bukás után bebörtönözték. 1860-ban Pestre költözött. Artézi kutak fúrásával foglalkozott, és ezzel nagy sikereket ért el az egész országban. Harkányban 1865-ben, a Margitszigeten 1866-1867-ben fúrt kutat, ez utóbbi látta el az Ybl Miklós által épített – az 1950-es években lebontott – Margit-fürdőt. 1868-ban a Városligetben volt sikeres fúrása erre települt a Széchenyi-fürdő. Ez a kút 970 m mély és 74 C hőmérsékletű vizet ad. Zsigmondy a geotermikus kutatások úttörője volt. Tiszteletére az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület Zsigmondy Vilmos-díjat alapított.

Közrebocsátja: Mészáros György
a Budapesti Városvédő Egyesület
Podmaniczky-díjas alapító tagja

Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!