Évfordulós adatok azokról a híres emberekről, akikről Budapesten utcát neveztek el

A felsorolásban azok szerepelnek, akikre 1996-1999 között valamilyen kerek évforduló kapcsán emlékezhetünk.
Az első sorban szereplő szám a megemlékezésre érdemes időpont (év, hónap, nap).

készítette: Mészáros György
a Budapesti Városvédő Egyesület alapító tagja

19960100
Székely Elek (1796.? -1861): katonatiszt. Honvéd őrnagy volt a szabadságharcban, Világos előtt nagyváradi térparancsnok . Rákospalotán lakott és itt is halt meg. Születésének 200. évfordulója.

19960100
Teleki Sándor (1821.I.27.-1892): honvédezredes, emlékíró. Liszt Ferenccel bejárta Itáliát, Petőfit barátságába fogadta. Részt vett az 1848- 1849-es szabadságharcban. A csatákban kitűnt bátorságával és szervezőképességével. A bukáskor ezredes és sikerül megszöknie és külföldre távoznia az aradi börtönből. Itthon "in effigie" (jelképesen) felakasztották. Előbb Konstantinápolyban, majd Franciaországban élt. 1859-ben Olaszországban tűnt fel a magyar légióval. A kiegyezés után hazatért. A Magyar Történelmi Társaság alapító tagja. A Kispesten levő Teleki utca valószínű névadója. Az elnevezés évében halt meg. Születésének 175. évfordulója.
19960202
Eötvös József báró (1813-1871.II.2.): író, költő, politikus. 1832-től az országgyűlési főrendi tábla tagja. 1848-ban az első felelős magyar kormány vallás- és nevelésügyi minisztere, majd 1867-ben az Andrássy-kormányban is e tárca birtokosa. 1838-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1848-tól 1867-ig elnöke. Buda város díszpolgára (1845), a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1855-től másodelnöke, 1866-tól elnöke. Halálának 125. évfordulója.
19960212
Kosciuszko, (Tádé) Tadeusz (1746.II.12.-1817): lengyel szabadsághős. 1776-84-ig az Amerikai Egyesült Államok szabadságharcában vett részt. 1794-ben a lengyel nemzetgyűlés az állam fejévé kiáltotta ki. Parasztseregével az orosz-porosz csapatokat támadta meg, vereséget szenvedett és fogságba esett. Élete hátralevő részét emigrációban töltötte. Születésének 250. évfordulója.
19960218
Luther, Martin (1483.XI.10.-1546.II.18.): az evangélikus egyház alapítója. Halálának 450. évfordulója.
19960314
János Zsigmond (1540-1571.III.14.): Szapolyai (Zápolya) János fia, választott magyar király és az első erdélyi fejedelem /1559-1571). Halálának 425. évfordulója.
19960315
Áchim András (1871.III.15.-1911): a parasztság nagybirtokellenes harcának képviselője. Mezőgazdasági sztrájkokat, szervezett, harcolt az agrárproletáriátus felemelkedéséért. 1911-ben édes-apjuknak az Áchim-család által történt megaláztatása miatt a Zsilinszky testvérek felelősségre vonták, és a vita hevében agyonlőtték. Születésének 125. évfordulója.
19960327
Hollós Korvin Lajos (1905-1971.III.27.): író. Halálának 25. évfordulója.
19960400
Dósa Géza (1846-1871.): festőművész. Születésének 150. évfordulója.
19960408
Vásárhelyi Pál (1795-1846.IV.8.): vízmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Első jelentős munkája a Vaskapu szabályozási terve, melyet a század végén valósítottak meg. Fő műve a Tisza szabályozási terve, melyet 1833-45 között készített el. Halálának 150. évfordulója.
19960413
Zalka Máté (1896.IV.23.-1937): író. 1936-tól Spanyolországban harcolt Lukács tábornok néven a nemzetközi brigádok egyik parancsnokaként a fasiszták ellen és ott hősi halált halt. Születésének 100. évfordulója.
19960415
Gervay Mihály (1819-1896.IV.15.): országos postafőigazgató. A magyar postaszemélyzet segélyező és nyugdíjintézetének alapítója, a postai levelezőlap elterjesztője.
19960421
Nyáry Pál (1806-1871.IV.21.): liberális nemesi politikus, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főjegyzője, majd alispánja. Halálának 125. évfordulója.
19960430
Frangepán Ferenc Kristóf (1620-1671.IV.30.): a Wesselényi-féle főúri összeesküvés horvát származású résztvevője, akit Bécsújhelyen (ma: Wienerneustadt, Ausztria) lefejeztek és vele kihalt a család. Halálának 325. évfordulója.
19960430
Nádasdy Ferenc gróf (1625-1671.IV.30.): országbíró, a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt fej- és jószágvesztésre ítélték. Halálának 325. évfordulója.
19960505
Asztalos Sándor (1821.V.5.-1857): honvéd alezredes. 1849. február 8-án vezetésével verték ki Új Aradról az ellenséget. Születésének 175. évfordulója.
19960529
Apponyi Albert gróf (1846.V.29.-1933): nagybirtokos, politikus, országgyűlési képviselő, többszörös miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1921-ben Budapest díszpolgára lett. 1872-től vett részt a politikai életben. Először a Deák-párt tagja, majd a későbbiek folyamán többször cserélt pártot. 1907-ben mint vallás- és közoktatási miniszter ő dolgozta ki a "Lex Apponyi" néven ismert XXVII. törvénycikket, a népoktatási törvényt, amelynek hatására a nemzetiségi nyelven oktató iskolák száma rohamosan csökkent. A háború támogatója volt az országgyűlésben. A Párizsban folyó tárgyalásokon érzelmektől átfűtött beszédet tartott a magyar nemzetről, de nem a konkrét elcsatolások ellen emelt szót. A szerződések életbelépése után ezek revíziója érdekében állt ki. Nemzetközi tanácskozásokon sokszor képviselte az országot. Születésének 150. évfordulója.
19960605
Lukács György (1885-1971.VI.5.): filozófus, esztéta, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
19960607
Nagy Imre (1896.VI.7.-1958): közgazdasági író, politikus, miniszter, miniszterelnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Az 1956-os forradalom vezéralakja. Születésének 100. évfordulója.
19960615
Bakócz Tamás (1442-1521.VI.15.): esztergomi érsek, bíboros. Jobbágy származású apja a dominikánusokhoz küldte tanulni. Egyetemet Krakkóban és Páduában végzett. Mátyás király a kancelláriába hívta és 1483-tól titkára lett. 1486-tól 1991-ig győri püspök, 1491-1496 között egri püspök és főkancellár, 1496-tól esztergomi érsek. 1491-ben az ő közreműködésével történt meg I. Ulászló és Beatrix színlelt házasságkötése. 1507-től a névleges konstantinápolyi pátriárka címet kapta meg. 1513-ban nagy pompával vett részt a pápaválasztáson, de csak nyolc szavazatot kapott. 1514-ben pápai bulla alapján keresztes hadjáratot hirdetett a törökök ellen. Az összegyűlt jobbágyok azonban nem a török, hanem uraik ellen indultak meg, Dózsa György vezetésével. 1516-ban visszavonult Esztergomba. Hatalmas vagyonából sokat költött a művészetekre. Egerben és Esztergomban kápolnát építtetett. Ez megmaradt és a mai napig a legszebb reneszánsz emlékünk. Miseruháiból kegyszereiből sok ma is látható az esztergomi kincstárban. A múlt században nevét több változatban (Bakács, Bakáts, Bakóc) írták le. Fraknói Vilmos 1889-ben, róla írt könyvében véglegesítette a Bakócz nevet, de mivel, mind az utcát, mind a teret már 1873-ban elnevezték, azt nem változtatták meg. Halálának 475. évfordulója.
19960707
Flór Ferenc (1809-1871.VII.7.): orvos, tiszti főorvos, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. ő volt az első orvos, aki magyarul védte meg orvosi értekezését. 1837-ben lett Pest város orvosa, 1840-ben a Szent Rókus Kórház főorvosa, majd igazgatója, Pest tiszti főorvosa, 1849-ben a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának főnöke. A szabadságharc leverése után internálták. 1867-től újra visszakapta régi állásait. Magyarországon ő alkal-mazott először kloroformot műtéti altatáshoz. Halálának 125. éve
19960721
Szenes Hanna (1921.VII.21.-1944): családjával együtt 1939-től Palesztinában élt. Az angol hadsereg tisztjeként jugoszláv partizánokkal együtt, ejtőernyővel Magyarországon ledobták. Elfogták és a Margit körúti fogházban kivégezték. Születésének 75. évfordulója.
19960727
Ivánka Imre (1818-1896.VII.27.): a szabadságharc honvéd ezredese. A Jellaèiæ felett Pákozdnál aratott győzelemben nagy része volt. 1861-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye tiszteletbeli főjegyzőjévé választották. 1865-től országgyűlési képviselő. A Magyar Vöröskereszt létrehozása nagy mértékben az ő munkájának köszönhető. Halálának 100. évfordulója.
19960730
Paál László (1846.VII.30.-1879): festőművész. Születésének 150. éve.
19960731
Devecseri Gábor (1917-1971.VI.31.): költő, műfordító. Kossuth-díjas. Halálának 25. évfordulója.
19960811
Heltai Jenő (1871. VIII.11.-1957): író, újságíró, Kossuth-díjas. Születésének 125. évfordulója.
19960813
Sarkadi Imre (1921.VIII.13.-1961): író, újságíró, Kossuth-díjas. Születésének 75. évfordulója.
19960905
Margó Tivadar (1816-1896.IX.5.): zoológus, orvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Pusztaszentlőrincen, a mai Pestszentlőrincen született. Korának jelentős biológusa, az első magyar darwinisták közé tartozik. Halálának 100. évfordulója.
19960924
Gellért, (Szent: 1083-tól) (908-1046.IX.24.): velencei származású, Benedek-rendi szerzetes. Imre herceg nevelője, később csanádi püspök, akit a pogányság visszaállítására törekvő Vata csapatai megöltek. Halálának 950. évfordulója.
19961020
Dayka Gábor (1769-1796.X.20.):költő, protestáns hitszónok. Születésének 200. évfordulója.
19961104
Reviczky Imre (1896.XI.4.-1957.II.16.): hivatásos katona, ezredes, a nagybányai munkaszolgálatos zászlóalj parancsnoka, később Nagybánya város helyőrség-parancsnoka. Ebben a minőségében igen sok üldözöttet mentett meg. Születésének 100. évfordulója.
19961128
Bezerédj István (1796.XI.28.-1856): reformpolitikus, 1836-ban - elsőként az országban - az örök-váltsági törvény értelmében jobbágyaival szerződést kötött és felszabadította őket. Buda város díszpolgára (1845). Az 1848-1849. évi országgyűlés Tolna vármegye követe, Bezerédj Pál apja. A kisdedóvás terén is nagyok az érdemei. 1850-ben halálra ítélték, de kegyelmet kapott. Születésének 200. évfordulója.
19961130
Bíró Mihály (1886-1948.XI.30.): festőművész, grafikus és szobrász. Halálának 50. évfordulója.
19961201
Grassalkovich Antal báró, majd gróf (1694-1771.XII.1.): Királyi személynök, kamaraelnök. Hatalmas birtokai voltak. Gödöllőn épített kastélya Grassalkovich-stílus mintául szolgált sok későbbi főúri kastélynak. A XVIII. században sokat tett a német származású népesség betelepítéséért. Soroksár az ő birtokaként települt be újra. Halálának 225. évfordulója.
19961202
Beöthy Ödön (1796.XII.2.-1854): jogász, alispán. 1826-tól 1841-ig Bihar vármegye országgyűlési követe. Nagy munkát fejtett ki a vallási szembenállások megoldása érdekében. A szabadság-harc idején előbb a Partium, majd Erdély kormánybiztosa, a magyar nyelv ügyének harcosa. Születésének 200. évfordulója.
19961230
Wesselényi Miklós báró (1796.XII.30.-1850): politikai író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a reform-ellenzék egyik vezetője. Az 1838-as nagy árvíz alatti tevékenysége elismeréseként "az árvízi hajós" jelzőt kapta. Pest város díszpolgára (1842). Születésének 200. évfordulója.
19970000
Bessenyei György (1747.?-1811): a magyar felvilágosodás írója, a testőr írók egyike. Elsők között ismerte fel egy tudományos akadémia felállítását. Születésének 250. évfordulója
19970000
Cinka (Czinka) Panna (1711-1772.?): országos hírű zenész lánya volt. Családja férfitagjaiból alakított zenekart, amellyel bejárta az országot. Nem bizonyított az, hogy a neki tulajdonított nótáknak ő volt a szerzője. Születésének: 225. évfordulója.
19970000
Diósy Lajos (1867-1922. ?): gyógyszerész. A Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesületének elnöke volt. Ezalatt épültek ki Mátyásföldön a közműhálózatok. Gyógyszertára jövedelméből alapítványt hozott létre a község további fejlesztésére. Az iskolát, amelyet segített létrehozni és az ahhoz vezető utcát nevezték el róla. Halálának 75. évfordulója.
19970000
Dobó István (1500 körül-1572): Eger várának kapitánya 1549-1552 között. Halálának 425. évfordulója.
19970000
Mária Dorottya (1797-1855): württembergi bajor hercegnő, József nádor harmadik felesége az utca névadója. A pesti jótékony nőegylet megalapítása az ő nevéhez fűződik. Születésének 200. évfordulója.
19970100
Galeotto, Marzio (1427-1497. ?): humanista tudós Mátyás király udvarában, aki Itáliából került ide. Írásaiban a korszakról adott beszámolót. Halálának 500. évfordulója.
19970100
Albert szász-tescheni herceg (1738-1822?): III. Ágost lengyel király fia, Mária Terézia veje. 1765- 1780 között Magyarország, 1780-1790 között Németalföld (Hollandia) helytartója, a mai Albertfalva XIX. század elejei birtokosa. Róla nevezték el a községet és az utcát is. Halálának 175. évfordulója.
19970100
Variházy Oszkár (1897.? -1959): hivatásos katonatiszt. Részt vett a doni harcokban, hazatérve 1944 októberében ezredparancsnok, december 24-én pedig a 10. gyaloghadosztály tábori gyűjtőkeretének parancsnoka lett. 1945. február 11-én több hozzácsatolt egységgel és a 6. magyar gyalogezred maradványainak parancsnokaként átállt, megalakítva a Budai Önkéntes Ezredet. Születésének 100. évfordulója.
19970100
Gutenberg, Johannes (1397?-1468): a könyvnyomtatás feltalálója. Találmánya világtörté- nelmi jelentőségű változást hozott az emberiség művelődéstörténetében. Születésének 600. évfordulója.
19970100
Fráter Loránd (1872.?-1930): huszártiszt, országgyűlési képviselő, nótaszerző. Születésének 125. évfordulója.
19970100
Géza (940-997) fejedelem Taksony vezér fia. Szent István király édesapja. Halálának 1000. évfordulója.
19970100
Pápay István (1827-1897.?): kancelláriai tanácsos, 1867-től a kabinetiroda osztályfőnöke, ud-vari káplán. Halálának 100. évfordulója.
19970100
Lőwy Izsák (1793-1847.?): bőrgyáros. Zsidó vallása miatt nem kapott letelepedési engedélyt, így gróf Károlyi István Újmegyer nevű birtokán építette föl lakóházát és gyárát. Újpestre címeztette leveleit, ezért őt tekintjük a település névadójának. A népszerű, jótékony embert Újpest népe többször is bíróvá választotta. Halálának 150. évfordulója.
19970100
Semsey Aladár (1872.?-1951): jogász, ügyvéd. 1922-1938 között Újpest polgármestere .SSzületésének 125. évfordulója
19970116
Mikszáth Kálmán (1847.I.16.-1910.): író, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Születésének 150. évfordulója.
19970117
Vajda János (1827-1897.I.17.): költő, publicista. Petőfi baráti köréhez tartozott, részt vett az 1848 márciusi mozgalmakban és a szabadságharcban. Halálának 100. évfordulója.
19970127
Aschner Lipót (1872.I.27.-1952): az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. vezérigazgatója, a Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke. Születésének 125. évfordulója.
19970200
Kuny (Cuny) Domokos (1754-1822.II.?): keramikus. Budán ebben az fajansz- és kemény- cserépgyárat alapított 1785-ben.
19970210
Edison, Thomas Alva (1847.II.10.-1931): amerikai feltaláló (pl: gramofon, izzólámpa). Nobel-díjas. Születésének 150. évfordulója.
19970223
Berzeviczy Gergely (1763-1822.II.23.): közgazdasági író, földbirtokos. Résztvevője volt a magyar jakobinusok mozgalmának, de nem jöttek nyomára. Halálának 175. évfordulója.
19970228
Torma Károly (1829-1897.II.28.): régész, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Dacia régészeti emlékeinek kutatója. Az aquincumi ásatások megkezdője és az ottani múzeum magalapítója. Halálának 100. évfordulója.
19970228
Haller János báró (1626-1697.II.28.): politikus, író. Torda vármegye főispánja. Részt vett az Apafy Mihály fejedelem elleni összeesküvésben és emiatt négy évi várfogságot kapott. Itt latinból lefordította macedóniai Nagy Sándor történetét, Trója pusztulását és a Gesta Romanorumot. Halálának 300. évfordulója.
19970304
Martin Lajos (1827-1897.III.4.): a repülés egyik hazai úttörője. Halálának 100. évfordulója.
19970314
Szabó József (1822.III.14.-1894): bányamérnök, geológus, mineralógus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Születésének 175. évfordulója.
19970415
Ugron Gábor (1847.IV.15.-1911): politikus, jogász, újságíró. Születésének 150. évfordulója.
19970518
Bókay János, Idősebb(1822.V.18.-1884): orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Születésének 175. évfordulója.
19970518
Benedikt Ottó: (1897.V.18.-1975): villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth-díjas. 1940-1955 között a moszkvai, 1955-től a Budapesti Műszaki Egyetem tanára. 1955-ben megalapította a Különleges Villamosgépek Tanszéket, elindítva ezzel a magyar-országi automatizálási kutatásokat. 1957-ben a műszaki egyetem rektorává nevezték ki. 1966-ban megszervezte az MTA Automatizálási Csoportját, amelynek igazgatója lett. Születésének 100. évfordulója.
19970605
Kamermayer Károly (1829-1897.VI.5.): Budapest első polgármestere. Jelentős érdemei vannak a városrendezés terén és a szociálpolitikai szervezetek kiépítésében. Budapest díszpolgára (1896). Halálának 100. évfordulója.
19970608
Czetz (Czecz) János (1822.VI.8.-1904): katonatiszt, honvéd tábornok. A bécsújhelyi katonai akadémiát végezte el. 1848-ban Mészáros Lázár hadsegéde, később Bem József mellett az erdélyi hadsereg táborkari főnöke. Világos után egy ideig itthon bujdosott, majd Argentínába emigrált. Élete utolsó 25 esztendejében Buenos Airesben katonai akadémia általa létrehozott térképészeti intézetének vezetője. Születésének 175. évfordulója.
19970609
Hauszmann Alajos (1847.VI.9.-1926): építész, műegyetemi tanár, szakíró, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tagja (1895-1926), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Születésének 150. évfordulója.
19970627
Brassai Sámuel (1800-1897.VI.27.) erdélyi polihisztor, Nyelvész, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Halálának 100. évfordulója.
19970700
Wallenberg, Raoul (1912-1947.VII., VIII.?): svéd követségi titkár. A nyilas terror idején ezrek életét mentette meg. A háború után a Szovjetunióba vitték, ahol nyomaveszett. Halálának 50. évfordulója.
19970705
Kozma Sándor (1825-1897.VII.5.): ügyvéd, kúriai bíró, főügyész, az Országos Gyűjtőfogház első igazgatója. Halálának 100. évfordulója.
19970723
Máriássy János báró (1822.VII.23..-1905): honvéd ezredes, Budavár 1849. évi bevételekor hősiességével tűnt ki. A bukás után 18 évi várfogságra ítélték, de 1856-ban kegyelmet kapott. 1869-től honvéd ezredes, 1878-tól altábornagy, 1888-ban bárói címet kapott. Születésének 175. évfordulója.
19970801
Bánki Donát (1859-1922.VIII.1.): gépészmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Csonka Jánossal együtt 1893-ban feltalálta a gépkocsikban ma is használt porlasztót. Halálának 75. évfordulója.
19970816
Habsburg Albert (1397.VIII.16.-1439): I. Albert néven 1437-1439 között magyar király. II. ~ néven német király, V. ~ néven Ausztria hercege. Hunyadi Jánossal együtt harcolt a török ellen. Születésének 600. évfordulója.
19970819
Jávorka Ádám (1683-1747.VIII.19.): II. Rákóczi Ferenc egyik legvitézebb katonája, főlovászmestere. Az áruló Ocskay brigadérost ő fogta el. A szatmári békekötés után követte a fejedelmet Lengyelországba. 1735-ben belépett a lengyel hadseregbe, majd Bercsényi Miklós fiának franciaországi lovasezredében szolgált. Halálának 250. évfordulója.
19970908
Cziráky Antal (1772.IX.8.-1852): közgazdász, alkotmánytörténész. Buda város díszpolgára /1828). Cziráky ősrégi magyar főnemesi család a Vezekény nemzetségből. Az itteni műemlék kastély a családé volt. Születésének 225. évfordulója.
19970909
Pulszky Ferenc (1814-1897.IX.9.): politikus, országgyűlési képviselő, régész, művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, majd másodelnöke. Halálának 100. évfordulója.
19970920
Tamási Áron (1897.IX.20.-1966): író, Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Születésének 100. évfordulója
19970927
Kisfaludy Sándor (1772.IX.27.-1844): katona, költő, a "Himfy szerelme" című költeményciklus alkotója. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Születésének 225. évfordulója
19970930
Hugonnay Vilma grófnő (1847.IX.30.-1922): az első magyar orvosnő, 1897-ben avatták orvossá. Közéleti szereplése, a nők egyenjogúsítása és a női munkások higiéniai viszonyainak meg-javítása terén, jelentős. Születésének 150. évfordulója.
19971008
Gózon Gyula (1885-1972.X.8.): színész, Kossuth-díjas. Halálának 25. évfordulója.
19971013
Glatz Oszkár (1872.X.13.-1958): festőművész, Kossuth-díjas. Születésének 125. évfordulója.
19971024
Pap Károly (1897.IX.24.-1944): író. Az Est-lapok és a Nyugat munkatársa volt. 1943-ban behívták munkaszolgálatra, németországi koncentrációs táborba került, ahol meghalt. Születésének 100. évfordulója.
19971027
Orlay Petrich Soma (1822.X.27.-1880): festőművész. Születésének 175. évfordulója
19971105
Venetianer Lajos (1867-1922.XI.5.): vallástörténész, régész, újpesti főrabbi. Halálának 75. évfordulója.
19971114
Szerdahelyi Kálmán (1829-1872.XI.14.): színész, a Nemzeti Színház tagja. Halálának 175. évfordulója.
19971118
Károlyi István gróf (1797.XI.18.-1881): földbirtokos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Pest vármegye főispánja 1848-ban. A szabadságharc idején egy huszárezredet állított fel, ezért Windisgraetz elfogatta és bebörtönözte. Váltságdíjért szabadult. Újpest az ő birtokán jött létre. Igen sokat tett a település fejlesztéséért. Születésének 200. évfordulója.
19971123
Mátray Gábor (1797.XI.23.-1875): zeneszerző, zenetörténész, pedagógus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Születésének 200. évfordulója.
19971130
Hőgyes Endre (1847.XI.30.-1906): egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Budapesti Pasteur Intézet első igazgatója. A veszettség elleni védőoltás új eljárását dolgozta ki, amelyet az egész világ megismert és alkalmazott. Születésének 150. évfordulója.
19971214
Czakó Zsigmond (1820-1847.XII.14.): drámaíró. Halálának 150. évfordulója.
19971215
Verseghy Ferenc (1757-1822.XII.15.): költő, író, nyelvtudós, esztéta, pálos-rendi szerzetes volt, majd tábori káplán. Csatlakozott a magyar jakobinusokhoz. Elsőként fordította le a Marseillaise-t. A Martinovics-per fővádlottai között előbb halálra, majd várfogságra ítélték. Kilenc évig raboskodott. Halálának 175. évfordulója.
19971227
Dutka Ákos (1881-1972.XII.27.): költő, újságíró. Nagyváradon indult életpályája. Ebben az utcában lakott 1945-től haláláig. Halálának 25. évfordulója.
19980000
Hofherr Albert (1868-1923.?): mérnök. Apjával és két testvérével Kispesten 1908-ban felépítette a Hofherr és Schranz magyar gépgyári művek részvénytársaság gyárát. Halálának 75. évfordulója.
19980000
Boros Mátyás (1923.?-1944): a kerületi ellenállási mozgalom résztvevője. 1944-ben, a zuglói nyilas pártház ellen indított akció során azok elfogták és kivégezték. Születésének 75. évfordulója.
19980023
Beck Ö. Fülöp (1873.VI.23.-1945): szobrászművész. Születésének 125. évfordulója.
19980100
Fackh Károly (? -1898. ?): jogász, miniszteri tanácsos. Rákosliget megalapítása fűződik a nevéhez. A terület teljes kialakulását nem érte meg. Halálának 100. évfordulója.
19980100
Ferenczy Sándor (1873-1933.V.22. ): idegorvos, egyetemi tanár. A század elején kezdett foglalkozni az akkor még újszerű freudizmus kérdéseivel. 1913-ban megalapította a Magyar Pszihoanalitika Egyesületet, később ennek rendelőintézetét. Születésének 125. évfordulója.
19980100
Tóth István (1823. ?-1908): 1860-tól Palota bírája volt 43 éven keresztül. Palotai jobbágycsaládból származott. A szabadságharcot mint önkéntes, honvédként harcolta végig. Születésének 175. évfordulója.
19980100
Guckler Károly (1858-1923. ?): erdész, a fővárosi erdészeti hivatal vezetője. A róla elnevezett sétautat ő építtette. A budai hegyek erdősítésében nagy szerepe volt. Halálának 75. évfordulója.
19980100
Koppány (Kupa) ( ? -998): Tar Zerind fia, 998-ban, Géza Halálának után a pogány levirátus nevében magának követelte a trónt, s a fejedelem özvegyét. István a Veszprém melletti csatában legyőzte, és felnégyeltette. Halálának 1000. évfordulója.
19980100Mária
Krisztina (1742-1798?): főhercegnő, Mária Terézia leánya, Albert magyarországi hely-tartó felesége. Halálának 200. évfordulója.
19980100
Béla III. (1148-1196): király 1172 és 1196 között. Bizáncban nevelkedett. 1180-1182 között megszállta Dalmáciát és 1190-ben elismertette hatalmát a meghódított városokkal. Itthoni politikáját nagy birtok adományokkal alapozta meg, kialakítva így a hozzá hű réteget. Létrehozta az állandó kancelláriát, bevezette a hivatali írásbeliséget. 1192-ben szentté avattatta I. László királyt. A Mátyás-templomban van eltemetve. Születésének 850. évfordulója.
19980100
Mády Lajos (1848?-1918): református esperes, iskolaigazgató. 1873-ban nevezték ki községi iskolai tanítónak Újpesten. Sokat tett a község közművelődéséért: elemi, polgári és ipariskolákat szervezett, egyik alapítója volt az újpesti főgimnáziumnak (Könyves Kálmán Gimnázium). Születésének 150. évfordulója.
19980100
Mányoki Ádám (1673.?-1757): festő, II. Rákóczi Ferenc udvari festője. Születésének 250. évfordulója.
19980100
Rózsavölgyi Márk (1787 vagy 1789-1848.I.23.): zeneszerző, hegedűművész. Halálának 150. évfordulója.
19980100
Röntgen, Wilhelm Konrad (1845-1923.): a röntgensugarak felfedezője. Születésének 175. évfordulója.
19980100
Seidl Antal (1850-1898. ?): karmester. Halálának 100. évfordulója.
19980121
Madách Imre (1823.I.21.-1864): költő, drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Születésének 175. évfordulója.
19980123
Sós Ármin (1873.I.23.-1944): közlekedési szakember. A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság ügyvezető igazgatója, a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak és társvállalataik vezérigazgatója. A nagy-budapesti közlekedési hálózat egyik megtervezője és villamosításának szorgalmazója. Alapító tagja volt a Ráckevei HÉV-nek. 1944-ben a németek letartóztatták és vallatás közben szívrohamban meghalt. Születésének 125. évfordulója.
19980204
Tóth Aladár (1898-1968): zenetudós, zeneesztéta, a Magyar Állami Operaház igazgatója, kétszeres Baumgarten-díjas, Kossuth-díjas. Születésének 100. évfordulója.
19980212
Barabás Miklós (1810-1898.II.12.) festőművész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Halálának
100. évfordulója.
19980219
Liezen-Mayer Sándor (1839-1898.II.19. ): festőművész. Történelmi tárgyú képei nagy sikert arattak. Halálának 100. évfordulója.
19980220
Szigeti József (1892-1973.II.20.): hegedűművész. Halálának 25. évfordulója
19980306
Eötvös Loránd báró (1848.III.6-1919): fizikus, egyetemi tanár, vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A gravitációs tér térbeli változásának megmérésére szerkesztette világhírű ingáját. Ezzel első méréseit a Balaton jegén végezte el. Később Pestszentlőrincen vásárolt magának nyaralót és annak kertjében folytatta kísérleteit. Az általa szerkesztett inga továbbfejlesztve ma is használatos. Születésének 150 évfordulója.
19980308
Andrássy Gyula gróf (1823.III.8.-1890): politikus, honvédelmi miniszter, miniszterelnök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nevéhez fűződik 1867 után a dualista állam kiépítése és megszilárdítása. Németbarát külpolitikát folytatott. A Monarchia Bosznia, Hercegovina megszállására való törekvését támogatta, így miniszterelnökségéről 1879-ben lemondatták. Ezután visszavonult a politikai életből. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa első elnöke. A kezdeményezésére létrejött Sugár utat érdemei elismeréseként még életében róla nevezték el. Pest városa díszpolgári címmel tüntette ki (1871). Születésének 175. évfordulója.
19980329
Frankel Leó (1844-1896.III.29.): a munkásmozgalom egyik vezető személyisége. Alapító tagja az I. Internacionálénak. Az 1871-es párizsi kommün idején munka- és kereskedelemügyi miniszter. A kommün bukása után Londonba került és ott 4 évig Marx és Engels mellett dolgozott. 1876-ban hazatért Magyarországra. 1880-ban részt vett a Magyar Általános Munkásegylet megalakításában. 1883-tól újra emigrációba kényszerült, haláláig a nemzetközi munkásmozgalom vezérkarában dolgozott. Halálának 100. évfordulója.
19980406
Pais Dezső (1886-1973.IV.6.): nyelvész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth-díjas. Halálának 25. évfordulója
19980407
Vas Gereben (1823.IV.7.-1868): népszerű regényíró. A szabadságharc alatt Arany János mellett szerkesztette a "Nép barátja" című lapot, majd sorra jelentette meg jóízű magyarsággal megírt regényeit. Születésének 175. évfordulója.
19980428
Abonyi Lajos (1833-1898.IV.28.): író. Családi neve Márton Ferenc. A szabadságharc alatt nemzetőr, 1861-ben Pest vármegye aljegyzője. Születésének 100. évfordulója.
19980513
Hevesi Sándor (1873.V.13.-1939): rendező, dramaturg, író. A Nemzeti Színház rendezője, főrendezője, igazgatója (1923-1931), majd élete végéig a Magyar Színház rendezője. Születésének 125. évfordulója.
19980513
Jendrassik György (1898.V.13.-1953.II.8.): gépészmérnök, feltaláló, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Ganz-gyárban alkotta meg legjelentősebb találmányát, a gyorsjáratú, négy-ütemű, sűrítő nélküli kis Diesel-motort, amelyek Ganz-Jendrassik-motor néven a világ minden tájára eljutottak az ezzel a motorral hajtott vonatokban. 1937-ben kis gázturbinát fejlesztett ki, amely kiindulása volt későbbi, a gázturbina fejlesztésére vonatkozó találmányainak. Születésének 100. évfordulója.
19980515
Reményi Ede (1828-1898.V.15.): hegedűművész, zeneszerző. Halálának 100. évfordulója.
19980704
Prodám Guidó (1882-1948.VII.4.): a magyar repülés hőskorának pilótája és gépszerkesztője. Halálának 50. évfordulója.
19980706
Baross Gábor (1848.VII.6.-1892): közlekedésügyi államtitkár, majd miniszter. Budapest díszpolgára. (1891) Nevéhez fűződik a magyarországi vasutak államosítása és nagyarányú fejlesztése, Széchenyi után a Vaskapu végleges szabályozása, a posta és az iparoktatás reformja. Születésének 150. évfordulója.
19980709.
Makó Pál (1723.VII.9.-1793.): római katolikus pap, matematikus, fizikus, egyetemi tanár. Halálának 275. évfordulója
19980807
Szalmás Piroska, Fischer Antalné (1898.VIII.7.-1941): kórusvezető, zenepedagógus. Születésének 100. évfordulója.
19980814
Semsey Andor (1833-1923.VIII.14.): természettudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bőkezű mecénása a főváros különböző kulturális intézményeinek. Halálának 75. évfordulója.
19980830
Pollack Mihály (1773.VIII.30.-1855): építész, klasszicista építészetünk kimagasló mestere. Legnagyobb szabású alkotása a Nemzeti Múzeum épülete. Az 1838. évi nagy árvíz előtti Pest arculatát döntően az ő munkái alakították ki.
19980831
Szentpétery Zsigmond (1798.VIII.31.-1858): a Nemzeti Színház egyik alapító tagja, korának kedvelt vígjátéki és jellemszínésze. Születésének 200. évfordulója
19980910
Erzsébet (Elisabeth), Amalie, Eugenia Wittelsbach (1837-1898.IX.10./: bajor főhercegnő, osztrák császárné, 1867-től magyar királyné. Halálának 100. évfordulója.
19980913
Allende, Salvador (1908-1973.IX.13.): chilei köztársasági elnök. Orvosi egyetemet végzett. egészségügyi miniszter. a Szocialista Párt főtitkára. 1965-ben a szenátus elnöke. 1970-ben a Népi Akciófront elnevezésű baloldali pártszövetség elnöke, és ennek jelöltjeként megnyerte az elnökválasztást. 1973. szeptember 13-án puccsal megdöntötték hatalmát. A köztársasági elnöki palotát ostromlók ellen fegyverrel harcolt és életét vesztette. Halálának 25. évfordulója.
19981027
Buday László (1873.X.27.-1925): szociológiai író, statisztikus, egyetemi tanár, a Központi Statisztikai Hivatal igazgatója. ő alapította meg a Magyar Statisztikai Társaságot. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Születésének 125. évfordulója.
19981028
Horvát Boldizsár (1822-1898.X.28.): jogtudós, politikus, igazságügyminiszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1848-1849-ben országgyűlési képviselő. Halálának 100. évfordulója.
19981117
Csokonai Vitéz Mihály (1773.XI.17.-1805): korának legnagyobb magyar költője. Születésének 225. évfordulója.
19981205
Galvani, Luigi (1737.1798.XII.5): orvos, természettudós. Halálának 200. évfordulója.
19981215
Kacsóh Pongrác (1873.XII.15.-1923.): Katonatiszt, zeneszerző. Születésének 125. évfordulója.
19981217
Sallai Imre (1897.XII.17.-1932): magántisztviselő. Az illegális kommunista párt tagjaként 1932-ben a Matuska Szilveszter által elkövetett biatorbágyi vasúti merénylet után kihirdetett statárium alapján Fürst Sándorral együtt kivégezték. Születésének 100. évfordulója.
19981231
Nagy Jenő (1898.XII.31.-1944): vezérkari ezredes. Az ellenállási mozgalom vértanúja. Születésének 100. évfordulója.
19990100
Pethényi Salamon János (1799-1855.): természettudós, a madártan megalapítója Magyarországon. 600 madárból álló gyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Születésének 200. évfordulója.
19990100
Bányai Júlia (1824.???-1883): a szabadságharc katonája. Férje, Sárossy Gyula nevét használva jelentkezett a honvédségnél. Kolozsvárnál csapatával fedezte a seregek visszavonulását. Főhadnagyi, majd századosi rendfokozatot kapott. A szabadságharc bukása után Törökországba emigrált. 1850-ben a Mack Károly-féle összeesküvés résztvevőjeként visszatért Erdélybe, de innen újra Törökországba szökött. Kairóban halt meg. Halálának 175. évfordulója.
19990100
Szigeti Kálmán (1924.? -1945.III.21.): helyi polgár. 1945. januárjában a helyi iskola romjainak eltakarításakor egy felrobbant akna megölte. Születésének 75. évfordulója.
19990100
Ugró Gyula (1864-1949. ?): ügyvéd. 1906-ban községi bíró Újpesten. 1907-ben a várossá alakuláskor polgármesterré választották. Ezt a posztot 1913-ig töltötte be. Az I. világháborúban 100 %-os hadirokkant lett. 1918-1919-ben újra polgármester, majd városi képviselő. Az Újpesti Torna Egyesület (ÚTE) egyik alapítója és főtitkára. Helyi lapok szerkesztője. Meg-írta Újpest monográfiáját. Részt vett a politikai életben, szociális intézeteket hozott létre. Halálának 50. évfordulója.
19990100
Hedvig (1372?-1399.VI.15.): Nagy Lajos fiatalabb leánya. Lengyelország királynője. Születésének 650. évfordulója.
19990100
Csermák Antal (1774.?-1822.X.25.): zeneszerző és hegedűművész. 1795-ben a Kelemen- féle első magyar színtársulat hangversenymestere. Bihari és Lavotta mellett a verbunkos zene terjesztője és virtuóz előadója volt. Születésének 225. évfordulója.
19990100
Lipthay Béla báró (1827-1899.?): jogász. A szabadságharcban tisztként harcolt. Világosnál századosként Nagysándor József tábornok parancsőrtisztje. 1860 után országgyűlési képviselő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának alapító tagja (1870-1899). Halálának 100. évfordulója.
19990100
Pilwax Károly ( ? -1849): kávéház tulajdonos a mai Petőfi Sándor utcában. Itt tartották gyűléseiket 1848-ban azok a fiatalok, akik a forradalom vezetői lettek. Halálának 150. éve.
19990100
Pongrácz László (1824.?-1890): honvéd alezredes, aki különösen kitüntette magát 1849. május 22-én, Buda várának visszavételekor, amiért alezredessé léptették elő. A fegyverletétel után fogságba esett, de megszökött. Emigrált, majd 1867-ben hazatért és újra katona lett. Altábornagyként ment nyugállományba. Születésének 175. évfordulója.
19990100
Révay Miklós (1749.?-1807): költő, nyelvtudós, a pesti egyetem tanára, a magyar nyelvtör- ténet és nyelvtudomány művelője. Születésének 250. évfordulója.
19990100
Rudawszky Ferenc (1878-1924): utókalkulátor. A Ganz Vagon- és Gépgyári Munkások és Alkalmazottak Szövetkezete képviselője a telep parcellázásakor. Jó munkája jutalmául adták a szövetkezet tagjai az ő nevét az utcának. Halálának 75. évfordulója.
19990113
Hollán Ernő (1824.I.13.-1890): hadmérnök, altábornagy, országgyűlési képviselő, államtitkár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A bécsi hadiakadémiát végezte el. Részt vett a sza-badságharcban és ott ezredesi rangot kapott. A bukás után várfogságot szenvedett. Szabadulása után a dunántúli vasúthálózat kiépítésénél tevékenykedett. A talajjavítás is munka-köréhez tartozott, és ebben is kiválót alkotott. Széchenyi döblingi köréhez tartozott. 1867-1870 között közlekedési, 1870-1872 között honvédelmi államtitkár. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa alapító tagja (1872-1874). A vasútépítéseket a vízi közlekedés rovására fejlesztette. 1870-től honvédelmi államtitkár, 1869-től honvéd ezredes, 1875-től vezérőrnagy, 1881-től altábornagy, a főrendiház tagja. 1866-ban megalapította a Magyar Mérnök és Építész Egyesültet, amelynek első elnöke volt 1866 és 1885 között. Születésének 150. évfordulója.
19990202
Bartha János (1799.II.2.-1852): színész, a Nemzeti Színház első gárdájának tagja. Születésének 200. évfordulója.
19990318
Csemegi Károly (1826-1899.III.18.): büntetőjogász. Az 1878. és 1879. évi büntető törvénykönyv megszövegezője. Az 1848-1849. évi szabadságharcban egy általa szervezett szabadcsapat őrnagyaként harcolt. A bukás után bebörtönözték, majd besorozták osztrák katonának. A kiegyezés után igazságügyi államtitkár, majd kúriai tanácselnök. A Magyar Jogászegylet megalapítója (1878). 1880-tól a Magyar Jogász Egyesület alapító elnöke. Halálának 100. évfordulója.
19990325
Ágoston Péter (1874.III.25.-1925): jogász, történész. A Tanácsköztársaság alatt a külügyi népbiztos helyettese. 1920-ban halálra ítélték, majd fogolycserével a Szovjetunióba került. Innen Angliába távozott. Születésének 125. évfordulója.
19990405
Vigyázó Ferenc gróf (1874.IV.5.-1928) politikus, jogi író. Végrendeletében egész vagyonát, beleértve értékes könyv, kódex és képgyűjteményét is, a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta. Születésének 125. évfordulója.
19990420
Táncsics Mihály (1799.IV.20.-1884): író, publicista, politikus. Születésének 200. évfordulója.
19990424
Csanádi György (1905-1974.IV.24.): közgazdász, mérnök. egyetemi tanár, közlekedési miniszter, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, Kossuth- és Állami-díjas. Halálának 25. évfordulója.
19990424
Zielinski Szilárd (1860-1924.IV.24.): mérnök, műegyetemi tanár. A magyar vasbeton- építészet kifejlesztője. Párizsban tanult ösztöndíjasként, majd az Eiffel-cégnél dolgozott. 1887-ben nyitotta meg mérnöki irodáját, amelyben az akkor legmodernebb Hennebique-féle szabadalmat felhasználva víztornyokat, hidakat, csarnokokat tervezett. 1867-ben egyetemi magántanár, 1901-ben az akkori ország első műszaki doktora, 1906-tól az út- és vasútépítés nyilvános, rendes tanára. ő tervezte a Széchenyi-lánchíd 1910-es években történt átépítését, a margitszigeti és kőbányai víztornyot, a Ganz Vagon és Gépgyár nagy szerelőcsarnokát. 1920-tól a Magyar Mérnök- és Építész Egylet, 1921-től a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, 1924-ben a Budapesti Mérnök Kamara első elnöke lett. Halálának 75. évfordulója.
19990428
Stáhly Ignác (1787-1849.IV.28.): orvos, országos főorvos, egyetemi tanár, Pest város díszpolgára (1846), a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Halálának 150. évfordulója.
19990517
Balázs Béla (1884-1949.V.17.): költő, író, filmesztéta. Halálának 50. évfordulója
19990520
Balzac, Honoré de (1799.V.20.-1850): francia író. Születésének 200. évfordulója
19990523
Zirzen Janka (1824.V.23.-1904): pedagógus, a magyar nőnevelés, tanitóképzés kiváló szervezője. 1866-ban Eötvös József hívására jött Pestre és 1869-től a budai tanítóképző intézet, majd 1875-től az ebből kivált polgári iskolai tanárképző (a későbbi Erzsébet Nőiskola) vezetője lett. Születésének 175. évfordulója.
19990523
Perczel Mór (1811-1899.V.23.): honvéd tábornok. Vörösmarty Mihály volt a nevelője. Az 1840-es években a Tolna vármegyei ellenzék vezére, ismert reformpolitikus, az első felelős magyar kormány külügyminisztériumában osztályfőnök. Váltakozó sikerrel harcolt a szabadság-harcban, a temesvári vereség után Amerikába emigrált, 1867-ben hazatért. Halálának 100. évfordulója.
19990602
Sobieski János (Jan Sobieski) (1624.VI.2.-1696.VI.17.): lengyel király. 1683. szeptember 12-én Bécs falai alatt Lotharingiai Károllyal együtt tönkreverte az ostromló Kara Musztafa seregét, majd a szövetséges csapatok parancsnokaként 1683. október 12-én Párkánynál újabb diadalt vívott ki, ezúttal Kara Mehmed budai pasa csapataival szemben. Születésének 375. évfordulója.
19990607
Puskin, Alekszandr Szergejevics (1799.VI.7.-1837.II.10.): orosz költő. Születésének 200. évfordulója.
19990621
Podmaniczky Frigyes báró (1824.VI.21.-1907): 1848-ban az utolsó rendi országgyűlés felsőházának, majd a népképviseleti országgyűlés felsőházának tagja és jegyzője. 1848 szeptemberétől a szabadságharc résztvevője, novemberétől tiszt. A bukás után közlegény-ként katona 1850-ig. Utána íróként munkálkodott. 1861-től országgyűlési képviselő, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa alapító tagja (1871), 1873-1905 között alelnöke, a Magyar Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa, 1889-től a Szabadelvű Párt elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Születésének 175. évfordulója.
19990702
Gábor Áron (1814-1849.VII.2.): honvéd őrnagy. Kézdivásárhelyi öntödéjében harangokból öntött ágyúkat a szabadságharc alatt. A Kökös-uzoni csatában hősi halált halt.
19990705
Vasvári Pál (Fejér) (1826-1849.VII.5.): filozófus, történész, pedagógus, a márciusi fiatalok egyik vezetője. Halálának 150. évfordulója.
19990712
Mihálkovics Géza (1844-1899.VII.12.): orvos, anatómus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Halálának 100. évfordulója.
19990713
Zichy Géza, gróf (1849.VII.13.-1924): zongoraművész, zeneszerző, író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1863-ban vadászszerencsétlenség következtében jobb karját vesztette, különleges technikájával mégis világhírű művész lett. Hazai és külföldi hangversenyei jövedelmét jótékony célokra fordította. 1875-1918-ig a Nemzeti Zenede elnöke volt. A ma nevét viselő utcában lakott. Születésének 150. évfordulója.
19990729
Koszta József (1864-1949.VII.29.): festőművész. Kossuth-díjas. Halálának 50. évfordulója.
19990731
Zeyk Domokos (1816-1849.VII.31.): honvéd százados, Bem segédtisztje. Petőfi barátja volt. A segesvári csatában - amikor látta, hogy nem menekülhet meg az ellenség elől - főbe lőtte magát. Halálának 150. évfordulója.
19990801
Szabolcsi Bence (1899.VIII.1.-1973): zenetörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Baumgarten- és Kossuth-díjas. Születésének 100. évfordulója.
19990802
Nagy Balogh János (1874.VIII.2.-1919.XI.22.): festőművész, grafikus. Születésének 125. évfordulója.
19990803I
gnotus (Veigelsberg Hugó) (1869-1949.VIII.3.): író, költő, kritikus, hírlapíró, 1908-ban a Nyugat egyik alapítója. Halálának 50. évfordulója.
19990805
Bárdos Artúr (1882-1974.VIII.5.): színigazgató, rendező, színműíró. A Belvárosi (Ma: Katona József) Színház igazgatója volt majd harminc évig. Halálának 25. évfordulója.
19990817
Bodor Péter (1788-1849.VIII.17.): székely ezermester, építész .ő építette Marosvásárhelyt azt a zenélőkutat, amelynek mása a Margitszigeten áll. Halálának 150. évfordulója.
19990821
Rökk Szilárd (1799.VIII.21.-1888): ügyvéd. Végrendeletében 750000 forintot hagyott a városra, a művészetek és tudományok előmozdítására, szociális támogatásokra. Születésének 200. évfordulója.
19990823
Ormay Norbert (Auffenberg) báró (1813-1849.VIII.23.): honvéd ezredes. Cseh származású, osztrák katonatiszt. Nevét Ormayra változtatva részt vett a magyar szabadságharcban. Kossuth had-segédje, majd a vadászezredek szervezője. 1849. augusztus 12-én Aradon osztrák fogságba esett és kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19990829
Bél Mátyás (1684-1749.VIII.29.): A XVIII. század legjelentősebb magyarföldrajzi írója, kora nagy tudósa. Magyarország földrajzi és népesedési viszonyainak tudományos felmérésével végzett nagyjelentőségű munkát. Legnevezetesebb műve, a Notitia Hungariae kilenc vár-megyének
Hiba! A hivatkozási forrás nem található. köztük Pest vármegyének Hiba! A hivatkozási forrás nem található. a részletes latin nyelvű földrajzi leírását tartalmazza. Halálának 250. évfordulója.
19990830
Szenczi Molnár Albert (1574.VIII.30.-1639): református pap. Wittenbergben, Heidelbergben tanult. 1603-ban latin-magyar szótárt szerkesztett, 1607-ben teljes zsoltárfordítást, 1610-ben magyar nyelvtant készített. 1624-ig külföldön, majd Kassán, Kolozsvárott élt. 1624-ben lefordította Kálvin János: Institutio Religionis Christianae (Az keresztyéni religióra és igaz hitre való tanítás) című, a református vallás alapjait letevő munkáját. Születésének 425. évfordulója.
19990924
Márkus Emília (1860-1949.XII.24.): drámai színésznő, a Nemzeti Színház örökös tagja. Halálának 50. évfordulója.
19991006
Batthyány Lajos gróf (1806-1849.X.6.): nagybirtokos, országgyűlési képviselő, az első magyar miniszterelnök. 1839-től az ellenzék vezetője, 1845 végén központi választmányának elnöke., 1847-ben az Ellenzéki Párt elnöke lett. 1848. március 15-én tagja volt annak a küldöttségnek, amely az országgyűlés reformköveteléseit tartalmazó feliratot vitte Bécsbe. Március 17-én a király őt nevezte ki felelős magyar miniszterelnöknek. A népképviseleti ország-gyűlésre a sárvári kerületben képviselővé választották. Augusztus 29-én Deák Ferenccel együtt Bécsbe ment, hogy a várható szerb-horvát támadás ellen a király segítségét kérje. Az udvarban nem is fogadták őket, így hazatértek Pestre. Szeptember 9-én Jelaèiæ betört Magyarországra, emiatt lemondott és csak Kossuth nyomására vállalta továbbra is tisztségét, de október 2-án végleg távozott a kormány éléről. Nemzetőrként harcolt, de hamarosan megsebesült. Gyógyulása után Pestre utazott és részt vett a nemzetgyűlés munkájában. 1849. január 8-án Windischgraetz Alfréd táborszernagy elfogatta és felségárulás vádjával bíróság elé állíttatta. 1849. október 6-án a pesti Újépület udvarán kivégezték. Halálának helyén a Lipótvárosban a Báthory utca és Hold utca kereszteződésénél örökmécses áll. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Török Ignác (1795-1849.X.6.): honvéd tábornok, aradi vértanú. 1849. január 5-től április 10-ig Komárom várának parancsnoka, júliustól a honvédsereg hadmérnöki karának főparancsnoka volt. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Kiss Ernő (1799-1849.X.6.): honvéd altábornagy. A világosi fegyverletételig több ízben ideig-lenes hadügyminiszter. 1849. október 6-án Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Knézits Károly/Knézi ( (1808-1849.X.6.): honvéd tábornok. Damjanich János után ő vette át a harmadik hadtest parancsnokságát. 1849. október 6-án Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Lahner György (1795-1849.X.6.): katonatiszt, tábornok, a szabadságharc hadiiparának irányítója. 1849. október 6-án Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Nagysándor József (1804-1849.X.6.): honvéd tábornok. 1849. május 21-én, Budavár bevételekor csapatai élén az elsők között tört be a várba. Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Aulich Lajos (1792-1849.X.6.):honvéd tábornok. ő volt a szabadságharc utolsó hadügyminisztere. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Damjanich János (1804-1849.X.6.): honvéd tábornok a szabadságharc legendáshírű vörössipkásainak, majd 1849 nyarától az aradi vár parancsnoka. 1849 október 6-án Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Dessewffy Arisztid (1802-1849.X.6.) honvéd tábornok. 1849. október 6-án Aradon kivégezték. Halálának 125. évfordulója.
19991006
Lázár Vilmos (1815-1849.X.6.): honvéd ezredes, 1849. október 6-án Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Leiningen-Westerburg, Karl (Károly) gróf (1819-1849.X.6.): honvéd tábornok, 1849. október 6-án kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Pöltenberg Ernő (Poeltenberg, Ernst lovag) (1814-1849.X.6.): osztrák származású honvéd tábornok. 1848. elején főszázados a 4. huszárezrednél. Októberben ezredével csatlakozott a magyar honvédsereghez. 1849. június 7-én tábornokká nevezték ki. 1849. október 6-án Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Vécsey Károly gróf (1807-1849.X.6.): honvéd tábornok, 1849. október 6-án Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991006
Schweidel József (1796-1849.X.6.): honvéd tábornok, Aradon kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991010
Jeszenák János, báró (1800-1849.X.10.): Nyitra főispánja és kormánybiztosa a szabadságharc idején. A szabadságharc bukása után Pesten kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991010
Csányi László (Csány) (1790-1849.X.10.): a Szemere-kormány közlekedési minisztere. A szabadságharc idején a nemzeti radikálisok egyik vezetője. ő irányította Buda és Pest kiürítését, 1849. október 10-én az Újépületben kivégezték. Halálának 150. évfordulója.
19991015
Krepuska Géza (1861-1949.X.15.): fül-, orr-, gége szakorvos, egyetemi tanár. A Szent Rókus kór-ház vezető főorvosa, a Fülészeti Tanszék alapítója. ő alkalmazta először a fényképezőgépes mikroszkópot Magyarországon. Az első magyar nyelvű fülészeti egyetemi tankönyv szerzője. Pestszentimrén kisebb birtoka volt, ahol szőlészeti kísérleteket is végzett. Halálának 50. évfordulója.
19991024
Csernus Menyhért (Csernyus) (1808-1849.X.24.): pénzügyi tanácsos. Rokonszenvezett ugyan a szabadság-harccal, de tevékenyen alig vett részt a mozgalomban. Véletlen névcsere folytán kivégezték, 1849. október 24-én a külföldön tartózkodó Csernátony (Cseh) Lajos helyett, aki korábban a Márczius Tizenötödike című forradalmi lapot szerkesztette. Halálának 150. évfordulója.
19991024
Perényi Zsigmond báró (1783-1849.X.24.): a Függetlenségi Nyilatkozat kimondásakor az országgyűlés felsőházának elnöke. A bukás után Pesten kivégezték.
19991024
Szacsvay Imre (1818-1849.X.24.): ügyvéd, politikus, a Függetlenségi Nyilatkozatot elfogadó debreceni országgyűlés képviselőházának jegyzője volt. Pesten, az Újépületben 1849. október 24-én Perényi Zsigmonddal együtt végezték ki . Halálának 150. évfordulója.
19991025
Kazinczy Lajos (1820-1849.X.25.): honvéd ezredes. Kazinczy Ferenc fia. 1849. májusától hadosztályparancsnok. 1849. augusztus 25-én Zsibónál letette a fegyvert. A haditörvényszék golyó általi halálra ítélte és kivégezték. Halálának 125. évfordulója.
19991028
Varjú Kálmán (1860-1924.X.28.): kispesti választott (nem virilista) képviselő. Igen nagy szerepe volt abban, hogy Kispest községből város lett. Egyik mozgatója volt a katolikus templom és a Casino felépítésének, a Kossuth-szobor létesítésének. Halálának 75. évfordulója.
19991110
Pentelei Molnár János (1878-1924.XI.10.) festőművész. Halálának 75. évfordulója.
19991113
Lóczy Lajos (1849.XI.13.-1920.): geológus, egyetemi tanár, földrajztudós, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Születésének 150. évfordulója.
19991119
Böszörményi László (1824.XI.19.-1869): függetlenségi politikus, országgyűlési képviselő. A szabadságharcban mint tiszt szolgált, utoljára Klapka György parancsőrtisztje volt Komáromban. 1867-1868-ban a 48-as párt lapjában a Magyar Újságban tiltakozott a kiegyezés ellen. Leközölte Kossuth levelét Deákhoz (Kasszandra-levél). Emiatt egy évi börtönre ítélték és ott meghalt. Születésének 175. évfordulója.
19991209
Reitter Ferenc (1813-1874.XII.9.): mérnök, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának egyik megalapítója, műszaki osztályának első vezetője. Elkészítette a budapesti Duna-szakasz szabályozási és a rakpartok kiépítésének terveit. Halálának 125. évfordulója.
19991214
Washington, George (1732.II.12.-1799.XII.14.): az észak-amerikai függetlenségi háború vezére, 1793-tól az Amerikai Egyesült Államok első elnöke. Halálának 200. évfordulója.
19991225
Váci Mihály (1924.XII.25.-1970): költő, író, József Attila-díjas, Kossuth-díjas. Születésének 75. évfordulója.
Vissza a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék kezdőlapjára!