Katalógus

Összeállította
Dr. Plihál Katalin

Az ókor és középkor felfogása szerint a világ három részből állt. E világképet szimbolizálták a gyermek Jézus bölcsőjéül szolgáló jászolhoz járuló "napkeleti bölcsek", akik Máté evangéliumában csak, mint mágusok, asztrológusok szerepeltek, a néphit azonban már régtől fogva őket királyoknak [Gáspár, Menyhért és Boldizsár], és a három akkor ismert földrész: Európa, Ázsia, és Afrika képviselőinek tartotta.
Európa, mint az akkor ismert világ egy része tulajdonképpen az "Új Világ" azaz Amerika felfedezése nyomán vált a térképi ábrázolások önálló tárgyává. Az "Európa" elnevezést valójában a 16. elejéig nem is használták, helyette földrészünket a korabeli leírásokban "keresztény világ" névvel illették. A 17. század végétől Európa kilépve saját földrajzi keretei közül egy nagy, egyetemes civilizáció kalandját kísérelte meg. E kalanddal járó, azzal szervesen összefüggő életérzés jelent meg - ahogy arról e kiállítás alapján mi magunk is meggyőződhetünk - a korabeli térképek díszítéseiben is, ahol Európa királynő, akinek, trónusához járulva, a többi földrész lakói hódolnak.
Európának mindegyik politikai egysége sajátos kulturális egységet is jelent. Talán éppen a sokfajta nép önmaga szerint való szellemi mozgásából áll elő az éltető feszültség, ami termő és teremtő ereje. Ebből sarjad szellemének gazdagsága és szüntelen újjászületni képes művelődésének folytonossága is - fogalmazott Pátzay Pál (1896-1970), kiváló magyar szobrászművészünk.
Thomas Stearns Eliot (1888-1965), a 20. századi angol költő 1945-ben mondott rádióbeszédében viszont Európa kulturális egységének kialakulásában a keresztény vallás meghatározó szerepét hangsúlyozta: Különálló, saját kultúrával rendelkező népek közös kultúrájának a megteremtésében a vallás a legfontosabb jellemző jegy. A kereszténység közös hagyományáról beszélek, amelyek Európát azzá tette, ami, s azokról a közös kulturális elemekről, amelyeket a kereszténység hozott magával. … A kereszténység az, amiben képzőművészetünk megformálódott; a kereszténység az, amiben - a legutóbbi időig - Európa törvényei gyökereznek. A kereszténység az a háttér, amely előtt minden gondolatunk értelmet nyer. Nem kell minden európainak hinni a keresztény hit igazában; mégis, bármit mond, gyárt, tesz, az mind … a keresztény örökségtől kapja meg jelentését. Csak a keresztény kultúra szülhetett meg egy Voltaire-t vagy egy Nietzsché-t. Nem hiszem, hogy Európa kultúrája túl tudná élni a keresztény hit teljes eltűnését.
Az európai egység közös gondolatát a legkifejezőbben a londoni Szent Pál-székesegyház egykori esperese, az angol metafizikus iskola legnagyobb alakja John Donne (1573-1631) fogalmazta meg. Örökérvényű mondatai így figyelmeztetnek és bíztatnak mindnyájunkat:

Senki sem külön sziget;
minden ember:
egy rész a kontinensből,
a szárazföldnek egy darabja;
ha egy göröngyöt mos el a tenger,
Európa lesz kevesebb,
éppúgy, mintha egy hegyfokot mosna el
vagy barátaid házát,
vagy a te birtokod;
minden halállal én leszek kevesebb,
mert egy vagyok az emberiséggel;
ezért hát sose kérdezd,
kiért szól a harang;
érted szól.

Ha elfogadjuk azt, hogy a térkép valamely ábrázolt területről készített "különleges pillanatfelvétel", akkor kiállításunk egy olyan színes, szélesvásznú "film", amely Európa történelmén úgy kalauzolja végig a látogatót, hogy szinte észre sem veszi, hogy néhány óra alatt közel ötszáz évet járhatott be.

I. terem

1. Waldseemüller, Martin: Carta itineraria Europae … [Fakszimile térkép]
Strasbourg, 1520
Önálló térképet Európáról - jelen ismereteink szerint - első alkalommal 1511-ben a Strassburgban élő és alkotó Martin Waldseemüller (1470-1521) geográfus adott közre; azonban e művéről csak hallomásból tudunk, napjainkra egyetlen példánya sem maradt fenn. 1520-ban ismét kiadott egy Európa-mappát, amelyből a világon csak egy példány létezik az innsbrucki Tiroli Tartományi Múzeum (Ferdinandeum) tulajdonában. A gyönyörű mai szemmel kissé szokatlan déli tájolású térképet az európai államok, tartományok és városok címerei szegélyezik. A szerző művét V. Károly német-római császárnak ajánlotta, akinek egészalakos ábrázolását a mappa bal felső sarkában, a birodalmi sasos lobogóval helyezte el. Vele szemközt öccsét, a későbbi magyar királyt, I. Ferdinándot örökítette meg. - Egyébiránt Martin Waldseemüller az addig csak Újvilágként említett földrész "keresztapja" is. Az "Amerika" elnevezést ő a következőkkel indokolta: a korábban ismert "világok", azaz kontinensek - Európa, Ázsia és Afrika - nevüket nőkről nyerték; ideje hát, hogy egy földrész férfiról, ez esetben a firenzei felfedező és hajós Amerigo Vespucciról neveztessen el. Kevéssé közismert azonban, hogy Vespucci keresztnevét Árpádházi Szent Imre (Emericus~Amerigo) hercegről kapta.

2. Forlani, Paolo: La carta del naugare … dell' Europe. Velence, 1569
A veronai rézmetsző és térképkiadó, Paolo Forlani 1562 és 1569 között tengerészeti térképeket másolt. Az általa készített sorozatból származik Európa itt bemutatott hajózási térképe, amely a kontinens - mai szemmel nézve is elég pontos - partvonalát ábrázolta a korabeli hajósok adatai alapján. A tengerészek számára a szárazföldek belseje használható információt nem tartalmazott, így azt a térképszerkesztők rendszerint üresen hagyták, vagy fantáziadús díszítőelemekkel töltötték ki. - E térképtípust nevezték, illetve nevezzük portolánnak. A kifejezés két szóból tevődik össze: a 'porto' 'kikötő'-t jelent, a 'lana' 'bőr'-t. A hajósok számára készített korai térképeket ugyanis bőrre rajzolták vagy nyomtatták, mivel így azok sokkal jobban ellenálltak az időjárás viszontagságainak, mint papírra nyomott társaik.

3. Bányafelmérő műszer. E műszeren a napóra az iránytű ellenőrzését szolgálta. Körmöcbányán készült a 17. És 18 század fordulóján. A felcsapható háromszögletű polosz (árnyékvető) a =49°-ra volt beállítva (ez Körmöcbánya szélessége).

4. Mérnöki asztrolábium. Eredetileg az ívek és szögek gyors, egyszerű átszámítására, valamint az égitestek látóhatár feletti magasságának mérésére szolgáló eszközt P. de la Hire alakította a középkor nagyméretű és bonyolult csillagászati műszeréből. Az előlapon a csúsztatható és beállítható csuklós mutató az égbolt 18 legfényesebb csillagának valamelyikére igazítható, és a korong forgatásával bármely időpontra meghatározható a csillag pillanatnyi helyzete. A hátlap forgó korongjának célzóival lemérhető a csillag látóhatár feletti magassága is. Valamint szögfüggvény-táblázatokat helyettesítő műszer.

5. "Madaras" napóra, vagy Butterfield-tipusú horizontális napóra. E típus jellegzetessége, hogy a polosz (árnyékvető) egy kis madárfigura mentén mozgatható a megfelelő földrajzi szélességre, az értéket a madár csőre jelzi. E darab Párizsban 1690 körül készült.

6. Schissler-féle körzőműszer. Augsburgban 1556-ban készült, univerzális felmérő és szögmérő eszköz. Beosztása lábmértékben. Felső részén egy kis kompasz és horizontális napóra polosza foglalt helyet. Igen elterjedt eszköz volt, térképészeti mérésekhez, ágyúgolyók és töltések kiszámításához használták egykor. Tulajdonképpen a logarléc elődjének is lehet tekinteni.

7. Ortelius, Abraham: Europae 1570. In: Ortelius, A.: Theatrum orbis terrarum. Antwerpen, 1573
Térképünk az Antwerpenben élő és dolgozó híres kartográfus és kiadó, Abraham Ortelius (1527-1598) nevezetes atlaszában, a Theatrum Orbis Terrarum-ban 1570-ben látott napvilágot. A korai mappákon rendszerint színezéssel próbálták jelezni a politikai határokat, amelyek természetesen megbízható adatok hiányában nem lehettek pontosak, de többé-kevésbé tájékoztatást nyújtottak a korabeli politikai viszonyokról.

8. Abraham Ortelius arcképe, amelyet kor- és honfitársa, a haarlemi születésű rézmetsző és könyvkiadó Phillippe Galle (1537-1612) alkotott. Atlaszát több ízben újranyomtatták és az összes jelentősebb európai nyelvre lefordították.

9. Lépésszámláló. Emberre és lóra szerelve (lásd kép) távolságmérésre használt eszköz volt, e darab a 17. században készült.

10. Münster, Sebastian: Europa … In: Cosmographey, das ist Beschreibung aller Länder. Basel, 1598
A Münster által útjára bocsátott Cosmographia-k idővel nemcsak a megismert új területek térképeivel, az ott talált különleges állatok és növények képeivel gyarapodtak, de 1588-ban felbukkant bennük a Bünting professzor által népszerűsített új Európa-ábrázolás is. E megjelenítés ha rövid időre is, de háttérbe szorította az ókori mitológiából örökölt Európa-alakot a térképeken.

11. A hatvanesztendős Sebastian Münster (1489-1552) puttók által övezett, gazdag reneszánsz medaillon-képe, amely ismeretlen művész alkotása.

12. Elefántcsont diptichon. Mágneses elhajlás adata szerint 1620-1630-as években készülhetett. Mesterjegye 'koronás kígyó' alapján Tucher-műhelyből származónak tartjuk.

13. "Regiomontanus tábla". Eredetileg Mátyás király udvari csillagásza Johannes Regiomontanus (1436-1476) tervezte, annak érdekében, hogy a napórák használatának és elterjedésének egyik fontos problémáját kiküszöbölje. A napórákhoz minden földrajzi szélességen más-más számlapot és árnyékmutatót kellett készíteni.

14. Mercator, Gerard: Europa ... 1595. In: Mercator, G. -Hondius, J.: Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Ed. 2. Amsterdam, 1607
A híres geográfus, kartográfus és matematikus Gerard Mercator (1512-1594) halála után fia, Rumold Mercator (1545 körül-1599) kiadásában jelent meg híres atlasza, az Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura, amelynek lapjai korábban csupán részletekben (fejezetenként) jelentek meg. A fenti Európa-térképet Rumold Mercator szerkesztette és rajzolta. Munkája során felhasználta az apja által 1554-ben készített, majd 1571-ben átdolgozott Európa-falitérkép adatait. Az eddig bemutatott kontinens-mappák közül az ország- és tartományhatárok jelölése kizárólag Mercator térképén fordul elő.

15. A hatvankét esztendős Gerard Mercator tekintélyt sugárzó arcképét a kortárs flamand rézmetsző művész, Frans Hogenberg (1535-1590) örökítette ránk.

16. Hondius, Jodocus: Nova Europae descriptio. In: Mercator, G. -Hondius, J.: Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura. Ed. 2. Amsterdam, 1607
Az Amsterdamban működő geográfus, rézmetsző és kiadó Jodocus Hondius (1563-1612) 1604-ben családi kapcsolatok révén szerezte meg a Mercator-atlaszok kiadásának jogát. Az első, 1595-ös saját falitérképére alapozva változathoz hozzátette az által szerkesztett új Európa-térképet, mindamellett megtartotta Rumold Mercator hasonló című mappáját is. Hondius ezen térképén a korábbi Mercator-mappákon szerepeltetett, de a valóságban nem létező szigetek mellett - mint például az Atlanti-óceán északi térségébe képzelt, sőt több jeles tengerész által "megpillantott" Frisland is - helyet kapott az Északkeleti-átjáró kutatása során az európaiak számára frissen felfedezett sziget, Novaja Zemlja is.

17. Gerard Mercator és Jodocus Hondius kettős portréja, fölöttük Európa földabrosza.

18. Univerzális egyenlítői napgyűrű. A keretgyűrűn 0°-90° közötti beosztás, amely mentén a függesztő karika a kívánt szélességre tolható. 20 európai város adatai között Ofen (Buda) neve is megtalálható. Ez az eszköz nem vált népszerű időmérővé, legfeljebb csillagászok, tanultabb utazók, időméréssel foglalkozók alkalmazták. Beállítás után a számlapgyűrűt kifordítjuk, a dátumlécen a lyukgnómont a megfelelő hónaphoz és naphoz toljuk, és az egész gyűrűrendszert úgy fordítjuk, hogy a Nap sugarai a lyukacskán át az óraskálára esnek. A nagyobb gyűrűk akár 2-5 perces pontosságú időmeghatározást is lehetővé tettek.

19. Horizontális zsebnapóra. Valamikor a 18/19. század fordulóján Közép-Európában készült. Kivitele alapján olcsó, sokak számára elérhető időmérő eszköz volt.

20. Blaeu, Willem Janszoon: Europa recens descripta. 1635. In: Blaeu, W. J. -Blaeu, J.: Novus atlas, das ist Weltbeschreibung ... Amsterdam, 1649
Az Amsterdamban élő kartográfus, műszerkészítő, kiadó és könyvkereskedő Willem Janszoon Blaeu (1571-1638) alapította a Blaeu család nevével fémjelzett híres nyomdáját és könyvkiadó vállalkozását. E műhelyben számos, ma már ritkaságnak számító magyar vonatkozású kiadvány is napvilágot látott, s egykor falai között tanult a hírneves magyar nyomdász és betűmetsző, a jobb sorsra érdemes Tótfalusi Kis Miklós (1650-1702) is. A Tycho Brahe-nál tanult Willem Janszoon Blaeu Európa-térképe első alkalommal 1617-ben került kiadásra, s bizton állíthatjuk, hogy korának legszebb, legigényesebb alkotásai közé tartozott. Ezért a Blaeu-cég atlaszaiban mindvégig helyet kapott, de szívesen másolták a kortársak is. Az itt bemutatott térképlapot a kontinens egyes városait és népeinek viseletét bemutató képsor szegélyezi.

21. Hondius, Henricus: Europa exactissime descripta. 1631. In: Janssonius, J.: Atlas contractus, sive atlantis majoris compendium ... Amsterdam, 1666
A XIII. Lajos francia királynak ajánlott térképet Henricus Hondius (1597-1651) 1631-ben szerkesztette és adta közre. Mivel Franciaország akkor a spanyolokkal szemben az Egyesült Tartományok (a későbbi Hollandia) függetlenségéért harcolókat támogatta, e térképen helyet kapott egy spanyol-holland tengeri ütközet képe is. Ugyanakkor Hondius még egy kevéssé ismert tényről tudósít: térképre vitte a Fjodor Ivanovics orosz cár által a krimi tatárok váratlan betöréseinek elhárítására gyepűt készítetett. "Saisec constans nemoribus desectis et vallis, a Tzar Fjedor Iuanowitz aggestum contra irruptiones Tartarorum Crimensium." (Saisec, [=gyepű] kivágott fákból és sáncokból áll, Fjodor Ivanovics cár állította fel a krími tatárok betörései ellen.)

22. Zubler-körző. Főleg tüzérek használták ágyúk töltésmennyiségének meghatározására alkalmazták, a körzőszárakon lévő célzó dioptrák segítségével, azonban térképészeti mérésekre és távolságmérésre is használható volt.

23. A vasvári béke emlékérme. (1664)

24. Duval, Pierre: L'Europe 1670. In: Duval, P.: Cartes de geographiae ... Paris, 1672
A francia királyi geográfus, Pierre Duval (1618-1683) térképén a megjelenés idejének (1670) megfelelő országhatárokat találhatunk, ahogy arról a Magyarország-térkép alapján mi magunk is könnyen meggyőződhetünk: naprakészségét a török hódoltsági területek kiterjedésének pontos jelölése bizonyítja.

25. Brandegger gyártmányú egyszerű szextáns.

26. Rossi, Giovanni Giacomo: L'Europa. In: Rossi, G. G.: Mercurio geografico overo guida geografica in tutte le parti del mondo ... Roma, ca 1690
A római kiadó, Giacomo Giovanni Rossi (163?-1700?) a 17. század második felében adta ki több ismertté vált térképét. "Mercurio Geografico" címet viselő atlaszában - amelynek címlapján a kor szokásának megfelelő allegorikus alakok hátterében itáliai vidék húzódik meg - egy 1677-ben készült Európa-térképet is közreadott.

27. "Csillag-óra" (Nocturlabium vagy Stellarium). Brandegger-Homann örökösök műhelyében készült, a 18/19. sz. fordulóján. Egyszerű idő-meghatározó eszköz az éjszakai órák mérésére. A Sarkcsillag felé irányított tárcsa forgó mutatóját a Nagy Medve (Göncölszekér) két hátsó csillaga felé kell irányítani, és megfelelően beállítva kb. 4-5 perc pontossággal mutatta meg az időt.

28. Buda felszabadításnak emlékérme. (1686)

29. Wit, Frederick de: Nova et accurata totius Europae descriptio. In: Wit, Fr. de: Atlas. Amsterdam, 1690
Az amsterdami kartográfus és kiadó Frederick de Wit (1630-1706) Európa-térképén a korabeli politikai határok csak részben tükrözik a megjelenés sejthető idejének megfelelő állapotokat. Naprakészsége feltehetőleg az általa elért hírforrásokon - röplapok, hírlevelek, újságok - alapult. Számos helyen inkább uralmi régiókat, mint tényleges határokat jelölt. Érzékeltette az Oszmán Birodalom visszaszorulását az egykor meghódított térségekből; a Habsburg-uralkodó, XI. Ince pápa, Velence és Lengyelország alkotta Szent Liga (1684) eredményes hadműveleteit, amelyekhez utóbb Oroszország (1686) is csatlakozott. A karlócai békéig (1699) a Habsburg Birodalom magyar, míg Lengyelország podóliai területeit visszaszerezték.

30. Morea felszabadításának emlékérme. (1685)

31. A karlócai béke emlékérme. (1699)

32. Dollond gyártmányú csillagászati távcső. Cső hossza 3,2 m, lencse átmérő kb. 7,5 cm. A földrajzi hosszúság meghatározásával kapcsolatos csillagászati megfigyelések (pl. a Jupiter bolygó holdjainak észlelésére) alkalmazott távcső. Az objektív-lencse optikai hibáinak kiküszöbölésére a gyújtótávolságot aránylag hosszúra méretezték. A műszert az egri Csillagvizsgáló számára vásárolta egykor gr. Esterházy Károly püspök, 1775 körül, a kor egyik legkitűnőbb angol optikusától, Peter Dollondtól.

33. Sanson, Guillaume: L'Europe ... In: Jaillot, Hubert: Atlas nouveau, contenant toutes les parties du Monde ...Paris, 1692
A francia királyi geográfus, a párizsi Guillaume Sanson (1633-1703) e térképe jóval a szerző halála után, 1692-ben a szintén párizsi Alexis-Hubert Jaillot (1632-1712) szobrász, rézmetsző, kiadó és geográfus atlaszában átdolgozatlanul látott napvilágot. A szerző e lapot a francia trónörökösnek, a dauphinnek ajánlotta: az ő címerét fogja közre Mars és Minerva, őket hadiszerek, valamint a békés tudományok és művészetek jelképei övezik. A barokkos kartusba foglalt vágtató ló figuráját két bőségszaru fogja közre.

34. Galilei-féle arányos körző, lényegében a logarléc elődjének tekinthető eszköz számítások végzéséhez.

35. Zürner, Adam Friedrich: Europae in tabula geographica delineatio ... Amsterdam, 1705
A geográfus és térképkiadó Adam Friedrich Zürner (1680-1742), a Porosz Királyi Tudományos Akadémia tagja Európa-térképén gondosan felsorolta azon új csillagászati mérések eredményeit, amelyek alapján e művet szerkesztette. A kutatások szerint nagy alapossággal kivitelezett művét utóbb mások, így Johann Baptist Homann és Matthäus Seutter is forrásul használták.
A térkép tetszetős kartusa a régi, jól bevált Európa-ábrázolást tárja elénk. Felette a szárnyas sarut és sisakot viselő Merkúr a térkép feliratát tartalmazó zászlót tartja, a gorgófős pajzsot és dárdát markoló Minerva előtt pedig puttók szárnyalnak.

36. Univerzális egyenlítői zsebnapóra. E napórák körében a legáltalánosabban elterjedt típus volt, amelyeknek a számlapgyűrűje az egyenlítőtől (0°) a pólusokig (90°) minden szélességre beállítható volt. Egyesekhez külön nyomtatott használati utasítást és számos város földrajzi szélességét felsoroló táblázatot is mellékletek. Vékony tűpoloszuk a számlap gyűrűjét átívelő tengely körül fel-le csapható.

37. Weigel, Christoph: Europa vetus. In: Weigel, Christoph: Descriptio orbis antiqui ... Nürnberg, 1720
Johann David Köhler Christoph Weigel (1654-1725) nürnbergi aranyműves, rézmetsző és térképkiadóval együttműködve jövedelmező vállalkozásba fogott: elsők között készített és adott közre - mint már említettük - minden korosztály számára használható iskolai történelmi atlaszt. E térképük a Római Birodalom Európáját ábrázolja, amely a felsőbb klasszisokba járó diákokat segítette ismereteik elmélyítésében. Az ókori Európa térképének feliratát római vexillum formájában alakították ki; erről a földrajzi neveket klasszicizáló ábrázolásmódban emblematizáló érmek függnek.

38. Tengerész szextáns 19. század közepéről.

39-40. A pozseraváci béke emlékérmei (1718)

41. Homann, Johann Baptist: Europa christiani orbis domina ... 1706. In: Homann, J. B.: Atlas novus terrarum orbis imperia, regna et status... geographice demonstrans ... Nürnberg, 1707
A Nürnbergben alkotó kitűnő rézmetsző és térképkereskedő, a Német-Római Birodalom császárának geográfusa, a Porosz Királyi Tudományos Akadémia tagja, Johann Baptist Homann (1663-1724) korai térképei közül kiemelkedik e mű, amelyen - Johann Gabriel Doppelmayr (1677-1750) nürnbergi csillagász adatait felhasználva - az Európa nyugati részén 1706. május 12-én észlelt napfogyatkozás "útvonalát" ábrázolta. A szövegabroszt puttók tartják, fölötte a keresztény hit apotheózisaként a felkelő napként tündöklő istenszem felé emelik a megváltást jelképező kelyhet, az oltáriszentséget, a szent keresztet, a pápai tiarát és főpapi pásztorbotokat. A babérkoszorús, római császárként megjelenített VI. Károly lábainál a birodalmi sas ül.

42. Johann Baptist Homann arcképe, amelyet Joannes Kenckel (1688-1722) festménye után a szintén nürnbergi Johann Wilhelm Winter (1696-1765) metszett rézbe.

43. Egyszerű szextáns, amelyet elsősorban órák beállítására, helyi idő meghatározásához terveztek és használtak.

44. Vízszintes számlapú inklináló napóra. A vésett számokkal és díszítésekkel készült alaplap három talpcsavarral állítható. A beállítás szöge a felcsapható háromszögletű árnyékvetőről lelógó függővel szabályozható, az alatta elhelyezett fok-skála a =40°-50°60° között mutatja a kívánt szélességet. Nagyon gondos szépen kivitelezett munka, Johann Engelbrecht alkotása a 18. század utolsó évtizedeiben.

45. Seutter, Matthäus: Europa religionis christianae ... cultu omnium terrarum orbis partium praestantissima ... Nürnberg, 1729
Az itt bemutatásra kerülő mű az előbb Bécsben, majd Ausburgban dolgozó Georg Matthäus Seutter (1678-1757) korai térképei közül való, hisz azon a szerző magát még csak rézmetszőként tüntette fel. A míves kartussal ellátott mű a politikai határok alapján az 1700-1721 közt folyó északi háborút lezáró orosz-svéd nystädti béke (1721) előtti állapotot tükrözi. A címe: "Európa, a keresztény vallás, az erkölcsök, valamint a béke és a háború művészetének ápolásában az egész világon a legelső". Az uralkodónőként ábrázolt Európa térdeinél a birodalmi sas, a szövegdrapéria alatt Minerva és Apolló hever.

46. Összecsukható doboz napóra (fa diptichon). Mágneses elhajlás adata alapján valamikor 1770-80-as években készülhetett. Olcsó, ezért sokak számára elérhető időmérési eszköz volt.

47. Europa secundum legitimas projectionis stereographieae regulas ... descripta ... 1743. Nürnberg, Homännische Erben, 1747
Johann Baptist Homann halála után örökösei vitték tovább a nagynevű és jól jövedelmező térképkiadást. A cég neve "Homännische Erben", azaz 'Homann Örökösök' névre változott. Számukra készített új, de csak 1743-ban megjelentetett Európa-térképet a wittembergi egyetem matematikaprofesszora, Johann Matthias Hase (1684-1742).

48. Gúnyérme Lengyelország felosztásáról. (1742)

49. A kolini győzelem emlékérme. (1757).

II. Terem

50. Dioptrás szintező műszer, 18 és 19. század fordulóján vízrendező munkálatok egyik fontos műszere.

51. Precíziós egyenlítői asztali napóra. A számlapja a szélességi skála mentén csuklókon billenthető. Az árnyékvető pálca a számlap első és alsó oldalán is kinyúlik. Rendkívül pontosan szerkesztett példány, valószínűleg egyedi darab.

52. Görög Demeter-Kerekes Sámuel: Europának közönséges táblája …Wien, 1790
Görög Demeter (1760-1833) és Kerekes Sámuel (18. sz. közepe-1800) Bécsben adták közre az itt bemutatott Európa-térképet, melyet gróf Koháry Ferencnek, Nagy-Hont megye örökös főispánjának ajánlottak. A nyomtatott térképen Vard? szigete mellett az alábbi megjegyzést olvashatjuk: "itt volt Hell 1769". Hell Miksa magyar csillagász (1720-1792) VII. Keresztély dán király megbízásából Sajnovics Jánossal (1733-1785), a magyar-ugor rokonság és a magyar összehasonlító nyelvészet első kutatójával) a norvégiai Vard?be utazott, hogy megfigyeljék a Vénusz bolygónak 1769 júniusában a napkorong előtti átvonulását. E mérések alapján - először a világon - Hell Miksa számította ki pontosan a Nap-Föld távolságot; igaz kortársai közül eredményét néhányan kétségbe vonták, utóbb viszont más mérések igazolták annak helyességét.

53. L'Isle, Guillaume de-Dezauche, Jean-André: Carte d'Europe ... 1782. In: Atlas géographique des quatre parties du monde… Paris, 1789
Philippe Buache (1700-1773), a neves francia térképész és hidrográfus, a Francia Királyi Tudományos Akadémia tagja elsőként a világon rajzolt olyan tengeri térképeket, amelyek a vízmélységet szintvonalakkal jelezte. 1782-ben közreadott az ő általa készített az alábbi kontinens-ábrázolás, Buache amelyen precízen arra figyelmezteti az olvasót, hogy Oroszország Ázsiába átnyúló részét nem tudja térképén bemutatni. Magyar szempontból különösen mulattató, ugyanakkor elismerésre méltó a hazai nyelvtörő helységnevek nagy számban történő alkalmazása: Ketz Kemel (=Kecskemét), Giula (=Gyula), Petit Varadin (=Kisvárda), Crapak (=Kárpátok), stb.

54. Orsójáratú óra, a maga korában pontos időmérésre volt alkalmas.

55. A kücsük-kajnardzsi béke emlékérme. (1774)

56. A tescheni béke emlékérme. (1779)

57. Univerzális fogaskerekes napóra, azaz percmérő. Az egyenlítői tárcsán 2x12 órás skála, ? h beosztással. Az erre merőleges, forgatható hónaplemezen egy célzó (dioptra) szolgál a Nap beirányozására. A felső részénél a mutatós percjelző. Használatakor a lyuk-dioptrát először a megfelelő hónaphoz kell állítani, majd addig forgatni, amíg a napsugarak a lyukon át az alsó lemezkére nem esnek. Ekkor az egyenlítői fogastárcsán, a mutató mentén leolvashatók az órák, a felső, 25 mm-es óraszámlap percmutatóján a percek. Az alsósík alsó kivágása mentén a -skála 30°-60°között. Három talpcsavarral és függővel szintezhető. A szélességállító hasiték mentén nagyobb városok földrajzi szélessége Augsburgtól Zittaui-ig található.

58. Irányvonalzó. E darab eredetileg a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatóinak gyakorlati képzését szolgálta.

59. Összecsukható egyenlítői zsebnapóra J. Schrettegger készítette Augsburgban a 18/19. század fordulóján. A gyűrű alakú számlap tetszés szerinti földrajzi hely szerint állítható, a tű alakú árnyékvető lecsapható. Pontossága kb. 5-8 perc.

60. Europa secundum legitimas projectionis stereographicae regulas ... descripta ... 1785. In: Atlas geographicus maior ... Nürnberg, Homännische Erben, 1785
A reprezentatív térképlap Johann Matthias Hase Európa-térképének részben felújított változata, amelyet a Homann-örökösök adtak közre. A részlet- és adatgazdag, kiadójukhoz méltó nívós kiadvány révén a kontinens vallási sokszínűségét kívánták bemutatni. A nyomdai kibocsátáshoz szükséges privilégiumot a felvilágosult abszolutizmusáról és vallási toleranciájáról elhíresült "kalapos királytól", II. Józseftől kapták.

61. Bowles, Carrington-Schrämbl, Franz Anton: Übersicht der Europaeischen Seeküsten. Wien, 1791
A Londonban működő nyomdász és kiadó, Carington Bowles (1724-1793) a 18. század végén tette közzé Európa hajózási térképét, amelyet utóbb Franz Anton Schrämbl is átvett nagy atlasza számára. A térképről lemaradt kisázsiai partvidéket, azaz a Földközi-tenger keleti medencéjét a szerző melléktérképen helyezte el.

62. Crome, August Friedrich Wilhelm: Neue Karte von Europa ... Wien, 1787
August Friederich Wilhelm Crome (1753-1833) készített elsőként Európáról természeti- és gazdasági erőforrásokat bemutató térképet 1782-ben. Utóbb e mű oly népszerű lett, hogy helyet kapott Franz Anton Schrämbl (1751-1803) Allgemeiner grosser Atlass című, 1786-1800 között Bécsben megjelent művében is. A térkép keretén kívül a szerző Európa országainak fontosabb természeti és gazdasági kincseiről kaphatunk ismereteket; Magyarországnál megemlíti, hogy földünk gazdag gabonában, borban, gyümölcsökben, sáfrányban, mézben, fában, lovakban, ezüstben, rézben, higanyban, s nem feledkezik el a sóról, halakról, juhokról, továbbá az ásványvizes forrásokról sem.

63. Reilly, Franz Johann Josef von: Karte von Europa ... 1795. In: Grosser deutscher Atlas. Wien, Fr. J. J. von Reilly, 1796
A kartus felirata szerint a legújabb kútfők alapján szerkesztette új térképét 1795-ben Európáról a már említett Franz Johann Joseph von Reilly. Műve utóbb a Grosser deutscher Atlas-ban nyert méltó elhelyezést. A 18. század utolsó két évtizedében alig volt Európában békésnek mondható év. Igaz, e háborúk elvileg "helyiek" voltak, de felborították a korábban kialakult európai hatalmi egyensúlyt, s a határokat is átrajzolták.

64. A compoformiói béke emlékérme. (1797)

65. Budai Ésaiás-Erőss Gábor: Európa. In: Oskolai új átlás az alsó classisok számára ... Debrecen, 1800
A debreceni református kollégium híres tanára, a történetíró Budai Ézsaiás (1766-1841) irányítása mellett az ügyes kezű diákok készítették el és adták közre 1800-ban az alsó osztályok tanulói számára az első magyar nyelvű iskolai atlaszt, amely hosszú ideig volt használatban. A közreadás költségét a Kollégium vállalta, a nyomtatás az intézmény nyomdájában történt.

66. Budai Ésaiás-Pethes Dávid: Európa. In: Oskolai új átlás ... Debrecen, 1804
A debreceni kollégium rézmetszésben járatosságot szerző tanulói Budai Ézsaiás professzor irányítása mellett hamarosan elkészítették a felsőbb (a mai középiskolai szintnek megfelelő) osztályokba járó kollégisták számára is az első magyar nyelvű középiskolai atlaszt. Utóbb e munkában résztvevő diákok közül utóbb többen élethivatásul is választották a rézmetszés művészetét. A Kollégium atlaszait a diák-nemzedékek nemcsak Debrecenben, de az ország más református tanintézeteiben is sokáig, nagy haszonnal forgatták. Az általunk bemutatott példány az 1848-as forradalom és szabadságharc egyik vezéralakjának, a szabadcsapata élén hősi halált halt Vasvári Pálnak a kezében is megfordult - később más diákok tulajdonbejegyzései tanúskodnak a több nemzedéken át tartó használatról.

67. Budai Ézsaiás professzor arcképe. Rajzolta Barabás, acélba metszette Mayer E. Nürnbergben.

68. Összecsukható asztali napóra vízszintes és függőleges számlapokkal, és külön mutató jelzik, hogy a Nap mely állatövi jegyben jár.

69. Az Oroszországgal kötött szövetség emlékérme. (1799)

70. A pozsonyi béke emlékérme. (1805)

71. Mollo, Tranquillo: Europa samt den Reisen des Capitain Cook.
Wien, 1805
A bécsi metsző, könyvkiadó és kereskedő, Tranquilo Mollo (18..-18..) a 19. század első évtizedeiben közreadott Európa-térképével a szélesebb tömegek kíváncsiságát elégítette ki az egész kontinenst átforgató történelmi eseményekkel kapcsolatban. Lezajlott Lengyelország harmadik felosztása (1795).

72. Greipel Edvárd: Európa ... 1817-ben In: Nemzeti Magyar Átlás. Pest, 1817-1819
Greipel Edvárd császári és királyi főstrázsamester 1817 december 15-én tette közzé előfizetési felhívását egy "Magyar Nemzeti Átlás" kiadásának szándékával. A József nádor pártfogását élvező hazafias buzgalom eredményeként született meg az atlasz lapjain többek között Európa magyar nyelvű politikai térképe is, amelyen a reformkor nemzedéke felnőhetett. Greipel mappáján - amelyet ő "táblá"-nak nevezett - dícséretes buzgalommal tüntette fel a nagy európai hegyvonulatokat, s térképének szélein részletesen el is magyarázta azok felosztását.

73. Összecsukható egyenlítői napórák, tetszés szerinti földrajzi szélességen használhatók. 18. században még széles körben elterjedtek, felvéve a mechanikus kerekes órák pontosságával a versenyt. Téli és nyári állásban állíthatók voltak.

74. A waterloo-i csata emlékérme. (1815)

75. Pantográf. Segítségével rajzot másolni, nagyítani és kicsinyíteni lehetett, előre elhatározott arányban.

76. Europa nach den letzten Friedensschlüssen. In: Dirwaldt, Joseph: Allgemeiner Hand-Atlas ... Wien,1818
1819-ben Berlinben látott napvilágot e térkép, amelyen a magyarországi területek vonatkozásában sajátos vízrajz tárul szemünk elé: Pest alatt egy folyó vagy mesterséges csatorna ágazik ki a Dunából, közvetlen kapcsolatot biztosítva a Tisza folyóval. Kétségkívül léteztek ilyen vízszabályozási elképzelések, de esetünkben a térképkészítő megelőzte a mérnököket: ilyen vízrajzi összeköttetés a későbbiekben sem létesült a két folyó között. A térkép másik érdekessége, hogy Galíciát Magyarország részének tüntette fel, holott az Osztrák Császárság Bécsből irányított külön tartománya volt.

77. Schmidt, Johann Marias Friedrich: Europa. Berlin, 1819
1814 májusában XVIII. Lajos francia király és az I. Napóleon ellen szövetkezett államok békét kötnek Párizsban. Ennek értelmében Franciaország elvesztette 1792. január 1-jétől szerzett hódításait. Még ez év novemberében Bécsben összeült az európai államok kongresszusa, hogy megtárgyalja a napóleoni háborúk lezárásával szükségessé vált területi rendezést. Franciaország megmaradt 1792-es birtokaiban, s kis ütközőállamok koszorúja izolálta a többi nagyhatalomtól. Belgiumot Hollandiába, a Lombard-Velencei Királyságot Ausztriába, Norvégiát Svédországba, Finnországot Oroszországba olvasztották. A Német-római birodalom, illetve a Rajnai Szövetség helyén létrehozták a Német Szövetséget. A Varsói Nagyhercegséget felosztották. Itáliában - ahol északon a Habsburgok, délen a Bourbonok kerültek újra hatalomra - az egyetlen független állam a Szárd Királyság lett. Még ez év szeptember 26-án a pravoszláv Oroszország, a katolikus Ausztria és a protestáns Poroszország aláírta az új politikai rend megőrzésére életre hívott Szent Szövetség alapokmányát. E szövetséghez utóbb a pápa, az angol király és a török szultán kivételével egész Európa összes állama csatlakozott.

78. A tilsiti béke emlékérme. (1807)

79-80. A párizsi béke emlékérmei. (1814)

81. Horizontális asztali napóra, nagypontosságú kivitelben, rugós és kerekes órák ellenőrzésére.

82. Dóczy József: Európa földképe. Pest, 1830
Dóczy József (1779-1856) ciszterci rendi áldozópap térképe, amely Európa tekintete jelenvaló természeti, miveleti és kormányi állapotjában című mű mellékleteként került kiadásra. Elsőnek ő vállalkozott arra, hogy magyar nyelven könyvet írjon a kontinens államainak leíró földrajzáról. Dóczy könyvéhez a XII. kötetben földrajzi szakszavak magyar nyelvű magyarázatát is megadta, például 'dudva' liget, bozót, tsalit, 'föld kép' mappa, föld abrosz, rajsz. stb.

83. Stieler, Adolf: Europa ... 1829. In: Stieler, Adolf: Hand-Atlas über alle Theile der Erde ... Gotha, 1831
A gothai geográfus és kartográfus, Adolf Stieler (1775-1836) a maga korában igen népszerű Hand Atlas-a részletekben jelent meg. A szerző atlaszának lapjait állandóan korrigálta, frissítette, ezzel is elnyerve a vásárlóközönség bizalmát. Sikerességéhez ötletessége is hozzájárult: e térképén például az európai folyóhálózatot és azok vízgyűjtő területeit jelenítette meg. E mű első változata 1819-ben, majd javított kiadása 1829-ben került a nagyközönség elé. E térképek szervesen illeszkedtek abba a folyamatba, amelynek során Európa és a világ egzakt számbavétele felgyorsult.

84. Tengerészeti és mérnöki oktáns.

85. Egyetemes fa-kvadráns (napkvadráns). Amelyet Franz Ritter tervezett és készített, Nürnbergben, 1600 körül. A sokféle mérésre alkalmas többféle szög. és ív-beosztással ellátott negyed-körív (körnegyed = kvadráns) különböző változatai a középkortól a 18 sz. végéig igen kedveltek és elterjedtek voltak, mind a csillagászatban, mind a földmérésben. A Ritter-féle kvadránst főleg időmeghatározásra alkalmazták, a Nap látszó magasságának meghatározása segítségével.

86. Oktáns fadobozban, gyakorló műszer mérnökök és tengerészek oktatásához.

87. Karacs Ferenc: Európa földképe ... In: Karacs F.: Európa magyar atlása ... Pest, 1838
1838-ban, a nagy pesti árvíz évében adta ki a nemes rézmetsző és hazafias könyvkiadó, Karacs Ferenc (1770-1838) mívesen metszett, könnyen olvasható magyar nyelvű Európa-mappáját, amelyet a szélesebb közönség, azaz a "katonatisztek, újságolvasók, kereskedők, utazók és tanulók épülésére" szánt. E művét Bihar vármegye "karainak és rendjeinek" - feltehetőleg támogatóinak - ajánlotta.

88. Politische Karte von Europa. Wien, Franz Werner, 1848
A bécsi Franz Werner (18..-18..) az 1848-as forradalmak lázában égő Európát idézte meg mozgalmas térképén. Az egyes országok területén hadseregek vonulnak fel, alkotnak csatárláncot, védekeznek vagy rohamozzák meg egymást. Zászlót, fegyvereket lengető polgárok sétálnak vagy gyülekeznek, a kontinens szinte minden szeglete forrong. A forradalmi hangulatba békés életképek vegyülnek, mindezt politikai, természetföldrajzi, etnográfiai megjegyzésekkel kísért feliratok közepette. Az ábrázolás középpontjában a Frankfurt am Mainban egyesülni kívánó, "napsugarakban fürdő szabad" Németország, illetve a vezetőjének óhajtott Habsburg János főherceg áll. Az általános európai felfordulástól csak néhány terület maradt mentes: a finnek horgásznak, bár az orosz "szabadságfán" hazafit akasztanak; a lappok rénszarvas húzta szánon utaznak. Túl a kozákok földjén a kolera grasszál, Szibériába száműzötteket visz a trojka, és Abdul Maschid kán - a szerző szerint - háremhölgyei karjában elfeledkezik ingatag trónjáról. A térképlap a forradalmi események ábrázolását a viseletképek és etnográfiai ábrázolások több évszázados hagyományával ötvözi "Európa politikai teátrumán"

89. Heliokronométer (fogaskerekes percmérő napóra). Két csöves libellával és talpcsavarokkal szintezhető, kompasszal tájolható. Valószínűleg kész alkatrészekből: földmérő tájoló és zsebóra-számlap felhasználásával készült. Egyedi gyártmány.

90. Berghaus, Heinrich Carl Wilhelm: Karte von Eüropa zur Übersicht der Wärme-Verbreitung in diesem Erdtheile. 1849. In: Berghaus, H. C. W.: Physikalischer Atlas ... Gotha, 1852
Friedrich Heinrich Alexander von Humboldt (1769-1859) útmutatásait követve Heinrich Carl Wilhelm Berghaus (1797-1884) munkásságát a világ tudományos megismerésének szentelve annak térképi ábrázolására vállalkozott. Térképe Európa középhőmérsékleti viszonyait tükrözi. Berghaus értő gonddal műveit időről-időre kiigazította és újraszerkesztette, javította tartalmukat. - Európában az első Légészeti Akadémiát - korabeli magyar szóhasználattal megnevezve -, azaz éghajlatkutató intézetet Pfalz választófejedelme alapította 1780-ban Mannheimben. Akkor 14 német és 16 külföldi egyetem vállalkozott arra, hogy naponta három alkalommal feljegyzi a levegő hőmérsékletét, a csapadék mennyiségét, a légnyomás változását és a szél irányát. E mérési sorokat Berghaus tudatosan használta térképe elkészítéséhez. - A korabeli magyar nyelvben az azonos hőmérsékleti vonalakat, az izotermákat "hasonmérsékleti vonalak"-nak nevezték.

91. Berghaus, Heinrich Carl Wilhelm: J. Schouw's Übersicht der Verbreitung der wichtigsten Kultur-, Baum- und Strauchgewächse in Eüropa ... 1851.
In: Berghaus, H. C. W.: Physikalischer Atlas ... Gotha, 1852 E térképen Berghaus néhány fontos termesztett növény, narancs, olajbogyó, kukorica, szőlő, stb. termőhelyeinek legészakibb és legdélibb határait jelölte meg.

92. Desjardins, Constant: Carte de l'Europe commerciale & industrielle. Industrielle-commercielle Karte von Europa. Wien, 1859
Constant Dejardins (18..-18..) 1859-ben állította össze kétnyelvű - francia és német - ipari és kereskedelmi Európa-térképét, amely a fő közlekedési útvonalak, csatornahálózat, vasútvonalak, gőzhajójáratok, világítótornyok megjelenítésén túl szegélyként közreadta a kereskedelmi zászlókat is. Külön jelölte az iparukról illetve a kereskedelmükről nevezetes településeket.

93. A balaklavai csata emlékérme. (1854)

94. A török-angol-francia szövetség emlékérme. (1854)

95. Vízszintes asztali napóra. Egyedi készítmény, a 19. sz. elejéről. Az iránytűvel beállított napóra számlapján a lecsapható függőleges lemez által kifeszített vékony fonál árnyéke mutatta az időt. A napórát egy mérnöki iránytű felhasználásával talán az egykori használója ügyeskedte össze.

96. Leeder, Ehrenfried-Schade, Theodor: Europa. In: Illustrierter Handatlas zur Länder- und Völkerkunde. Leipzig, 1866
Ezen iskolások számára készült, gazdagon illusztrált atlasz bizonyára megmozgatta a gyermeki képzeletet. Segítségével nemcsak az alapvető természeti és politikai viszonyokat sajátíthatták el a diákok, hanem a szegélyen elhelyezett képek segítségével megismerhették a városi és vidéki élet egyes mozzanatait, a házi- és vadállatok főbb fajtáit, Európa egyes vidékeinek főbb népviseleteit, az ehető gabonafajtákat, az erdőtípusokat; végezetül pedig ízelítőt kaptak a gótikus stílusról a burgosi székesegyház, a bizánci építészetből pedig a velencei Szent Márk-templom képe alapján.

97. Hamm, Wilhelm: Weinkarte von Europa. Jena, 1872
Wilhelm Hamm (18..-18..) borászati Európa-térképén az 1871-es határváltozások már megjelentek, de bizonnyal e mű második kiadására már 1873 előtt sor került. A művet a szerző eredetileg borkereskedőknek, szállodáknak és nem utolsó sorban az ínyencség felé törekvő borbarátoknak szánta. A kor társasági életéhez hozzátartozott a különféle borfajták, évjáratok értő ismerete is. A térkép felsorolja és bemutatja Európa jelesebb borvidékeit, megjelölve a fontosabb termőhelyeket, szőlőfajtákat és kereskedelmi lerakatokat.

98. Asztali nap- és holdóra. Az Augsburgban dolgozó Andreas Vogler 1771-ben készítette. E különleges órák segítségével a holdfény árnyékából is meghatározható volt az idő. Ezért külön a Hold fényváltozását jelző 29 részre felosztott gyűrű, és ezen belül 2x12 holdóra-számlap található. A belső forgó számlapot (volvellát) a Hold megfelelő korához állítva a napórai idő átszámítás nélkül közvetlenül leolvasható volt.

99. Egyszerű szerkezetű szextáns 19. századból.

100. Pontos idő-meghatározó műszer - a Chronodeck, amelyet Hartmann & Braun műhely készített 1900 körül. A megbízható földrajzi felmérés mind pontosabb időmérést követelt. A távíró széles körű elterjedéséig sok helyen maga a felmérő mérnök végezte az időmeghatározást. Ilyen célra a kisebb műhelyek is sokféle, egyszerűen kezelhető eszközt dolgoztak ki, mint pl. a "Chronodeck" elnevezésű műszert, amely a Nap delelése segítségével jelezte az időt.

101. Térképészeti szögfelrakó.

102. Iránytű

103. Geológus kompasz

104. Derékszögű koordináta-felrakó

105. Passage prizma, magyar irodalomban e műszert Délmérő-nek is írták.
A pontos idő iránti igény - a társaskocsi-hálózat bővülése, majd a vasút és a gőzhajó menetrendje - mindinkább az időmérés eszközeinek fejlődéséhez vezetett. Az egyszerű, könnyen kezelhető, csillagászati ismereteket nem kívánó idő-meghatározó berendezések egyik jellegzetes típusa volt a J. J. Littrow bécsi professzor által tervezett délmérő passázs prizma. (A helyi dél akkor áll be, amikor a Nap képe a műszer látóterén "átmegy". Passage - átmenet.)

106. Prizma-kör nagy pontosságú szögmérésekhez. Hordozható műszer, földrajzi szélesség és hosszúság pontos meghatározására. A 19. sz. elejétől a hajózásban és a térképészetben egyaránt használatos volt.

III. terem

107. Rose, Frederick W.: John Bull and his friends. A serio-comic map of Europe. London, 1900
Frederick W. Rose komoly-komikus térképe az 1900-as évet más gondolatnak szentelte: John Bullt és barátait mutatta be. Előbbit két vadmacska (Transvaal és Orange Free State) támadta meg. De képes volt lőszer-tartalékokat felhalmozni egyéb gyarmatai, Kanada, Ausztrália, India stb. formájában. Franciaország, miközben az 1900-as világkiállítást rendezi, ölében heverő összetört játékai (Sziám, Újfundland, Madagaszkár, Egyiptom és Marokkó) felett kesereg, német segítségért könyörögve. Az új hajóival elfoglalt Németország a területnövelés reményében szűk korlátai közül kitörni készül összes ráaggatott javaival. Ausztria-Magyarország szörnyű fenyegetéseket helyez kilátásba. Az újságját kényelmesen olvasó Svájc a Vöröskereszt jó működésének örvend. Oroszország a cár nemes béketörekvései dacára egy karjait messze kinyújtó polip, mely egyaránt bekebelezéssel fenyegeti Kínát, Afganisztánt, Lengyelországot, Finnországot, Perzsiát és Afganisztánt.

108. Katonai iránytű

109. Aranyozó készlet könyvkötők számára.

110. A greenwiech-i meridián 100 éves elfogadásának emlékérme. (1984)

111-112. Brózik Károly: Európa politikai térképe. In: Berecz Antal-Brózik Károly-Erődi Béla: Nagy magyar atlasz. Budapest, 1906
"Minden kulturnemzet, a mely önálló tényezője a nemzetközi forgalomnak, kereskedelemnek és politikának, rendelkezik oly nagy atlaszszal, a mely a nemzet polgárainak pontos felvilágosítást ad minden olyan kérdésben, a mely figyelmét akár politikai, akár tudományos, akár kereskedelmi érdekkörénél fogva a haza szűk határain túl távoli idegen országokra vagy földrészekre irányítja." - írta atlasza bevezetőjében a kiadó - a Magyar Földrajzi Társaság - és a szerkesztő Brózik Károly(1849-1911). A Nagy Magyar Atlasz-ban szereplő térképek között vannak átvett, illetve saját tervezésű lapok Hasonlóképpen izgalmas témák tárulnak elénk a különböző melléktérképek alapján is, ahogy arról a mellékelt lapok alapján mi magunk is meggyőződhetünk. Az Európa politikai viszonyait bemutató lapokat Brózik Károly dolgozta át értő módon, míg a szép és igényes kivitel Schubert I. metsző érdeme.

113. Andree, Richard: Europa politisch. In: Richard Andree's Allgemeiner Handatlas. Bielefeld-Leipzig, 1881
Az újabb, 1881-es kiadású etnikai térképet Richard Andrée (1835-1912) német geográfus és kartográfus állította össze, akinek Allgemeiner Handatlasa hosszú évtizedeken keresztül közkézen forgott és számos kiadást megért. E térkép különlegessége, hogy a nyelvileg vegyes területeket melléktérképek segítségével részletesen is bemutatja: a máig eleven nemzeti-nyelvi ellentétek gócpontjait: a baszk-spanyol területet, a Bretagne-félszigetet, Dél-Tirolt, a flamand-vallon vidéket.

114. Bartholomew, John: Europe & Near East - general commercial chart. In: Atlas of the world's commerce ... London, 1907
Atlas of the World's Commerce-t, azaz Világkereskedelmi atlaszt első alkalommal az edinburghi Geographical Institute szerkesztett, és John George Bartholomew (1860-1920) adta közre. E térkép segítségével nagyszerűen érzékelhető az a világkereskedelmi előny, amellyel a tengerpartot birtokló országok rendelkeztek a 20. század első felében. Tengerjáró hajóikon nagyobb tömegű árú volt szállítható, mint akkor bármely szárazföldi közlekedőeszközzel. Az Ázsiába irányuló kereskedelem jelentősen fellendült a Szuezi-csatorna elkészültével (1869. augusztus 15). E mesterséges vízi út szabad használatát a Konstatinápolyban 1888. október 29-én megkötött nemzetközi egyezmény biztosította; az I. cikkely értelmében a csatorna háború idején éppúgy, mint békében lobogókülönbség nélkül minden kereskedelmi- vagy hadihajó előtt mindig nyitva áll, a csatornára nézve az ostromzár jogának gyakorlása soha sem alkalmazható. E nemzetközi szerződést Magyarországon 1889. évi XX. törvényként cikkelyezték be. A világháborúk idején utóbb kiderült, hogy e szerződésben foglaltak érvényüket veszítették.

115. Varga Imre: A háborús Európa térkép-karikaturája. Budapest, 1914,
A háborús Európa térkép-karikatúrája, amelyet Varga Imre grafikus állított össze, Az angol elbizakodottságnak nincsen mértékét választotta mottójául. Léptékként a német "csodafegyver, a kövér Berta", a 42 cm-es tarack szolgál. Németország szuronnyal döfködi Franciaország tomporát, Angliára irányzott ágyúja dacára Winston Churchill zsebre dugott kézzel szivarozik, Svájc sündisznóként kuporog, mialatt Itália édesdeden szunnyad párnáin. A vodkásüveget tartó Oroszország jobbját a német sárkány igyekszik elnyelni, miközben a törökök bal lábát igyekeznek láncra verni. Az oroszországi népek ezalatt skatulyába zártságukból próbálnak menekülni.

116. Az első világháború idejét idéző képeslapok

117. Első világháborús német gúnyérmék. (1914)

118. Emanuel, Walter: Hark! Hark! The dogs do bark! Serio-comique map of Europe at war. London, 1914
Az antant szemszögéből készített gúnytérkép szerint a háború kutyáit szabadon eresztették Európában. Egy megvadult dakszli kezdte az egészet, melyhez egy osztrák korcs társult, aki egy kis szerbre támadt. Olaj volt a tűzre, hogy utóbbi a nagy orosz medvével cimborált. Volt egy rendkívül játékos a belga griffon, akinek segítője a francia pudli, és az angol buldog. Utóbbi aluszékonynak tűnt, s ez a dakszlit megtévesztette. A dakszli hibát hibára halmozott: a belga griffont nem tudta megölni, az elegáns pudliról kiderült, hogy tud harcolni, a buldog sem hátrált meg, és Oroszország a tetejébe egy "gőzhenger" volt, és reszketésre késztette a medve is. A dakszli új barátok után nézett, rálelt az olasz agárra, de az sutba dobva szeretetét a háborút megengedhetetlen luxusnak tekintette. Mindenesetre Itália fegyvert ragadott, hogy ki és mi ellen, senki sem tudja - ez a legjobb családban is megesik. A dakszli ezen kívül csak Konstantinápoly kutyáját találta barátságosnak, a koncért. A Boldog Európai Család görög tagja kiélezett késsel szeletelne Törökországból; a balkániak nem adják fel saját ambícióikat. A spanyolok túl hosszúnak tartják a bikaviadalt - tehát előkerülhet még néhány húsos csont. "A Béke a kutyák elé vetett ajándék" - írta magyarázatában a szerző - "amíg a dakszli - akinek szíve Belgiumért, orra pedig Nagy-Britanniától vérzik - megfelelő szájkosarat nem kap."

119. Europäische Triebjagd. Berlin, Kunstverlag "Junos", 1914
"Az európai körvadászat" című gúnytérkép a központi hatalmak szemszögéből mutatja be az eseményeket, szerző és keletkezési év nélkül. A háború gyors befejezésének lehetőségét őszi körvadászathoz hasonlítja, optimista párhuzamként a "mire a levelek lehullanak, minden katona hazatér"- jellegű szlogennel. A belga nyulat már meg is fogták, a derűlátást az állatok menekülése csak tovább fokozza - hiszen ki hallott arról, hogy az állatok visszalőjenek…?

120. Europa - capete incoronate. Bucuresti, 1914
Az Európa koronás főit kifigurázó karikatúra-térkép szerint az Osztrák-Magyar Monarchia beteg ember, míg II. Miklós cár teljes lendülettel gyalogol Európa felé, kezében ostorral. Láthatóan e csetepatéban segítséget többen tőle remélnek.

121. Europa simpati-politice. Bucuresti, 1914
Európa vezető politikusait karikírozó térkép, román művész alkotása.

122. Gessner, Anton: Das neue Europa. Wien, 1921
Az első világháború végét lezáró Versailles környéki békék nyomán gyökeresen megváltoztak Közép-Európában a korábban létezett határok. A kontinens középső részének sajátossága és egyben modern kori történelmének tragédiája az a tény, hogy e térségben szinte sehol sem estek egybe az etnikai és politikai határok. Ezért a világégést követő békekötések illetve a nyomukban járó határrendezések nem megoldották, hanem még inkább felizzították a korábban is meglévő ellentéteket, melegágyat teremtve egy újabb világégés szárba szökkenéséhez.

123. Légnyomásmérő. E műszert szögmérési adatok helyesbítésére használták a geodéziai mérések során.

124. Freissler, Max: Carte des communications d'Europe. Verkehrskarte von Europa. Wien, 1931
Az első világháború után a korábban oly virágzó idegenforgalom lendülete érthető okok miatt megtört. Az utazni vágyókat nemcsak a megszaporodott országhatárok okozta nehézségek, hanem a gazdasági élet hanyatlása is otthon maradásra bírta. Ausztria, Csehszlovákia, Németország, Magyarország, Olaszország és Lengyelország nemzeti turizmusáért felelősséget érző szervezetei 1925-ben létrehozták az Association entre les Grandes Organisations Nationales de Voyages et Tourisme nevű szövetséget. E hosszú nevű szervezet a saját kiadványain az A.G.O.T. rövidítést használta. 16 tagszervezet 873 utazási irodájának munkáját koordinálta, az utazni, pihenni vágyók nagy örömére. E térkép segítségével könnyen kideríthető volt, hogy hol találhatott az utazó olyan idegenforgalmi irodát, ahol bizton számíthatott gondjai orvoslására. Segítségével a közúti és vasúti lehetőségek mellett a háború után mind nagyobb lendületet kapó légi közlekedés európai lehetőségeiről is képet alkothatott az érdeklődő. Magyarországon már első világháború előtt megalakult az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat, 1927-től pedig az IBUSZ és számos külföldi iroda szervezte az idegenforgalmat.

125. A hazai idegenforgalmat reklámozó képeslapok az 1930-as évekből.

126. Anderle Ferenc: Az európai rádióleadóállomások. Wien, 1926
Magyarországon és Európában elsőként 1893. február 25-én Puskás Tivadar zseniális találmánya: a telefonhírmondó közvetített híreket és zenét.
A rendszeres rádióadás megindulására 1925. december 1-jéig kellett várni. A Magyar Távirati Iroda igazgatója, Kozma Miklós e szavak kíséretében jelentette be a Magyar Rádió adásának megindulását; "[…]A magyar kultúra fegyvertára egy erős fegyverrel gyarapodott. Mindenki tudja, mit jelent különösen Magyarország mai helyzetében az, hogy a hullámokon keresztül minden határon túl eljut a magyar szó. A broadcastingnak nemcsak az a hivatása, hogy a tanyai világra elvigye a magyar kultúrát, jelentősége az, hogy egyrészt az egyetlen szabad összeköttetési lehetőség elszakított véreinkkel […] Fogadalmat teszek arra, hogy minden üzleti szempontot háttérbe szorítva, tisztán csak a magyar kultúra szempontjait szem előtt tartva fogjuk ezt a fegyvert kezelni. […]"
A térkép kerete mentén rádiózással kapcsolatos korabeli hirdetéseket találhatunk.

127. Magyar hanglemezek az 1930-as évekből.

128. Blondel La Rougery, Édouard: Europe décembre 1939. Paris, 1940
A francia kiadású kontinens-térkép 1939. decemberi állapotában ábrázolta földrészünket. A határváltozások nyomán ismét sok új térkép jelent meg, követve az események nyomán előállt sűrű változásokat.

129. Felvidéki Emlékérem (1938), Erdélyi Emlékérem (1940), Délvidéki Emlékérem (1941)

130. Szovjet "Bécs elfoglalása" érem (1945), Szovjet "Budapest elfoglalása" érem (1945), Szovjet "Berlin elfoglalása" érem (1945).

131. Szovjet "Varsó felszabadítása" érem (1945), Szovjet "Belgrád felszabadítása" érem (1945), Szovjet "Prága felszabadítása" érem (1945)

132. Brit Franciaország és Németország Csillag (1944-1945), Brit Olaszország Csillag (1943-1945), Brit Légierő Európa Csillag (1939-1945).

133. Irmédi-Molnár László-Jäger Károly: Európa. Budapest, 1948
A 2. világháborút lezáró párizsi béke ismét határváltozásokkal járt együtt, amelyeknek követéséhez elengedhetetlen volt a részletes, kisebb-nagyobb területi egységeket és főbb városokat az adott országhatárokkal feltüntető térképek készítése.

134. Aránykörző.

135. Mean air temperature, January. In: Climatic atlas of Europe. Budapest, Cartographia, 1970
Európa éghajlati atlaszának lapja, amelyen a januári hónap átlagos hőmérsékletének változása követhető nyomon. E térképen is jól látszik, hogy az egyenlítőtől északi irányba távolodva a hőmérséklet középértékei - ahogy az várható lenne - nem egyenletesen csökkennek. E jelenség előidézője a Golf-áramlás, hatására kontinensünk egy részének tele sokkal enyhébb, mint a vele azonos szélességen fekvő, de e melegből nem részesülő területeké.

136. Mean air temperature, July. In: Climatic atlas of Europe. Budapest, Cartographia, 1970
Európa éghajlati atlaszának másik lapján a július hónap átlagos hőmérsékleti adatainak változása követhető. Első pillantásra látszik, hogy a Golf-áramlás hatása nyáron közel sem olyan szembetűnő, mint télen. Így az átlagos középhőmérséklet értékei szinte szabályosan, szinte a szélességi körökkel párhuzamosan futnak.

137. Tabula regionum Europae. Budapest, Cartographia, 1990
Európa államai a 20. század utolsó évtizedében, amikor még minden változatlannak és változhatatlannak tűnt.

138. Légnyomásmérő földmérők számára.

139. Tabula regionum Europae. Budapest, Cartographia, 1995
Európa államai 1995-ben Közép-Európa területén már teljesen más képet mutatnak. Az átrendeződés hol békés úton, hol háborúk következtében jött létre.

140. Az Európai Unió. Budapest, 2004.

141. GPS eszközök, amelyek a helymeghatározást, a felmérést, valamint a navigációt könnyítik meg. (7 darab)