HUNGEO 2000 Poszterelőadások - Geológia PC5
Bioeróziós nyomok két alsó-miocén feltárás osztrigáinak mészvázain

Kónya Péter
Eszterházy Károly Főiskola, Eger, H
davida@gemini.ektf.hu


A szerző a bánhorváti homokbányából és a Kazincbarcika DNy-i részén, a Nagy-Bodor-hegy oldalában található feltárásból 1000-1000 darab Ostrea sp. maradványt vizsgált.
A bánhorváti homokbányában durvaszemű limonitos homokból és laza homokkőből kerültek elő a héjmaradványok. Kevés köztük az ép teknő.
A kazincbarcikai feltárásban osztrigapadból gyűjthetők az osztrigák mészvázai. A héjak többsége itt is töredékes.
A következő bioeróziós nyomok fordulnak elő a vázakon: gombafúrás, algafúrás, Entobia isp., Gastrochaenolites isp., Centrichnus eccentricus, Meandropolydora isp., Spathipora isp., Centrichnus concentricus, valamint Polydora fúrások.
A bánhorváti homokbányában gyűjtött osztrigákon leggyakrabban Polydora fúrások, Centrichnus concentricus, Entobia isp. és algafúrás nyoma figyelhető meg. A mészvázak 82%-án vannak bioeróziós nyomok.
A kazincbarcikai feltárás osztrigáin a bioeróziós nyomok gyakorisági sorrendje a következő: Polydora fúrások, Centrichnus concentricus, Entobia isp., Gastrochaenolites isp. A vázmaradványok 74%-án figyelhetők meg fúrásnyomok.
A kazincbarcikai feltárásból származó Ostrea sp. maradványokon több típusa figyelhető meg a bioeróziós nyomoknak. Ez őskörnyezetbeli különbségekre utal.
A bánhorváti homokbánya osztrigáin nagyobb számban fordulnak elő életnyomok. Több típusa fordul elő a bioeróziós nyomoknak. Sok a gombák és a soksertéjű gyűrűsférgek által készítet fúrások száma. Ezzel szemben kevés a Balanusok által kialakított Centrichnus concentricus.
Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a tengervíz mélysége ezen a lelőhelyen nagyobb volt, mint a kazincbarcikai feltárás esetében, ahol a kevesebb fúrástípus és a kisebb számú bioeróziós nyom utal sekélyebb, áramlások által mozgatott környezetre.