Fodor Rozália
Eszterházy Károly Főiskola, Eger, H
davida@gemini.ektf.hu
Az egri Wind-féle téglagyár agyagbányájának glaukonitos homokkövéből 1108 korallt gyűjtött a szerző. Ezek a Scleractiniák rendjébe tartozó magános ahermatipikus fajok. A gyűjtött példányok 11 fajba sorolhatók. Legnagyobb egyedszámban az Odontocyathus armatus (MICHELOTTI 1838) (350 darab) és a Flabellum roissyamum (M. EDWARDS et HAIME 1848 var. vindobonensis KREICI 1926) (287 darab) fordul elő.
A vizsgált anyagban 549 olyan korall található, melyeken a szerző bioeróziós nyomokat figyelt meg. Ezek a példányok hét fajba tartoznak.
A megfigyelt életnyomok az Entobia, Maeandropolydora, Trypanites és Terebripora életnyom-nemzetségekbe, valamint a Polydora fúrások körébe tartoznak. A leggyakoribb az Entobia ichnogenus.
Az egyes életnyomok legnagyobb gyakorisággal a corallit középső harmadán helyezkednek el, legritkábban pedig az alsó harmadon.
Legnagyobb gyakoriságban a Caryophyllia inops faj egyedein találhatók bioeróziós nyomok.
A bioeróziós nyomok elhelyezkedését tekintve a szerző tíz kategóriát különített el. Ezek közül a leggyakoribb eset az, amikor a corallit egész felületén megfigyelhetők bioeróziós nyomok.
Az egyes bioeróziós nyomok megoszlásából a szerző arra következtetett, hogy az endolitikus élőlények több szakaszban telepedtek meg a korall felszínén.
A bioeróziós nyomok gyakorisága, elhelyezkedésük a coralliton pontosítja a területről kialakított ősföldrajzi képet: a korallok a szublitorális zóna középső régiójában éltek (50-80 m), a területen élénk vízmozgás volt, ami gátolta az üledékképződést.