Hevesi Attila1, Korpás László2 1 Miskolci Egyetem, H 2 Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, H
korpasl@mafi.hu
Az új földtani, szerkezeti és ősföldrajzi modellek alapján kíséreljük meg felvázolni a Kárpátok és a Kárpát-medence felszínfejlődése legfontosabb állomásainak változását az elmúlt 450 millió évben. Az óidőtől (ópaleozoikumtól) kezdve napjainkig a következő jellemző "időszinteknek" megfelelő térképváltozatokon mutatjuk be a jelenlegi felszín kialakulásához vezető egyes stációkat.
Szilur felszínek
Felső karbon felszínek
Késői perm felszínek
Középső triász felszínek
Triász/jura felszínek
Középső kréta felszínek
Késői kréta/paleocén felszínek
Késői eocén felszínek
Késői oligocén felszínek
Középső miocén felszínek
Késői miocén felszínek
Pliocén felszínek
Korai pleisztocén felszínek
Középső pleisztocén felszínek
Késői pleisztocén felszínek
Jelenlegi felszínek
Az értékelés során kiemeljük a víz alatti (szubaquatikus) és a víz feletti (szubaerikus) felszínalakulást, elemezzük a lepusztulási (eróziós), valamint a felhalmozódási (akkumulációs) folyamatokat. Megkülönböztetett figyelmet igyekszünk fordítani az egyes "időszintekre" jellemző vulkánosságra és annak felszín formáló hatásaira. Kísérletet teszünk a felszín-öröklődés folyamatainak bemutatására, különös tekintettel ezeknek a felszín rajzolatát meghatározó szerepére. A fenti "időszinteknek" megfelelő nagyléptékű klíma rekonstrukciókkal szemléltetjük az éghajlatnak a felszín fejlődésében betöltött szerepét.