Tervezet a biológia, kémia és földrajz tantárgyak koordinált tanítására
Tóth Piroska
Bibó István Gimnázium, Kiskunhalas, H
toth@biboi-khalas.sulinet.hu
A tananyag-tervezés alapvető kérdése, hogy milyen pedagógiai szempontok szerint történik a tartalom kiválasztása és strukturálása, a tantárgyi keretek meghatározása. Több érv is szólhat amellett, hogy a hagyományos tantárgyi kereteken túl a tananyag különböző formájú és mélységű integrációját valósítsuk meg.
Ma Magyarországon egy diák nem kerülheti ki azoknak a tárgyaknak a tanulását, amelyeknek a keretei a tudományok differenciálódásával jórészt még a XIX. században vagy a XX. század első felében alakultak ki. Ezek a tárgyak csaknem kizárólag egy-egy klasszikus tudományterület (matematika, fizika, biológia, történelem, irodalom stb.) logikáját, struktúráját, vizsgálati módszereit, szemléletét, nevezéktanát alkalmazzák az iskolai oktatásban. Az ilyen, egy-egy tudományág iskolai leképezésével létrejött tantárgyakat nevezzük diszciplináris tárgyaknak.
Felmerül azonban néhány probléma a diszciplináris tantárgyakkal.
Az első és legfontosabb gond, hogy a tudományhatárok nem mindig felelnek meg a világ jelenségeinek.
A második probléma, hogy az iskola szigorú időbeli (évfolyamok, tanórák) tagolásának és a tantárgyak sajátos haladási sorrendjének, logikájának következtében hónapok, sőt évek telhetnek el ugyanazon dolog egyik, illetve másik tantárgyban való tanulásáig. Részben ennek, részben a megközelítés tudományos egyoldalúságának következtében a gyerekekben nemigen tudatosulhat, hogy a különböző tantárgyakban ugyanarról a "valóságdarabról" esik szó.
A harmadik probléma, hogy a diszciplináris tantárgyi rendszer lényegénél fogva rugalmatlanul viselkedik mind az adott tudományon belüli új információk kezelésével, tananyagba történő beillesztésével kapcsolatban, mind pedig az új tudományterületekhez, tudományágakhoz való viszonyulást illetően.
A tantárgyi koncentráció (koordináció) a legkorábbi fogalom, amellyel a pedagógia szisztematikusan foglalkozott ebben a témakörben.
Érvényesülését többféle módon is biztosítani kell. A tantárgyak egymással való kapcsolatában tervszerűen kell egyidejűleg érvényesülnie olyan témáknak, törvényszerűségeknek, amelyek a valóságban és a tudományok egymáshoz való viszonyában valamilyen egységet alkotnak. A tantárgyak között számos olyan kapcsolat is felismerhető, amely nem alkot szorosabb rendszert, de felismertetésüknek ,égis van logikai, képző, nevelő és kulturális jelentősége.
Igen gyakori a társadalomtudományi és természettudományi tárgyak közötti koordinálás. Általában megmarad a korábbi, önálló tárgyakból felépülő struktúra, de az egyes tantárgyak tananyagbeosztásánál figyelembe veszik a többi tantárgy haladási sorrendjét és ütemét.
Ilyen, összehangolt tanítási ütemtervet készítettem én is a biológia, kémia és földrajz tantárgyak oktatására a kilencedik-tizedik-tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon. Elsősorban a biológia és a földrajz tananyagban vannak olyan részek, amelyek együttesen tanítva érthetőbbé válnak, és a valóság, a világ egységességét bizonyítottabbá teszik. Számos lehetőség van azonban a biológia-kémia és a kémia-földrajz tananyag összehangolására is. A tehetséges gyermekek számára így a világ egységes egészként jelenik meg, az összefüggések, törvényszerűségek több oldalról is megvilágítást nyernek; a felszabaduló időben pedig lehetőség nyílik a tanultak elmélyítésére, megerősítésére, illetve bővítésére.