Korszerű oktatási módszerek a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Földmérő és Térinformatika szak továbbképzésében
Kis Papp László
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, H
perjes@agt.bme.hu
A tulajdonviszonyok tömeges méretű változásával kapcsolatosan ez időben nagymértékben megnövekedtek a földmérési és az ingatlannyilvántartási feladatok. Ugyanakkor az elmúlt tíz évben - az ismert gazdasági okok miatt - lelassult az országos földmérési feladatok megoldása, alaphálózati, új felmérési munkák pótlása, az ingatlannyilvántartás sürgető korszerűsítése, továbbá a korszerű mezőgazdaság alapfeltételét jelentő új birtokszerkezet kialakítása. A felsorolt program elengedhetetlenül szükségessé teszi olyan magas színvonalú, speciális végzettséggel rendelkező szakemberek képzését, akik ezeket a sürgető feladatokat megvalósítják.
A magyar országgyűlés 1996 októberében elfogadta a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényt, amely új feladatokat, lehetőségeket és kihívásokat fogalmazott meg az oktatás területén is. A törvény célja az, hogy biztosítsa az ország geometriai rendjének és védelmi képességeinek fenntartásához szükséges térképi alapokat, továbbá hogy az ország területéről olyan térképek álljanak rendelkezésre, amelyek egyaránt alkalmasak a térképekre épülő hatósági nyilvántartások megalapozására és a térinformatikai rendszerek térképi alapjainak megteremtésére. A törvénynek a térinformatikai rendszerekkel kapcsolatos rendelkezése új intézkedés, amely ez ideig sem törvényi, sem egyéb szinten nem volt szabályozva.
Az előzőekben megfogalmazott célkitűzések megvalósítása új feladatokat jelent az oktatás területén is. A felsőoktatási törvény 1996-ban és 1999-ben történt módosítása ezeknek az új kihívásoknak kíván megfelelni, amikor törvényi lehetőséget teremtett az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés megindítására. A törvény és a hozzá csatlakozó kormányrendelet értelmében megkezdtük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán a kétéves földmérő és térinformatikai mérnökasszisztens képzés előkészítését, a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskolával közösen. Célunk az, hogy olyan tantervet készítsünk, amely kellő ismeretanyagot tartalmaz ahhoz, hogy a végzett mérnökasszisztensek bekapcsolódhassanak a kataszteri program megvalósításába, illetőleg tovább folytathassák tanulmányaikat főiskolai vagy egyetemi képzés keretében.
A Magyar Tudományos Akadémia, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint az oktatási kormányzat vezetői is felismerték a Nemzeti Kataszteri Program megvalósításához kapcsolódó oktatás és továbbképzés jelentőségét. Ezt bizonyítja, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium programfinanszírozási pályázatán ebben a témában a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Általános- és Felsőgeodézia Tanszéke eredményesen szerepelt.
Összefoglalásként ki szeretném emelni, hogy a kataszteri program megvalósítása során a digitális térképkészítéshez nagyon szigorú szerkezetű adatbázis előállítása kapcsolódik, amely tartalmában, adatainál fogva, lényegesen több mint az "egyszerű kataszteri térkép". Fogalmazhatok úgy is, hogy ebből az adatbázisból végül is térképet is lehet szerkeszteni, de emellett lényegesen több háttérinformációt tartalmaz a rendszer, ami a korábbi gyakorlatban nem volt és ezáltal az ötvenes korosztály számára egy új számítástechnikai igényt és filozófiát fogalmazott meg. Úgy gondolom, hogy egy dolog ennek a számítástechnikai elvárási rendszernek a filozófiáját megérteni és egy másik dolog ezek szerint az előírások szerint dolgozni akár a földhivatali, akár a vállalkozási oldalon. Mi ezeken az oktatási programokon keresztül ennek a lehetőségét szeretnénk megteremteni.