Plihál Katalin
Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, H
KPlihal@OSzK.hu
Giovanni Morando Visconti (16..-1717) itáliai születésü, de élete végéig osztrák császári szolgálatban álló hadmérnök 1699-ben "Mappa della Transiluania, e Prouintie contigue nella qualesi vedano li confini dell' Ongaria, e li Campamti: fatti dall'Armate Cesaree in queste ultime guere dedicata all' Augta: regia maesta di Giuseppe primo, re de Romani, e d'Ongaria da Gio: Morando Visconti jup:no ingeniere per SMCes: in Transiluania In hermanstadt An: 1699. Stephano Welzer de Corona fecit. Joh. Conrad Predtschneider de Norimbergae sculp." címmel Nagyszebenben (ma Sibiu) adta közre Erdély részletes, keleti tájolású térképét, amelynek méretaránya nagyjából 1:350 000, rajzi részének nagysága egybeállítva 117,5x99,5 cm. Tartozik hozzá még 16 látkép és várostérkép is.
Miért különleges e térkép számunkra? E mappán Erdély területéről 1141 helynevet találhatunk, amelyeknek a helyesírása igen jó, megfelel a XVII. századi magyar gyakorlatnak, különösen a "ly", "cs", "sz", illetve "zs" hangok jelölése pontos és következetes. Ilyen gazdag helynévanyagra sem Erdélyről, sem Magyarországról a XVII. században máshol nem bukkanhatunk.
Vajon miért készített Erdélyről térképet 1699-ben Morando Visconti? E kérdésre a választ a szerző térképén maga adta meg: "lévén egyedüli szándékunk Magyarország, Erdély és a Szerémség határainak megjelölése mégpedig abból a szempontból, hogy ezen országok területei és a hatalmas Szultán birodalma közötti határvonalról jól megkülönböztethető képet adjunk...". 1699. január 26-án Karlócán (ma Srimjenski Karlovci, Jugoszlávia) írták alá azt a békét, amelyben közel 16 év háborúságát kívánták lezárni. E békeszerződés intézkedett arról is, hogy ahol természetes határvonal nincs, ott mesterséges halmokkal kell az új határt jelezni. A határrendező bizottság vezetője osztrák részről Luigi Ferdinando Marsigli (1658-1730) hadmérnök volt.
Természetesen a határrendezés nem egyszerre és egy időben zajlott, hanem részleteiben igyekeztek térképen és terepen is megjelölni a két birodalmat elválasztó vonalat. E munkátok alatt különösen körültekintően kellett eljárni a temesközi határszakasz kijelölésénél, mert a Maros folyó völgye és a Bisztra völgye is a mindenkori támadók számára a gyors betörés lehetőségét biztosította Erdély központi területeire. Úgy kellet az új határt kitűzni e szakaszon, hogy annak megvédésére sem az osztrák császár, sem a török szultán új védműveket nem építhetett.
E kérdést továbbá még az is bonyolulttá tette, hogy abban a térségben nemcsak Erdély és a török birodalom, hanem Havasalföld határa is találkozott, tehát a tárgyalások során L. F. Marsiglinak az ő érdekeiket is messzemenően figyelembe kellet venni. Végül 1701. március 5-én Marsigli és Ibrahim temesvári pasa aláírta az új határvonalat rögzítő térképet. Ez a határ a kiegyezésig (1867) változatlan volt a Vaskapu térségében. Morando Visconti szóban forgó térképén azonban nem az 1699-ben létező határokat találjuk a Temesköz térségében, hanem az 1701-ben kölcsönösen elfogadottat! A Maros folyótól É-ra eső részeken - Partium vidéke - e határ futása pedig még az I. József 1709-ben kiadott rendelete előtti állapotot tükrözi. Tehát annak ellenére, hogy e térképen a megjelentetés éveként 1699 van megjelölve, közreadására és nyomtatására valószínűleg csak e határok kitűzése után kerülhetett sor!