Magyarországi középhőmérsékleti adatsorok minőségének vizsgálata
Szentimrey Tamás
Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest, H
szentimrey@met.hu
Az éghajlat jellemzéséhez reprezentatív adatsorokra van szükség, melyek az éghajlatról és annak esetleges változásáról részleges, de megközelítően igaz képet adnak. Ez elvileg megkívánja azt is, hogy egy-egy adatsor esetén, az éghajlatra vonatkozó megfigyelések azonos körülmények között történjenek, amibe beleértendő az egy és ugyanazon hely, illetve változatlan környezet is. A továbbiakban tehát az adatsorok minőségének fogalmát a megfigyelési körülmények változatlanságának elvárása alapján értelmezzük, és célnak tekintjük, hogy lehetőleg minél jobb minőségű adatsorokkal rendelkezzünk. Milyen az adatsorok minősége? A hazai és a külföldi tapasztalatok szerint a helyzet nem túl jó, ugyanis a megfigyelési körülmények változásai következtében fellépő inhomogenitások számos esetben jóval meghaladják az esetleges éghajlatváltozás feltételezhető mértékét, tehát ezek figyelmen kívül hagyásával, maguk a vizsgálati eredmények, illetve a levont következtetések is megkérdőjelezhetők. Természetesen az adatsorok minősége különböző, azonban vizsgálatuk nélkül lehetetlen az értékelésük. Csupán az állomástörténetekre nem hagyatkozhatunk, ugyanis egyrészt hiányosak, másrészt ezek alapján az adatsorok többségét nem használhatnánk, hiszen szinte mindenütt történt valami változás. Következésképpen, el kell fogadnunk az adatsorok homogenitás-vizsgálatának szükségességét, továbbá azzal a kérdéssel is szembesülnünk kell, hogy mi legyen az inhomogénnek bizonyuló adatsorok sorsa? Amennyiben az ilyen adatsorokat nem alkalmaznánk, akkor szélsőséges esetben éghajlati régiók használható adatsorok nélkül maradnának. Tehát azért, hogy elkerüljük a hamis információk esetleges felhasználását, rengeteg értékes információt veszítenénk. A cél természetesen az összes rendelkezésre álló hiteles információ optimális felhasználása, melynek lehetséges és reális útja, inhomogén adatsorok esetén, azok korrigálása, azaz homogenizálása.
Előadásunkban, az adatsorok minőségével kapcsolatos, véleményünk szerint nem túl jó helyzetet, tíz magyarországi főállomás évi középhőmérsékleti idősorának (1901-1999) vizsgálatával kívánjuk illusztrálni. Ezenfelül az eredeti idősoroknak és bizonyos homogenizált változataiknak az összehasonlítását szintén bemutatjuk.
Az idősorok homogenizálása, a MASH (Multiple Analysis of Series for Homogenization) programozott, statisztikai eljárásunkkal történik. Az eljárás a relatív homogenitás-vizsgálati elven alapul; egy adott éghajlati elem, különböző megfigyelési állomásokhoz tartozó, azonos időszakra vonatkozó idősorait hasonlítjuk össze és az esetleges ellentmondásokat keressük, vizsgáljuk. A homogenizálás célja pedig pontosan a felfedezett ellentmondások megszüntetése, vagyis az ezeket okozó inhomogenitások kiszűrése az idősorokból. Statisztikai eljárásról lévén szó, mindez adott szignifikancia-szinten történik. A vizsgált idősoraink homogenizálását kétféle módon hajtjuk végre. Az első esetben csupán az egymással való összehasonlítás alapján, a második esetben viszontszomszédos országok idősorait is felhasználjuk, a magyarországi idősorok esetleges szisztematikus hibáinak kimutatása céljából.