Éghajlati szélsőségek a Kárpát-medencében az elmúlt 1100 év során
Bartholy Judit1, Pongrácz Rita2, Molnár Zsófia3 1Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, H 2Debreceni Egyetem, H 3Miskolci Egyetem, H
bari@ludens.elte.hu
Az éghajlati szélsőségek következményei mind a történeti időkben, mind ma jelentős befolyást gyakoroltak az emberek mindennapjaira, valamint a gazdasági életre. A Krisztus születésétől a XIX. század végéig terjedő időszakot felölelve Réthly Antal négykötetes Időjárási események és elemi csapások Magyarországon című adattárába gyűjtötte össze a Kárpát-medence régiójára vonatkozó írásos feljegyzéseket. Az elmúlt 1100 év 1900-ig terjedő szakaszára az extrém időjárási események tematikus elemzését készítettük el e gyűjtemény felhasználásával. Az elmúlt évszázad szélsőségeinek elemzését pedig a meteorológiai állomáshálózat mérései alapján végeztük el. A vizsgálatainkban szereplő állomáshálózat 162 csapadékmérő és 16, hőmérsékletet regisztráló állomásból áll.
A rendszeres műszeres mérések megindulása előtti időszak éghajlati szélsőségeiről a legkülönbözőbb eredetű feljegyzések állnak rendelkezésre, melyeket szisztematikus kódrendszer bevezetésével tettünk számítógépes feldolgozásra alkalmassá. Először külön vizsgáltuk a csapadék, a hőmérséklet és egyéb időjárási elemek szélsőségeinek területi, időbeni eloszlását és gyakoriságait, majd paraméter-együttesek definiálásával tettük ugyanezt. Az így feldolgozott több mint 15 000 közlésnek közel 30 paraméterre és paraméter-együttesre kapott eredményeit regionalizált térképeken jelenítettük meg. Következtetéseinket Európa más területeire vonatkozó történeti adatsorokkal is összevetettük. A párhuzamos időszakokra korrelációs vizsgálatokat végeztünk.
A közelebbi múltra (XX. századra) vonatkozó vizsgálataink során a csapadék és hőmérsékleti idősorok időbeli trendjeit és a szélsőségek térbeli eloszlásait határoztuk meg. Szélsőségeseknek tekintettük az idősorok alsó deciliseinél kisebb, illetőleg a felső deciliseknél nagyobb értékeket, melyek szezonális területi eloszlásait ábrázoltuk térképsorozatunkban. A statisztikai karakterisztikák térbeli megjelenítését 1200 rácspontra interpolálva végeztük el. A deciliseken kívül a havi maximum- és minimumértékek térbeli eloszlását is ábrázoltuk.
Az egyes állomások évszakos csapadék, illetve hőmérsékleti extrém-idősorainak empirikus eloszlására nevezetes szélsőérték-eloszlásokat illesztettünk a határeloszlási tétel értelmében.