Posgay Károly, Bodoky Tamás
Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, Budapest, H
posgay@elgi.hu
Az előadás a Kárpát-medencében és környékén végzett geofizikai kutatásoknak a Föld szilárd burka külső részével, a litoszférával foglalkozó eredményeit ismerteti. A litoszférát kettéosztó kéregköpeny határ mélységének térképezéséhez az alapadatokat a mesterséges rengéskeltéssel készített szeizmikus (refrakciós és reflexiós) szelvényeken végzett mérések eredményei szolgáltatták.
A Kárpát-medence alatt a földkéreg vastagsága 22-32 km. A fiatal üledékkel fedett síkságok és különösen a mély medencék és árkok (például a békési, makói, derecskei, mosoni stb. süllyedékek) alatt a kéreg vékonyabb. A legkisebb kéregvastagságot a Békési-medence alatt (22-23 km) határoztuk meg. A medencében található hegységek (Dunántúli-középhegység, Mecsek) alatt a kéreg vastagabb. A medencét övező hegyláncnak "kéreggyökere" van. A legvastagabb kéreg a Keleti-Kárpátok alatt található (55-60 km).
A litoszféra vastagságára a szeizmikus reflexiós, a geoelektromos (magnetotellurikus) és a földrengés megfigyelési adatokból lehetett következtetni. A medence alatt a litoszféra vastagsága 60-80 km. A legvékonyabb litoszféra a Békési-medence alatt található, ahol a reflexiós szeizmikus és a magnetotellurikus mérések tanúsága szerint az asztenoszféra közel 40 km-re felboltozódik.
A különböző geofizikai módszerekkel kapott eredmények lehetőséget adnak a nagy mélységben levő kőzetek tulajdonságainak és tektonikai szerkezetének vázolására is. Jellemző, hogy a lassú, millió évig is tartó feszültségváltozásra a nagy hőmérsékleten és nyomáson folyékonyan (duktilisan) viselkedő kőzetekben is a litoszféra nagy részét, vagy egészét átszelő, vastagságában korlátozott, mély nyírási zónákra lehet következtetni.
A Derecskei-medence alatt az asztenoszféráig lenyúló nyírási zónát határoztunk meg, amely eltérő szerkezetű litoszféra részeket különít el úgy, hogy abból a kőzettömegek nyírási zóna menti elcsúszására lehet következtetni. Tudomásunk szerint ezek voltak a világon az első, felsőköpenyre is kiterjedő reflexió-, sebesség- és szerkezet-meghatározások.
A szolnok-máramarosi flis öv alatti nyírási zóna a kéreg/köpeny határ alatt is követhető és valószínű, hogy a meghatározott nyírási zónarendszer mentén, a szenon végén - paleogén elején a lezajlott extenziós jellegű elmozdulások alakíthatták ki a szolnoki flis üledékgyűjtőjét.
Az Alföld délkeleti részéről az Erdélyi-érchegységbe átnyúló süllyedéksor keletkezését két egymásra közel merőleges, mély nyírási zónarendszer segítette elő.
A magyarországi geofizikai kutatások a litoszféra szerkezetéről mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban jelentős eredményeket adtak és a medencék kialakulásáról alkotott elképzeléseket is új színnel gazdagították.