Előadásom tárgyára térve meg szeretném nevezni azokat a forrásokat, amelyekből előadásomhoz az anyagot merítettem.
Az első ezek közül, Zách Schediushoz küldött nyolc levele, amelyek 1984-ben jelentek meg az ELTE Csillagászati Tanszékének kiadásában.
Információk bővizű forrásaként szolgáltak a Zách-féle folyóiratok is. Az Allgemeine Geographischen Ephemeriden és a Monathliche Correspondenz. Végül előadásomban több izben hivatkozom majd a dr Bendefy Lászlótól kapott Bogdanich Imre Dániel életével kapcsolatos levéltári jegyzetekre. Tudomásom szerimt az iratok erediteje 1956-ban a tűz martaléka lett. Ezekről a kézzel írott cédulákról gyakran lemaradtak a jelzetek is.

Zách János Ferenc életéről és munkásságáról gazdag irodalom áll rendelkezésünkre, nagyobb részük idegen nyelven jelent meg. Ezért csak igen röviden szeretném életútját bemutatni, megtoldva eddigi ismereteinket elmúlt évben végzett levéltári kutatásaimmal.

Zách János Ferenc 1754-ben született Pesten. Apja Zách József 1740-ben Morvaországból vándorolt be Magyarországra. Előbb Esztergom város orvosa volt, majd 1745-ben már Pest városa orvosaként jegyzik. Később az Invaliduskóház főorvosa lett. Felesége Szontagh Klára Zách Ferencen kívül még öt gyereknek adott életet. Ezek közül csak Zách bátyjáról Antonról áll bőséges információ rendelkezésünkre, akivel később Ferenc közösen kapta meg a bárói címet. Zách anyjának semmiféle kapcsolatát nem sikerült megtalánom a híres felvidéki protestáns Szontagh családdal. Valószinüleg ő a kevésbbé ismert katolikus ágból való volt, akikből ma is él néhány Esztergomban. Az viszont valószínű, hogy rokona volt a Császári Hadsereg Szontágh nevű fősebészének, akivel Zách József gyakran látogatta meg a Magyarországon állomásozó osztrák hadi alakulatokat ellenőrzés végett. Zách József igen megbecsült ember volt az ikervárosban Pest-Budán. Betegei közé tartozott többek közt az ország első embere, gróf Fekete Görgy főbiró is. Ő hektikában szenvedett, fenn maradtak azok a receptek amelyeket a főbíró garmadával szerzett be az invalidusok patikájában. A neves orvos előkelő keresztszülőket szerzett meg fiai számára. Ferenc keresztapja, az akkor még csak 13 esztendős gróf Fekete János volt, akivel Zách a későbbiek folyamán is sokat tartózkodott egy városban, feltehetőleg közeli kapcsolatban maradtak egész életük folyamán. Minden valószínűség szerint együtt léptek be a lembergi szabadkőműves páholyba is, amelynek egyik alapítója és rendszeres spiclije a mi Martinovics Ignácunk volt. Közeli barátok is egybekapcsolták őket. A már öreg, súlyosan beteg, mindenkitől elhagyatva élő Fekete János grófnak egyetlen halálig hű barátja maradt Schedius Lajos.
A másik Zách fiunak Antalnak herceg Grassalkovich Antal volt a keresztapja. A német származású és buzgó magyarbarát Lavert Anna bárónő három Zách gyereknek volt a keresztanyja.
Zách József 1791-ben pesti polgár lett, ekkor már nem az Invaliduskórházban élt saját háza volt a városban. Itt is halt meg 1792-ben 78 éves korában. Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a Zách család Magyarországon magyar arisztokrácia vezető személyeségeivel állandó és közvetlen kapcsolatot. tartott fenn.
Zách János Ferenc éppúgy mint a bátyja Antal, aki később ennek az intézménynek az igazgatója lett, a bécsi hadmérnöki főiskola tanulója volt. Mikor és hogy meddig, erről nincs tudomásunk. Nemrégiben a piarista evkönyvekben, az ottani könyvtáros segítségével egy nagyon érdekes új adatra bukkantam. 1773-ban a piaristak fizikai kurzusának hallgatója volt egy akkor 19 éves Zách János. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Záchot Magyarországon mindig a János Ferenc néven emlegették, így például a Magyar Akadémi Névkönyvében megjelent nekrológban is. A piaristáknál a fizika tárgyának a tanítása már magyar nyelven folyt. Ezért Záchnak ismernie kellett a magyar nyelvet s mikor magát Igaz Madjarként titulálja, ezt nem kuriozumként teszi.

Ha valóban a mi Záchunk az aki 1773-ban a piaristak padját koptatta, akkor ő ezek szerint Bécsből egy idóre még hazajött Magyarországba, hogy egy év után ismét oda térjen vissza, hogy Ausztriában, páter Liesganig vezetésével földrajzi szélesség meghatározásokat végezhessen. Lengyelország osztrák megszállásának idején, együtt kerültek Lembergbe, ahol Liesganig a Galiziai felméréseket vezette, és az ottani csillagvizsgálóban igazgatóskodott, míg Zách az egyetem mechanika professzoraként tevékenykedett, és az egyetem csillagvizsgálójában dolgozott régi főnöke és rosszakarója Liesganig keze alatt. Egy 1807-ben Gausshoz küldött levelében találjuk a következő súlyos szavakat. "Életemben három főellenségem volt, Liesganig, Metzburg és Güssmann az első kettő már elutazott a pokolba, a harmadik még él és engem akar máglyára juttatni."
1780-ban Zách lembergi állása megszünt. Ekkor Lembergből Italián kerüsztül Párizsba utazott. Itt az obszervatórumban lehetőséget kapott a rendszeres csillagászati munkára és végre tehetségéhez méltó partnerekre talált. Ekkor kötött életreszoló barátságot az intézmény kíválóságaival, Simon Laplace-al és Josph Jerome de Lalande-al, és más neves francia tudósokkal, köztük a csillagászati műszerek készítésének mestereivel. Párizsi barátai ajánlóleveleivel tovább utazott Londonba, hogy ott végre igazi otthonra leljen Anglia szászországi követének,. a csillagászat kedvelő Moritz Brühl grófnak udvarában. Zách Brühl gróf fiának nevelője volt, és az apa csillagászati megfigyeléseinek szakavatott társa. A gróf a korabeli angol tudományos életben éppúgy mint a magas politikában jelentős személyiségnek számított. Az ő környezetében, Zách közeli kapcsolatba került William Herschellel a "király csillagászával" az Uranusz bolygó felfedezőjével, és Joseph Banks-szal a Royal Society elnökével. Jesse Ramsdem neves műszerkészítő házában hazájának kíválóságaival találkozhatott.. Itt ismerkediett meg 1785-ben báró Podmanitzky Józseffel, akiről a későbbiek folyamán még szó esik, és Vay Miklós báróval. Mindketten tagjai voltak a Royal Societynak éppúgy mint később, Zách János Ferenc. Még nagyobb lehetőségek nyíltak meg Zách számára, amikor a súlyosan beteg Brühl gróf gondoskodni akarván barátja jövőjéről beajánlotta őt II Ernő szász-góthai fejedelem udvarába.
Zách 1785-ben került Gothába. A ő kezdeményezésére és irányításával épült fel a Gotha melletti Seebergen az akkori Európa egyik legkorszerűbb és gazdagon berendezett csillagvizsgálója. Csillagászunk talán legnagyobb érdeme tudomány szervezői munkássága volt. Zách számos akkor még újításnak számító módszert vezetett be a csillagászok munkájának összehangolása érdekében. Megalkotta az első csillagászati folyóiratot, létrehozta az első csillagász találkozót 1798-ban, és megszervezte az első közös csillagászati kutató programot, az ujonnan felfedezett kisbolygók pályájának rendszeres követésére.
Nagy lendülettel megkezdett pályája 1804-ben, Ernő herceg halálával véget ért. Uralkodója halála után Zách a hercegnő minisztereként, hűséges lovagjaként bolyong Európa szerte. A Monatliche Correspondez szerkesztését is át kellett adnia tanitványának, halálig hűséges barátjának, Bernhard Lindenaunak. Csillagászati méréseit azonban mindenhol folytatta.
A hercegnővel 1817 körül Genovába költöztek, itt huzamosabb ideig éltek békében, de azért néha itt is heves támadások érték őket. Zách Horner svájci csillagászhoz küldött egyik levelében olvashatjuk annak leírását, hogy őket, a két szinte mozgásképtelen beteg öreget, hogy próbálták rendőri segédlettel kiűzni a városból. Azért kellett a hivatalos egyház elől menekülniük, mert a katolikus Zách morganikus házasságra lépett a protestáns hercegnővel. A hercegnő 1826-ban meghalt, Zách a rákövetkező évben, egyre több fájdalmat okozó köveinek megoperáltatása végett Párizsba utazott a neves orvos Civiale gyógyító tehetségében bizakodva. 20-nál több műtéten esett keresztül de fájdalmai halálig elkisérték. Párizsban, a kolera áldozataként hal meg 1832-ben. Nevét, a hold látható felén őrzi egy kráter.

Ebben a levélben esik először szó a Lipszky által tervezett Magyarország térképről. Zách sajnálkozva jegyzi meg levelében, hogy Magyarországnak csak igen kevés csillagászati mérések segítségével meghatározott pontja van.
Hellre hivatkozik, aki azt mondta Geografia sine astronomia nulla est. Arról beszél, hogy hazájában sok kíváló csillagász volt, akiknek földrajzi helymeghatározásaiban meg bízhatunk. Ezeket bázispontokként kell felhasználni.
Zách elismeréssel ír Hell, Weiss, Taucher, Bruna, Triesnecker és Madarassy munkájáról. Ezzel is bizonyította, hogy nem minden jezsuita iránt érzett ellenszenvet, csak azokkal szemben, akik valóban sokat ártottak neki egész életében.
A levélben a "tehetséges és derék főhadnagy Lipszky" neve is szerepel, aki már évek óta egy megbizható "Karte von Ungarn" elkészítésén fáradozik. Ebben a levélben kérte Zách Schedius Lajost, hogy leveleivel állandó munkatársa legyen az AGE-nak.

Lipszky János főhadnagy 1798 szept 9-én németnyelvű kérvénnyel fordult a Nádor Őfelségéhez. Ebben azt irta meg,, hogy az eddigi térképek hibáját kijavítani nem tudja, amig csillagászati meghatározásokat nem kap Magyarország több helyéről is. Olyat amilyet páter Hell csinált Egerben 1776-ban. Ilyeneket kért Tauchertől Budáról és Triesneckertől Bécsből. Ilyen felvételek szükségességéről írt Hell az Ephemerides Vindobonensis-ben ő erre a célra expediciót kivánt szervezni Magyarország, Horvátország, Szlavónia és Erdély területén, annak mintájára amelyet Mária Terézia végeztetett Liesganig vezetésével Ausztriában és Lengyelországban. Galicia és Csehország felmérése már megtörtént, ezért Lipszky kérése nem új, csak bizonyos hasonló felvételek kiegészítése. Ezért reméli, hogy Őfelsége kérését lehetővé teszi, és hivatalosan kiküldi Bogdanich Dánielt a következő helyekre, Fiume, Károlyváros Dubitza, Eszék, Semlin (Zimony).. földrajzi hosszúság és szélesség mérésére. A Nádor Őfelsége 1798. október 19-én megbízta Lipszkyt, Magyarország pontos térképének az elkészítésével, és az ahhoz szükséges földrajzi hosszúság és szélesség meghatározására Bogdanich Imre Dániel kapott államköltségesn megbízást az Egyetem tisztikarán keresztül. Mert tudva azt , hogy a csillagászok ily meghatározásai nélkül pontos térkép el nem készíthető...
Ezeket a méréseket az Egyetemi Tanács Bogdanich adjunktussal kívánja elvégeztetni mégpedig a Tanulmányi Alapból. Erre a feladatra Bogdanich adjunktus az alkalmas Lipszky is őt akarja.

Örüljön velünk, mert mi is igen boldogok vagyunk. A mi szeretett Nádorunk engedett Lipszky János főhadnagy kérésének és beleegyezett abba, hogy a budai csillagvizsgáló jelenlegi adjunktusát aki egy kíváló koponya a Magyar Királyság területén közköltségen földrajzi szélességi és hosszusági méréseket végezzen.
Bogdanich adjunktus már ennek a hónapnak a végén Fiumébe indul, Hogy ott a 15.-e, 19.-e és 27-e. éjszakáján megfigyeléseket végezhesssen Munkája végzéséhez egy kvadrásnsot, egy távcsövet és egy Budán, a kiváló Seifner órás műhelyében készült ingaórát vitt magával. Lipszky is, Bogdanich is honfitársunk, és megfigyeléseikkel hozzá akarnak járulni a Seebergi Csillagvizsgáló és az AGE munkájához.
A mi tehetséges Bogdanichunk levelemmel együtt elküldi megfigyeléseit, amelyeket a Jupiter második holdjának fedéséről végzett. Ő ezt nagy szorgalommal csinálta.

Zách Schedius leveléhez az AGE-ben Lipszkyvel, majd Bogdanicchal kapcsolatban az alábbi saját megjegyzéseit közli.
Érdemes honfitársam Lipszky László főhadnagy azelőtt Graven most Vécsey huszár., Regimentjének adjunktusaként 1784 óta véges földrajzi méréseket hazája területén egy pontos Atlasz érdekében Szolgálatai közben módja volt a teljes országot megismernie. A csillagászati és matematikai ismeretei alkalmassá teszik őt arra, hogy egyedül, saját maga erejéből, egy ilyen nagyszabású tervet lebnyolítson.... Kevés olyan ország van mint Magyarország, amelyről ilyen nehéz volna térképet készíteni. Ez elsősorban lakóinak sokfélesége miatt van.. Az öt különböző nyelven jegyzett különféle helységnevek megnehezítik a feladatot.
Minden valószínűség szerint Zách Lipszkyvel kapcsolatos adatait Schedius Lajos előző, általam ismeretlen leveléből szerezte be.
Bogdanichról a következőket írta:
A születésénél fogva horvát Bogdanich tanítványa volt a kíváló írásai által híres vált matematikusnak Pasquich Jánosnak (aki születésére nézve dalmata) és a Pesti Egyetem matematika professzora. Jelenleg privát emberként él Lipcsében. Bogdanich kapta meg Bruna állásat az obszervatóriumban, amikor az egyetemre ment Pasquich János helyére.. Pasquicchal egy különlegesen érdekes ismeretséget kötöttem előző nyáron Lipcsében, ő biztosított engem arról, hogy Bogdanich egy rendkivüli zseni, egyike a legjobb matematikusoknak az Osztrák Birodalomban. Mi boldogok lehetünk, hogy egy ilyen vállalkozás ilyen kezekben nyugszik.

Egyetemi Bizonyítvány
Bogdanich Dániel Imre verőcemegyei illir, r.k. ma a a bölcsészeti fakultáson a differenciál és integrászámításból, felsőbb geometriából vizsgát tett, s kíváló eredményt ért el (excellenteque) úgyhogy ebből kitűnik, hogy ezeket a tudományokat kíváló fokon bírja, s biztonságosan tudja azokat művelni., ahogy 3 féléven át művelte a gyakorlati geometriát., úgy hogy minden félévben jutalmat nyert.
Domin József
A Fizika és Matematika profeszora

Fenséges Főherceg                                                        1796 márc 19
Magyarország Helytartója
Magas Királyi Helytartótanács!

Ime egy másik Bogdanich beadvány

Magas Királyi Fenséged és Magyar Kiráyi Helytartótanács 1798 dec. 5-én kelt 29054 számú, s a pesti királyi egyetem akadémiai magistratusához intézett, velem másolatban közölt leirata alapján kiküldettem abból a célból , hogy Magyarország területén néhány helynek csillagászati- földrajzi hosszúságát és szélességét meghatározzam, sebtiben összedve a megfigyeléshez szükséges dolgokat, s mindenről gondoskodva magam mellé vettem segédemet december havának 16. napján, nem törödve a legzordabb tél kegyetlenségével útnak indultam Budáról a folyam mentén...
Bogdanich ezekkel a szavakkal kezdte hosszú beszámolóját.
Hogy milyen műszereket vitt magával útjára arról egy rövid feljegyzés található a levéltári iratok közt.
,,szükséges műszerek
Barometrum Thermometrum, Quadrans Telescopium et Pendelum

Majd egy későbbi 1802-ből

Taucher Ferenc a Királyi Csillagda igazgatója tanúsítja, hogy Bogdanichnál az intézet felszereléséből csakis az alábbi műszerek és tárgyak voltak:
egy Seifner féle horologium
egy Dollond-féle távcső
egy mágneses iránytűvel ellátott kvadráns
és egy éggömb
A Bogdanichnál utazásai soránm vele lévő könyvek közül egy sem volt a csillagvizsgáló tulajdona.

Bogdanich Imre Dániel 1798 dec 16-án indult el 1800 jan 19-én érkezett vissza

1799 jan 7-25-ig Fiumében
febr 20-án - márc 27 Carlopagoban
Febr 8 Dubitza
julius 1 Semlin
julius 18 Pancsova
aug 12 Szegeden
Aug 27 Dédán
szept 27 Szatmárott
okt. 13-án Tokajban
okt 28 Kassán
Nov 27 Czaczan
1800 jan 1. S. Kalitz
Második útja 1801 junius 30.és Julius 24.között bonylódott az alábbi útvonalon:
Budapest, Hatvan, Parád, Gyöngyös, Pest utvonalán

..Kérjen nevemben elnézést von Lipszkytől, rövidesen irni fogok neki is addig is biztosítsa őt nagyrabecsülésemről és mondja meg neki milyen sokra tartom az ő buzgalmát, igyekezetét és ügyességét. Nagyon szeretném vele továbbra is a közeli kapcsolatot fenntartani...
Ön olyan jó nagyrabecsűlt barátom, hogy időnként hazámmal kapcsolatos kellemes hírekkel örvendeztet meg engem amelyek engem mindig boldogsággal töltenek el.
Következő küldeményemben megkapja Ön, az általom oly sokat emlegetett Csehországról szóló térképet, mint mintát és példát, mellé küldök Önnek egy kis csillagidő táblázatot is amelyet maga a Száz-gothai herceg készített. Lipszky és Bogdanich részére is küldök egy-egy példányt.

Ez év dec. 16-án megkezdte működését az a csillagászati- geodéziai expedició amely a császár megbízásából feladatául tűzte ki Magyarország fontosabb helységeinek földrajzi helyeinek meghatározását. Az említett napon Bogdanich Dániel a királyi Csillagvizsgáló adjunktusa a szükséges műszerekkel felszerelkezve elindult Fiume felé amely utjának első kijelölt állomása volt. Sajnos az a baj, hogy hogy sem Hadley-féle szeksztánssal, sem pedig Emery vagy Arnold féle kronométerrel nem rendelkezik, de van neki, ahogy önnek már megírtam, egy jó kvadránsa, van egy jó távcsöve, és egy kitűnő Seifner féle ingaórája, amelyet előzőleg hónapokig kipróbáltak a mi csillagvizsgálónkban. Sajnos a hideg miatt Bogdanich állandóan veszélynek vam kitéve először Január 7-én ahol a mellékelt és jól sikerült megfigyeléseket végezte.

További részlet Bogdanich előbbi feljegyzéséből
...Fenséges Herceg és a Magyar Királyi Helytartótanács, nem sorolom fel az uti kényelmetlenségeket, melyeket el kellett viselnem, sem a számtalan, s a leghidegebb télben is szabad ég alatt átvirrasztott éjszakákat, nem emlegetem a legtöbb helyen, de különösen a hosszabb időt igénylő megfigyelési helyeken elviselt nélkülözést s azokat a jelentős további kiadásaimat, amelyet ezen az úton nekem kellett viselnem, mindezt ugyanis a közjó érdekében szivesen áldoztam föl bízva abban, hogy ez a tudományos vándorút nem nélkülözi a magas ..megszabott céltnak megfelelő eredményt,, mégis alázatosan könyörögni merészelem, a magyar királyi helytartótanács napidíjamat, Bruna első adjunktuséhoz azonos szinten állapítsa meg...

..Von Lipszky főhadnagy szüntelenül és fáradhatalanul dolgozik tovább nagy tervén. Most a tervezet számításait végzi. Egyelőre a saját méréseit dolgozza fel. Számításai szerint hat héten belül a teljes hálózattal kész lesz.
Mostani munkája abból áll, hogy a számtalan apró részletmunkát nézi át, térképeket, rajzokat, értékeli, rangsorolja a Bogdanichtól és másoktól szerzett földrajzi, csillagászati és geometriai adatsorokat.
Bogdanich túlhajtotta magát és belázasodott. Januárban Fiumében három éjszakát töltött szabad ég alatt anélkül, hogy egy percet is aludt volna. Fiumét már befejezte. Január végén tovább ment Carlobagoba, és Zengbe. Innen még semmi hírt nem érkezett tőle.

...Köszönet az érdekes hírekért emelyek sok örömet szereztek nekem. De az öröm mindjárt megfakult Bogdanich betegsége hallatán. Barátai és minden csillagász nevében kérje, búzdítsa, figyelmeztesse ezt a derék embert, hogy jobban vigyázzon drága egészségére....

.. Nem akartam azelőtt irni mielőtt a csillagászati expedició eredményeiről beszámolhatnék Önnek. Tisztában voltam azzal, hogy ezek a hírek éppen annyira érdekelik Önt mint engem.. Engem szinte kétségbeejtett, hogy azóta mióta Fiuméből írt én Bogdanichtól egyetlen sort sem kaptam a mai napig. Itteni barátai kétségbeesetten aggódnak életéért, mióta legutóbbi levelében azt írta, hogy beteg., különösen azóta félünk, amióta azt hallottuk, hogy mostanában Szlavóniában és Dalmáciában sok a rablógyilkos.
Azóta találkoztam báró Podmaniczky Károllyal akit Selmecbányáról az ottani erdészeti iskolából ismerek. Ő aki hivatásánal fogva járja az országot, Dalmaciában felkereste régi ismerősét Bogdanich Imre Dánielt. Személyesen beszéltem vele. Biztosított arról, hogy mindent személyesen adott át Bogdanichnak amit én neki küldtem,. köztük az Öntöl kapott összehasolitó megfigyeléseket. Most már remélhetem, hogy rövidesen kapok sorsáról további híreket.
Fiume sarkmagasságának megállapításánál hiba nem történt, ha igen az nem azért történt, mert Bogdanich elhamarkodta a dolgokat, hanem azért, mert túlságosan sokat foglalkozott vele...
Néhány órával ezelőtt, végre levelet kaptam Bogdanichról. igyekszem ezeket azonnal Önnek is továbbítani, még ha ezek nem is annyira tanulságosak mint ahogy szerettük volna....Gospichból irt nekem (második állomás Carlopago volt).
Március 29-én, amikor éppen másodszor hatolt át az Alpesek magaslatain., először amikor Carlopagoba utazott, másodszor most amikor elhagyta. Az út egy részét mindkét alkalommal gyalog tette meg., másik részét pedig lóháton. Most másodszor nehezebb volt a heves Borától űzetve a hóviharban. A szél a havat az arcába hordta, a ló útközben kétszer is megbotlott.
Carlopagoban- babonás hiedelmek által felbolygatott tömeg zavarta meg egy részleges holdfogyatkozás megfigyelésében. Bogdanich ezekkel a szavakkal számolt be Schediusnak kudarcairól:
Miután a szép jelenséget, mely alkalmat nyújhatott volna a földrajzi hosszúság pontos meghatározására elmulasztottam, figyelmemet a sarkmagasság meghatározására fordítottam, és munkám bevégzését március 25.- ére és 26.-ára tettem amikor a Jupiter I. és II. holdjának lenyugvását várakozásom szerint meg lehetett volna figyelni Különösen az elsőt szerettem volna megkapni. A sarkmagasság meghatározása nagy pontosságal sikerült is, de igen nagy fáradtsággal, négy hetet éjszakai alvás nélkül a Carlopagi erőd falai alatt töltöttem csodálkoznának, akik látnának engem megfigyelés végzése közben, azon, ahogy én ki tudtam tartani, ....Mégis az az érzés, hogy az én hazámnak egy kicsit hasznára lehetek új erőt adott. 25-én az én szokásos szerencsétlenségemre- a Jupiter ami még egy órával azelőtt a felhőkön keresztül kifénylett, eltünt és a következő estéig látni sem lehetett ...Végül mégis megfigyelhetten a Jupiter I. Holdjának emerzióját, és a lelkem megnyugodott. Néhány nap múlva Dubitzában leszek, és ott április 19-én egy csillagfedést fogok megfigyelni. És ha szerencsém lesz innen néhány nap múlva Eszékre siethetek, ahol egy Mercur átvonulást figyelhetek meg., ez egy nagyszerű alkalom lesz arra, hogy Eszék földrajzi hosszúságát meghatározzam Innen minden megfigyelésemet elküldöm Önnek"

Azt az örömöt, amelyet levelének megkapásakor éreztem nem tudom leírni. Most már tudom, hogy Bogdanich él és egészséges.. Az én tisztem, hogy Bogdanich mellékelt csillagászati megfigyeléseit, amelyeket Fiuméban Carlopagoban és Dubitzában végzett megküldjen önnek. Ő már Péterváradon és Zimonyon keresztűl Orsovára érkezett. Péterváradon nagyon rossz időjárást fogott ki. Az orsovai csilagfedés észlelésével Bogdanich igen elégedett volt.
Orsovában 1799. április 19-én találkozott báró Podmaniczky Károly bányafelűgyelővel.
A Bogdanich által küldött megfigyelések Zách folyóirataiban, az AGE-ben és később az MC-ben jelentette meg. Nemcsak mi magyarok tartottuk nagyra Bogdanich munkáját mások is felfigyeltek rá igy pédául de Lalande a Párizsi Obszervatóriumban.
Igen érdekes megjegyzés találunk Backer Dalbe' Carte Géneral c. cikkében

Bárki innen megtudhatja, hogy milyen szükséges és hasznos volt hogy Bogdanich adjunktust az Osztrák Uralkodó ilyen mérésekre kiküldte...Egyedül, Hadley-féle szeksztáns, és jó kronométer nélkül ilyen rövid idő alatt ilyen sok megfigyelést végzett.
Azt kívánjuk, hogy vagy az uralkodó vagy egy buzgó hazafi vegyen neki ilyen felszerelést, hogy egy olyan ügyes csillagász mint Bogdanich, azzal dolgozhasson.
Ennek a két fontos eszköznek a beszerzése a továbbiakban is állandó témája volt Zách és Schedius levélváltásának. A műszereket Londonból szeretnék beszerezni. Időközben a régi barát Ramsden meghalt, Brühl gróf akinek a műszerek beszerzésénél fontos szerepe volt súlyos beteg, Zách egyik leveléből azt is megtudjuk, hogy a grófhoz méltatlan felesége nem törödik a beteg főúrral. A két neves patrióta aki a költségeket viseli gróf Széchényi Ferenc és báró Podmaniczky József.
De időközben újra jelentkezett a régi ellenség a tél.
Schedius Lajosnak 1799 December 26.-án Záchhoz küldött leveléből
...A küldött nagyon szép megfigyeléseketa Vénusz Hold általi fedéséről megkaptam és nagyon szépen köszönöm. De milyen vigasztalhatlan vagyok és az lesz Bogdanich is mivel innen utazásai folyamán semmiféle összehasonlító megfigyeléseket nem kapott. Éppen akkor amikor az Ön levelét megkaptam, jött tőle egy levél Czáczáról a cseh határról ahol ő november 6.-26.- között a legnagyobb csatározásokat vívta az időjárással.. Majd Skaliczból a következőket írta: A türelmetlenség csontvázat csinált belőlem; olyan szörnyű klímában vártam a csillag fedésekre, a Jupiter -bolygók fedésére. Ez a hónap minden eredmény nélkül múlt el. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel tudtam egy meghatározást elvégezni.

Csak néhány mondatot találunk Bogdanich munkájával kapcsolatban
Mi van ami derék Bogdanichunkkal?. Híreit az AGE Szeptemberi füzetében hoztam le (AGE IV 572) Szeretnék újabbakat kapni tőle. A Merkúr átvonulása alkalmából végzett megfigyeléseit Triesneckernek küldtam el, hogy elvégezze vele a szükséges számításokat.

Mágnásaink egyike vállalta, hogy a Hadley-féle szeksztáns költségeit fedezni fogja. Az Emery-féle kronométert már megkaptuk, az Londoban készült és igen kíváló. Március elején Bogdanich új útra indul, és a kronométer és a Hadley féle szeksztáns segítségével, megfigyelései pontosabbak és megbízhatóbbak, és felhasználhatóbbak lesznek.
Báró Podmaniczky József a Budai Helytartótanács tanácsosa Brühl gróf segítségével Londonban, Pendeltonnál vásárolta a szeksztánsot..
Zách Schedius leveléhez az alábbi megjegyzést tette
Most kaptam meg Bogdanich adjunktus Pestről küldött levelét a Marsra vonatkozó 1800. nov. 14.-én végzett megfigyeléseivel együtt. Igen figyelemreméltóak meghatározásai a bolygó csomopontjával kapcsolatban. Sajnos a folyóirat idei száma már beteltek. Ez a kiváló levél olyan erős érzéseket váltott ki belőlem amit itt leírni nem vagyok képes. Nagy szerencséje hazámnak, hogy egy ilyen tehetséges fiatal tudósa van. Bogdanich egy nagy reményekre jogosító koponya nem csak a tudományokban való jártassága miatt, hanem amiatt a tiszta égi tűz miatt ami benne lobog.

A szeksztáns, és a mesterséges horizont Podmaniczky József báró jóvoltábol megérkezett. Bogdanich azonnal kipróbálta a szeksztánssal való észlelést és igen jónak találta a műszert. ..
A zseb- kronométert gróf Széchényi jóvoltábol kaptuk meg, aki ezt Londonban vásárolta.
Egy itteni órás Seifner, akitől Bogdanich az ingaórát vásárolta, mot olyan elektromos lámpát készített számára, amely abbana percben amire a vekkert beállítják fényt ereszt ki magából. Két éve dolgozik egy ilyennek az elkészítésén.
De sajnos mi megint szerencsétlenek vagyunk, Bogdanich újra megbetegedett és az ágyat nyomja. Még szerencse, hogy itthon várta a szeksztánsot, és nem az úton kapta el a betegség, ahol senki támasza nincs.

A leveleket, a pénzt és az érdekes híreket megkaptam, mindezekért lekötelező köszönet Önnek és báró Podmaniczkynak. Magunk között szólva nem szolgál az uralkodó nagyobb dicsőségére (sőt egyesek azt mondják szégyenére,) hogy ilyen nagy jelentőségű vállalkozást privát módon kell, támogatni. Ezidáig két ilyen kíváló hazaszeretettől fűtött magyart, gróf Széchényit és báró Podmanczkyt ismertem és kötelességemnek érzem, hogy tettükről az én MC-ben beszámoljak...
Nagyon felkavart és örömömet is megzavarta a hír Bogdanich betegségéről, abban reménykedem, hogy rövidesen jobb híreket kapok és néhány új megfigyelést, amit a szeksztánssal végzett.
De a következő hír Schedius Lajostól Bogdanich halálhíre volt.

Január 31-én hajnali 6 órakor 37 éves korában meghalt a mi Bogdanich Dánielünk, akinek a szelleme oly kíváló volt.
Zách az alábbi kiegészítést tette Schedius MC-ben megjelent nekrologjához.
Nem volt olyan szerencsém, hogy a megboldogultat személyesen ismerhettem volna., de levelei és munkái által jól ismertem kíváló tulajdonságait, tehetséget, mások által is elismert gazdag tudását, amelyeket két közeli barátja, Pasquich és Bürg, akiket a halálhír végtelenül lesújtott, személyesen tapasztalhatott. Nehezen lehet elfogadni a hírt, amit el kell fogadnunk, hogy egy ilyen ember a Birodalom, s hazája számára nincs többé. Milyen túl későn kapta Bogdanich ezt a nagyon hasznos megbizatását, és milyen korán vesztette el őt a tudomány, és hazai s külhoni barátai akiknek halála vigasztalhatatlan szomorúságot okozott.
Egy történet itt szomorú véget ért. De nem a Mappa Hungarica - és Zách kapcsolata. Zách egészen a megjelenésig kísérte figyelemmel a térkép körüli munkálatokat, ezekről több ízben adott hírt a Monathliche Correspondenzben is. Bogdanich halála után Lipszkyvel folytatta a levelezést, akivel már azt megelőzőleg is jó kapcsolatban volt.

Befejezésképen Lipszky írásából szeretnék idézni.

Az Ön éppoly kíváló és hasznos földrajzi ismeretekkel gazdag tanácsai Magyarország térképem megszületéséhez most is élnek bennem és hálásan köszönöm őket, ezért munkám befejezése alkalmából legelső kötelességemnek éreztem önnek egy részletes beszámolót és hűséges számadást adni. Mindenek előtt forró köszönetet mondok Önnek az együttműködésért, és a hasznos tanácsokért., amelyek nélkül az én vállalkozásom még ma is gyermekcipőben járna....

Lipszky János ezekkel a szavakkal köszönte meg honfitársának Zách János Ferencnek hozzájárulását a nagy mű megszületéséhez.