Az 57 oldal terjedelmű, 30 tételből álló irodalomjegyzéket
és függeléket tartalmazó kézirat formai kiállítása és logikus szerkezeti
felépítése egyaránt mintaszerű. A rövid bevezetés után Szerző áttekinti
a számítógéppel segített térképszerkesztés alapjait, a digitális kartográfia
fogalmát és lényegi feladatait, valamint fejlődésének fontosabb állomásait.
E fejezeten belül különleges figyelmet szentel a különböző típusú szoftverekben
rejlő lehetőségek összehasonlító áttekintésének és értékelésének. Végül
széles ívű összegzésben ad képet a különböző hazai intézményekben a számítógépes
térképszerkesztés terén eddig elért eredményekről, az alkalmazott módszerek
fejlődésének fő állomásairól.
A 3. fejezet a Közép-Európa Atlasz digitális fakszimile változatának elkészítése
során alkalmazott alapelveket tárgyalja. Az Atlasz létrejötte körülményeinek
és főbb tartalmi vonásainak ismertetése után szembesíti egymással az új
kiadás szempontjából számításba vehető különböző eljárások előnyeit és hátrányait,
majd az alternatívák mérlegelése nyomán kialakult döntés (tartalmi fakszimile,
lényegében újnak számító digitális fakszimile eljárás) indoklását követően
a választott eljárás hardver- és szoftver-hátterét jellemzi.
A 4. fejezet az új kiadás során felmerült gyakorlati problémákkal foglalkozik
(háttértérképek egységesítése, névrajz - különös tekintettel a speciális
karakterekre, a tematikus ábrázolási módok .jelkulcsa, új színfeldolgozás,
a digitális fakszimile változat térképeinek besorolása a számítógépes feldolgozás
szempontjából). Szerző itt részletesen elemzi a különböző jellegű térképek
ill. ábrázolási módszerek reprodukálása során felmerült - gyakran igen bonyolult
- problémákat és a megoldásukra kidolgozott eljárásokat. Végül a digitális
fakszimile változat egyes térkésihez fűzött meg-jegyzések zárják az értekezés
kéziratát. (E megjegyzések - amelyek a korrekciókra, változtatásokra utalnak
- magának az újonnan publikált Közép-Európa Atlasznak a függelékében is
szerepelnek.)
A disszertációról alkotott véleményemet - nem lévén a térképtudományi eljárások
kompetens szakértője - elsősorban az eredményeket felhasználó geográfus
szemszögéből összegeztem. E tömör összegzés előtt mindössze egy érdemi és
egy apró megjegyzést kívánok tenni :
a) Az értekezés szövegéből nem tűnik ki, hogy valamely téma adekvát kartográfiai
megjelenítése nemcsak magas fokú térképtudományi ismereteket, hanem az adott
téma (ill. az annak megfelelő tudományág) mélyreható ismeretét is feltételezi.
A Közép-Európa Atlasz különböző tárgyú tematikus térképek sokaságát foglalja
magában. Mindenképp helyes, jól indokolt döntés volt a puszta reprodukció
helyett a korrekciókat, változtatásokat is lehetővé tevő digitális fakszimile
kiadás, ám a korrekciók módja és mértéke ill. az ezekben elfogadott kompromisszum
egyes esetekben szaktudományi szempontból joggal vitatható. (Pl. a 37. és
39. oldal talajtérképeinek címe, a 21. oldal éghajlati térképének címe és
hiányosan hagyott jelkulcsa, egyes térképcímek angol szaknyelvi fordítása,
ill. ennek a magyarral való megfeleltetése stb.)
b) Egyetértek Szerzőnek az általános és speciális térképek iránti növekvő
igényeket illető megállapításával; ám ez véleményem szerint nem függ össze
a városiasodás növekvő (valójában sok országban inkább már hosszabb ideje
csillapodó) ütemével (7. p.).
Véleményemet a kéziratról röviden az alábbiakban foglalom össze:
a) A dolgozat a számítógépes kartográfia módszereinek, alkalmazási lehetőségeinek
rendkívül széleskörű és kiemelkedően magas szintű ismeretéről, sőt ennél
többről: Szerzőnek e módszerek alkotó továbbfejlesztésében elért eredményeiről
is tanúbizonyságot tesz.
b) Mindez olyan felkészültséget és szellemi teljesítményt jelent, amely
feltétlenül méltó a tudományos elismerésre. (Nem értek egyet azon vélekedésekkel,
melyek az alkalmazott tudományterületek művelőit a tudományos fokozatok
odaítélése szempontjából mellőznék vagy háttérbe szorítanák.)
c) Külön kiemelendőnek tartom, hogy Szerző az általa alkalmazott és jelentős
részben általa kidolgozott széleskörű, igen korszerű térképtudományi metodikát
olyan igényes, monumentális, a geográfia szempontjából (is) rendkívüli értéket
képviselő mű megjelentetésében hasznosította, mint Rónai András Közép-Európa
Atlasza. E kiadvány jelzi a felhasznált módszerek rendkívüli jelentőségét
a történeti földrajzi kutatások, ill. ezek forrásműveinek hozzáférhetővé
tétele szempontjából.
d) Fentiek alapján Zentai László értekezésének a kandidátusi fokozat elnyerését
célzó nyilvános vitára bocsátását javaslom; célszerűnek tartanám azonban
a tézisek III. pontjában Szerző új tudományos eredményeinek markánsabb összefoglalását.
Bp. 1994. január 13-án
Probáld Ferenc