a földmérési és térképészeti tevékenységrôl1
1. § E törvény célja, hogy a földmérés és térképészet területén az állam feladatainak meghatározásával, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzése feltételeinek szabályozásával olyan feltételrendszert hozzon létre, amelyben a földmérés, valamint a térképellátás iránti igények egységes szakmai követelmények szerint és gazdaságosan elégíthetôk ki.
2. § (1) Ez a törvény szabályozza
a) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat,
b) az ország területének egységes elvek szerinti felmérésen alapuló térképezését (kivéve a földtani, geofizikai, bányászati célú felméréseket, illetve a felszín alatti természetes képzôdmények, üregek és mesterséges létesítmények térképezését),
c) a földmérési és térképészeti munkák alapját képezô alapponthálózatok létesítését és fenntartását,
d) az ingatlan-nyilvántartás és a térinformatikai rendszerek térképi alapjainak létrehozását és kapcsolatát,
e) az állami alapadatok kezelésének, felhasználásának és szolgáltatásának rendjét,
f) a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének feltételeit,
g) a földmérési és térképészeti igazgatás rendszerét,
h) a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok költségeinek forrásait.
(2) A törvény alkalmazása szempontjából földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni az ország teljes területére kiterjedô földmérési és térképészeti állami alapfeladatokat és állami alapmunkákat, valamint a sajátos célok érdekében végzett földmérési és térképészeti munkákat.
3. § 1. Alapponthálózat: a terepen állandó módon megjelölt, egységes rendszerbe foglalt, vízszintes és magassági adatokkal jellemzett pontok összessége, mely alapul szolgál a térképek készítéséhez és további földmérési feladatok végrehajtásához. Alaphálózati pontnak tekintendôk az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat I-IV. rendű pontjai, az Egységes Országos Magassági Alapponthálózat 0-III. rendű pontjai, az Országos GPS Hálózat pontjai, valamint az Országos Gravimetriai Hálózat 0-II. rendű pontjai.
2. GPS (Global Positioning System): mesterséges holdak észlelésén alapuló háromdimenziós helymeghatározási rendszer.
3. Átnézeti térkép: állami földmérési alaptérképekrôl az eredeti térkép méretarányánál kisebb méretarányban készített térkép, amely bizonyos tartalmi elemek elhagyásával, nagyobb területek jó áttekinthetôségét szolgálja.
4. Méretarány: a térképen ábrázolt és a tényleges hosszak (elméletileg a vetületi hosszak) közötti viszonyszám, mely a kicsinyítés mértékét adja meg. E törvény alkalmazásában nagy méretarányúak az 1:10 000 és annál nagyobb, közepes méretarányúak az 1:10 000 és 1:100 000 közötti - ideértve az 1:100 000 - és kis méretarányúak az 1:100 000 és 1:250 000 közötti - ideértve az 1:250 000 - méretarányban készült térképek.
5. Térinformatikai rendszer: adott célnak megfelelôen megválasztott hardver és szoftver eszközökre, valamint térképekre felépített számítógépes informatikai rendszer, amellyel földrajzi helyhez kötött információkat tartalmazó adatállomány tárolható, illetve kezelhetô.
6. Mérôkamerás légi fényképezés: mérések végrehajtására, illetve térképkészítésre alkalmas légi fényképek készítése.
7. Digitális átalakítás: hagyományos adathordozón (papírlapon, műanyag fólián, filmen stb.) megjelenô földmérési és térképi adatok és információk számítógépen kezelhetô formába történô feldolgozása.
8. Térképi adatbázis: földrajzi helyhez kötött térbeli adatok és információk számítógépen kezelhetô, rendezett adathalmaza, melybôl képernyôn vagy hagyományos adathordozón térkép állítható elô.
9. Számszerű (numerikus) meghatározás: olyan mérési és feldolgozási technológiai eljárás, amelyben a meghatározott tartalom nem csak rajzi formában, hanem a pontok koordinátáinak számszerű értékével jelenik meg és számítógépre közvetlenül, azonos pontossággal átvihetô.
10. Ingatlanrendezô földmérôi minôsítés: megfelelô szakképzettségtôl, szakirányú gyakorlatban eltöltött idôtôl és elvégzett referenciamunkáktól függô olyan földmérôi minôsítés, mely jogot ad állami földmérési alaptérkép készítési, illetve az abban bekövetkezett változások átvezetéséhez szükséges munkálatok irányítására, valamint ilyen munkarészek aláírására, vizsgálatára, minôségének tanúsítására. Az ingatlanrendezô földmérôi minôsítésű szakemberekrôl hivatalos névjegyzék készül.
11. Különleges rendeltetésű ingatlan: a védelmi, a műemlék- és természetvédelmi, illetve sajátos rendeltetése miatt kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott ingatlanok.
ÁLLAMI ALAPFELADATOK ÉS ALAPADATOK
Állami alapfeladatok és alapmunkák
4. § (1) Állami alapfeladatnak minôsül
a) az ország állami térképekkel [9. § (1) bekezdés] való ellátásának biztosítása,
b) a honvédelem térképellátása,
c) az állami alapadatok kezelése, tárolása, karbantartása és szolgáltatása,
d) nemzetközi kötelezettségbôl származó feladatok ellátása,
e) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása, nyilvántartása és abból adatok szolgáltatása,
f) az a)-e) pontokkal kapcsolatos kutatás és műszaki fejlesztés.
(2) Törvény további alapfeladatokat is meghatározhat.
(3) Az állam a térképellátás érdekében gondoskodik az állami alapmunkák végzésérôl. Állami alapmunkának minôsül
a) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítése és folyamatos felújítása,
b) az állami topográfiai térképek készítése és folyamatos felújítása,
c) az alapponthálózatok létesítése és fenntartása, valamint
d) az államhatár földmérési munkái.
(4) Az (1) bekezdés e) pontjában foglalt földrajzi nevek megállapítása és nyilvántartása - külön jogszabály szerint - Földrajzinév Bizottság működtetésével történik.
5. § (1) Az állami alapmunkák során keletkezett adatokat és az elkészített térképeket - az állami földmérési alaptérkép tekintetében a 10. § (1) bekezdésében foglaltak szerint - azok vizsgálatát, minôsítését és állami átvételét követôen földmérési és térképészeti állami alapadatként kell kezelni.
(2) A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett adatok és térképek állami átvételi vizsgálat alapján kapott minôségi tanúsítást követôen válhatnak állami alapadattá.
(3) Az állami alapadatokat, valamint a külön jogszabály szerint megállapított hivatalos földrajzi neveket az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása során, illetve a sajátos célokat szolgáló földmérési és térképészeti munkák végzése során - a munka jellegétôl függôen - fel kell használni.
6. § (1) Az állami alapadatokat országos adattárban, térképtárban, űrfelvétel- és légifilmtárban, illetve helyi adat- és térképtárakban kell tárolni.
(2) Az ország teljes területére kiterjedôen a polgári földmérési és térképészeti tevékenység végzése során elôállított állami alapadatok, valamint a hivatalos földrajzi nevek kezelését a földművelésügyi miniszter által kijelölt központi földmérési szervezet látja el, a katonai földmérési és térképészeti tevékenység végzése során elôállított állami alapadatokat a honvédelmi miniszter által kijelölt szervezet kezeli.
(3) A helyi vonatkozású állami alapadatokat illetékességi területükön a körzeti földhivatalok, illetve a Fôvárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal), vagy a megyei földhivatalok, illetve a Fôvárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) kezelik.
Az állami alapadatok szolgáltatása
7. § (1) Az állami alapadatokba, ideértve a hivatalos földrajzi neveket is - a (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével -, bárki betekinthet, azokról másolatot igényelhet. Az állami alapadatokat kezelô szervek külön jogszabályban meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatási díj az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában.
(2) Az állami térképek térinformatikai célú felhasználása az adatszolgáltatóval kötött megállapodás alapján - külön díj meghatározásával - történhet.
(3) Az állami alapadatok katonai érdekbôl készült változatának felhasználását jogszabály a Magyar Honvédségre korlátozhatja.
(4) Hatósági eljárásban csak a 6. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szervek (a továbbiakban: állami alapadatok kezelésére jogosult szervek) által szolgáltatott hiteles állami alapadatok használhatók fel.
(5) Az állami alapadatok elôállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkezô személy tekinthet be és igényelhet másolatot. Ez a jog megilleti a műszaki szakhatóságot, a bíróságot, az ügyészséget, valamint a nyomozó hatóságot is.
Alapponthálózatok létesítése és fenntartása
8. § A földmérési és térképészeti tevékenység egységes alapjául az ország teljes területére kiterjedôen - meghatározott alapfelületen, vetületi rendszerben és sűrűségben - vízszintes, magassági, valamint háromdimenziós alapponthálózatot kell létesíteni, illetve fenntartani.
9. § (1) Az állam az ország térképellátását az állami földmérési alaptérképek, azok átnézeti térképei és az állami topográfiai térképek (a továbbiakban együtt: állami térképek) készítésével, fenntartásával, korszerűsítésével, tárolásával és szolgáltatásával, illetve az e térképekrôl való adatszolgáltatással biztosítja.
(2) Az állami térképeknek - a térképkészítés céljától függôen - alkalmasaknak kell lenniük:
a) a hatósági nyilvántartások,
b) térinformatikai rendszerek,
c) a honvédelmi és rendvédelmi tevékenység,
d) a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges terület-, illetve településfejlesztési és településrendezési, vagyon-nyilvántartási, információs és településirányítási tevékenység,
e) a közlekedési, a hírközlési, a vízgazdálkodási tevékenység,
f) az infrastruktúra-fejlesztés,
g) az agrár- és térségfejlesztési tevékenység,
h) a természet- és környezetvédelmi tevékenység,
i) a bányászati szakigazgatás által elrendelt térképészeti tevékenységek, illetve geológiai nyilvántartások,
j) adózási célú nyilvántartások, és
k) statisztikai célú feladatok
térképi megalapozására.
(3) A meglévô térképállományt folyamatosan fel kell újítani, a fel nem újítható térképek helyett újakat kell készíteni.
(4) Új állami földmérési alaptérképet számítógépen kezelhetô módon, számszerű (numerikus) meghatározással kell készíteni. Ugyanígy kell eljárni térképfelújítás esetén is.
Az állami földmérési alaptérkép
10. § (1) Az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) az egységes országos térképrendszerben készült olyan nagy méretarányú térkép, amely állami alapadatként tartalmazza a közigazgatási határokat, a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait és egyéb azonosítóit, művelési ágait, a művelés alól kivett területeket, a földrészleteken lévô épületeket és a névrajzot. Tartalmazza továbbá a szakmai szabályzatokban foglalt módon a különféle építményeket és létesítményeket. Az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik.
(2) Az e törvény hatálybalépése elôtt forgalomba adott, nem az egységes országos térképrendszerben készült földmérési alaptérképeket is - az új alaptérkép elkészültéig - állami földmérési alaptérképnek kell tekinteni.
(3) Az alaptérképet úgy kell elkészíteni, hogy az ingatlan-nyilvántartás igényeinek teljes körű kielégítése mellett a hatósági feladatok, a nemzetgazdaság, továbbá a honvédelem általános igényeinek is megfeleljen.
(4) Az alaptérkép az ingatlan-nyilvántartás kötelezô alapja.
(5) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma kötelezô alapul szolgál nagy méretarányú térképekre alapozott közigazgatási és törvény által elôírt önkormányzati nyilvántartásokhoz. Az ilyen jellegű térinformatikai rendszerek térképi adatbázisainak kialakításához kizárólag a 9. § (4) bekezdés szerint készült alaptérképek használhatók.
(6) Az alaptérkép állami alapadat-tartalma hiteles alapul szolgál a nagy méretarányú térképi ábrázolással, az ehhez kötôdô földmérési feladattal, a területnagysággal, a helyrajzi számmal vagy egyéb azonosítóval kapcsolatos bírósági vagy más hatósági eljáráshoz.
11. § (1) Az alaptérkép kezelése, tárolása, a változások feldolgozása, valamint az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek feladata.
(2) Új alaptérkép készítésének elôkészületi munkálatairól az állami alapadatok kezelésére jogosult szervek által feljogosított felmérô (a továbbiakban: felmérô) értesíti a települési (a fôvárosban a kerületi) önkormányzatot, amely azt, a helyben szokásos módon kihirdeti.
(3) A földrészlet tulajdonosa (használója) köteles együttműködni a felmérôvel annak érdekében, hogy az alaptérkép a földrészletek határvonalait a tényleges tulajdoni viszonyoknak megfelelôen ábrázolja. A földrészletek tulajdonosai kötelesek a földrészlethatár állandó módon meg nem jelölt töréspontjait megjelölni (cövekkel, oszloppal), és a nevüket, lakcímüket jól látható módon feltüntetni.
A SAJÁTOS CÉLÚ FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG
16. § (1) Sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységnek kell tekinteni az állami alapfeladatok körébe nem tartozó földmérési és térképészeti munkákat.
(2) Az állami alapadatok változását vagy bôvítését eredményezô sajátos célú földmérési és térképészeti munkát, ha a változás vagy bôvítés több mint 30 földrészletet, illetve külterületen több mint 50 hektárt érint - annak megkezdése elôtt - az illetékes megyei földhivatalhoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján a földhivatal meghatározhatja a munka különleges szakmai követelményeit.
(3) Az alaptérkép tartalmának megváltoztatására irányuló munkákat az állami alapadatok kötelezô felhasználásával úgy kell készíteni, hogy a keletkezô új földmérési adatok beilleszthetôk legyenek az állami alapadatok állományába.
(4) Az alaptérkép tartalmát nem érintô munkák során készült, de az állami alapadatok körébe tartozó, esetleges új adatokat tartalmazó munkarészeket át kell adni az illetékes körzeti földhivatalnak az állami alapadatok közé történô beillesztés céljából.
A földmérési jelek elhelyezése és mérés az ingatlanokon
17. § (1) A földmérési, illetve térképészeti munkák végzésére jogosult személy (a továbbiakban: földmérô) a mérés helyét, illetve a földmérési jelet bármely ingatlanon át megközelítheti, azokon mérést végezhet, és ideiglenes földmérési jelet helyezhet el. A mérés végzése érdekében - az (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - bármely ingatlanra - a lakás és lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - beléphet. Errôl az ingatlanok tulajdonosait elôzetesen értesíteni kell.
(2) A földmérô - a tulajdonos elôzetes tájékoztatásával - az ingatlanokon állandó földmérési jeleket helyezhet el, meglévô építményt földmérési jellé nyilváníthat. Építményeken műszerállást, észlelôpillért létesíthet, különösen indokolt esetben a mérést akadályozó fát és egyéb növényzetet eltávolíthatja.
(3) Az ingatlan, illetve az építmény tulajdonosa vagy használója az (1) bekezdésben felsorolt munkák elvégzését nem akadályozhatja. A (2) bekezdésben foglalt munkák elvégzésével kapcsolatos tűrési kötelezettséget a körzeti földhivatal szükség esetén határozatban rendelheti el.
(4) A különleges rendeltetésű ingatlanon a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez, valamint földmérési jelek elhelyezéséhez az arra hatáskörrel rendelkezô minisztérium (országos hatáskörű szerv) vagy általa megbízott szerv engedélye szükséges.
(5) A földmérônek mérési jogosultságát igazolnia kell.
18. § (1) A földmérési jelek az ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben akadályozhatják.
(2) A földmérési munkák során az ingatlan vagy a létesítmény tulajdonosának okozott kárt a földmérési tevékenységet végzô szervezet, illetve vállalkozó köteles megtéríteni, és - építmény esetében - az eredeti állapotot helyreállítani.
A földmérési jelek tulajdonjoga és kezelése
19. § (1) Az államhatár jelei - a külön jogszabályban foglaltak szerint -, valamint az alappontok - ideértve a katonai tájékozási hálózat pontjait is - megjelölésére szolgáló földmérési jelek állami tulajdonban vannak.
(2) A tulajdonosi jogosultságokat
a) az államhatár érintett jelei vonatkozásában a központi földmérési szervezet gyakorolja, és gondoskodik azok kezelésérôl, nyilvántartásáról, idôszakos karbantartásáról;
b) az alaphálózati pontok vonatkozásában az illetékes megyei földhivatal gyakorolja, és karbantartásukról a központi földmérési szervezettel közösen gondoskodik;
c) a katonai tájékozási hálózat pontjai vonatkozásában a honvédség térképész szolgálata gyakorolja, és gondoskodik azok karbantartásáról.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott földmérési jelek által elfoglalt területre - jelenként legfeljebb 50 m2 nagyságú ingatlanrészre - a Magyar Államot e törvény erejénél fogva határozatlan idôre szóló használati jog illeti meg, ezt a jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A használati jogot az illetékes megyei földhivatal gyakorolja.
(4) A használati jog keletkezésekor a megyei földhivatal határozatban rendelkezik az ingatlan tulajdonosát megilletô kártalanításról. A határozat ellen közigazgatási úton fellebbezésnek helye nincs.
(5) A közigazgatási határok megjelölésére szolgáló földmérési jelek az érintett települési (a fôvárosban a kerületi) önkormányzatok tulajdonában, a földrészleteket elhatároló jelek pedig a földrészletek tulajdonosainak tulajdonában vannak.
20. § (1) A természetben állandó módon megjelölt alaphálózati pontok jeleit az ingatlan tulajdonosának vagy használójának megôrzésre át kell adni. Az átadásról jegyzôkönyvet kell készíteni.
(2) Az ingatlan tulajdonosának vagy használójának tartózkodnia kell minden olyan tevékenységtôl, amely az ingatlanán lévô földmérési jel megrongálódásához vagy megsemmisüléséhez vezethet. A földmérési jel bármilyen fokú megrongálódását, elmozdítását vagy megsemmisülését az ingatlan tulajdonosa vagy használója az illetékes megyei földhivatalnak köteles haladéktalanul bejelenteni. A megyei földhivatal szükség szerint kezdeményezheti a büntetô-, illetve szabálysértési eljárás megindítását.
(3) Az alappontok megjelölésére szolgáló földmérési jel az illetékes megyei földhivatal engedélyével helyezhetô át, és szüntethetô meg.
(4) A földmérési jel áthelyezésének, megszüntetésének, pótlásának, helyreállításának költségeit az viseli, akinek az áthelyezés az érdekében áll, illetve, akit a pótlásra vagy helyreállításra köteleztek. Ennek hiányában a helyreállítás, illetve a pótlás költségeit az állami költségvetésbôl kell biztosítani.
A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE
21. § (1) A földmérési és térképészeti munka külön jogszabályban meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység.
(2) A földmérési és térképészeti munkákat, az érvényben lévô szabványokban és szakmai szabályzatokban elôírt minôségben kell elkészíteni.
(3) A földmérési és térképészeti munka minôségét a vállalkozó földmérô, illetve a gazdálkodó szervezet tanúsítja. A bányatérképek minôségét hites bányamérô tanúsítja.
(4) Az alaptérkép, illetve az annak tartalmában változást eredményezô földmérési munka irányítását, illetve a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges térkép, változási vázrajz minôségének tanúsítását csak ingatlanrendezô földmérôi minôsítéssel rendelkezô földmérô végezheti.
Földmérési és térképészeti munkarészek selejtezése
22. § (1) Az alaphálózatok létesítésekor keletkezett munkarészek, valamint az alaptérképek szelvényei, az állami topográfiai térképek eredeti térképszelvényei, továbbá mindezen térképek eredeti számítógépes adathordozói és mindezek közbensô munkarészei nem selejtezhetôek.
(2) A földmérési és térképészeti állami alapmunkák minôségi követelményeit - ideértve a különleges igényeknek megfelelô pontossági követelmények eseti szabályait is - és a minôsítés rendjét, valamint egyes földmérési és térképészeti anyagok selejtezésének feltételeit külön jogszabály határozza meg.
A FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS TULAJDONJOGI KÉRDÉSEK
23. § (1) Az állam a földmérési és térképészeti állami alapadatokkal kapcsolatos jogokat az illetékes miniszterek útján gyakorolja.
(2) Az alapadatok állami átvételét követôen az adatok elôállításával és szolgáltatásával kapcsolatban az elôállító térítésre nem tarthat igényt.
(3) A földmérési és térképészeti adatok, termékek, munkarészek továbbfelhasználás céljából történô másolásához az azon feltüntetett tulajdonos hozzájárulása szükséges. A továbbfelhasználás céljából történô másolásért vagy bármilyen célú felhasználásért az adathordozón feltüntetett tulajdonost díj illeti meg.
(4) Másolásnak minôsül a térképek, valamint a földmérési és térképészeti alapadatok digitális átalakítása is.
FÖLDMÉRÉSI ÉS TÉRKÉPÉSZETI IGAZGATÁS
24. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység ágazati irányítását - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a földművelésügyi miniszter látja el.
(2) A katonai földmérési és térképészeti tevékenységet a honvédelmi miniszter irányítja.
(3) A két illetékes miniszter felelôs a földmérési és térképészeti állami alapfeladatok összehangolt végzéséért.
A Térképellátási Koordinációs Bizottság
25. § (1) Az országos térképellátás összhangjának megteremtése érdekében véleményezô, javaslattevô és egyeztetô jogkörrel Térképellátási Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.
(2) A Bizottságba két-két tagot jelöl ki a földművelésügyi miniszter és a honvédelmi miniszter, egy-egy tagot jelöl ki a belügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter, valamint a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke.
26. § (1) A földmérési és térképészeti szakigazgatás szervezetei elsô fokon a körzeti földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok, valamint országos illetékességgel a központi földmérési szervezet.
(2) A védelmi célokat szolgáló földmérési és térképészeti szakigazgatás szerve a honvédség térképész szolgálata.
(3) Jogszabály hatósági feladatokat állapíthat meg a központi földmérési szervezet, illetve a honvédség térképész szolgálata számára.
(4) A központi földmérési szervezet hatáskörébe utalt ügyekben a földművelésügyi miniszter, a honvédség térképész szolgálatának hatáskörébe utalt ügyekben a honvédelmi miniszter jár el másodfokon.
27. § A szakigazgatás szervei
a) az állam alapfeladatai körébe tartozó földmérési és térképészeti munkákat végeznek, illetve végeztetnek;
b) ôrzik és kezelik az állami alapadatokat, alaptérképeket és topográfiai térképeket;
c) állami alapadatokat és térképeket szolgáltatnak;
d) a földmérési szakfelügyelet útján ellenôrzik a földmérési és térképészeti tevékenységet, e tevékenység végzésére vonatkozó jogosultsági elôírások betartását, és a jogkörükbe utalt más hatósági feladatokat is ellátnak.
AZ ÁLLAMI ALAPFELADATOK KÖLTSÉGEINEK FORRÁSA
28. § (1) A földmérési és térképészeti állami alapfeladatok végzésének pénzügyi elôirányzatát a központi költségvetésben kell megtervezni. Az állami alapadatok forgalmazásából származó adatszolgáltatási díjat az állami alapfeladatok ellátására kell fordítani.
(2) A 7. § (2) bekezdése szerinti külön díjat teljes egészében állami térképek készítésére kell fordítani.
(3) Az állami alapadatok soron kívüli vagy az elôírtnál részletesebb és pontosabb elôállítása a megrendelô költségére vagy költség-hozzájárulásával történhet.
29. § (1) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter és a honvédelmi miniszter, hogy együttes rendeletben szabályozza
a) a földmérési és térképészeti tevékenység szakképesítési és jogosultsági feltételeit,
b) a földmérési és térképészeti tevékenységhez kapcsolódó együttműködés rendjét,
c) a mérôkamarás légi fényképezés feltételeit,
d) az állami topográfiai térképek készítésének és állami átvételének követelményrendszerét,
e) a Térképellátási Koordinációs Bizottság működésének szabályait és feltételeit,
f) a földmérési és térképészeti munkarészek selejtezésének rendjét.
(2) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy feladatkörében rendeletben szabályozza
a) a földmérés és térképészet szakigazgatási szerveinek feladatait és hatáskörüket, valamint a szakfelügyelet tartalmát és rendjét,
b) az alappont-hálózatok - kivéve az Országos Gravimetriai Hálózatot - létesítésének és fenntartásának szakmai követelményrendszerét,
c) az állami földmérési alaptérképek és átnézeti térképeik készítésének szakmai követelményrendszerét,
d) az állami átvételi vizsgálat és minôsítés rendjét,
e) a sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység általános elôírásait.
(3) Felhatalmazást kap a honvédelmi miniszter, hogy feladatkörében rendeletben szabályozza
a) a szakigazgatási feladatokat és hatásköröket,
b) a honvédelmi célú térképellátást,
c) a mérôkamerás légi fényképezés engedélyezésének és használatának rendjét.
(4) Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter a honvédelmi miniszter és a pénzügyminiszter, hogy együttes rendeletben szabályozza a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezelésének, szolgáltatásának rendjét és díját, a 7. § (2) bekezdése szerinti külön díjat, valamint a 12. § (5) bekezdésében foglalt, a földhivatal által elrendelt bemérés díját.
(5) Felhatalmazást kap a belügyminiszter, az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter, a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter arra, hogy a felelôsségi körükbe tartozó szakterületen jelentkezô sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályait és követelményrendszerét - e törvénnyel összhangban - a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozzák.
30. § Ez a törvény a kihirdetés hónapját követô ötödik hónap elsô napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a földmérési és térképészeti tevékenységrôl szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet, az azt módosító 51/1979. (XII. 20.) MT rendelet, 26/1984. (IX. 1.) MT rendelet és 69/1990. (IV. 4.) MT rendelet hatályát veszti.