16/1997

16/1997. (III. 5.) FM rendelet
a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény végrehajtásáról

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 29. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet tárgya

1. § Ez a rendelet szabályozza

a) a földmérés és térképészet szakigazgatási szerveinek feladatait és hatáskörüket, valamint a szakfelügyelet tartalmát és rendjét;

b) az alapponthálózatok - kivéve az országos gravimetriai hálózat - létesítésének és fenntartásának szakmai követelményrendszerét;

c) az állami földmérési alaptérkép és átnézeti térképei készítésének szakmai követelményeit;

d) az állami alapadatok minőségbiztosítási előírásait;

e) a sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység általános előírásait.

Értelmező rendelkezések

2. § 1. IUGG 1967: a Nemzetközi Geodéziai és Geofizikai Unió (International Union of Geodesy and Geophysics) GRS-67 elnevezésű vonatkozási rendszer által meghatározott ellipszoid.

2. EUREF-89: az elfogadott európai vonatkozási rendszer (European Reference Frame).

3. Aktív GPS hálózat: a meghatározott vonatkozási rendszerben folyamatosan üzemelő GPS állomások rendszerfenntartó hálózata.

4. GPS-gravimetriai geoid: a gravimetriai felületnek a szintezés vonatkozási rendszeréhez illesztett változata.

A szakigazgatási szervezetek földmérési és térképészeti feladatai és hatásköre

A földhivatal

3. § (1) A körzeti földhivatal és a Fővárosi Kerületek Földhivatala (a továbbiakban együtt: körzeti földhivatal) illetékességi területén első fokú hatósági jogkörébe tartozó földmérési és térképészeti feladatok a következők:

a) a földmérési és térképészeti állami alapadatok (a továbbiakban: állami alapadatok) kezelése és szolgáltatása;

b) az állami alapadatok nyilvántartása és az azokban bekövetkezett változások folyamatos vezetése;

c) a földmérési tárgyú beadványokkal kapcsolatos ügyek intézése;

d) a sajátos célú földmérési munkák vizsgálata és záradékolása;

e) a felmérési, térképezési és területszámítási hibák kijavítása;

f) az állami alapadatokban bekövetkezett hivatalból észlelt változásokkal kapcsolatos feladatok végzése;

g) a földrészlethatárok megjelölésével és megállapításával kapcsolatosan rá háruló feladatok ellátása;

h) az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő térképi változásokkal összefüggő bejelentési kötelezettség betartásának ellenőrzése;

i) a hatáskörébe utalt szakfelügyeleti tevékenység ellátása;

j) állami alapmunkákkal kapcsolatos feladatok, illetve részfeladatok elvégzése.

(2) A körzeti földhivatal hatósági tevékenységén kívül egyéb, az állami alapadatok előállításával és kezelésével kapcsolatos szolgáltató tevékenységet is végez, illetve végeztet.

4. § (1) A megyei földhivatal és a Fővárosi Földhivatal (a továbbiakban együtt: megyei földhivatal) illetékességi területén hatósági jogkörébe tartozó földmérési és térképészeti feladatok a következők:

a) állami alapadatok kezelése és szolgáltatása;

b) másodfokú eljárás a körzeti földhivatal hatáskörébe tartozó földmérési és térképészeti ügyekben;

c) földmérési és térképészeti szakfelügyelet ellátása;

d) az alaphálózatok megjelölésére szolgáló állandó földmérési jelek helyszínelése, karbantartása és védelme, pontpusztulás esetén a károkozóval szemben külön jogszabály szerinti eljárás megindítása;

e) az állami alapmunkákkal kapcsolatban a megyei földhivatalra háruló hatósági feladatok ellátása;

f) az alapponthálózatok megjelölésére szolgáló állandó földmérési jelek által elfoglalt területre vonatkozó használati joggal kapcsolatos ügyekben való eljárás;

g) a közigazgatási határok központi nyilvántartásával kapcsolatos, rá háruló feladatok ellátása;

h) közreműködés a földmérési munkarészek selejtezésében;

i) szakmai szabályzatokban meghatározott nyilvántartások vezetése;

j) az Fttv. 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott állami földmérési alaptérképek és azok átnézeti térképeinek műanyag másolatain a változások időszakos átvezetése.

(2) A megyei földhivatal irányítja, ellenőrzi és felügyeli az illetékességi területéhez tartozó körzeti földhivatalok földmérési és térképészeti tevékenységét.

(3) A megyei földhivatal a hatósági feladatain kívül egyéb, az állami alapadatok előállításával és kezelésével kapcsolatos földmérési és térképészeti feladatokat is végez, illetve végeztet.

5. § A körzeti és a megyei földhivatal az illetékességi területére vonatkozó állami alapadatok kezelésére és tárolására adat- és térképtárat létesít és működtet.

A központi földmérési szervezet

6. § A központi földmérési szervezet a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI).

7. § (1) A FÖMI hatósági jogkörében ellátja:

a) az államhatár és földmérési munkarészeinek nyilvántartását, változásvezetését, az azokból történő adatszolgáltatást;

b) az alapponthálózatokkal kapcsolatos állami átvételi, nyilvántartási, változásvezetési, adatszolgáltatási és egyéb feladatokat;

c) a hatáskörébe utalt földmérési és térképészeti szakfelügyeleti tevékenységet;

d) az állami földmérési alaptérképek előállításával kapcsolatos központi minőségbiztosítási feladatokat;

e) külön jogszabályban meghatározott állami topográfiai térképek állami átvételét és e térképek nyilvántartását;

f) közreműködőként a számszerű (numerikus) meghatározással készülő, adatbázisba szervezett állami földmérési alaptérképek állami átvételét;

g) külön jogszabály szerint a Földrajzinév-tár vezetését és az abból történő adatszolgáltatást;

h) az általa értékesített állami térképek tematikus célú felhasználásához a sokszorosítás engedélyezését;

i) az Országos Széchényi Könyvtárnak leadandó állami földmérési alaptérképek és az állami topográfiai térképek jogszabályban meghatározott típusai kötelespéldányainak gyűjtését és az átadásig történő őrzését;

j) a külön jogszabályban meghatározott földmérő igazolványok kiállítását és a nyilvántartás vezetését;

k) a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően az Ingatlanrendező Földmérői Minősítő Bizottsággal kapcsolatos teendőket.

(2) A FÖMI további feladatként ellátja:

a) az ország teljes területére vonatkozó állami földmérési alaptérképek eladási példányainak őrzését, valamint a külön jogszabályban meghatározott állami topográfiai térképek eredeti és eladási példányainak őrzését, kezelését, szolgáltatását, illetve értékesítését;

b) az államhatárral kapcsolatos helyszíni földmérési feladatokat;

c) az államhatár jeleivel kapcsolatos tulajdonosi feladatokat;

d) a közigazgatási és fekvéshatárok adatbázisba szervezett központi nyilvántartását és az adatok értékesítését;

e) az állami alapmunkákkal összefüggő, a feladatkörébe utalt megrendeléssel és szerződéskötéssel kapcsolatos feladatokat;

f) az állami térképek készítésével kapcsolatos - feladatkörébe utalt - mérőkamarás légifényképezésre és az űrfelvételek beszerzésére vonatkozó koordinációs, megrendelői, előfeldolgozási feladatokat;

g) az ingatlan-nyilvántartás központi számítógépes rendszerének üzemeltetését, a változások - földhivatalokkal együttműködésben megvalósított - vezetését, az adatok szolgáltatását, illetve értékesítését;

h) a magyarországi hivatalos földrajzi nevek nyilvántartásából és megállapítási eljárásából eredő egyes feladatokat;

i) az Fttv. 4. § (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott kutatási és műszaki fejlesztési feladatokat, ezen belül különösen a szakmai információs rendszerek fejlesztését, irányítását, rendszerfelügyeletét, valamint a földügyi igazgatást érintő földmérési, térképészeti, távérzékelési és térinformatikai tudományos kutatások végzését, országos összhangjának megvalósítását;

j) nemzetközi kötelezettségből származó feladatokat.

8. § (1) A FÖMI országos adat- és térképtárat, valamint űrfelvétel- és légifilmtárat létesít és működtet.

(2) A FÖMI a 7. § (2) bekezdésének i)-j) pontjaiban foglalt, valamint az alapponthálózatokkal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében távérzékelési központot, illetve kozmikus geodéziai obszervatóriumot üzemeltet.

(3) A FÖMI a 7. §-ban meghatározott feladatain kívül egyéb, az állami alapadatok előállításával és kezelésével kapcsolatos szolgáltató tevékenységet is végez, illetve végeztet.

A földmérési és térképészeti szakfelügyelet

9. § (1) A földmérési és térképészeti tevékenység összhangját és a szakmai követelmények érvényesülését a szakigazgatási szervezetek a földmérési szakfelügyelet útján biztosítják.

(2) A szakfelügyeleti ellenőrzés körébe tartozik különösen

a) a földmérési és térképészeti tevékenység végzéséhez szükséges jogosultság,

b) az Fttv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt bejelentési és nyilvántartási kötelezettség teljesítésének,

c) a jogszabályok, szabványok, szakmai szabályzatok betartásának,

d) a minőségi követelmények biztosításának, illetve a munkák minőségtanúsításának (ideértve a minőségbiztosítási előírások betartását is),

e) a földmérési adatok és az állami földmérési alaptérképek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek, továbbá a földhivatali adatbázisból szolgáltatott adatok jogszerű felhasználására vonatkozó előírások betartásának

ellenőrzése;

f) a sajátos célú, bejelentésre kötelezett földmérési munkák nyilvántartása;

g) az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) állami átvételi vizsgálata;

h) az ingatlanrendező földmérői minősítéssel kapcsolatos eljárás során a szakmai véleményezés;

i) indokolt esetben az ingatlanrendező földmérői minősítés visszavonásának kezdeményezése.

(3) Több megye területén földmérési tevékenységet végző jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek és természetes személyek (a továbbiakban: földmérő szervezetek) szakfelügyeleti ellenőrzése a telephely szerint illetékes megyei földmérési szakfelügyelő hatáskörébe tartozik.

(4) Amennyiben a földmérő szervezetek telephelyükön kívül végeznek a szakfelügyeleti ellenőrzés hatálya alá tartozó munkát, az ellenőrzésbe a munkavégzés helye szerint illetékes megyei szakfelügyelő - megkeresés útján - bevonható.

10. § (1) A 9. §-ban meghatározott szakfelügyeleti tevékenységet - a körzeti földhivatal eseti közreműködésével - a megyei földhivatal a megyei földmérési szakfelügyelő útján látja el.

(2) A szakfelügyeleti ellenőrzés kiterjed a földmérési és térképészeti tevékenységet folytató, valamint az állami alapadatokat felhasználó jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetekre és a természetes személyekre.

(3) A megyei szakfelügyeleti hatósági ügyekben másodfokon a FÖMI jár el.

(4) A szakfelügyeletet ellátó szervezet a (2) bekezdésben foglalt szervezetet, illetve személyt az ellenőrzés során feltárt hibák kijavítására, illetve a hiányosságok megszüntetésére kötelezi, indokolt esetben szabálysértési eljárást kezdeményez.

(5) A megyei földhivatal a szakfelügyeleti tevékenységéről készített éves beszámoló jelentését a tárgyévet követő év március 10-éig a FÖMI-nek küldi meg.

11. § (1) A FÖMI - a 7. § (1) bekezdésének b) és e) pontjaiban foglalt tevékenységeken túl - első fokú szakfelügyeleti ellenőrzést csak a földművelésügyi miniszter által esetenként kijelölt jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetre, továbbá természetes személyre kiterjedően végez.

(2) A FÖMI által ellátott első fokú szakfelügyeleti hatósági ügyekben másodfokon a földművelésügyi miniszter jár el.

(3) A FÖMI ellátja a földhivatalok szakfelügyeleti és minőségbiztosítási tevékenységének központi ellenőrzését.

(4) A FÖMI összesíti a földhivatalok szakfelügyeleti tevékenységéről szóló beszámolókat, az erről készített jelentését a tárgyévet követő év április 30-áig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak terjeszti fel.

Alapponthálózatok létesítése és fenntartása

Vízszintes alapponthálózat

12. § (1) Az egységes országos vízszintes alapponthálózat (a továbbiakban: EOVA) pontjait - a szakmai szabályzatok előírásainak megfelelően - olyan sűrűségben és pontossággal kell létesíteni, illetve fenntartani, hogy azok alkalmasak legyenek földmérési és térképészeti feladatok végrehajtására.

(2) Az EOVA pontjainak koordinátáit az egységes országos vetületi rendszerben (a továbbiakban: EOV) kell meghatározni.

(3) Az EOV alapfelülete az IUGG 1967 elnevezésű ellipszoid. A síkra vetítés ferdetengelyű, redukált, konform hengervetülettel történik.

(4) Azokon a területeken, ahol az alaptérkép nem az egységes országos térképrendszerben (a továbbiakban: EOTR) áll rendelkezésre, az EOV koordinátákat a forgalomban lévő alaptérkép vetületi rendszerébe is át kell számítani.

Magassági alapponthálózat

13. § (1) Az egységes országos magassági alapponthálózatot (a továbbiakban: EOMA) - a szakmai szabályzatok előírásai alapján - olyan pontossággal és sűrűséggel kell létesíteni és fenntartani, hogy az alkalmas legyen az általános földmérési és térképészeti feladatok végrehajtására.

(2) A 0-ad rendű kéregmozgási hálózattal azonos EOMA I. rendű hálózat pontjainak - a föld feletti szakaszvégpontok kivételével - és a II-III. rendű hálózat mélyalapozású pontjainak alkalmasnak kell lenniük a függőleges földkéregmozgás vizsgálatára.

(3) Az EOMA viszonyítási rendszere a BALTI alapszint.

Háromdimenziós hálózat

14. § (1) Az alapponthálózatok nemzetközi egységesítésének és a mesterséges holdak segítségével történő helymeghatározási (a továbbiakban: GPS) technológia alkalmazhatóságának érdekében háromdimenziós alapponthálózatot kell létesíteni és fenntartani.

(2) A háromdimenziós alapponthálózatot - az országos GPS hálózatot (a továbbiakban: OGPSH) - az EOVA pontjaiból egyenletes sűrűségben kiválasztva, GPS technológiával, EUREF-89 vonatkozási rendszerben meghatározva kell kialakítani.

(3) Az európai aktív GPS hálózat keretében nemzetközi hálózat fenntartási, illetve a kontinens geodinamikai ellenőrzése érdekében folyamatosan üzemelő (permanens) GPS állomást kell működtetni.

(4) A GPS technológiával végzett földmérési és térképészeti munkákhoz az OGPSH koordinátáit kell használni, de az állami átvételre leadott munkarészeknek az EOV koordinátákat is tartalmazniuk kell. A transzformáció elvégzése a munkát végző feladata.

(5) A GPS technológiával végzett BALTI alapszint feletti magasság meghatározáshoz a GPS-gravimetriai geoid adatait kell használni. A GPS-gravimetriai geoid az OGPSH szoros tartozéka.

15. § (1) Mesterséges holdak folyamatosan üzemelő GPS állomásokon vett jeleinek országos vagy regionális rádiósugárzásához - amennyiben a sugárzás EOV koordinátákkal, illetve EOV koordináták számítására alkalmas transzformációs paraméterkészlettel együtt történik (differenciális GPS technológia) - a földművelésügyi miniszter engedélye, továbbá a felhasználás részletes szabályait rögzítő, vele kötött szerződés szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt transzformációs paraméterkészletet a földművelésügyi miniszter határozza meg.

(3) A differenciális GPS technológia alkalmazását lehetővé tevő, GPS és EOV adatokat sugárzó rendszer fenntartója az EOV koordináta-rendszer használatáért a felhasználók számával és a rendszer bérletének idejével arányos adatszolgáltatási díjat fizet. A transzformációs paraméterkészlettel kapcsolatos működtető program (software) árát egy alkalommal, a használatbavétellel egy időben kell megfizetni.

Alapponthálózatok karbantartása

16. § (1) Az alaphálózati pontokat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a megyei földhivatalok a szakmai szabályzatok szerint rendszeresen helyszínelik és karbantartják.

(2) A kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontokat, illetve a honvédségi területre eső alaphálózati pontokat a honvédség térképész szolgálata helyszíneli és tartja karban.

(3) Amennyiben a kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontok rongálódásáról vagy pusztulásáról a földhivatal tudomást szerez, közvetlenül tájékoztatja a honvédség térképész szolgálatát.

(4) A helyszínelő és karbantartó szervezet az elvégzett munkáról és az alappontok állapotával kapcsolatos megállapításairól éves beszámoló jelentést küld a FÖMI-nek.

(5) Pontpusztulás esetén a megyei földhivatal haladéktalanul értesíti a FÖMI-t, amely szükség szerint intézkedik annak helyreállításáról, pótlásáról, valamint az új pont adatainak a megyei földhivatalhoz történő megküldéséről.

17. § (1) Az alapponthálózatok - kivéve a katonai tájékozási hálózat - pontjainak áthelyezésével, illetve megszüntetésével kapcsolatos engedélyt

a) az EOVA I-III. rendű pontjainak, valamint az EOMA I-II. rendű kéregmozgási pontjainak vonatkozásában - a FÖMI megkeresése alapján - a Földművelésügyi Minisztérium,

b) az EOVA IV. rendű pontjai, az OGPSH pontjai, az ún. Bendefy-féle magassági alapponthálózat még nyilvántartásban lévő I-II. rendű pontjai és az EOMA I-III. rendű szakaszvégpontjai vonatkozásában a FÖMI előzetes állásfoglalása alapján a megyei földhivatal adja meg.

(2) A katonai tájékozási hálózat azon pontjainak áthelyezéséhez vagy megszüntetéséhez, amelyek egyúttal EOVA pontok is, a honvédség térképész szolgálatának és

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Földművelésügyi Minisztérium,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a FÖMI

együttes előzetes állásfoglalása szükséges.

(3) A kizárólag a katonai tájékozási hálózat célját szolgáló pontok áthelyezéséhez, illetve megszüntetéséhez a honvédség térképész szolgálatának engedélye szükséges. A pontok pótlásáról is ez a szervezet gondoskodik.

Az államhatár földmérési jelei és munkái

18. § (1) Az államhatárral kapcsolatos földmérési munkákat a FÖMI végzi, illetve végezteti a vonatkozó nemzetközi szerződések szerint.

(2) Azok a háromszögelési pontok és sokszögpontok, amelyek egyben az államhatár megjelölését szolgálják, különleges földmérési jelnek tekintendők. A pontoknak az államhatár felmérésétől eltérő földmérési célú felhasználását nemzetközi szerződések korlátozzák.

(3) Az államhatár pontjainak koordinátáit EOV rendszerben is meg kell határozni.

(4) Az állami térképeken az államhatárt a FÖMI által szolgáltatott adatoknak megfelelően kell ábrázolni.

Az állami földmérési alaptérkép és átnézeti térképe

19. § (1) Az alaptérképet településenként (község, város, fővárosi kerület) kell készíteni. Az alaptérkép kivételesen - a megyei földhivatal hozzájárulásával - fekvésenként (belterület vagy külterület) is készíthető.

(2) Az alaptérképet úgy kell készíteni, hogy az alkalmas legyen - szabványban és szakmai szabályzatban meghatározott minőségben és pontossággal - számítógépes térképi adatbázisban való kezelésre.

(3) Külterületen a termőföld privatizációjával nem érintett területek alaptérképének digitális átalakítását - az új alaptérkép elkészítéséig - a megyei földhivatal hozzájárulásával lehet végezni, a szakmai szabályzat előírásainak megfelelően.

Az állami földmérési alaptérkép

20. § (1) Az alaptérképet a 12. §-ban meghatározott egységes országos vetületi rendszer egységes országos térképrendszerében, egységes és összefüggő szelvényrendszerben kell készíteni.

(2) Az alaptérkép adatbázisát közigazgatási egységenként (településenként) elkülöníthető módon kell szervezni.

(3) Az EOTR méretarány-rendszere:

a) az alaptérkép méretaránya belterületen 1:1000 vagy 1:2000, külterületen 1:1000, 1:2000 vagy 1:4000;

b) az alaptérkép átnézeti térképének méretaránya - a belterület, illetve a belterület és a külterület együttes ábrázolása esetében - 1:4000 (kivételesen 1:5000), a külterület ábrázolásakor 1:10 000.

(4) A forgalomba adott digitális alaptérképet - a forgalomba adáskori állapotnak megfelelően - hagyományos adathordozón (papír, fólia) is meg kell jeleníteni, és a továbbiakban a megfelelő számítógépes adathordozóval együtt változatlan tartalommal meg kell őrizni.

(5) Az alaptérkép szabványban, illetve szakmai szabályzatokban előírt módon tartalmazza az állami alapadatokat. Az állami alapadatokon túli tartalmat a megrendelő (igénylő) költségére - az állami alapadatoktól elkülöníthető módon - lehet az alaptérképen ábrázolni, és az adatbázisban kezelni.

21. § A földrészlet területét négyzetméterre kerekítve kell az alaptérkép területjegyzékébe felvenni. A területszámítást a szakmai szabályzatokban meghatározott módon kell végezni.

A közszemle

22. § (1) Az alaptérképet és területi adatait az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározott ingatlan-nyilvántartási munkarészekkel együtt az illetékes körzeti földhivatalnál harminc napig közszemlére kell tenni. Erről az érintett tulajdonosokat a helyben szokásos módon és egy országos napilapban közzétett hirdetéssel értesíteni kell. A közszemlére tételről szóló értesítés az új tulajdoni laptervezet megküldésével is történhet.

(2) A közszemlére tétel ideje alatt az érdekeltek az általuk kifogásolt térképi és ingatlan-nyilvántartási tartalommal kapcsolatban a körzeti földhivatalnál felszólalással élhetnek.

(3) A forgalomba adásról a földhivatal a közszemléről való levételt követő napon határozatot hoz.

A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása

23. § (1) A felmérési, térképezési, területszámítási hiba kijavítása nem érinti és nem változtatja meg a természetbeni határvonalat és a birtoklási viszonyokat.

(2) A hiba kijavításához nincs szükség előzetes hatósági (bírósági) határozatra vagy engedélyre.

(3) Bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt elmaradt változásátvezetés nem pótolható felmérési vagy térképezési hiba kijavítása jogcímén.

(4) A hiba kijavításáról a földhivatal határozattal értesíti az érdekelteket.

(5) A hiba kijavítását nem zárja ki a hibával terhelt földrészleteket érintő, folyamatban lévő bírósági eljárás. Ha a folyamatban lévő bírósági eljárásról a földhivatal tudomást szerzett, a hiba kijavításáról szóló határozatot az eljáró bíróságnak is meg kell küldeni.

A változások vezetése a nyilvántartási térképen

24. § (1) A nyilvántartási térkép állami alapadat tartalmában bekövetkezett változásokról szakmai szabályzatokban és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban meghatározott, az alaptérkép pontosságának megfelelő változási vázrajzot kell készíteni. A változásokat a változási vázrajz vizsgálata és záradékolása után - a (3)-(5) bekezdésekre is figyelemmel - kell a nyilvántartási térképen átvezetni.

(2) A 20. § (5) bekezdés szerinti többlet tartalom változásainak vezetéséről a megrendelő (igénylő) - a saját költségére - gondoskodik.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban foglalt jogokat is érintő térképi változásokat a földhivatali vizsgálat (záradékolás) után előzetesen kell a nyilvántartási térképen átvezetni. A végleges térképi átvezetést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéssel egyidejűleg kell elvégezni.

(4) Ha a változás érinti az ingatlan-nyilvántartás adatait, de nem érinti az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban foglalt jogokat, akkor a változást - a földhivatali vizsgálat és záradékolás után - véglegesen kell átvezetni a nyilvántartási térképen, de egyidejűleg intézkedni kell a változás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséről is.

(5) Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát nem érintő változást - a földhivatali vizsgálat és záradékolás után - közvetlenül kell átvezetni a nyilvántartási térképen.

(6) Ha az alaptérkép nem számítógépes adatállományként áll rendelkezésre, a nyilvántartási térképen érvényesített változásokat - időszakonként - az állami földmérési alaptérképen és átnézeti térképén is át kell vezetni.

25. § A nyilvántartási térkép állami alapadat tartalmát a földhivatal esetenként végzett helyszíneléssel ellenőrzi.

A földrészlet határvonalának megállapítása és kitűzése

26. § (1) Az alaptérképek készítése során a földrészletek határvonalát - az Fttv. 11. § (3), (4) és (6) bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően - elhatárolással kell megállapítani.

(2) Ha a természetben talált határvonal a korábbi térképi - a mérésre és térképezésre megadott tűrési határon túl - vagy a jogi állapottal nem egyezik meg, és az egyeztetés sem vezetett eredményre, a földrészlet természetbeni határvonalát kell mérni és térképezni.

(3) Ha a határvonal a természetben nem azonosítható, de azt régebbi térkép vagy vázrajz megbízhatóan ábrázolja, a határvonalat arról kell átvenni.

(4) A földrészlet határának megállapításakor - ahol azt jogszabály előírja - az illetékes szakhatóság döntését is figyelembe kell venni.

27. § (1) A földrészlet határvonalának kitűzéséhez a forgalomban lévő nyilvántartási térképet és annak vázrajzait kell alapul venni.

(2) Ha a kitűzési és egyéb földmérési munka végzője felmérési, térképezési vagy területszámítási hibát észlel, a hiba kijavítását az illetékes körzeti földhivatalnál köteles kezdeményezni. A kitűzés és egyéb földmérési munka csak a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására hozott határozat jogerőre emelkedése után végezhető el.

(3) A tényleges birtoklástól eltérően kitűzött terület csak az érdekeltek megegyezése, jogerős közigazgatási határozat vagy bírósági ítélet (egyezséget jóváhagyó végzés) alapján vehető birtokba. Erről a kitűzést végző földmérő köteles az érdekelteket tájékoztatni.

(4) A földmérő a kitűzés során keletkezett valamennyi munkarész (mérési jegyzőkönyv, manuálé, számítási jegyzőkönyv stb.) egy másolati példányát - tájékoztatás céljából - a kitűzést követő harminc napon belül az illetékes körzeti földhivatalnak köteles átadni.

Közigazgatási és igazgatási határvonalak megállapításával, azonosításával, illetve térképi ábrázolásával kapcsolatos hatósági eljárás

28. § (1) Az alaptérképen a település közigazgatási határvonalát a vonatkozó jogszabályoknak vagy az illetékes közigazgatási szervek döntésének megfelelően kell megállapítani. Ezek hiányában a határleírási jegyzőkönyvben foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A település felmérése előtt a település határvonalának megállapítása érdekében a rendelkezésre álló iratok, térképek és adatok figyelembevételével bizottsági egyeztetést kell lefolytatni. Ahol az egyeztetés eredményeként a korábbi állapothoz képest eltérés nem mutatkozik, a közigazgatási határ jeleit helyre kell állítani, és azokat kell a térképen ábrázolni. Eltérés esetén a bizottság, vagy visszaállítja a határozatnak megfelelő határvonalat, vagy - ha a határvonal módosítását tartja indokoltnak - kezdeményezi a területrész átcsatolásával kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatását.

(3) A bizottságban az érintett települések önkormányzatainak jegyzői, az illetékes körzeti földhivatal és az Fttv. 11. § (2) bekezdése szerinti felmérő képviselője vesznek részt. A bizottság vezetője a földhivatal képviselője.

(4) A bizottság eljárásáról jegyzőkönyvet és alkalmas méretarányban határvázlatot kell készíteni, amelyek rögzítik a megállapításokat és az esetleges módosító javaslatokat. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a bizottságban képviselt szervezeteknek kell megküldeni.

(5) A belterületi határvonalat az illetékes önkormányzat határozatának megfelelően kell megállapítani. Új térkép készítésekor, illetve közigazgatási határvonal módosításakor és területátcsatolás esetén az egyeztetéssel kapcsolatban a (2)-(4) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Térképfelújításkor a felmérő egyezteti az érvényben lévő nyilvántartási térképen feltüntetett települési és belterületi határvonalat a természetbeni állapottal. Ha a nyilvántartott és a természetbeni állapot között eltérést talál, erről - a felmérési törzskönyvben tett bejegyzéssel - tájékoztatja a körzeti és megyei földhivatalt. A körzeti földhivatal az előző bekezdésekben foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

(7) Közigazgatási egység, illetve fekvés határvonalának időközi módosítása és területátcsatolás esetén az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

Térképi határkiigazítás

29. § (1) Az alaptérkép készítése során a település, valamint a belterület határának megváltoztatásához nem kell területrész átcsatolási, illetve külön hatósági eljárást kezdeményezni, ha a település határvonala

a) természetes terepalakzat (folyó, patak, vízmosás stb.) középvonala, és ez természeti folyamat következtében megváltozott;

b) természetes terepalakzat vagy mesterséges létesítmény (folyó, patak, csatorna, árok, út stb.) középvonalán vagy szélső vonalán halad, és a terepalakzat (a létesítmény) nyomvonalát, illetve a település határvonalát jelentő szélső vonalát mesterséges beavatkozással megváltoztatták (mederszabályozás, csatornaszélesítés, útkorrekció);

c) kisajátított földrészlet határvonala, és azt újabb kisajátítással vagy más módon megváltoztatták;

d) nyomvonalas mesterséges létesítmény (út, csatorna stb.) középvonalán halad, és ezt a határvonalat áthelyezik a létesítmény elhatároló vonalára.

(2) A (1) bekezdésben felsoroltak térképi rögzítését - az (1) bekezdés b) és c) pontok esetében, ha az nem jár határszakaszonként 5 hektárnál nagyobb területváltozással - térképezési határkiigazításnak kell tekinteni. Erről az érdekelt települési önkormányzat képviselő-testülete - az 1991. évi XX. törvény 39. § (2) bekezdése alapján adott - véleményének figyelembevételével a körzeti földhivatal hoz határozatot.

(3) A főváros és a megye határvonalának térképi határkiigazításáról - a helyi önkormányzatok, valamint a fővárosi és a megyei közgyűlés véleményének figyelembevételével - a csökkenő területű megyében illetékes körzeti földhivatal az általa készített vázrajz alapján hoz határozatot. Az érintett körzeti földhivatalok e határozat alapján intézkednek a módosított határvonal térképi átvezetéséről. A határozatot meg kell küldeni az érdekelt helyi önkormányzat polgármesterének, a főpolgármesternek, illetve a közgyűlés elnökének is.

(4) Az (1)-(3) bekezdés előírásait kell alkalmazni akkor is, ha a határvonal megváltozása az alaptérkép forgalomba adása után történt.

30. § (1) Jogerős bírósági ítélettel megállapított határvonal későbbi felmérésekor, illetve kitűzésekor az eljáró földmérő nem térhet el az ítélettől.

(2) Ha a bíróság a földrészlet határvonalát megváltoztatta, illetve a szakmai szabályzatban (szabvány) rögzített tűrési határon belül megállapította, a változást a jogerős ítélet és az ahhoz tartozó változási vázrajz alapján a területileg illetékes körzeti földhivatal átvezeti.

(3) A földmérési igazságügyi szakértői eljárásban a régi térképet és mérési adatokat is fel kell használni.

Minőségbiztosítási előírások

31. § (1) Az állami alapadat előállítása során a minőségi követelmények kielégítése céljából a minőségbiztosításra vonatkozó szabványoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell alkalmazni.

(2) Az állami alapadat minőségbiztosításáért - az előkészítéstől az állami átvételi vizsgálatra történő átadásig - a felmérő felelős. Az előírások betartását az illetékes megyei földhivatal, illetve a FÖMI bármikor ellenőrizheti.

(3) Az állami átvételi vizsgálat az állami alapadatok minőségét ellenőrző és tanúsító hatósági eljárás. Az állami átvételi eljárás szabályait szabvány, illetve szakmai szabályzat tartalmazza.

(4) A földhivatal a minőségügyi szabványokban meghatározott követelményeknek megfelelő minőségbiztosítási rendszer alkalmazásával köteles gondoskodni arról, hogy az állami alapadatok minősége az időközi változások átvezetése során ne változzon.

(5) Az alaptérkép állami alapadat tartalmában változást eredményező munkák esetében a minőségügyi követelmények betartását az átvételi vizsgálat és záradékolás során a földhivatal ellenőrzi.

32. § A minőségbiztosításra vonatkozó szabványoknak megfelelő minőségbiztosítási rendszer kialakításáig - a 31. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával - a szakmai szabályzatokban meghatározott minőségi követelményeket kell betartani.

A sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenység

33. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás tartalmát érintő sajátos célú földmérési és térképészeti munkákat vizsgálat, a minőségtanúsítás ellenőrzése, illetve a változás átvezetése céljából a földhivatalhoz be kell nyújtani. A vizsgálatért külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A vizsgálat által megállapított hibák kijavítása a munkát végző feladata. A javítás elvégzésére a földhivatal határidőt állapít meg.

(2) Jogszabály előírásai alapján megvalósulási térkép készítésére kötelezett beruházó a változási vázrajzot a beruházás befejezésétől számított hat hónapon, illetve egyéb esetben (épületfeltüntetés) a használatbavételi engedély kézbesítését követő harminc napon belül az illetékes földhivatalhoz nyújtja be.

(3) Az Fttv. 16. § (4) bekezdésében foglalt munkarészeket a földhivatal megvizsgálja, és az állami alapadatok közé történő beillesztésükről saját hatáskörében dönt.

(4) A sajátos célú földmérési és térképészeti munkák során keletkezett munkarészek egy példányát a munkát végző tíz évig köteles megőrizni.

A földmérési és térképészeti munkák kötelező bejelentése és nyilvántartása

34. § (1) Az Fttv. 16. § (2) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alá tartozó földmérési és térképészeti munkát, ideértve

a) rendűségre tekintet nélkül minden vízszintes és magassági alappontsűrítési munkát,

b) az állami alapmunkákat,

c) a közigazgatási és fekvéshatárok változását,

d) a kisajátítási munkákat, valamint

e) teljes fekvés vagy település digitalizálását

az ezzel megbízott vállalkozó (fővállalkozó) az illetékes megyei földhivatalhoz köteles bejelenteni. A bejelentést a rendelet melléklete szerinti bejelentőlapon, a munka tervezett megkezdését legalább 15 nappal megelőzően kell megtenni.

(2) A földhivatal a bejelentést 15 napon belül visszaigazolja. A visszaigazolásnak tartalmaznia kell a munkavégzésre vonatkozó szakmai követelményeket, illetve az alkalmazandó szabványra és szabályzatra való utalást.

(3) A bejelentés elmulasztásából származó hibák kijavítása a vállalkozó (fővállalkozó) feladata.

(4) Amennyiben a földhivatal határidőben nem tett eleget visszaigazolási kötelezettségének, és a záradékolásra leadott munkarészek a vonatkozó szabványnak, szabályzatnak megfelelnek, a vizsgálat során további szakmai követelmények a bejelentővel szemben nem támaszthatók.

(5) A földmérési és térképészeti tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek és természetes személyek az Fttv. 2. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó földmérési és térképészeti munkáikról teljes körű, egyértelmű azonosításra alkalmas nyilvántartást kötelesek vezetni.

35. § A bejelentésre kötelezett munkák szakmai szabályzatban és a bejelentés visszaigazolásában meghatározott leadandó munkarészeit a munkát végző a munka befejezése után 30 napon belül köteles átadni a megyei földhivatalnak.

Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet végrehajtására kiadott 4/1980. (I. 25.) MÉM rendelet, az azt módosító 4/1982. (II. 6.) MÉM rendelet, továbbá az 5/1984. (IX. 1.) MÉM rendelet, a 6/1988. (V. 19.) MÉM rendelet 4. § (1) bekezdése, a 8/1990. (IV. 30.) MÉM rendelet, a 3/1992. (II. 10.) FM rendelet és a 3/1994. (I. 18.) FM rendelet hatályát veszti.

Melléklet a 16/1997. (III. 5.) FM rendelethez

............................................................... ............................................................

a bejelentő nyilvántartási száma a földhivatal nyilvántartási száma

Földmérési és térképészeti munkák bejelentése

1. A bejelentő felmérő neve és címe: ................................................................................

2. A megbízó neve és címe: ..............................................................................................

3. A munkával érintett település(ek) neve: ........................................................................

4. A munkával érintett helyrajzi számok: ..........................................................................

5. A felmérendő terület nagysága: .................................................. hektár, vagy a vonalas létesítmény hossza: ...................................... km

6. A munka rövid leírása: ..................................................................................................

...........................................................................................................................................

7. A készítendő térképi adatállomány formátuma: .............................................................

vagy a készítendő térkép méretaránya: ...........................................................................

8. Szintvonalas magassági ábrázolás esetén az alapszintköz: .........................................m

9. A munka megkezdésének időpontja: .............................................................................

10. A munka befejezésének várható időpontja: .................................................................

11. Egyéb megjegyzések: ..................................................................................................

12. A munkaterület vázlatát a bejelentőlap hátoldalán vagy külön vázlaton - az állami földmérési alaptérkép szelvényhálózatának felhasználásával - kell ábrázolni.

Kelt ................................................... .....................................................
aláírás