A magyar térképészet nagy alakjai
Hevenesi Gábor
HEVENESI (HEVENESY) Gábor (1656-1715) magyar térképész, teológus, a török megszállás utáni időszak kiemelkedő közéleti személyisége, térképészeti munkássága is korjelző a magyar kartográfia történetében. Átfogó tudásról tanúskodó térképeit jól tudta hasznosítani a diák, a közigazgatás ügyintézője és a katona is. Történetíró és forrásanyag gyűjtő is volt. (Pl. a helységneveket is gyűjtötte.) Fő műve a „Parvus atlas Hungariae” (40 lapos) latin nyelvű kiadványa, a világ első zsebatlasza (Bécs, 1869), ez vetülettant is tartalmaz. Szintén jelentős műve az első magyar nyelvű nemzeti atlasz. A nagyszombati, a grazi egyetem tanára, a bécsinek rektora is. Megyeatlaszt is szerkesztett (ez kéziratban maradt). Térképei alapját nagypontosságú földrajzi koordináták képezik (GK 1965/, 1976/3, 1985/1, R, St 137, 158, D l7).
(Az életrajzot Karsay Ferenc írta.)