MATE szakmai díj
2000

Minden Bíráló Bizottság döntésének indoklását hagyományosan azzal a bevezetéssel kezdi: „a döntés szinte lehetetlen volt és csak hosszas viták után, igen nehezen született meg”. A bizottság bevallja, hogy a győztesek megtalálása három kategóriában első nekifutásra sikerült, véleménykülönbségek mindössze a szóló térképek esetében alakultak ki. Hozzá kell tennünk, hogy ennek oka még véletlenül sem a kiváló színvonalú térképalkotások alacsony száma volt, inkább az, hogy a sok jó (és néhány kevésbé jó) térkép közül több egészen kiemelkedő minőséget képviselt. Nem kívánjuk a várakozás feszültségét feleslegesen fokozni, ezért minden további szóvirág helyett - röviden megindokolva döntésünket – térjünk rá a pályamunkák értékelésére.

A térkép kategóriában nevezték a legtöbb térképet. Itt volt a legszélesebb a mezőny, a legtöbb szép kivitelű és jó térkép. Azt is meg kell vallanunk ugyanakkor, hogy a színvonal is itt volt a legvegyesebb, ebben a kategóriában szakmailag egészen rossz és csúnya kivitelű térképekkel is találkozhattunk.
Általánosan érvényes, visszatérő jelenség, hogy a térképek tartalmilag néha olyan zsúfoltak, hogy olvasásuk komoly rejtjelfejtő tevékenységet igényel, s ez egy nem túl szerencsésen megválasztott ábrázolásmód alkalmazása esetén a felhasználót a térkép félredobására késztetheti. Kisebb, inkább esztétikai probléma, hogy a túlzottan nagy betükkel megírt nevek esetleg elcsűfítják a térképet. A csaknem olvashatatlanul apró, gyakran szürkével nyomtatott nevek a térképek olvashatóságát igen megnehezítik, autó- és várostérképek esetében szinte lehetetlenné teszik.
A leggyakrabban visszatérő problémának azonban az alaposan átgondolt és kikisérletezett színkulcsok alkalmazásának hiányában látjuk Számos térkép rózsaszínben, türkízben, esetleg neonsárgában pompázik, vagy egymással nem harmonizáló színek kerülnek nagy foltokban egymás mellé. Hagyjuk meg ezeket a színeket a reklámszakmának, a térképkészítés ennél talán több esztétikai érzéket igénylő tevékenység. A fentiek következtében egyedül ebben a kategóriában volt jelentősebb vita a döntés meghozatalakor. Az ezévi MATE díjas térkép megnevezése előtt azonban néhány szót szólnék a többi térképről is, természetesen a teljesség igénye nélkül.

Az Agát Kft. pályamunkái közül Magyarország közigazgatási térképét zaklatottá teszik az utak által szétszabdalt hatalmas méretű megyenevek.
Magyarország váminformációs közúti térképén sajnos éppen a témára utaló jelek lokalizálhatósága zavaros. Az ebből a térképből levezetett Magyarország ipari parkjai c. munka színezése egyszerűen csúnya.
A Kárpát-medence domborzati térképe szépen kivitelezett, jól olvasható, de számos magyarra fordított neve miatt névírási következetlenségeket tartalmaz.
A sötét tónusú Szlovákia autótérképén az apró írás alig olvasható.
A két bortérkép közül Móri borvidék térképe jól áttekinthető, harmonikus színezésű, szép, a Tokajhegyalja borászati térképén azonban a summer túl erős, a birtokszínek pedig kicsit zavarosak, nehezen azonosíthatók.
Gödöllő környezeti állapot térképe érdekes, jól szerkesztett, jól olvasható, könnyen áttekinthető.
Törökbálint térképe szép és jól olvasható.
Sydney térképe ízléses, gondos, szép munka.

Az Ábel Kft. térképei közül a Brassó és Kolozsvár jól olvasható, és külön értékük a térképen érződő pontos helyszínelés.
A Székelyföld térképének tartalma kicsit zavaros, a Visegrád térkép pedig a papírméretéhez képest meglehetősen üres.

A Dimap Bt. nagyon jól szerkesztett, jól helyszínelt, könnyen olvasható, harmonikus színezésű Retyezát-hg. című térképének talán egyetlen hibája a néhol nem szabályosan ívelt nevek.

A MÁFI által benyújtott pályamunka, a Velencei-hg. földtani térképe a geológiai térképek valamennyi szerkesztési szabályát betartó, ízléses, klasszikusan szép térkép. Ez a térképük talán az egyik legszebb művük, amit valaha készítettek.

A Paulus portolanra emlékeztető viziúttérképe ízlésesen megszerkesztett, lényegre törő, könnyen áttekinthető.

Szarvas András által benyújtott pályamunkák közül Románia diszkréten summerolt térképe kicsi, szürke nevei miatt sajnos olvashatatlan.
Magyarország térképe jól olvasható, de lila kitöltésű, a népesség nagyságát jelző karikák a település alaprajzokon tartalmat takarnak, és nyugtalanná teszik a térképet. A Soproni-hg. turistatérképe részletes, jól helyszinelt, tartalmas munka. Sajnos színezésében túlteng a sárga.
Győr és Gödöllő:várostérképeinek kompozíciója kicsit zavaros és eklektikus. A kezelhetetlenül nagy papírméretet sem indokolja semmi.
Budapest és Sopron:térképe jól szerkesztett, korrekt, munkák.
A szépen színezett politikai világtérkép egyik nagy pozitívuma, hogy egy valóban nagyon jó magyar világvetületet (Baranyi IV.) alkalmaz. Sajnos a földrajzi nevek magyarítása névírási következetlenségeket okozott, van ahol átírja a neveket, van ahol nem (pl. Rio Grande, de Fekete-folyó Rio Negro helyett).
Európa térképe nagyon jól sikerült, de füzetes névmutatóval könnyebben kezelhető lenne, és falitérképnek is használhatnánk.
A Velencei-tó Velencei-hg. turistatérképe a régi topográfiai térképek legjobb hagyományait folytatta - azok színárnyalatait és ábrázolási megoldásait átvéve, ugyanakkor megújítva. Az eredmény kivételesen szép és igen gazdag tartalommal rendelkező, sajátos harmóniával rendelkező térkép lett. Jól megválasztott betűtípusai finom, mégis jól olvasható névírást eredményeztek. Egyetlen hibája talán nehezen kezelhető, hatalmas papírmérete.

A Pannonkart Kft. Magyarország közigazgatási térképe 1999-es készítési éve miatt nem vehetett részt a versenyben.

Végezetül a térkép kategória 2000. évi nyertese. A nyertes idén a Velencei-tó, mert a bírálóbizottság az idén két olyan térképnek ítélte a díjat megosztva, amelyek a legjobb értelemben folytatták és újították meg a térképkészítés hagyományait. Az egyik a Szarvas András által benyújtott, több cég által (Szarvas, Indra Jagat, Kovács Attila) közösen készített Velencei-tó Velencei-hg., a másik a MÁFI pályamunkája, a Velencei-hg. földtani térképe. Különösen öröm a bizottság számára a MÁFI díja, mert úgy véljük: ideje nekünk térképészeknek is elismernünk a MÁFI több évtizedes szakmánkban folytatott, mindig magasszínvonalú tevékenységét.


A térképsorozatok közül az Agát Kft. Győr és Mosonmagyaróvár Midi várostérképei jól olvashatók, szépek, és egyzerűségük mellett méretük is praktikus.

A Cartographia Kft. új külföldi várostérkép sorozata jelkulcsilag és színelőírásában egységes, nevei jól olvashatóak, tartalmilag korrektek, de színviláguk túlságosan a sárgára épül. Nyomdai feldolgozásuk sajnos nem egységes, és szerencsésebb lenne egy ügyesebb hajtogatás.

Végül ebben a kategóriában nem esett nehezünkre a legjobb munka kiválasztása. A Paulus nemzeti parkjainkat bemutató térképei kiemelkedtek a mezőnyből. Egyedül nekik sikerült teljes egészében megoldani azt a nehezen feloldható ellentmondást, hogy a sorozatok egyes térképei egyedi karaktereket is mutassanak fel, de közben a sorozatra jellemző általános jellegzetességek következetesen megmaradjanak. Külön szeretnénk kiemelni e térképeknél az egyes részelemek elhelyezésének belső harmóniáját.


Az atlasz kategóriában a benyújtott munkák között voltak bizonyos átfedések. Ugyanazzal a földrajzi világatlasszal és ugyanazzal Szlovákia autóatlasszal pályázott az Agát Kft. és Szarvas András is. Ez nem meglepő hiszen közösen készítették.
A világatlasz szép kivitelű, tartalmas mű, jó nyomdai feldolgozással. Színei ízlésesek, névírása finom, néhol talán már az olvashatóság rovására is. Sajnos lefordított földrajzi nevei helyenként erőltetettek (pl. Rio Negro – Fekete-folyó), vagy helytelenek (pl. az Angel-vízesés, amely nem lehet Angyal-vízesés, hiszen személynévről kapta elnevezését).
A kellemes színfeldolgozású Szlovákia autóatlasza tartalmilag kicsit zsúfolt, és nevei sok helyen olvashatatlanul kicsik. Egy nagyobb méretarány talán szerencsésebb lett volna.

A Szarvas András által benyújtott Románia autóatlasza hasonló a fent említett Szlovákiához. Zsúfolt, és kicsi nevei nehezen olvashatók.
A nagyon részletes és tartalmas Magyarország autóatlasza az eröteljes folyó- és földút vastagságok miatt zsúfoltnak hat. Az utak rajzolata darabos, kicsit magukon viselik a digitalizálás nyomait.
A Budapest atlasz jól szerkesztett, korrekt munka. Jól megválasztott betűtípusai és betűméretei ellenére érdekes módon – talán nyomdai okok miatt - nevei szürkének hatnak.

A Cartographia Kft. Budapest atlaszai jól olvashatóak. A zsebatlasznak valóban előnyös a mérete, míg a nagyobb rengeteg információt tartalmaz a fővárosról és tágabb környezetéről. Sajnos néha nehéz benne eligazodni.
Az Első atlaszom c. felújított iskolai atlasz látványos, szép grafikáival, fotóival, újrakészített térképeivel, didaktikus megoldásaival valóban elósegíti a földrajz megismertetését a gyerekekkel.

Az atlasz kategóriában a Cartographia Kft. Irodalomtörténeti Atllaszát egyértelműen a legjobbnak találtuk. Véleményünk szerint ez az atlasz mind témaválasztásában, mind tartalmában, mind pedig a koncepció megvalósításában egészen kiemelkedő színvonalat képvisel. Bármilyen nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét, s egyértelműen bizonyítja, hogy az alapos előkészítés, s a gondos szerkesztés maradandó értékű alkotásokat hozhat létre.


A térképes illusztráció kategóriáját csak két pályamű képviselte. Díjat nem kötelező kiadni akkor sem, ha csak egy pályázó van, ennek ellenére született díj, mert mind a két munka magas színvonalon képviselte a műfajt.
Az Agát Kft. A világ országai című kiadványának térképei ízlésesek, de kicsit üresek, szinte csak a domborzatot mutatják be, bár azt nagyon szépen.
A másik pályázat, az Értékőrző Magyarország c. kötet térképmellékletein azonban az ELTE Térképtudományi Tanszékének munkatársai egészen kiemelkedő színvonalon oldották meg azt a nem könnyű feladatot, hogy egy térkép a szükséges információkat mind tartalmazza, de legyen emellett áttekinthető, szellős, és térképi elemei harmonizáljanak egymással. A 2000. évi MATE díjat ezért ebben a kategóriában ez a pályamunka kapta.

Végezetül egyetlen gondolat: egy zsűri döntése mindig vitatható, némileg szubjektív. Az azonban talán mindannyiuk számára elfogadható, hogy a díjazottak mind kitűnő alkotások, s az elismerést megérdemlik.

Budapest, 2001. 04. 27.

A Bírálóbizottság