a)  Címszavak

- 1913. évi név
A magyar rész szócikkeinek címszavaként többnyire a Hnt. 1913. szerinti nevet adtam meg. A Hnt. 1913. írásmódjától csak akkor van eltérés, ha a név vagy névelem mai hivatalos alakja eltérő helyesírású, pl. cz helyett c található, a szöllő (szőllő), hajdu, viz, hid, buza, hodos névelemek írásmódja szőlő, hajdú, víz, híd, búza, hódos stb. Itt az időrendben utolsó - a határainkon túli helységnevek egy részére is kiterjedő - helyesírási változtatások a Földrajzinév-bizottság 1995-ben meghozott 21/282. és 22/285. sz. határozatát követik.
Mivel a szótár alapja a Hnt. 1913., a korábban alakult, később kivált vagy egyesített, esetleg megváltozott nevű helységek adatai egyaránt a Hnt. 1913-ban található névhez tartozó szócikkbe kerültek. Így pl. a Szécsénnyel egyesített mai Benczúrfalva külön szócikkben, Dolány néven szerepel, mert 1913-ban Dolány néven külön község volt.
A horvát-szlavón vármegyékbe tartozott települések szócikkei címszavaként a Hnt. 1913. szerinti magyar és horvát, vagy - amennyiben hivatalos magyar nevük nem volt - csak horvát név szerepel.

- 1913 után kiválással vagy egyesítéssel alakított helység neve
A magyar fennhatóságú területen alakított helység a szótárban többnyire az alakításkor kapott néven található (lásd még a Kronológia c. pontot). A nem magyar fennhatóság alatti területen alakított helységek esetében magyar névként az esetleges későbbi hivatalos magyar név, vagy - ilyen nem lévén - a szakirodalomban használt név, ill. a helység előzményének (külterületi lakott helynek) 1913-ban (vagy ha ilyen nincs, akkor 1944-ben) érvényes magyar nevét adtam meg.

- A történeti forrásokból vett és hagyományos nevek
A történeti Magyarország területén kívül fekvő helységek nevét a szótár a források szerinti alakban, de a mai helyesírási szabályok szerint adja meg. Néhány moldvai csángó település szócikkének címszavaként a mai román név szerepel, mivel a feldolgozott források e helységek magyar nevét nem említik.

- Az egykori Magyar Királyság fontosabb várainak nevei
A történeti Magyarország (Horvát-Szlavónországgal együtt számított) területén levő jelentősebb váraknak, továbbá - a viszonylag rövidebb időszak(ok)ban a Magyar Királysághoz tartozott - Dalmácia és a délvidéki tartományok (a történelmünkben szerepet játszott) várainak azon ismertebb neve szerepel címszóként, amely az alábbi mértékadó forrás(ok)ban is többnyire címszóként található meg.
Benda Kálmán (főszerk.):  Magyarország történeti kronológiája I-IV. 2. javított kiadás.  Budapest, 1983.
Engel Pál:  Magyarország világi archontológiája 1301-1457  I-II.   Budapest, 1996.
Fügedi Erik:  Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon.   Budapest, 1977.
Glatz Ferenc (szerk.):  Magyarország története térképeken elbeszélve. 1. Virágkor és pusztulás (a kezdetektől 1606-ig).  Budapest, 1995.
Kristó Gyula (főszerk.):  Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).   Budapest, 1994.
Történelmi világatlasz.  Budapest, 1991.
A címszó dőlt betűs kiemelése jelzi azt, hogy az adott szócikk valamely vár adatait tartalmazza.