c) Az egykori Magyar Királyság (fontosabb) várai
VÁR MAGYAR VAGY IDEGEN NEVE (mértékadó forrásban címszóként szereplő név) |
1913. évi vármegye neve (zárójelben az egykori, vagyis az első említés
időszakában hatályos beosztás szerinti vármegye neve, ha azóta a hovatartozás
változott), vagy - a Magyar Királyság 1913. évi területén kívül - történeti
igazgatási egység neve (zárójelben a mai közelítő, régiószintű földrajzi
megjelölés) | magyar névváltozat(ok); idegen névváltozat(ok); a vár mai
(a címszótól eltérő) nevére, valamint mai állapotára, vagy esetleg nem
azonosított voltára, továbbá a közelítő földrajzi helyére vonatkozó adatok;
| [országnév (rövidítve)] | térképlap száma (a
térképlapokon megtalálható /egykori/ azonosított várnál a szám sötét
kiemeléssel szerepel).
Példák:
EGER2 Heves vm. Eger CS; Vár: Eger1 belterületén; [M] 9
vagyis a két azonos címszavú szócikk közül a második Eger (a dőlt címszó
mutatja, hogy vár) az 1913. évi Heves vármegye területén épült, Csánkinál is Eger
néven szerepel, a vár ma is áll Eger (a két azonos címszavú szócikk közül az
első) belterületén, ma Magyarországon van, a mellékletek 9. sz. térképlapján
található meg.
VALKÓVÁR Szerém vm. (egykor Valkó vm.) Valkó, Valkóvár CS;
Vár: Vukovár - Vukovar belterületén; [H] 37
vagyis a Valkóvár nevű vár (dőlt címszó jelzi) az 1913. évi Szerém vármegye
területén épült (az első említés időszakában az egykori Valkó vármegye
területén volt, mint a megye névadó vára), történeti forrásokban Valkó,
Csánkinál Valkóvár néven szerepel, a vár ma is áll Vukovár, mai horvát, ill.
szerb néven Vukovar belterületén, ma Horvátországban van, a mellékletek 37. sz.
térképlapján található meg.
ARAD2 Arad vm. a. Várrom: Öthalom - Vladimirescu (Arad1 része)
belterületén; b. Arad LR, Aradvára LR, Arad vára FE; lat:
Orodinum, Arad LR, Aradinum LR; ném: Arad LR; rom: Cetatea Aradului;
Vár: Arad1 területén, a Maros (Mureş) bal partján; [R] 19
vagyis a két azonos címszavú szócikk közül a második Arad címszavú szócikk két
Arad nevű várat (dőlt címszó jelzi) tartalmaz, e várak az 1913. évi Arad vármegye
területén épültek, az első (korábbi) vár romja Arad (a két azonos címszavú
szócikk közül az első) részét alkotó, magyar néven Öthalom, román néven
Vladimirescu település belterületén található, a második (későbbi) vár Lipszky
szerinti első magyar neve Arad, második magyar neve Aradvára, Fényes szerinti magyar
neve Arad vára, latin neve történeti forrásban Orodinum, Lipszkynél Arad (első
névváltozat), Aradinum (második névváltozat), német neve Lipszkynél szintén Arad,
mai román neve Cetatea Aradului, a vár ma is áll az Arad területén, a Maros (Mureş)
bal partján, ma Romániában van, a várak a mellékletek 19. sz. térképlapján
találhatók meg.
SOKOL3 Szreberniki bánság (ma Észak-Bosznia) Sólyomkő, Szokol; hv:
Sokol; szb: Sokol LR, Sokol; Sokolgrad várrom: Doboj környékén K-re a Gračanica
patak völgye felett, Gračanica közelében ÉK-re; [BH]
vagyis a harmadik Sokol nevű vár (dőlt címszó jelzi) az egykori Szreberniki bánság
területén épült, e vidék ma Észak-Boszniában van, történeti forrásokban
Sólyomkő, ill. Szokol néven szerepel, horvát neve Sokol, szerb neve Lipszkynél is,
később is Sokol, a vár romját azonosították, ennek mai horvát és szerb neve is
Sokolgrad, e rom Doboj város környékén (kb. 10 km-nél nagyobb távolságban) K-re a
Gračanica patak völgye felett, Gračanica közelében (2-3 és kb. 10 km közötti
távolságban) ÉK-re található, ma Bosznia-Hercegovinában van, a mellékletek ... sz.
térképlapján található meg.
GÖMÖR Gömör és Kishont vm. (egykor Gömör vm.) Gömör, Gömörvár,
Gömör CS; szlk: Gemer; Várhely: Tornalja - Tornaža (afárikovo) közelében
É-ra a Sajó (Slaná) folyónál, Sajógömör - Gemer helység mellett É-ra; [SZK]
9
vagyis az egykori Gömör nevű vár (dőlt címszó jelzi) az 1913. évi Gömör és
Kishont vármegye területén (az első említés időszakában a hajdani Gömör
vármegye területén, a megye névadó vára) volt, történeti forrásokban a magyar
Gömörvár néven is, Csánkinál Gömör néven szerepel, szlovák neve Gemer, a vár
elpusztult, helye a terepalakulatokkal azonosított, amely a magyar nevén Tornalja,
szlovák nevén ma Tornaža (előzőleg afárikovo) közelében (a belterület
szélétől 2-3 és kb. 10 km közötti távolságban) É-ra a Sajó (szlovákul Slaná)
folyónál fekvő, magyar nevén Sajógömör, szlovák nevén Gemer helység mellett (a
belterület szélétől 2-3 km távolságon belül) É-ra található, ma Szlovákiában
van, a mellékletek 9. sz. térképlapján található meg.
SZERÉMVÁR Szerém vm. (ma Délnyugat-Vajdaság) Szerém, Szerém vár
CS; lat: Castrum Syrmiensis CS; Helyszínen nem azonosított vár: Mitrovica -
Sremska Mitrovica (Srijemska Mitrovica) várossal szemben a Száva (Sava) szigetén, a mai
Mačvanska Mitrovica (az egykori Szenternye) területén állt; [J]
vagyis a Szerémvár nevű vár (dőlt címszó jelzi) a középkori Szerém vármegye
területén épült, e vidék ma Vajdaság szerbiai tartomány délnyugati részén
található, történeti forrásokban Szerém néven is, Csánkinál Szerém vár magyar
névvel szerepel, latin neve Csánkinál Castrum Syrmiensis, nyomtalan elpusztulása miatt
ma a helyszínen nem azonosítható, történeti forrásokból tudható hogy Mitrovica,
mai szerb és horvát nevén Sremska Mitrovica (1913. évi horvát nevén Srijemska
Mitrovica) várossal szemben a Száva (Sava) szigetén, a mai jugoszláviai Mačvanska
Mitrovica, az egykori Szenternye (a további neveit lásd ott) területén volt.