c)  Ha a címszó 1913 előtt vagy után alakított helységekből egyesítéssel keletkezett helység neve

- Magyar fennhatóság alatti időszakban egyesített helységnél

EGYESÍTÉSKORI NÉV  |  Akkori vármegye vagy megye  |   tájékoztatás az egyesítésről, ill. az esetleges későbbi szétválásról; újabb magyar névváltozat(ok); idegen névváltozat(ok); esetleges újabb egyesítési adat;  |  [mai név (egyesítésnél esetleg történeti forrásokból megállapított utolsó idegen név), ország]
Példák:

MOSONMAGYARÓVÁR  Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vm.  Moson2 és Magyaróvár egyesítése (1939); ném: Wieselburg-Ungarisch-Altenburg; hv: Ugarski Stari Grad; [M]
vagyis az 1939-ben egyesítéssel keletkezett Mosonmagyaróvár az akkori Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyébe tartozott, Moson2 és Magyaróvár egyesítése (az egyéb adatokat lásd e helységek szócikkeiben), a (későbbi és egyben mai) német neve Wieselburg-Ungarisch-Altenburg, horvát neve Ugarski Stari Grad, magyar neve ma szintén
Mosonmagyaróvár, ma Magyarországon van.

PÓDATEJED  Komárom vm.  Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa egyesítése (1940); újabban ismét külön helységek; ťHegyéte - Kútniky; [Povoda, SZK]
vagyis az 1940-ben egyesítéssel keletkezett Pódatejed az akkori Komárom vármegyébe tartozott, Pódafa, Lidértejed és Csenkeszfa egyesítése (az egyéb adatokat lásd e helységek szócikkeiben), később Hegyéte, szlovák nevén Kútniky helységgel egyesítették (itt az egyesítés évszámának hiánya a nem magyar fennhatóság alatti egyesítést jelenti), Pódatejed (alkotórészei újabban ismét külön helységek) szlovák neve az egyesítéskor Povoda volt, a fenti helységek ma Szlovákiában vannak.

- Nem magyar fennhatóság alatti időszakban egyesített helységnél

KÉSŐBBI HIVATALOS MAGYAR NÉV, vagy A SZAKIRODALOMBAN HASZNÁLT MAGYAR NÉV  |   1913. évi  vármegye  |  tájékoztatás az egyesítésről, ill. az esetleges későbbi szétválásról; esetleges újabb egyesítési adat;  |   [mai név (egyesítésnél esetleg történeti forrásokból megállapított utolsó idegen név), ország]
Példák:

MURABESZTERCE  Zala vm.  Alsóbeszterce, Felsőbeszterce és Középbeszterce egyesítése; később ismét külön helységek; [Bistrica, SZN]
vagyis az 1913 után (nem magyar fennhatóság alatti időszakban) egyesítéssel keletkezett (évszám hiánya) Murabeszterce az 1913. évi igazgatási állapot szerinti Zala vármegyébe tartozna; a helység Alsóbeszterce, Felsőbeszterce és Középbeszterce egyesítése, újabban az eredeti összetevőire vált szét (amelyek egyéb adatait lásd e helységek szócikkeiben), történeti forrás szerint a szlovén neve Bistrica volt, ma Szlovéniában van.

RÁT  Ung vm.  Kisrát és Nagyrát egyesítése; or: Ratovci; [Ratyivci, U]
vagyis az 1913 után (nem magyar fennhatóság alatti időszakban) egyesítéssel keletkezett (évszám hiánya) Rát az 1913. évi igazgatási állapot szerinti Ung vármegyébe tartozna, Kisrát és Nagyrát egyesítése (a helységek egyéb adatait lásd az eredeti szócikkjükben, a magyar ill. ukrán nevek térképi használatban már nincsenek), mai orosz neve Ratovci, mai (hivatalos) ukrán neve Ratyivci, ma Ukrajnában van.

BACON  Háromszék vm./Udvarhely vm.  Nagybacon, Kisbacon, Magyarhermány, Szárazajta és Uzonkafürdő közös igazgatási egysége; [Băţani, R]
vagyis az 1913 után (nem magyar fennhatóság alatti időszakban) egyesítéssel keletkezett (évszám hiánya) Bacon az 1913. évi igazgatási állapot szerinti Háromszék, ill. Udvarhely vármegyébe tartozna, e név Nagybacon, Kisbacon, Magyarhermány, Szárazajta és Uzonkafürdő közös igazgatási egységének neve (az első helység ez egység központja, a helységek egyéb adatait lásd az eredeti szócikkjükben, a magyar ill. román nevek a közös igazgatási egységen belül is használatosak), mai (hivatalos) román neve Băţani, ma Romániában van.