b)  Ha a címszó 1913 után kiválással alakult helység neve

- Magyar fennhatóság alatti területen alakult helységnél

ALAKÍTÁSKORI MAGYAR NÉV  |  Alakításkori vármegye vagy megye, járás vagy városkörnyék (nagyközségkörnyék, egyéb megnevezés)  |  lakosság (L) száma: -;  |  alakítás éve, anyatelepülés(ek) megnevezése; magyar névváltozat(ok); idegen névváltozat(ok); egyesítési adat(ok);  |  [mai név (egyesítésnél esetleg történeti forrásokból megállapított utolsó név), ország]  |  térképlap száma
Példák:

DOBORGAZSZIGET  Győr, Moson és Pozsony k. e. e. vm. Magyaróvári j.  L: -;   al.: 1921. Doborgaz Magyarországon maradt területéből; ťSérfenyősziget (1937); [M]  6
vagyis Doborgazsziget alakításakor Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék Magyaróvári járásába tartozott, 1913-ban nem volt önálló település (lakosszám hiánya), 1921-ben alakították az elcsatolt Doborgaz Magyarországon maradt területéből, 1937-ben Sérfenyősziget része lett, mai neve (településrészként) szintén Doborgazsziget, ma Magyarországon van, a mellékletek 6. sz. térképlapjára esik (mivel a helység anyatelepülése Trianon előtt Pozsony vármegye területén volt).

ÉRSEKHALMA  Bács-Kiskun m. Kalocsai vk.  L: -;  al.: 1986. Hajós területéből; [M]  15
vagyis Érsekhalma alakításakor Bács-Kiskun megye Kalocsai városkörnyékéhez tartozott, 1913-ban nem volt önálló helység (lakosszám hiánya), 1986-ban alakították Hajós területéből, mai neve szintén Érsekhalma, ma Magyarországon van, a mellékletek 15. sz. térképlapjára esik.

- Nem magyar fennhatóság alatti területen alakított helységnél

KÉSŐBBI HIVATALOS MAGYAR NÉV, vagy A SZAKIRODALOMBAN HASZNÁLT MAGYAR NÉV, vagy A HELYSÉG ELŐZMÉNYÉNEK 1913. ÉVI (ILYEN NEM LÉVÉN, 1944. ÉVI) MAGYAR NEVE  |   1913. évi vármegye, járás (egyéb megnevezés)  |  lakosság (L) száma: -;  |  magyar névváltozat(ok); idegen névváltozat(ok); egyesítési adat(ok);  |  [mai név (egyesítésnél esetleg történeti forrásokból megállapított utolsó név), ország]  |  térképlap száma
Példák:

MAROSFŐ  Csík vm. Gyergyószentmiklósi j.  L: -;  [Izvoru Mureşului, R]  32
vagyis Marosfő az 1913. évi igazgatási állapot szerinti Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozna, 1913-ban nem volt önálló település (lakosszám hiánya), mai (román) neve Izvoru Mureşului, ma Romániában van, a mellékletek 32. sz. térképlapjára esik.

SELMECBÁNYA  Hont vm.  L: -;  Bánya, Selymeczbánya ‹LR›, Selmecz ‹FE›; lat: Schemnicium ‹LR›, Schemniczium ‹FE›; ném: Schemnitz ‹LR›, Schemnicz ‹FE›, Schemnitz; le: Bańska Szczawnica; szlk: Ssčawnica ‹LR›, Ssáwnica ‹LR›, Stiavnicza ‹FE›; ŤSzitnyatő - Sitnianska; lásd még Selmec- és Bélabánya; [Banská Štiavnica, [SZK]  8
vagyis Selmecbánya az 1913. évi igazgatási állapot szerinti Hont vármegyébe tartozna, 1913-ban nem volt önálló helység (lakosszám hiánya), hanem Selmec- és Bélabánya része volt (a további adatok ott találhatók meg), Selmecbánya a történeti forrásokban Bánya, Lipszkynél Selymeczbánya, Fényesnél Selmecz magyar névváltozatok szerepelnek, latin nyelvű névváltozata Lipszkynél Schemnicium, Fényesnél Schemniczium, német nyelvű névváltozata Lipszkynél Schemnitz, Fényesnél Schemnicz, ma szintén Schemnitz, lengyel neve Bańska Szczawnica, szlovák nyelvű névváltozatai Lipszkynél Ssčawnica (első név), ill. Ssáwnica (második név), Fényesnél Stiavnicza, ma hozzátartozik Szitnyatő - Sitnianska nevű település, mai (szlovák) neve Banská Štiavnica, ma Szlovákiában van, (Selmec- és Bélabánya részeként) a mellékletek 8. sz. térképlapján található meg.

KÁLLÓ1  Máramaros vm. Dolhai j.  L: -;  újabban Kállovó; or: Krajnyeje; ťLipcse1 -Lipcsa; [Krajnye, U]  12
vagyis a két azonos címszavú szócikk közül az első Kálló az 1913. évi igazgatási állapot szerinti Máramaros vármegye Dolhai járásába tartozna, 1913-ban nem volt önálló település (lakosszám hiánya), újabb neve Kállovó, mai orosz neve Krajnyeje, ma a két azonos megnevezésű szócikk közül az első Lipcse (ukrán nyelven Lipcsa) helységhez tartozik, mai (hivatalos) ukrán neve Krajnye, ma Ukrajnában van, a mellékletek 12. sz. térképlapjára esik.