g)  A várakra vonatkozó további adatok

-  Alapfogalmak
E munkában a vár (castrum) fogalom alá tartozó, a történelmünkben szerepet játszó, elsődleges névvel rendelkező építmények szerepelnek (természetesen a teljesség igénye nélkül). Ha a forrásművekben a vár megjelölés (az oklevelek alapján) bizonytalan, akkor az itt (is) vár vagy várkastély (castellum), vár vagy erőd(ítmény), esetleg várkastély vagy vár minősítést kapott. Itt a vár fogalmába beletartozik a sáncvár (földvár) és a palánkvár is, de ezek közül csak a történelmünkben legfontosabbak kerültek be az anyagba. Néhány (újkori) erőd is helyet kapott a szótárban.

-  A várak megléte ill. mai állapota
Mivel ez a kötet nem építészettörténeti és régészeti szakmunka - egyébként is a vonatkozó irodalom adatai helyenként ellentmondásosak és hiányosak, így további kutatásokat igényelnek -, a várak később (esetleg többször) történt újjáépítését, átépítését, a jellegének esetleges megváltozását a szócikkek általában nem tartalmazzák. A megadott adatok sok esetben vitathatóak, mert a várak mai állapotára - az előzőleg vázolt nehézségek miatt - nem lehet pontos, élesen elválasztott határokkal megadott kategóriákat felállítani.
Az előbbieknek megfelelően a várakat bizonyos egyszerűsítésekkel négy kategóriába soroltam be, amelyek a következők:
o Vár (esetleg várkastély), erőd: mindvégig lakott, ill. használatban volt, azaz esetleges pusz
tulása után közvetlen gyakorlati célból újjáépített építmény (vagy egy része).
o Várrom: a felszínen még látható, kőből-téglából épített falakkal rendelkező, elpusztult
összeomlott építmény.
o Várhely: elpusztult, azonosítható falakkal már nem rendelkező egykori építmény, amelyre
csak a terepalakulatok - árkok, sáncok, földvonulatok - utalnak.
o Helyszínen nem azonosított vár: nyomtalanul elpusztult, vagy egyéb ok miatt nem azonosí
tott egykori építmény.
Az eddig tanulmányozott szakirodalom alapján néhány várnál nem volt megállapítható, hogy pontosan hol volt, elpusztult-e, vagy ma milyen állapotban van (azaz a fenti kategóriák közül melyikbe sorolható), ezt a bizonytalanságot kérdőjel mutatja, ezzel kapcsolatosan is még további kutatómunkára van szükség.

- A(z egykori) vár földrajzi helye
A fent említett térképlapokon levő városokra, vármegyei és járási székhelyekre való hivatkozással, égtájak megadásával, kiegészítésül a közelben levő folyóhoz, hegységhez, vagy országhatárhoz való viszonyítással határoztam meg a várak helyét. Az azonosított (egykori) építmények földrajzi meghatározásainál a környékén megjelölés kb. 10 km feletti, a közelében megjelölés 2-3 km és kb. 10 km közötti, a mellett megjelölés pedig maximum 2-3 km-es távolságot jelent, az adott település belterületének szélétől számítva. Az azonosított objektum megközelítő helyének közlésére pedig - a fentieken túlmenően - a valamely település (közigazgatási) területén, vagy határában, ill. belterületén fogalmak szolgálnak. A nem azonosított, azaz a helyszínen nem azonosítható várak bizonytalan egykori fekvését pedig többnyire a tájékán (esetleg vidékén) vagy a valószínűleg megjelölés mutatja. Néhány fontosabb településnek - a különböző történeti korszakokban - két azonos nevű vára volt, amelyek (természetesen időrendi sorrendben) egy szócikkben kaptak helyet.