f)  Egyesítési és szétválási adatok

A helységegyesítéseket többféle módon jelöltem. Ha az egyesítés 1913 előtt történt, és az új közös név nem 1913. évi név, akkor az új név az egyesítés közlése után található. A törzskönyvezés előtt történt egyesítést egyesülésnek jeleztem (kivétel Budapest), mivel azt többségében nem felsőbb hatóság rendelte el, hanem a települések hosszú időn keresztül tartó, együttes és együvé fejlődésének természetes következménye volt. Amennyiben az egyesítés (egyesülés) utáni új közös név egyúttal 1913. évi, vagy későbbi magyar név, akkor az alapszócikk címszavaként szerepel.
Példák: DÉNESLAK ... Dénesfa (Diénesfa ‹LR›, Dénesfa ‹LR›, Dienesfa ‹FE›) és Lakhegy (Lakhegy ‹FE›) egyesülése; Dénesfa-Lakhegy; ťEgervár (1949); Lakhegy (1991); ...  [1913 előtti egyesülés Dénesfa-Lakhegy néven, 1913-ban és utána Déneslak, majd Egervárral egyesítették, később Lakhegy néven ismét önálló helység lett]
SZATMÁRNÉMETI  ....  Szatmár (Szatmár ‹CS›) és Németi (Németi ‹CS›) egye sülése; Szathmár-Némethi ‹LR›,  ...  [a Hunyadiak kora és az 1800-as évek eleje közötti egyesülés]
MOSONMAGYARÓVÁR  ...  Moson2 és Magyaróvár egyesítése (1939); ...[1913 utáni egyesítés]
Az 1913 után egyesített helységeknél "ť" után utaltam a(z új) közös magyar névre, amelynél a település további adatai, nevei megtalálhatók.
Példa: MOSON2  ...  ťMosonmagyaróvár; ...
MAGYARÓVÁR  ...  ťMosonmagyaróvár; ...
Ha a helységegyesítés nem magyar fennhatóság alatt történt - és később sem kapott magyar nevet -, az egyesített helységek szócikkeiben található meg, hogy mely helységeket, milyen közös néven egyesítették, az egyesítés esetleges megszűnése is ugyanott megtalálható.
Példa: KENYHEC ... Kenyhecz; ... Miglécnémeti - Milhos helységgel Hraničná pri Hornáde néven egyesítették, ma ismét külön helységek;  ...
MIGLÉCNÉMETI  ...  Miglécznémeti, Migléc (1994); Kenyhec - Kechnec helységgel Hraničná pri Hornáde néven egyesítették, ma ismét külön helységek; ...  [Kenyhec, ill. Migléc néven]
Írásos források hiányában nem éltem azzal a lehetőséggel, hogy az egyesített helységnek ilyenkor "önkényesen" magyar nevet adjak. Itt kivételek a helységnevek közös alaptagjának kiemelésével történt egyesítések (pl.: Alsóelemér + Felsőelemér = Elemér), ennek sajátos fajtája az egyesítéskor létrejött közös igazgatási egység, amelynél az egyesített helységek nevei a közös igazgatási egységen belül is használatosak (lásd Bacon szócikkét itt a Bevezetőben, a 12. oldalon). E témában - véleményem szerint - az illetékes fórum általános érvényű testületi döntésére volna szükség.
A helységegyesítések egy másik fajtája, amikor az egyesített településeknek nincs új közös neve, ekkor általában a jelentősebb helység (többnyire város) neve a közös név (ekkor tulajdonképpen az adott helységet vagy helységeket közigazgatásilag a megjelölt településhez csatolták). Az egyesítéseket mindkét irányban feltüntettem. Ha időközben a helység(ek) neve megváltozott, akkor mindkét nevet megadtam, másodikként közölve a régi, az alapszócikk címszavaként szereplő nevet.
Példa: HERCEGSZENTMÁRTON .... Marótszentmárton (1950); .... ťMárok/Németmárok (1950); [M]
NÉMETMÁROK ... Márok (1950); ... ŤMarótszentmárton (Hercegszentmárton); [M]
Az egyesítés jelzésére a keresés megkönnyítése miatt is szükség van. Az egyesítés esetleges megszűnését a mai Magyarország területén fekvő helységeknél a név megismétlésével, zárójelben évszámmal jeleztem.
Példa: KÉTBODONY ... ťRomhány (1982); Kétbodony (1993); M]
A helységszétválásokat szintén többféle módon jelöltem. Amennyiben az egyesített, de később szétvált helységnek van magyar neve, akkor az egyesítés után a szétválást is megadtam (példaként lásd KOLTÓ szócikkét, itt a Bevezető elején).
Ide tartozik még, hogy Lipszky és Fényes műveiben szereplő közös igazgatású, de külön névvel rendelkező településrészek azonos alaptagú magyar és idegen neveit - az egyszerűség kedvéért - tömörebb formában adtam meg.
Példák: BENCÉD  ....  LR: Benczéd (Alsó-, Felső-, Közép-), Benczéd; rom: Bincza de dzsosz/szusz/Minszlok ‹LR›; ....
RÁBAŐR  ....  LR: Strázsa (Alsó-, Felső), FE: Alsó/Felső Strázsa, Felsőstrázsa; ném: Unter-/Ober-Drossen ‹LR›, Unter-/Ober-Dressen ‹LR›; ....
TOKAJ ..  LR: Tokaj (Kis-, Nagy- vagy Tisza-), FE: Kis-Tokaj + Tokaj (Nagy-Tokaj); ...