e)  Névváltozatok

A névváltozatok között a hivatalos név mellett előforduló, a fontosabb történeti és mai forrásokban megtalálható egyéb magyar vagy idegen nyelvű neveket soroltam fel. A forrásjegyzékben megadott művekből származó névváltozatok magyar, latin, német sorrendje után a többi nyelv betűrendben követi egymást.
A szótár Magyarország történetének különböző korszakaiból tartalmaz magyar és idegen nyelvű településneveket. A valamennyi tárgyalt történeti korszakra vonatkozó alapvető munkák (Benda Kálmán (főszerk.): Magyarország történeti kronológiája. I-IV., Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I-II., a Magyarország története c. sorozat kötetei és a Történelmi világatlasz) vonatkozó neveinek feldolgozása mellett az egyes korszakokra - többek között - a következőkben leírt legfontosabb forrásokat használtam.
- Árpád-kor
E korból a szótár - a források szűkös volta miatt - viszonylag kevesebb nevet tartalmaz. A legjelentősebb szakirodalmi munkákból (Kristó Gyula (főszerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. század), Györffy György: István király és műve és Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-III.) igen sokat merítettem, ez utóbbi munkát a nevek azonosításában is kiemelkedően tudtam használni.
- Középkor
Itt elsősorban Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 c. művéből származó várnevek, továbbá a Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában c. sorozat Csánki Dezső által írt 4 kötetében, ill. Fekete Nagy Antal munkájaként elkészült kötetében (Trencsén vm.) szereplő várak és (mező)városok nevei találhatók meg.
- Újkor
o A Lipszky-Repertorium és Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára
várait, (mező)városait és helységeit (néhány tucat híján), továbbá a suburbiumokat a szótárba felvettem, de e téren (ahogy Csánki sorozatánál is) a teljességet mint célt - az adatok hiányossága, bizonytalansága, valamint az azonosításhoz használt források ellentmondásossága miatt - nem sikerült elérni, ebben még további kutatómunkára van szükség. A nem azonosított objektumokat és az önállóságukat 1913-ig elvesztett településeket (1882-es vagy az 1913-as, továbbá sok esetben a mai hovatartozásukkal együtt) táblázatszerűen a szótár függeléke tartalmazz
o Az országos helységnévrendezés, ill. az egyes vármegyék helységneveinek törzskönyvezését megelőző időszak (1873-1912) helységnevei döntően Mező András: A hivatalos magyar helységnévadás c. műve és az 1913. évi helységnévtár (utaló szócikkei) alapján, annak teljes feldolgozásával kerültek e munkába.
- 1900 óta
A törzskönyvezett helységnevek, valamint az azóta eltelt időszakban - magyar fennhatóság alatt - történt helységnévváltozások, ill. a kiválással, szétválással és egyesítéssel keletkezett helységek neveinek közlése - az 1913. évi és későbbi helységnévtárak figyelembevételével - teljes körű. E témában természetszerűleg az 1913. évi és a későbbi helységnévtárakat használtam. A nem magyar fennhatóság alatt, a magyar helységnevekkel kapcsolatos (hivatalos, vagy a szakirodalomban jelzett) változásokat is igyekeztem követni.
A névváltozatok - amennyiben ez a feldolgozott forrásokból megállapítható volt - többnyire időrendben követik egymást (kivételek az 1913 előtti helységegyesítéseknél esetlegesen zárójelben levő nevek, amelyek a zárójelen belül időrendben vannak, de értelemszerűen régebbiek az egyesült helységek nevénél), azonban ez az egykori változatos névhasználatot nem tükrözheti. A Csánki, Fekete Nagy, Lipszky és Fényes köteteiből átvett neveknél a rövid forrásjelzés vagy a nevek előtt (CS:, FN:, LR:, FE:, ill. kombinálva is: CS és LR:, stb. alakban), vagy a nevek után (‹CS›, ‹FN›, ‹LR›, ‹FE›, ill. kombinálva is: ‹LR és FE›, stb. alakban) található meg. Az e forrásokban (ritkán) található régebbi névváltozatokat időrendben előrébb soroltam, de általában ugyanazon forrás több névváltozata esetén az ottani sorrendet megtartottam (itt kivételek Fényes azon nevei, amelyek ugyanazt a települést jelölik, de nem egy szócikkben vannak). Lásd még a Kronológia c. pontot.
Amikor a forrás erre utalást tartalmaz, az idegen nyelvű nevet a nyelvre vonatkozó rövidítés jelöli. Ez egyrészt - kultúrtörténeti okokból - a római kori és középkori latin, ill. a történeti német nyelvű helységnevekre, másrészt a jelzett történeti források idegen nyelvű helységneveire, harmadrészt a Kárpát-medence mai országainak hivatalos (államnyelvi) és nemzetiségi helységneveire vonatkozik.
Az idegen nevek többnyire a forrásokban található helyesírású alakjukkal szerepelnek, ettől a következő esetekben tértem el:
- Lipszky művének bizonyos régies betűkombinációinál vagy betűinél (a magyarban:   ö = ő,  ü = ű;  a németben:  ae = ä,   oe = ö,    ue = ü,  f = s,  ß = ss;  a szlovákban
pedig:  f = s,   j = í,   Majtán: Názvy obcí na Slovensku za ostatných dvesto rokov c. műve alapján). A régies helyesírás Lipszky és Fényes nevei jó részénél szembetűnő.
- Lipszky és Fényes köteteiben előforduló nyilvánvaló szedési hibáknál (zárójelbe téve és hibaként megjelölve e névalakot).
Pl. BAKONYPÖLÖSKE ... LR: Pölöske (h: Pöloske), FE: Pölöske; ...
ÓBARS .. LR: Bars (Ó-), FE: Ó-Bars (h: O-Bars); szlk: Starý Těkow ‹LR›; ...
Csánki, Lipszky és Fényes köteteiben esetenként hibás nevek, ill. téves nyelvi hovatartozási jelzések is előfordulnak. Ezekben az esetekben a név (vagy a nyelvi megjelölés) elé - figyelemfelhívás céljából - felkiáltójel került.
Példák: BELÉNYES ...  rom: !Beins ‹LR›; ... [Beiuş, R]   (elírás lehet)
BEREZÓKA ... !ukr: Březůwka ‹LR›; .. (nem ukrán, hanem szlovák ortográfia és betűtípus)
NYULAS .. ném: Goiss ‹LR›, !Groysz ‹FE›, Gois; ... (valószínűleg helytelen név)
A nemzetiségi helységnevekből a szótár tartalmazza a mai Magyarország mai nemzetiségi neveit, továbbá a Trianoni békeszerződésben elcsatolt területek mai nemzetiségi helységnevei közül többségében megadja: Burgenland horvát neveit, Szlovákia magyar és ukrán neveit (a nemzeti kisebbségi nyelvű helységnevekről szóló 1994. évi törvény szerint), Kárpátalja magyar és román neveit, Erdély magyar, szlovák és ukrán neveit, a mai Jugoszlávia magyar és román neveit, a mai Horvátország magyar neveit, végül Szlovénia magyar neveit (az 1974-es, akkor még tagköztársasági alkotmány alapján). Meg kell említenem még azt, hogy a román nevek egy részét 1993-ban, az ukrán neveket pedig 1995-ben hatósági úton módosították. Az előzőkben említett nem magyar nyelvű helységnevek a megfelelő idegen nyelvű névmutatókban is megtalálhatók.
A német nevekben a  ß  betű helyett  ss  szerepel. A nemrég még egységes szerbhorvát nyelv szétválása miatt a mai településneveket (is) külön-külön, szerb (szb) és horvát (hv) megjelöléssel tüntettem fel.
A mai Magyarország települései nemzetiségi helységnévváltozatainak közlése jelentős részben Sasi Attila kutatásai alapján történt segítségét e helyen is igen köszönöm.
Néhány várromnak nemcsak történeti neve(i) van(nak), hanem újabb, ma használatos neve is van, amely a magyar és idegen névváltozatok után, a következő - az egyéb adatokat tartalmazó - mondat elején található.