d)  Nemzetiségi összetétel

A vármegyei és járási székhelyek, városok, továbbá a 2500-nál népesebb községek lakosságának 1910. évi anyanyelvi-nemzetiségi összetétele - nemzetiségenként 100 fő felett - részletezve szerepel, pl. ALSÓLENDVA ... L: 2729 - közülük 2375 m lakos, kívülük nagyobbrészt szln lakosság (a forrás a helység nemzetiségi összetételét pontosabban nem adja meg)..., MEZŐKASZONY ... L: 2468 - közülük 2451 m lakos ..., SZENTÁGOTA ... L: 3858 - közülük 2476 ném, 949 rom, 272 c és 160 m lakos ..., TATA ... L: 6588 - közülük 6387 m és 122 ném lakos ...  A többi helység nemzetiségi megoszlása az egyes nemzetiségek lélekszáma szerinti sorrendben található, és a nagy kezdőbetű az adott nemzetiség abszolút többségét jelöli, pl. DÓVAL ... L: 996 Szlk lakos ... (abszolút szlovák többség),   HARKÁNY ... L: 797 M lakos ... (absz. magyar többség),  NÉMETSZÉK ... L: 375 Ném és m lakos ... (absz. német többség), PUSZTAKAMARÁS ... L: 1129 Rom, m és c lakos ... (absz. román többség), TORONTÁLUDVAR ... L: 2177 Szb lakos ... (absz. szerb többség), VELIKA ... L: 890 Hv lakos ... (absz. horvát többség), VERÉCE ... L: 961 Ukr és ném lakos ... (absz. ukrán többség) stb. Amennyiben egyik nemzetiség sincs abszolút többségben, akkor mindegyik nemzetiség kis kezdőbetűvel íródott, ez előfordul olyan helységeknél is, ahol csak két nemzetiséget tüntettem fel (részben szórványnemzetiségek miatt is),  pl. KERLÉS ... L: 1066 ném és rom lakos ... (relatív német többség), MALA ČREŠNJEVICA ... L: 460 m, hv és szb lakos ... (relatív magyar többség), ÚJVÁROSKA ... L: 1881 m és szlk lakos ... (relatív magyar többség), VELIKA ČREŠNJEVICA ... L: 1392 hv, szb és m lakos ... (relatív horvát többség) stb.
Itt kell megjegyezni, hogy a lakosság számánál és nemzetiségi megoszlásánál az adatok forrásául alapul vett 1913. évi helységnévtár, továbbá - az előzőkben említett népesebb települések részletesebben megadott nemzetiségi megoszlásánál használt - A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása c. kötet adatai jó néhány esetben nem egyeznek meg. Az észrevett hibákat (számszaki, valamint a nemzetiségi megoszlással kapcsolatos elírások, időközben történt községegyesítések, egyéb nyomdai hibák, stb.) igyekeztem kijavítani, a nemzetiségek adatainál az említett részletesebb, táblázatos formában közzétett népszámlálási kötet a mérvadó.
Az 1913 után alakított helységek nemzetiségi összetételét nem adtam meg.
A nemzetiségek neve a mai használatot tükrözi, tehát: cseh (nem cseh-morva), román (nem oláh), szlovák (nem tót), szlovén (nem vend), ukrán (nem ruthén, vagy ruszin). Az egyes helységek bunyevác, dalmát, illír, krassován és sokác lakossága - anyanyelve és katolikus vallása miatt - a szótárban horvát nemzetiségűként szerepel.