Számítógéppel segített térképszerkesztés
A Közép-Európa Atlasz (1945) digitális fakszimile kiadása
írta: Zentai László
(a kandidátusi értekezés tézisei)
I. A témaválasztás indoka és az értekezés célja

A térképészet tudománya az új digitális technológiák bevezetése után fontos fordulatot hajt végre, sőt talán új kartográfiai jövő küszöbén áll. Ennek következményei nemcsak a térképészet gyakorlati termékeit érintik, hanem a tudományág elméleti meghatározása szempontjából is messzemenő konzekvenciákkal járnak.
A számítógéppel segített térképszerkesztés egyik hazai úttörőjeként elsőként azokkal a nehézségekkel kellett megküzdenem, amelyekkel a nyugati kutatók valószínűleg kevésbé kerülnek szembe: ez a kutatási terület nem nélkülözhet bizonyos hardver- és szoftvereszközöket. A megfelelő eszközök hiánya általában lehetővé tesz valamiféle elméleti kutatást, de ilyen speciális terület esetén használható eredményeket ilymódon nem lehet elérni.
A késedelem, hogy a témával csak 1989-ben kezdhettem el foglalkozni azzal az előnnyel is járt, hogy a szűkös tanszéki keretből már csak olyan hardver eszközöket vásároltunk, amelyek a számítástechnika rohamos fejlődése ellenére még ma sem számítanak teljesen elavultnak. Az értekezés egyik elsődleges célja, hogy az ezen a területen eddig elért eredményeimet összefoglaljam és sokak számára hozzáférhetővé tegyem.

A kartográfiai jellegű digitális alkalmazások döntő többségét ma mindenütt a világon a térinformatika, a GIS jelenti. A térinformatikának nem célja a minden igényt kielégítő minőségű kartográfiai jellegű output, bár a felhasználók egy része előbb-utóbb igényli ezeket a funkciókat.
A digitális kartográfia - tudományos szinten - ma a világon mindenütt elsősorban valamilyen térinformatikai jellegű alkalmazást jelent. A számítógéppel segített kartográfiát, mint a hagyományos térképkészítési folyamatot teljes egészében helyettesíteni képes eljárást elveiben tudományosan alig alapozták meg és a továbbiakban is jórészt mint üzleti jellegű alkalmazásra tekintenek a módszerre.

A digitális kartográfia tudományos megalapozásakor négy alapvető feladat megoldását kell szem előtt tartani:

Az értekezés elsődleges célja, hogy egy konkrét alkalmazást - az eredetileg 1945-ben megjelent Közép-Európa Atlasz digitális fakszimile kiadását - középpontba állítva összefoglalja a számítógéppel segített (output orientált) térképszerkesztés jelenlegi helyzetét, eredményeit és összehasonlítva a hagyományos kartográfiával összefoglalja a módszerben rejlő lehetőségeket.
A tematikus kartográfia területe a térképészeten belül elsősorban az ábrázolási módszerek sokféleségével tűnik ki. Ezek nem csak különféle tudományosan meghatározható, elkülöníthető módszerek, de a grafikus reprezentáció digitális módja szerint is csoportosíthatók a megjelenítésre felhasznált szoftverek funkciói alapján.
A tematikus kartográfia a térképészet egyik dinamikusan fejlődő részterülete, ahol a számítógépek használata még nem általános. Az értekezés egyik fontos célja, hogy a címben is említett atlasz példáján komplex módon bemutassa a tematikus kartográfia kibővülő ábrázolási lehetőségeit.

II. A feldolgozás: koncepcionális kérdések és módszerek

A számítógépes grafika és a számítógéppel segített térképszerkesztés alkalmazásának lehetőségét a hatvanas-hetvenes évek különböző célú kutatásai tették lehetővé. A Bézier-görbék, a Postscript lapleíró nyelv, a számítógéppel történő kiadványszerkesztés DTP-vé alakulása, a lézerlevilágító, mint alapvető fontosságú output eszköz kifejlesztése adták meg a tecnológia lehetőségét a hardverek oldaláról.
Alapvető fontosságú a kartográfiai célra (is) alkalmas szoftverek kiválasztása az alábbi lehetőségek közül:

A Közép-Európa Atlasz új kiadása esetében alternatívaként felmerült a valódi fakszimile lehetősége, de az eredeti atlasz grafikai hiányosságai miatt - melyet a kiadás 1945-ös dátuma magyaráz - inkább az eredetivel csak tényanyagában és tematikus ábrázolási módszerében egyező, ún. "tartalmi fakszimile" készítése mellett döntött a kiadó a digitális fakszimile eljárás mellett szóló érveink és az elkészített színes próbák hatására.

A digitális eljárás előnyei:

Az értekezés középpontjába állított digitális fakszimile atlasz elkészítése esetében a grafikus szoftverrel szemben választott minimális követelmények a következők voltak:
Mindezek alapján az atlasz elkészítésének alapvető szoftvere a Windows környezetben futó CorelDraw program lett.

III. A tudományos eredmények összefoglalása

  1. Az általam kidolgozott digitális fakszimile módszer jelentősége, újdonsága abban áll, hogy egyrészt ilyen jelentőségű kiadvány ilyen olcsó hardver eszközök igénybevételével még valószínűleg sehol a világon nem készült digitális formában, másrészt a kidolgozott eljárás lehetővé teszi tetszőleges grafikai ábrázolásokat tartalmazó kiadványok (elsősorban atlaszok, lexikonok) gyors, viszonylag olcsó előállítását. A digitális fakszimile módszer egy komplex eljárás-rendszer, melynek újszerűsége abban áll, hogy a térképi tematika milyensége, a térképkészítő által kitalált, megálmodott formában kompromisszumok nélkül előállítható. Ehhez megfelelően jól képzett szakemberekre van szükség: a számítógépes programok kezelése viszonylag könnyen elsajátítható, ezért sokkal fontosabb a szakember térképész képzettsége, hiszen így az adott szoftver grafikai képességeit saját, speciális térképész tudása szolgálatába tudja állítani - él, de nem visszaél a szoftverek általános képességeivel. A módszer alapvető jellemzője, hogy minél több számítógépes programot ismerünk meg (elsősorban térképész szemmel vizsgálva azokat), annál könnyebben tudjuk megválasztani feladatainkhoz a megfelelő szoftvert.
  2. Az említett módszer alkalmazásának eddigi legkomolyabb példája esetén, a Közép-Európa Atlasz digitális változatának elkészítésekor számítógépes módszerek igénybevételével oldottuk meg az atlasz egységesítésének - a korabeli előállítás során érthető okokból nem megoldott - problémáit:
  3. A vezérszínek használatának elvét a rendelkezésünkre álló színes output eszközök segítségével alaposan megvizsgálva következetesen alkalmaztuk a digitális atlasz elkészítésekor. A folyamatosan változó mennyiség (pl. csapadék, légnyomás) eltérő számú jelkulcsi kategóriákra osztása a jelkulcsban, az összetartozó témák, tematikus térképi elemek kapcsolatának azonos, vagy hasonló színekkel történő jelölése az atlasz használati értékét nagyban növeli.
IV. Az eredmények lehetséges hasznosítási irányai

A számítástechnika rohamos fejlődése nem teszi lehetővé hosszú időn át használható konkrét módszerek kialakítását. Ha ki is alakítanak bizonyos szoftver- és hardverkörnyezetben egy kartográfiai módszert a szoftverek és hardverek korábban elképzelhetetlenül gyors fejlődése, az ár/teljesítmény viszonyok folyamatosan kedvező alakulása a felhasználókat is az új lehetőségek minél teljesebb kihasználására sarkallják.
Jelen értekezés, illetve az eddig elért tudományos fejlődés eredményeképpen létrejött termék: a Közép-Európa Atlasz a számítógéppel segített térképszerkesztés egyfajta állomása, mely azt is jelzi, hogy a hazai lehetőségeket már nem kizárólag a szegényesebb hardver hozzáférés, hanem a megfelelő módszerek kidolgozatlansága korlátozza.
A mikrogépek (PC és Apple-MacIntosh) szintjéről való továbblépés lesz a fejlődés következő lépcsője, melynek tárgyi feltételei folyamatosan javulnak (nő a munkaállomások aránya a számítógépek között). Azonban a digitális módszerek tudományos kartográfiai alkalmazása ilyen hardver környezetben még alig kutatott terület, melynek fejlődéséhez az értekezésben leírt eredmények is hozzájárulhatnak.

V. Az értekezés témakörében publikált munkáim

Vissza a magyar térképészet kezdőoldalára!