Az éghajlati vízellátottság kérdéseinek vizsgálata
földrajzi információs rendszerek alkalmazásával

ÖSSZEFOGLALÁS (fejezetek szerint)

Az első fejezetben az értekezés témájának felvetődését, indoklását, jelentőségét, célkitűzéseit tárgyalom.
A második fejezetben a vonatkozó irodalmat tekintem át,
az első alfejezetben a vízellátottság éghajlati és agrometeorológiai alapfogalmait, a klimatikus vízmérleget befolyásoló legfontosabb tényezőket, az éghajlati vízellátottság közelítő módszereit, különös tekintettel a talaj tulajdonságait figyelembevevő módszerekre.
A második alfejezetben részletesen feldolgozom a mezőgazdasági térképezés történetét - ezen belül a talaj- és vizikartográfia fejlődéséről adok áttekintést. Megvizsgálom a mezőgazdaságban alkalmazott tematikus térképek ábrázolási módszereit.
Bemutatom a mezőgazdasági talajtérképezés vízellátottság irodalmának vonatkozó részeit.
A harmadik alfejezetben a korszerű talajtani földrajzi információs rendszerekről adok tájékoztatást.
A harmadik fejezetben jellemzem a Kisalföld vízellátottságát a meteorológiai és talajtani információk felhasználásával. A pontokra vonatkozó adatokat területivé extrapolálom egy rácsháló alkalmazásával. Vizsgálom a vízellátottságot befolyásoló tényezőket és víz-ellátottsági mutatót számszerűsítek a jó vízgazdálkodású talajokra.
A negyedik fejezetben részletesen bemutatom az általam elkészített FIR felépítését, topológiai- és kartográfiai modellezését, a digitális grafikus és alfanumerikus alapadatbázis képzését.
Az ötödik fejezetben olyan mezőgazdasági alkalmazási példákat mutatok be, amelyekhez jól használható az elkészült FIR.
Az első alfejezetben a mezőgazdaságban legnagyobb környezetszennyezést okozó, a nagy állattartó üzemek vízöblítéses technológiájából eredő nagy mennyiségű, ellenőrizetlenül kezelt hígtrágyájának kérdését mutatom be. Ez a kritikus externália a kis üzemek esetében sem megoldott probléma. A hígtrágya összetételénél fogva hasznosítható és az új környezetgazdálkodási szemlélet alapján hasznosítani kell a növénytermesztésben. Ennek előfeltétele a hol?, mikor?, hová?, mennyit?, tipusú kérdések helyes megválaszolása. Az ilyen feladatok megoldásához ideális eszközök a FIR-ek.
A hatodik fejezetben javaslatot teszek a hasonló jellegű feladatok térségi és üzemi szintű feldolgozásának módjára is.
A hetedik fejezet összefoglalás a fejezetek szerint.
A nyolcadik fejezetben a tézisek találhatóak.
A kilencedik fejezetben néhány észrevételt és javaslatot teszek.

TÉZISEK

1. Az értekezés célja
Az értekezés célja a környezet állapotára vonatkozó digitális grafikus adatbázis létrehozása a környezetgazdálkodási és ezen belül a mezőgazdasági vízgazdálkodási feladatok megoldásához.
Célom a földhasználat racionalizálásának elősegítése egy víz- és tápanyag-ellátottsági modul elkészítésével, ami szervesen illeszthető egy nagyobb, vízellátottsági és tápanyag-utánpótlási földrajzi információs rendszerhez és egy agrár-környezeti információbázishoz.
A természetes vízellátottság alapul szolgálhat az öntözés szükségességének és mértékének megítélésének és a vízfelesleges területek (belvíz) vízrendezési feladatainak. A természetes tápanyag-ellátottság a trágyázási (mű-, híg-, szerves-, stb.) tevékenységet határozza meg.

2. Az értekezés módszere
A téma komplex, több tudományágat ölel át (térképészet, meteorológia, hidrológia, mezőgazdaság, térinformatika), ezek együttes alkalmazásával lehet a gyakorlat számára elfogadható megoldást nyújtani. Az érintő tudományterületek vonatkozó eredményeit párhuzamosan tárgyalom.
A téma feldolgozásának és megjelenítésének eszközeként a földrajzi információs rendszert választom, amelynek alkalmazásával lehetőség nyílik az adott területről összegyűjtött grafikus és alfanumerikus információ rendezett, együttes kezelésére, elemzésére.
Egy kiválasztott mintaterületre dolgozom ki a gyakorlat számára hasznosítható módszert.

3. Legfontosabb eredmények, új vagy újszerű megállapítások
- A téma szempontjából feldolgozásra került közel kétszáz irodalmi forrás, amelyek közül néhány csak múzeumi könyvtárakban, levéltárakban érhető el, tehát a széles nagyközönség számára szinte hozzáférhetelen. Ezen forrásmunkák feldolgozása megítélésem szerint hiánypótló.
- Disszertációm legjelentősebb eredményének azt a módszertani megközelítést tekintem, hogy a mezőgazdasági vízgazdálkodás számára fontos adatbázisokat sikerült egy földrajzi információs rendszerbe rendeznem, ennek alkalmazásával köztük térgeometriai korrekciós kapcsolatokat feltárni és azt vizuálisan olymódon bemutatni, hogy a munka eredményeit a szélesebb, de a fenti területeken részletesebb szakmai ismeretekkel nem rendelkező közvélemény is befogadhatja. Ezzel véleményem szerint a térinformatika mezőgazdasági alkalmazásához járulok hozzá.
- A Kisalföld területére elkészült a Mezőgazdasági vízgazdálkodás FIR vízellátottsági és tápanyag-utánpótlási modulja M =1: 100 000 léptékben, havi bontásban. Munkám eredménye (output) egy digitális grafikus (M = 1: 100 000) és alfanumerikus adatbázis havi bontásban (12 alapréteg), az azonos paraméterekkel (csapadék, középhőmérséklet, tényleges- és potenciális párolgás, a talaj tulajdonságai, vízellátottsági mutatószám és tápanyag-ellátottsági mutatók) jellemezhető területek lehatárolhatóságával.
- A meteorológiai adatbázis négy meteorológiai állomás 1968-1997 közötti hőmérséklet [t], csapadék [P], potenciális párolgás [Eto] és tényleges párolgás [ET] értékeit tartalmazza (havi középértékek, havi összegek).
- A Dunay-féle modell alapján a talaj vízellátottsága számszerűsítve lett a jó vízellátású talajokra (havi bontásban).
- A pontadatok egy képzett rácshálóra lettek extrapolálva, majd felületre kiterjesztve.
- A mezőgazdasági vízellátottság számításának a disszertációmban alkalmazott módszere lehetővé teszi az éghajlati és talaj-információk összehangolt felhasználását a vízellátottság területi eltérésének jellemzésében.
- Éghajlati adottságaink alapján vízhiány és víztöbblet egyaránt előfordulhat mezőgazdasági területeinken. Az általunk alkalmazott becslési eljárások hatékonyan alkalmazhatóak a szélsőséges vízgazdálkodású helyzetek rizikójának területi és szezonális különbségeinek becslésében.
- A meteorológiai alaprétegeken túl domborzati, felszínborítottsági, talaj, talajvíz, valamint tápanyag-ellátottsági alprétegekkel lett a FIR bővítve.

ÉSZREVÉTELEK, JAVASLATOK

Figyelembe véve az ország EU integrációs törekvéseit és a megkezdett csatlakozási tárgyalásokat a vonatkozó EU 2078692 számú agrár-környezeti rendelet hazai adaptálásával agrár- környezeti koncepció kidolgozása folyik. A programot az integrált földhasználati rendszer ismérvei jellemzik, amelyek eltérő felbontású adatbázisokra támaszkodnak.
A szántóföldi gazdálkodás számára kialakított térinformatikai adatbázisunk alapján lehetőség nyílik agrár- környezetgazdálkodási terv készítésére, amely lehetővé teszi a helyi meteorológiai és vízgazdálkodási viszonyok figyelembevételével történő tájgazdálkodást, az optimális földhasználatot, a környezetkímélő tápanyag gazdálkodást, növényvédelmet, fajtahasználatot stb.
Az optimális döntéshez szükséges igen sokrétű információhalmazt eredményesen kezelni, elemezni a térinformatika eszközeivel érdemes. Ezt napjainkra az adatok tömege szükségessé, a technikai fejlettség lehetővé tette.
Munkám során azt tapasztaltam, hogy a környezetgazdálkodási és térinformatikai jellegű témáknál az interdiszciplinaritás igénye nemcsak elméleti, hanem szigorú gyakorlati követelmény is.

Publikációs lista

Tanulmány:

Hígtrágya elhelyezés és hasznosítás környezetkímélő módon földrajzi információs rendszer segítségével a Független Ökológiai Központtól elnyert pályázatra beadott kutatásjelentés
1995.

Tanulmány a Rákos patak forrásvidékének, mint természeti értéknek a megörzéséről a Független Ökológiai Központtól elnyert pályázatra beadott kutatásjelentés
Társszerzők: Bardóczyné, Sz. E., Loksa, G.
1997.

Cikk:

Area Sensibility Referred with FAO 400 MAIZE VARIETY
( 1984, 1986 ) M = 1 : 100 000
16-éme CONFERENCE REGIONALE EUROPÉNNE
COMISSION INTERNATIONALE D"IRRIGATION ET DRAINAGE
1991.
Társszerzô: Gáspár, Z.

Wind Erosion Problem in Hungary
Agrokémia és Talajtan . Tom.43. No 1-2. p.: 109-112.
1994.
Társszerzôk: Szabó, L., Karácsony,J.

A szél által okozott talajpusztulás elterjedése az Állami Biztosító által homokverésért fizetett kártérítés területi eloszlása alapján
Környezet és fejlődés V/3.sz.
Budapest
1994.

Hígtrágya elhelyezés és hasznosítás környezetkímélô módon földrajzi információs rendszerek segítségével
Magyar Hidrológiai Társaság XIII. Országos Vándorgyűlése
Baja, Pro Aqua kiadvány, II. kötet, 4-6p. 720-729.
1995.

A talajban való szennyvízelhelyezés néhány kérdése
Vízminôségi Konferencia, Szeged
MHT kiadvány
1995. nov.11-13.
Társszerzô: Bardóczyné, Sz. E.

A környezetgazdálkodás új szempontjai kis vízgyűjtô területeken
Agrárkörnyezetvédelmi Konferencia
1996.
Társszerzôk: Bardóczyné, Sz. E., László, J., Loksa, G.

Zöldtetôk magyarországi alkalmazásának vizsgálata földrajzi információs rendszerek segítségével
Zöldtetôk - Zöldhomlokzatok Konferencia
Gyôr, TIT Pannon Egyesülete kiadvány, 101-104.
1997.
Társszerzô: Gáspár, S.

New concept of environmental management in small drainage basin
Fourth International Conference Water Pollution
Bled - Slovenia
1997.
Társszerzôk: Bardóczyné,Sz.E. Gémesi, Z., László,J., Loksa, G.

Organisation de l' environnement et méthodes naturelles d' épurotion des laux usées en Hongrie
ICID Journal
In press
Társszerzô: Bardóczyné, Sz. E.

Hígtrágya elhelyezés és hasznosítás környezetkímélő módon földrajzi információs rendszerek alkalmazásával
szakmérnöki diplomamunka
BME, Építőmérnöki Kar
1997.

Kisvízfolyások revitalizációja és vízgyűjtő területeik komplex vizsgálataVeszprémi Környezetvédelmi Konferencia és Kiállítás
tanulmánykötet, p:605-616
1997. május 26-28.
Társszerzők: Bardóczyné,Sz.E., László,J., Loksa, G.

Kisvízfolyások és vízgyűjtő területeik komplex vizsgálata
ÉPKO 97`
A századvég építészete
Szovátafürdő , Románia
összefoglaló kötet, p:58.
1997. június 6-8.
Társszerzők: Bardóczyné,Sz.E., László,J., Loksa, G.

A hígtrágya elhelyezés és hasznosítás kérdése a mai Magyarországon
előadás, konferencia kötet
I. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok, Termeléstechnológia szekció
Mezőtúr
összefoglaló kötet, p:128-135.
1997. október 29-30.

Zöldtetők Magyarországon
Biotechnológia
Társszerzők: Gáspár, S., Magyar, M.
In press

A hígtrágya kérdésének környezetgazdálkodási vonatkozásai
VI. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok,
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
Gyöngyös
2.összefoglaló kötet, p: 61-66.
1998. március 24-25.

New concepts of environmental management in small drainage basins
XIXth Conference of the Danube Countries on Hydrological Bases of Water Management
15-19 June 1998 Osijek, Croatia
Paper/Beitrag N0. 6.10. (1033-1038)

A vízellátottság és tápanyagutánpótlás kérdéseinek vizsgálata térinformatikai módszerrel
konferencia kötet, II. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok,
Vidékfejlesztés szekció, Mezőtúr, összefoglaló kötet I., p: 6 - 11.
1999. október 6-7.

Térképekkel a környezetért Konferencia és térképkiállítás, összefoglaló kötet,
Az éghajlati vízellátottság területi kérdéseinek vizsgálata térinformatikai módszerrel
Geodézia és kartográfia
In press

Tankönyv, jegyzet:

Földrajzi információs rendszerek
course booklet a GATE Környezet és tájgazdálkodási agrármérnök szakos hallgatók számára
1993.

Kartográfia a jövő környezetgazdálkodó agrármérnökeinek
Környezet- és Tájgazdálkodási Szak
GATE, 1998.
Szádeczky - Kardoss Elemér földtudományi díj (1999.)

Földméréstani és térképészettani ismeretek mezőgazdasági mérnökök számára
Tankönyvrészlet (Térképészet a mezőgazdaságban, Távérzékelés, Térinformatika, térbeli információs rendszerek)
Szerkesztette: Ligetvári Ferenc
Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, 1998.
Szádeczky - Kardoss Elemér földtudományi díj (1999.)

Kis vízfolyások és vízgyűjtőterületeik komplex vizsgálatának kiinduló alapkérdései ( a Rákos patak példáján bemutatva)
Oktatási segédanyag a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogtudományi Kara és a Koós Károly Egyesülés által szervezett, "Településfejlesztés és társadalom" c. posztgraduális tanfolyam hallgatói részére
Társszerzők: Bardóczyné, Sz. E., Loksa, G.
1998.

Alkalmazott kartográfia mezőgazdász hallgatók számára
c. egyetemi jegyzet
In press

Földmérési és térképészeti ismeretek
c. egyetemi jegyzet
Társszerző: Forgóné, N. M.
In press

Egyéb tudományos alkotás:

Wind Erosion Problem in Hungary
15.th World Congress of Soil Science
Acapulco, Mexico. July 10-16. Vol.7b.
Commission: Poster. Transaction: 233-234.
1994.
Társszerzôk: Szabó, L., Karácsony, J.

Magyarország homokveréses kártérképe (1977-1986) I.
M=1:100 000
ICA Nemzetközi Térképészeti Társulás XIV. Világkonferenciája
Budapest
1989.
Társszerző: Herkó, D.

Területi aszályérzékenység FAO-400-as kukorica referencia növény esetén (1983, 1984, 1985, 1986, 1987)
Térképsorozat
M=1:100 000
Mezőgazdasági Térképkiállítás és Szimpózium
Gödöllő
1990.
Társszerző: Gáspár, Z.

Magyarország homokveréses kártérképe (1977-1986) I., II.
Petrasovits,I. -Karácsony,J.: A hazai szélerózió kutatás múltja, jelene és jövője c. cikkben
Agrárvilág, 1.sz.
Budapest
1990.

Magyarország homokveréses kártérképe (1977-1986) II.
Stefanovits, P.: Termőföldünk európai szemmel c. cikkében
M=1:100 000
Magyar Tudomány 5. sz.
Budapest
1990.

Magyarországi termőtalajok szél okozta erodálhatósága szélcsatornás mérések alapján
térkép, M=1:500 000
Széleróziós Világkongresszus
Budapest
1991.
Társszerzők: Karácsony,J.,Lóki,J.,Bussay,A.

A szélerózió humánegészségügyi összefüggései 1987-ben
térkép, M=1:1 000 000
Széleróziós Világkongresszus
Budapest
1991.
Társszerző: Csepregi,T.

Chronicus Bronchitis nyilvántartott állománya megyénként (%000)
1987-ben
térkép, M=1:1 000 000
Széleróziós Világkongresszus
Budapest
1991.
Társszerző: Csepregi, T.

News ways to increase the urban green spaces covered with vegetation (Biologically active surfaces)
GERECO 97'
The 2-nd International Conference on Carpathian Euroregion
June, 1-4, 1997.
Miskolc-Lillafüred
poszter, konferenciakötet, p:107.
Társszerzők: Bardóczyné, Sz.E.,László, J., Loksa, G., Gémesi, Z.

A vízellátottság és tápanyag utánpótlás kérdéseinek vizsgálata térinformatikai módszerrel, poszter, AGRIUNIV, 1999.július

A vízről másképpen, poszter, AGRIUNIV, 1999.július

Kisvízfolyások revitalizációját megalapozó komplex tanulmányok készítése (OTKA T019918)
Társszerzők: Bardóczyné Sz. E., Loksa G.
poszter, AGRIUNIV, 1999.július

A Babati tórendszer hidrológiai és vízgazdálkodási vizsgálata
Társszerzők: Nováky B., Bardóczyné Sz. E., Loksa G., Csernichné
poszter, AGRIUNIV, 1999.július

Diplomatervek, TDK-k, OTDK-k:

Ferencsik István: Térinformatika a mezőgazdaságban
-földhasználat racionalizálás a hollandiai Groesbek térségében földrajzi információs rendszerek alkalmazásával
A HUNGIS alapítvány pályázatán III. helyezet.
TDK-n különdíj
1995.
konzulensként

Siklósi Attila: Térinformatikai vizsgálati módszerek a Nabq-i Nemzeti Park területén
1995.
opponensként

Nagy Tamás: A gödöllôi temetô nyilvántartási rendszerének elkészítése földrajzi információs rendszerek alkalmazásával
TDK-n különdíj, OTDK-n különdíj, HUNGIS Alapítvány pályázaton különdíj
1997.
konzulensként

Gáspár Sándor: A zöldtetôk magyarországi telepíthetôségének kérdései
1997.
konzulensként

Szabó József: A földrajzi információs rendszerek, technikai megvalósításuk és felhasználási lehetőségeik a környezetgazdálkodásban
1997.
opponensként

Magyar Mariann: A magyarországi zöldtetők nyilvántartási rendszere FIR alkalmazásával
1998.
konzulensként
TDK-n I. helyezet

Pethő Szabolcs: Humántérinformatikai elemzési lehetôségek a gödöllôi temetô példáján FIR alkalmazásával
TDK-n továbbjutás az OTDK-ra, OTDK-n különdíj
1998.
konzulensként

Ördög Edit: A komplex térszemlélet kialakításának lehetőségei az általános iskolákban
1998.
konzulensként

Fehér Olga: XIX. századi balatoni táj megjelenítése és földhasználati kérdéseinek felvetése Földrajzi Információs Rendszer segítségével
1998.
opponensként

Burda Brigitta: Holtágak környezetvédelmi vizsgálata a siratói holtág példáján
1998.
opponensként

Bozsik László: Kisvízfolyások revitalizációja GIS alkalmazásával a Rákos patak példáján
1999.
konzulensként

Bohata Ágnes: Gödöllő idegenforgalmi információs rendszere GIS alkalmazásával
HUNGIS Alapítvány pályázaton III. helyezet, a Környezetvédelmi Minisztérium "Kiemelkedő diplomamunka '99" pályázatán KöM-díj
1999.
konzulensként

Vissza a magyar térképészet kezdőoldalára!