m).
III.1. SPOT 4 adatbázis használatára vonatkozó javaslataim:
Növényhatárok és talajféleségek
Az 1:100 000 méretarányú EOTR topográfiai térképen ábrázolandó növényzet és talajnemek (szántó, ipari növények, gyümölcsös, szőlő, füves terület, fasor, erdő, ritka erdő, bozót, vízinövények, mocsaras terület, növényzet nélküli homokos terület) a műholdképen megjelenő különböző felszínrészekre jellemző spektrális visszaverődési értékek (színek, textúra) alapján azonosíthatók.
Igen nagy biztonsággal elválaszthatók a különböző spektrális tulajdonságú területek, de minősítésük – sok esetben – teljes bizonyossággal csak a terepen végezhető el.
A nagyon jó pontossági tulajdonságokkal rendelkező SPOT 4 adatbázis interpretálása és az 1:100 000 méretarányú szelvény tartalmával való összehasonlító vizsgálat eredményei a következőkben foglalhatók össze:
- a 20 évvel ezelőtti (1979) tartalom jelentősen megváltozott, felújításra szorul,
- az ellenőrizhetetlen pontossági követelmények alapján készült 1:100 000 méretarányú topográfiai térkép a növényzethatárok vonatkozásában jelentős térbeli eltérést mutat a műholdkép alapján létrehozott vektoros adatbázistól.
Fentiek alapján javaslom a SPOT 4 egész országra rendelkezésre álló adatbázisának felhasználását (egyéb, nagyobb részletességű forrásokkal együtt) az 1:100 000 méretarányú topográfiai térképek művelési ágak tartalmi elemének felújításához.
Épületek és építmények
Az 1:100 000 méretarányú topográfiai térkép a települések különálló házait összevonva, a település jellegzetes beépítési képét megtartva, háztömbökként ábrázolja.
A SPOT 4 adatbázis geometriai felbontása alkalmas az 1:100 000 méretarányú topográfiai térkép településekre alkalmazott tömbös ábrázolás megvalósítására.
III.2. Az IKONOS adatbázis használatára vonatkozó javaslataim:
Az adatbázis elkészültétől számított igen rövid idő alatt is sikerült egy sor olyan vizsgálatot végeznem, amely feleletet ad arra a kérdésre, hogy az 1:10 000 méretarányú EOTR topográfiai térképek vagy a Magyar Topográfiai Program keretében később beinduló digitális térképezés fel tudja használni – a légifényképek helyett vagy azok kiegészítéseként – az IKONOS-műhold által szolgáltatott adatokat.
A vizsgálat a síkrajzi elemek közül az épületekre, építményekre, a műutakra és talajutakra valamint a vízfolyásokra terjedt ki.
Épületek, építmények térképezésének vizsgálata az IKONOS-adatbázisból
Az IKONOS-kép 2000. augusztus 13-án készült, lombos időszakban, topográfiai térképkészítés szempontjából nem ideális körülmények között. Különböző képjavító (radiometriai szűrések) eljárások segítségével (ERDAS Imagine programmal) sem sikerült lényegesen megjavítani a kép kontrasztosságát, ami segíthette volna a kép használhatóságát a tartalmi elemek térképezésében. Ennek ellenére minden kisegítő adat nélkül – nagy interpretációs tapasztalattal – az épületek 80 %-a azonosítható és kontúrvonala megrajzolható volt. Az azonosításban a legtöbb bizonytalanságot a gazdasági épületek jelentik (a légifényképen is), mivel ezek általában a lakóépületekhez csatlakozó alacsonyabb építmények, legtöbbször fák árnyékában helyezkednek el. Méretük mellett a tetők heterogén anyaga is megnehezíti a felismerésüket. Terepi helyszíneléssel és légifénykép segítségével ezen épületek egy része beazonosítható volt, azonban maradéktalan interpretálásról nem beszélhetünk.
Utak térképezésének vizsgálata az IKONOS-adatbázisból
Az 53-213 PORVA 1:10 000 méretarányú topográfiai térképszelvényen a közlekedési vonalak közül a műutakat és a portalanított talajutakat vizsgáltam. Az IKONOS-adatokon valamennyi műút interpretálható. A szelvény területére eső javított talajutak felismerhetők, térképezhetők.
A szelvény Ny-i részén erdőben vezető műút nyomvonala között az IKONOS képen és a topográfiai térképen lényeges eltérés mutatkozik, amely maximumát Kőris-hegy oldalában, 550 m magasságban éri el, számszerűen 26 m. Ennek az eltérésnek az értékelésénél figyelembe kell venni, hogy az IKONOS-adatbázis transzformálásánál a sűrű erdőborítottság miatt alig tudtam illesztőpontot definiálni. Tehát a szelvény Ny-i oldalának geometriai korrekciója az illesztőpontok egyenetlen eloszlása miatt kevésbé pontos, mint a szelvény K-i fele. A másik zavaró tényező a digitális magassági modell (DEM) alkalmazásának hiánya, melynek következtében 550 m magasságban komoly síkrajzi torzulás valószínüsíthető.
A szelvény területén található javított talajutak – néhány kisebb, erdőben futó szakasztól eltekintve – azonosíthatók voltak. Az utak a szelvény középső és K-i részén találhatók. Az illesztőpontok ezen a területen viszonylag egyenletesen oszlanak el, ezért a geometriai korrekció kisebb hibával terhelt. Ennek megfelelően a javított talajút-nyomvonalak között az eltérés nem számottevő.
Vízfolyások interpretálása az IKONOS-adatbázisból
A területen néhány, a térkép méretarányában nem kifejezhető szélességű vízfolyás található. Ezek a vízfolyások közvetlenül sem az IKONOS-adatbázisban sem a légifényképen nem azonosíthatók. Hozzávetőleges helyük másodlagos jegyek alapján térképezhető (kísérő bokrok, facsoportok), de ez nem elegendő a topográfiai térképek való pontos ábrázoláshoz.
IV. Az eredmények gyakorlati hasznosításának lehetőségei
A megvizsgált két adatbázisról összefoglalóan megállapítható, hogy a jelenlegi topográfiai térképezési folyamatba bizonyos tartalmi elemek felújításához értékes információkat szolgáltathatnak.
A SPOT 4 által lombos időszakban készült felvételek jó hatásfokkal és elegendő pontossággal felhasználhatók az 1:100 000 méretarányú topográfiai térképek növényzeti határainak közvetlen térképezéséhez. Ez a módszer kiküszöbölné a nagyobb méretarányú térképek generalizálása útján történő térképezést, ami a generalizálás szubjektív elemeitől való megszabadulást jelenthetné. A felvételek méretéből (60x60 km) következően nagy terület térképezése esetén sem szükséges sok kép mozgatása. Ugyancsak alkalmas a beépített területek pontos lehatárolására. Közvetlenül a műholdkép adatbázisból történő interpretálás ebben az esetben is feleslegessé tenné a nagyobb méterarányú térképek generalizálását.
A nyers adat viszonylagosan alacsony beszerzési ára vonzóvá teheti ezt a típusú adatot a térképészeti folyamatokban való felhasználásra.
Az IKONOS pankromatikus műholdkép tartalmi interpretálhatóságának vizsgálata alapján megállapítottam, hogy értékes kiegészítő alapanyag lehet az 1:10 000 méretarányú topográfiai térképek felújításában is, de jelenlegi magas ára nem teszi gazdaságossá használatát. A műhold által a pankromatikus sávval egyidejűleg készített multispektrális adatok bevonása nagy valószínűséggel megsokszorozza az ebben az adattípusban rejlő információkat. A kombinált pankromatikus + multispektrális adat vizsgálatának elvégzése – megfelelő adatok beszerzése után – a közeljövő feladata lesz.
V. PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE
A műholdfelvételek térképészeti alkalmazásában megjelent publikációk:
Büttner Gy., Csató É., Csillag F., Szilágyi A.: Multispectral Observations of Agricultural Fields at the Kisköre Test-Area, IGARSS Digest Vol.1. WP4 3.1-3.5, 1982.
Büttner Gy., Csató É., Csillag F., Szilágyi A.: Mezőgazdasági területek multispektrális megfigyelése, Geodézia és Kartográfia, 1982/3.
Büttner, G., Csató, É., Maucha, G.: The CORINE Land Cover - Hungary project, Proceedings, International Conference on Environment and Informatics, Budapest, 1995, pp.54-61.
Csató É., Remetey F.G.: SPOT adatok terjesztése, alkalmazása és szolgáltatása a FÖMI Távérzékelési Központ szervezésében, A SPOT-1 műhold hasznosítása, MTESZ GKE, pp.108-120, 1987.
Csató É., Sasváry, E.: Use of Landsat TM Imagery in 1:100.000 topographic map compilation, Fourth UN Regional Cartographic Conference, E/CONF.81/L.3, 1988.
Büttner Gy., Csató É., Bíró M.: Az Istria-i félsziget felszínborítási térképezése, VII. Földfelszíni és Meteorológiai Megfigyelések a Világűrből, Budapest, 1997. március 13-14.
Csató É.: Bosznia-Hercegovina 1:100 000-es CORINE felszínborítási intrepretációjának sajátosságai, Geodézia és Kartográfia LII. évf. 2000/7., pp. 22-31.
Csató É.: SPOT 4 műholdadatok vizsgálata a topográfiai térképek felújítása szempontjából, Geodézia és Kartográfia LII. évf. 2000/8., pp. 17-24.