A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek

Az értekezés első részében bemutatom a terepi felvételezés módszereit, különös tekintettel a távérzékelési anyagok és morfológiai jelenségek értelmezésére, a geológiai felépítéssel kapcsolatos összefüggésekre. A továbbiakban elemzem a térképműveken alkalmazott jelkulcsokat, valamint a 4-D tematikus tartalom és a kartográfiai megjelenítés generalizálási kérdéseit.
Az értekezésben kitérek a digitális földtani térkép készítésére, annak is a szorosan kapcsolódó részére, az adatmodell tervezésre.
Az értekezés második részében, esettanulmány-szerűen, saját gyakorlatom, tapasztalataim alapján bemutatom a földtani felvételezés módszereit, az ismeretanyag térképi megjelenítésének folyamatát. Mintaterületnek Kuba Oriente tartományának egy részletét, Gibara város térségét választottam ki az alábbi szempontok alapján:

- A csaknem egy évtizedes helyszínen végzett tevékenységem során terepi geológusként, szerzőként (társszerzőként), szerkesztőként (társszerkesztőként) részt vettem a kiválasztott terület földtani térképezésében, az egymásra épülő térképsorozatának elkészítésében:
  - 1:100 000-es egységesített kéziratos földtani térkép,
  - 1:250 000-es országos áttekintő nyomtatott földtani térkép,
  - 1:500 000-es országos áttekintő nyomtatott tektonikai térkép.
- A térség a térképezésünket megelőzően geológiailag kevéssé megkutatott terület volt. A hazai viszonyoktól eltérőek a klimatikus viszonyok, az ezekkel összefüggő felszíni formák, valamint a geológiai felépítés. Mindezen tényezők figyelembevételével az alkalmazott kutatási módszerek is jelentősen eltértek a hazai gyakorlattól.
- A mintaterület geológiai felépítése változatos. Két nagyszerkezeti egység határára esik, így a földtani képződmények, szerkezetek változatossága bonyolultabb kartográfiai módszerek alkalmazását kívánta meg.

III. Eredmények

1. A földtani térképezés kutatási módszer, amely a Föld felszínén, illetve annak közvetlen közelében lévő képződmények, kőzetek tulajdonságainak (ásvá

A földtani térképek a tematikus térképek csoportjába tartoznak. Céltérképek, mert egy-egy terület földtani megismerésének eszközei, ugyanakkor hivatástérképek is, mert újabb, sokirányú kutatás alapját képezik. A térképek tematikus tartalmát terepi felvételezések során szakemberek, geológusok gyűjtik össze. A tematikus tartalom térképi alapra kerül, melynek részletessége, topográfiai pontossága, nagymértékben meghatározza a térkép használhatóságát. A földtani tematikus tartalmat kartográfiai módszerekkel, meghatározott jelrendszer segítségével ábrázoljuk. A térképi információ értelmezése a jelmagyarázat segítségével történik.
A földtani térkép a különféle kőzettestek térbeli elhelyezkedésének síkba vetített képe, ugyanakkor információt nyújt a kőzettestek, térképezési egységek koráról, földtörténeti szerepéről. A kétdimenziós (2-D) földtani térkép tematikus tartalmának ábrázolásához meg kell találni azokat a módszereket, mellyel szemléletessé és értelmezhetővé tehető a négydimenziós (4-D) geológiai információ (tér + idő).
Jelen értekezés elkészítésének egyik célja az volt, hogy áttekintést adjon a földtani térképkészítés módszereinek elméletéről és gyakorlatáról, különös tekintettel a 2-D, 3-D, 4-D tartalmi elemek kartográfiai ábrázolhatóságáról. Ugyanakkor nyújtson segítséget a térképek tematikus tartalmának helyes értelmezéséhez.
A hazai szakirodalomból hiányzik ez az integrált megközelítésű összefoglalás. A másik cél éppen ebben rejlik, alapot kívánunk nyújtani egy oktatási célokat is szolgáló kézikönyv elkészítéséhez
A munka hátterében 3 évtizedes szakmai gyakorlatom áll.


II. Módszerek