Magyar Térképbarátok Társulata előadásai

1998. április 22-én (szerdán) 17.30-kor
Csáti Ernő
A Csendes-óceán felfedezői térképes bélyegeken; Párhuzamos kiadású térképes bélyegek
című előadását hallhatják.

Amikor Vasco Nunez Balboa átvergődött a Panamai-földszoroson 1513. szeptember 15-én, első európaiként megpillantotta a „Déli-tengert”, azaz a Csendes-óceánt. A melléktengereivel együtt kereken 180 millió km2 nagyságú, óriási vízfelületet a portugál származású Fernao de Magelhaes nevezte el. Magellán, V. Károly spanyol császár megbízásából 1520. október 21-én hatolt be az addig ismeretlen tengerszorosba, és viharok, lázadássorozatok, zsákutcák, kényszerpihenők után november 28-án érte el hajóival a sima víztükröt, melyet örömében „békésnek” (Pacific) nevezett el. A magyar szóhasználat a német (Stiller=Csendes) tükörfordítása.
Öt táblán összesen 90 bélyeget mutat be az előadó:
Spanyol felfedezők:
1 bélyegen Balboa; 5 bélyegen Magellán; 1 bélyegen El Cano, aki a Magellán-expedíció (1519-1521) résztvevőjeként először kerülte meg a Földet; 4 bélyegen Quiros és Mendańa, 1-1 bélyegen Legaspi, Saavedra, Torres, Villalobos látható.
Angol felfedezők:
4 bélyegen Francis Drake, az első angol circumnavigációs (1577-1580); 1 bélyegen William Dampier (1700); 30 bélyegen James Cook (1768-1771; 1772-1775; 1778-1779), aki harmadik útja során, 1779. február 14-én Hawaii szigetén a Kalaleuka-öbölben életét vesztette; 6 bélyegen egyéb felfedezők láthatók.
Francia felfedezők:
6 bélyeg ábrázolja Louis Antoine Bougainville-t, az első francia „körhajóst” (1766-1769); 3 bélyeg Jean-François La Pérouse-t, aki a Santa Cruz szigetekhez tartozó Vanikorónál eltűnt (1785-1788); 4 bélyeg Jules Sébastien Dumont D’Urville-t, aki 1822-ben tette az első, 1826-1829-ben a második, 1834-1840-ben a harmadik – részben az antarktiszi vizeket érintő – utazását.
A holland Ábel Tasmant 7 bélyegen mutatjuk be.
Orosz felfedezők:
7 bélyegen a dán származású Vitus Behring; 1-1 bélyegen Gyezsnyev, Golovin, Chirikof (Csirikov), valamint Kruzenstern, az utóbbi volt az első orosz tengerész, aki a Földet körülhajózta (1803-1806), és végül Vrangel látható.

Ha két vagy több állam azonos időben olyan bélyeget jelentet meg, melyen a bélyegkép teljesen megegyezik, vagy csak minimálisan (nagyságában) tér el egymástól, akkor párhuzamos kiadásról beszélünk. Az ilyen bélyegek rendkívül ritkák. Például az Egyesült Államok 1847-1985 között kereken 2400 bélyeget adott ki. Közülük csupán 4 volt párhuzamos, szerencsére kettőjük térképes bélyeg volt. A Szent Lőrinc Tengeri Út (1959) és Benjamin Franklin (1976) kanadai-amerikai kooperációban készült.
Bemutatásra kerül még Izland és a Feröer-szigetek blokkja és térképei (1992), valamint a Feröer-szigetek és Ĺland (Finnország) Olaus Magnust ábrázoló, 1995-ös bélyege a Carta Marina részletével. A Portugália – Brazília – Zöld-foki-szigetek – Macau (1994) négyes párhuzamosa Tengerész Henriket ábrázolja, az olasz – kanadai páros (1997) J. Cabot utazását, a dán – orosz (1993) a kereskedelmi útvonalat, az orosz – fehérorosz – ukrán hármas (1994) pedig az ötven évvel ezelőtt felszabadított (visszafoglalt) területeket mutatja.
Más tematikákhoz viszonyítva (virág, lepke, címer, madár stb.) a térképes bélyegek gyűjtése – az előadó tapasztalata szerint – nehezebb. Kevesebb az ún. „tiszta” sor, és szerencse, ha a csak 4-6 bélyegből álló sor egy vagy két térképet tartalmaz. Ezért az előadó ezúton is kifejezi köszönetét külföldi cserepartner barátainak, mert közreműködésük nélkül az előadás illusztrációinak legalább a felét nem sikerült volna bemutatnia.


Vissza az előadásokhoz