A tájékozódás, a lakóhely szűkebb vagy tágabb környékének a megismerése a természeti népeknek is létszükséglete volt. Térre vonatkozó ismereteiket fából faragott, pálcikákból összeállított térképszerű ábrázolás formájában is rögzítették. Az állam kialakulásával, a tulajdonviszonyok szemléltetésének az igénye, a birtokolt terület védelme, a kereskedelmi utak megismerése igényelte a mind pontosabb térképek előállítását. A XV. században megszülettek a tengeri navigálást segítő, munkaeszközként használt térképek és ugyanezen térképek uralkodóknak készített, díszes kivitelű változatai. A nagy földrajzi felfedezések korában az ismert világ határainak változása igényelte az új területek térképi bemutatását. A XVIII. században a tagolt hadrend és harcmodor kialakulása, az adózás általánossá válása jelentős lökést adott a térképek készítésének. Kiemelkedő tudósok egyedi alkotásai helyett, megkezdődött a térképek, állami feladatként való, tömeges előállítása. A XIX. század végére a térképek a gazdasági élet irányításának, az új földtudományi, földrajzi kutatási eredmények megszületésének és bemutatásának, a népoktatásnak, a kezdődő turizmusnak nélkülözhetetlen segédeszközei lettek.

A térkép-előállítás, térképhasználat gyakorlatát a XX. század utolsó évtizedeitől a tudományos-technikai forradalom új eredményei teljesen átformálják. A számítógépes térképkészítés, az űrfelvételek térképészeti alkalmazása, az egész Földre kiterjedő műholdas helymeghatározó rendszer, a GPS nyomán a hagyományos papíralapú térkép egyenlő társa lett a képernyőn megjelenő virtuális térkép. A mesterséges holdak segítségével készített térképek révén a Hold vagy egyik másik bolygó felszínét ma jobban ismerjük, mint a tengerfenék domborzatát. A technikai jellegű változások mellett a rendszerváltozás után a hivatalos térképek titkos minősítésének a megszüntetése, a térképek szélesebb körű felhasználását tette lehetővé. A NATO-ba való belépésünkkel a hivatalos térképek kivitelét a NATO szabványokhoz kellett igazítani. Az új típusú térképekkel szélesebb körben kell, kellene megismertetni a felhasználókat. A térképészet történetébe ágyazva a könyv bemutatja azokat a magyar eredményeket is, amelyek igazolják, hogy a magyar térképészet mindig e tudomány fejlődésének az élvonalába tartozott.

A térképtörténet, a különböző térképtípusok kialakulásának, előállítási módszereinek a bemutatása mellett, a könyv részletesen ismerteti napjaink térképkészítési gyakorlatát, a különböző térképek tartalmát, ezen belül a térképi névírás, a latin és nem latin betűs földrajzi nevek alkalmazásának a kérdéseit. A papír térképek mellett megismerkedhet az olvasó a föld- és éggömbök, a dombortérképek, a vakok részére készülő tapintásos térképek világával is. A Föld felszínét szemléltető térképek mellett a könyv tárgyalja a Hold és a bolygók és a csillagos ég térképezésének történetét és e térképek típusait is.

Napjaink átalakuló térképhasználatát jól mutatja, például a hagyományos turista térképes kirándulás és a GPS vevővel való barangolás, vagy az első pilótákat segítő légi navigációs térkép és az automatikus leszállást lehetővé tevő repülőtér megközelítési térkép összehasonlítása.