Az Osztrák Birodalom (1806-1869) ill. ezen belül Magyarország (1819-1869) II. katonai felméréséről szóló szakirodalom igen szegényesnek mondható. Ennek több oka van: saját korában szigorúan titkos volt, ez alól csak az I. világháború után szabadították fel teljesen. Ekkorra viszont inkább az I. katonai felmérés került előtérbe, mint a legrégebbi részletes felmérés, ill. a III. katonai felmérés, mint abban a korban a legaktuálisabb. Magyarországon az is hozzájárult „mostoha” sorsához, hogy az itt megtalálható nyomdai másolatok igen rossz minőségűek voltak, az eredeti tartalom egy része nem volt értelmezhető (a halványabb színnel ábrázolt vonalas ill. területi elemek elvesztek). A helyzet jelenleg annyiban javult, hogy a bécsi Kriegsarchiv-ból az eredeti térképek (pontosabban ezek „Copie” változata) folyamatosan érkeznek a Hadtörténeti Térképtárba, ahol eredeti méretű, jó minőségű másolatokat készíttetnek ezekről, így a térképek használati, esztétikai értéke megközelíti az eredeti szelvényekét.
Miután ezek a másolati szelvények jóval több kereten kívüli adatot tartalmaznak, mint az eredeti sorozat, ezen adatok (települések felsorolása, ezek lakossága, katonai szempontból a beszállásolható lovak ill. személyek száma, a felmérést irányítók, felmérők, rajzolók, névírók, a felmérés évszáma) megindulhatott ezek számítógépes feldolgozása. Ezzel párhuzamosan folyik a felmérés körülményeinek vizsgálata, egy általános tanulmány elkészítése, amely megjelenése hamarosan várható.
Az előadáson szó lesz az 1:28 800 méretarányú felmérési szelvényekről (néhány szelvény bemutatásával), valamint az 1:144 000 és az 1:288 000 méretarányú levezetett térképekről is.