 |
Egy új kezdeményezés csalogató első darabja, mely egyben előfizetéseket is gyűjtene a további megjelenéshez.
A lap szerint ez a Marshall Cavendish Enciklopédia. Minden ilyen jellegű kiadványban manapság gyönyörű színes képek sorakoznak, de az igazi próba a térkép. Igényes-e annyira a kiadvány, hogy a térképek magyarításához (hiszen az ilyen jellegű kiadványok az eredeti idegennyelvű kiadványok fordításai, mutációi) szakemberek, térképészek segítségét is igénybe vették.
Ez a kiadvány - összehasonlítva más hasonlókkal - tulajdonképpen minden képzeletet alulmúl, s jól mutatja a hasonló jellegű kiadványok tendenciáit. Ami külföldön jó lesz, jó lesz itthon is. Ha a térképek "igényességét" tekintem, sajnos ebből az egész kiadványra is hajlamos az ember hasonló következtetéseket levonni. Valószínűleg ott sem vették igénybe hazai szakemberek, szaklektorok segítségét. Vajon legalább a fordítást a szaknyelvet ismerők végezték-e?
Nézzük a nem túl részletes térkép legdurvább hibáit:
- A térkép szerint délen, délnyugaton csak egy szomszédunk van: Jugoszlávia. Árulkodó, hogy északkeleti szomszédunkat sem nevezték meg. Ez a két tény arra utal, hogy ez a térkép még bizony a 90-es évek előtt készült.
- Vagy még régebben? Újpest 1950 óta része csak Budapestnek, a térkép szerint önálló település (igaz a pesti oldalon van).
- A folyók elég szögletesek és sematikusak, de a legérdekesebb a Körös folyó (mely még leginkább a Keleti-főcsatorna helyén van). A Tisza mellékfolyó közül se Sajó, se Maros, se Zagyva. A folyók megírása ellentmond a legalapvetőbb kartográfiai tradícióknak, érdemes a Zala és a Rába megírását megtekinteni.
- Egy ilyen térképen azért a Velencei-tavat is kéne ábrázolni.
- A fenti hibák nem foghatók arra, hogy a térképen a fekete szín úgy tűnik elcsúszott a többi színhez képest. Egyértelmű, hogy nem nyomdahibáról van szó, hiszen az Európa térképen nincs ilyen gond. Ennek köszönhetően Szeged és Sopron már nem Magyarországon van. Hódmezővásárhelyből Tisza-parti város lett, Budapest a Dunántúlra került, még csak nem is közvetlenül a Duna partjára. Hasonlóan hibás a többi város elhelyezkedése is a folyókhoz és az országhatárhoz képest.
- A térkép jobb oldalán egy egyszerű jelkulcs is lenne: ennek kezdeményei láthatók, de a színekhez tartozó leírások már elmaradtak.
- A hegységek és tájegységek megírásai nem felelnek meg a kartográfiai tradícióknak (ld. Alföld, Dunántúl, Vértes). Hogy a hegységek közül miért éppen a Mátra hiányzik, rejtély.
- A rétegszínezéses domborzatábrázolásnál a barack szín valószínűleg a 600 méternél magasabb területekre utal. Sajnos kimaradt ebből a Börzsöny, a Gerecse, a Visegrádi-hg., a Mecsek, ill. a Dunántúl legmagasabb pontja, a majd 900 méter magas Írott-kő a Kőszegi-hegységben.
Jó lenne tudni, hogy a Földgolyó szerű térképen (hogy a földrajzi fokhálózat vonalai a kontinensek fölött miért nem láthatók, rejtély) mi akar lenni az a piros folt (talán Közép-Európa).
|
Ugrás a Sajtóoldalra!
Ugrás a Térképtudományi Tanszék kezdőoldalára!