Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság
1994. évi tisztújító közgyűlése
(A Geodézia és Kartográfia 1995/3.száma alapján)

Dr. Mélykúti Gábor, a Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság leköszönő főtitkára

XI. tisztújító közgyűlését társaságunk 1994. december 7-én tartotta a MTESZ Kossuth téri székházában. A társaság elnöke, Domokos György és főtitkára, dr. Mélykúti Gábor mellett az elnökségben foglalt helyet dr. Heszky László, a MTESZ alelnöke és dr. Fenyő György, a Földművelésügyi Minisztérium földügyi és térképészeti főosztályának vezetője.
Elnök úr bevezető gondolatai után megemlékezett az elmúlt négy esztendőben elhunyt tagtársainkról, felolvasta a nevüket tartalmazó igen hosszú (53 név) listát, melyet a küldöttek felállva hallgattak végig.
Ezután Bartos Ferenc főtitkárhelyettes előterjesztése alapján megválasztásra került a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság és a közgyűlés jegyőkönyvvezetője. A közgyűlés 216 szavazati joggal rendelkező küldötte közül 154 fő jelent meg, ez 71 %-os részvételnek felelt meg, tehát a közgyűlés határozatképes volt.
Az országos elnökség határozata alapján elnök úr a Lázár deák emlékérmet az idén dr. Ágfalvi Mihály, Kalmár Imre és Mélykúti Mihály tagtársainknak adta át. A közgyűlés az országos elnökség javaslata alapján a külföldi tiszteleti tagok sorába iktatta Gunnar Balle norvég és Hans-Peter Bähr német professzort, az erről szóló díszes oklevelet elnök úr nyújtotta át. A rövid köszönő beszédek után került sor a főtitkári beszámolóra.

Főtitkári beszámoló

Tisztelt Közgyűlés!
Kedves Tagtársak!

A Magyar Földmérési, Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) 1990. október 15-én tartotta utolsó tisztújító közgyűlését. Az akkor megválasztott országos elnökség, ezen belül az intézőbizottság, az ott megfogalmazott, illetve az 1992. december 8-i köztes közgyűlésen pontosított határozatok szerint végezte tevékenységét. A határozatok a vezetőség számára a következőket fogalmazták meg:


A vezetőség úgy érzi, az elmúlt négy évben eleget tett feladatának, megőriztük társaságunk döntő többségét, megőriztük társaságunk működőképességét, hazai rendezvények szervezésével és a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában való aktív részvétellel biztosítottuk helyünket a szakmai közéletben. Kidolgoztuk társaságunk új alapszabályát, melyet most a közgyűlés elé terjesztünk. Elkészült társaságunk ügyrendje.
Beszámolómban részletesen szeretnék szólni a társaságnak a szakmai közéletben elfoglalt helyéről, szerepéről, a szervezeti kereteiről, az elmúlt négy évben végzett munkáról.
Az 1990. évi közgyűlésünk már a változások jegyében zajlott. Akkor még pontosan nem tudtuk felmérni helyzetünket, lehetőségeinket, inkább csak éreztük a változások irányát és reménykedtünk, hogy ezek pozitív hatással lesznek szakmánkra. Azóta eltelt négy esztendő, nemcsak a mi vezetőségünknek járt le a mandátuma, új országgyűlési választások voltak. Amiben biztosak lehetünk az az, hogy a demokratikus intézményrendszer erősödött. Ez a tény már önmagában is örömmel tölthet el bennünket. Azonban, mint minden demokratikus választási rendszer esetében, nálunk is leng az inga. A lengésidőt ismerjük, négy év, az elmozdulás iránya is nagy valószínűséggel becsülhető, de az amplitúdó egy kezdő demokráciában mindig nagyobb, mint szükséges lenne. Ez a végrehajtási szinten okozhat zavarokat, és sajnos mi ezen a szinten kapcsolódunk az állami alapfeladatok révén a "nagypolitikához". Szakmai főhatóságunk, a Földművelésügyi Minisztérium földügyi és térképészeti főosztálya, az "interface" szerepét tölti be a kormányzat és a szakmai végre hajtó szervezetek között. Ez kétirányú folyamat, egyrészt a politikai síkon, vagy más tárcák részéről megfogalmazott igényeket továbbítják és fordítják le a szakma számára, másrészt a szakmai igényességből, technológiai fejlődésből, szakmai előrelátásból adódó feladatokat próbálják meg állami érdek szintjére emelni. Az utóbbi évek tapasztalata alapján azonban ezt a második típusú feladatot sajnos nem több, hanem kevesebb eredménnyel sikerült megvalósítani. Pedig ez az a tevékenység, ahol társaságunknak is szerepe van a szakmai propaganda révén a szakma által nyújtott szolgáltatások eredményeinek, hasznosságának elismertetésében. Tapasztalataink szerint azonban a száraz műszaki tények, a műszakilag kellően meg nem alapozott munkavégzések hosszú távra kiható negatív hatásainak bemutatása a politikai döntéseket nem befolyásolták. Minden erőfeszítésünk ellenére az elmúlt négy év vezetőségünk számára kevés volt ahhoz, hogy szakmánk helyének, szerepének megfogalmazása ügyében tett javaslatainkat érdemben bárkivel is megvitathattuk volna. Bár elképzeléseinket ezen időszak alatt három miniszterelnökkel, négy földművelésügyi miniszterrel, néhány más tárca és valamennyi parlamenti párt vezetőjével megismertettük. Nem tudjuk, hogy ezek után melyik az a fórum, amely illetékes arra, hogy az ország geometriai rendjét biztosító alapnyilvántartás korszerű kialakítását és naprakész vezetését olyan infrastrukturális beruházásnak ismerné el, mely csak állami erőforrásokból hozható létre. Hiszen minden egyéb forrásból kialakított nyilvántartás csak partikuláris érdekeket szolgál, és ebből adódóan nem válik közkinccsé.
Általában véve azonban az új társadalmi és gazdasági környezet a szakma fejlődésére kedvező feltételeket is teremtett. A jogi szabályozás terén beállt változások azaz a titkos minősítésű térképészeti anyagok körének jelentős mértékű szűkítése, a földmérési tevékenység egyéni vállalkozási formában történő végzése, és általában a vállalkozási lehetőségek megteremtése széles lehetőségeket nyitott szakembereink előtt.
A jogi keretek adta lehetőségek kihasználásához gazdasági feltételek is szükségesek. Szerencsére ilyen is adódott, az elmúlt négy évet tekinthetjük a térinformatika térhódításának. Ma már senki által sem vitatott tény, hogy egy térinformatikai rendszer, egy korszerű önkormányzati vagy műszaki nyilvántartó rendszer alapját digitális térképek kell, hogy alkossák. Ezen a területen az igények mögött pénzforrások is megjelentek. Szakembereink számára ez igazi kihívást jelent, hiszen korszerű eszközökkel, korszerű térképi alapokat kell valós felhasználói igények kielégítésére előállítani. Feszültség gyakran abból adódik - amit az előbbi gondolatmenetben vázoltam -, hogy a meglévő állami alapadatok tartalma, minősége és formája korábban megfogalmazott igényeket szolgál ki, és nem minden esetben alkalmas az új igények kielégítésére, azaz hiányzik a megfelelő infrastruktúra. Egy másik jelentős forrás a kárpótlási feladatokhoz kapcsolódva jelentkezett. Ez elsősorban a földhivataloknak és rajtuk keresztül a földmérési vállalkozóknak jelentett komoly leterhelést. A műszaki színvonal fejlesztéséhez is jelentősen hozzájárult, hiszen az adatszolgáltatást digitális formában kellett biztosítani. A munka még nem zárult le, a végkövetkeztetések levonása később lehetséges. A különböző nemzetközi - elsősorban európai (PHARE, TEMPUS) - segélyprogramok hozzájárultak szakmai szervezeteink, iskoláink elsősorban számítástechnikai, műszerezettségi színvonalának javításában. Sajnálatos azonban, hogy a finanszírozási formák közül az állami alaptérképezésre irányuló források gyakorlatilag hiányoznak.
A társaság szervezeti élete, működésének keretei

A beszámolási időszakban társaságunk vezető testületei az alapszabályban rögzített módon látták el feladataikat. Közgyűlést egyszer hívtunk össze (1992. 12. 08.), az országos elnökség hat, az intézőbizottság 23 alkalommal ülésezett. A napi teendőket a titkárság látja el egy ügyvezető titkár és egy hatórás ügyintéző segítségével.
A közgyűlés megfogalmazta a társaság legfontosabb tevékenységeit, és a vezetőség számára külön meghatározta, hogy a társaság alapszabály-korszerűsítési javaslatát jelen közgyűlésre készítse el. Határozott továbbá a tagdíjak kérdésében is. Ennek értelmében 1993. január 1-jétől az éves rendes tagdíj 600 Ft, nyugdíjasoknak, diákoknak 120 Ft, 70 év feletti nyugdíjasaink számára pedig a tagdíjfizetés önkéntes. A közgyűléseken az országos elnökség határozata alapján a korábbi kettő helyett három arra érdemes tagtársunk veheti át a Lázár deák emlékérmet.
Taglétszámunk alakulását és társaságunk életével kapcsolatos egyéb számadatokat egy táblázatban foglaltuk össze. Ebből az elmúlt négy év változásai kiolvashatók. Taglétszámunk lassan csökkenő tendenciát mutat. Ez felhívja a figyelmet a tagtoborzás és a fiatal kollégák bevonásának fontosságára. Nem hisszük, hogy a megemelt tagdíjak jelentenék az egyetlen okát a taglétszám csökkenésének. A megemelt tagdíj esetében is a tagdíjbevételek csupán 2,1%-át teszik teljes éves bevételünknek. A jogi tagok esetében túljutottunk a holtponton, a 91-92-es évek csökkenő tendenciája megfordult, az új vállalkozások aktivizálásával a jelenlegi jogi tagok mind létszámban, mind tagdíjfizetésben elérik a korábbi évek szintjét.

MFTTT főbb számadatai az 1990-1994. években

Év19901991199219931994
taglétszám1802142018131645
tárgy évben fizetett154914151140911
nyugdíjas tagok száma215240312275
tagdíjbevétel107189135486
jogi tagok száma41383439
jogi tagdíjbevétel32259411672260
bankszámla dec.31-én625376639374102376300
eredmény10053120927549-1400
vagyon dec.31-én32126523694976826300

A szakmai munka szervezése változatlanul a szakosztályok és területi csoportok feladata volt, melyből sokan igen aktívan kivették részüket. Sajnos, vannak olyan kisebb területi csoportjaink, melyek nemigen hallatnak magukról, és az intézőbizottság tagjainak sem volt ideje, energiája minden egyes csoport gondjaival foglalkozni. A meghívásoknak eleget tettünk, de az elmaradt meghívásoknak nem jártunk utána.
A szakosztályok éves átlagban mintegy 25 előadást, szimpóziumot vagy kerekasztal-megbeszélést szerveztek. Ezek mellett 17 nagyobb rendezvényünk volt, melyek egy részén nemzetközi résztvevőket is köszönthettünk, és egy jó részük területi csoportjaink aktív közreműködésével, illetve kezdeményezésére jött létre. Ezek a rendezvényeink éves csoportosításban:

1991. Eger, Kárpótlási törvény végrehajtása konferencia

1992. Salgótarján Vándorgyűlés, konferencia és kiállítás
Eger, EARSEL-konferencia és kiállítás

1993. Budapest, GIS/LIS '93 Hungary konferencia és kiállítás
Budapest, Debrecen, Kecskemét, Pécs, Salgótarján, Sopron: Vállalkozói tanfolyam
Sopron, "Halmos Ferenc emlékülés"
Eger, Kárpótlási konferencia
Budapest, Környezeti hatástanulmányok szerepe a beruházások előkészítésében, valamint a regionális és településtervezés folyamatában konferencia

1994. Budapest, GIS/LIS '94 Central Europa konferencia és kiállítás
Miskolc, Vándorgyűlés, konferencia és kiállítás
Budapest, Kömyezeti hatásvizsgálatok, FIG Workshop

A vándorgyűlések iránt fokozódó érdeklődés mutatkozik meg. Nyilvánvalóvá vált, hogy ennek a rendezvényünknek rangja van, mindenki jelentős eseménynek tartja. Ez megmutatkozik mind a résztvevők számában mind az előadók számában és felkészültségében. Tulajdonképpen ez az igazi szakmai fórum, melyre tagságunk igényt tart. Különösen fontos ez a fórum jelleg a vállalkozások elaprózódása idején, amikoris a munkahelyeken egyre szűkebb körből lehet csak az információkat meríteni. Holott egy vállalkozónak sokkal több és szélesebb körű információra van szüksége, mint volt egy nagyvállalat beosztott mérnökének. A vándorgyűlés periódusának a két esztendőt megfelelőnek tartjuk. Így elegendő idő marad az alapos előkészítésre, az előadásokhoz való anyaggyűjtésre és felkészülésre. Két év alatt - különösen manapság - mindig adódik valóban új ötlet, probléma, mely a vándorgyűlés témakörét meghatározhatja. Arra azonban jobban oda kell ügyelnünk, hogy a megnövekedett érdeklődés és részvétel a szervezőktől is összehangoltabb, magasabb szintű munkát igényel. Egy ekkora rendezvény házilagos kivitelezéssel színvonalasan már nem oldható meg.

Rendkívül aktív tevékenységet végez a Szeniorok Tóth Ágoston Klubja. A szakmai hagyományok ápolásán és az aktív klubélet szervezésén túl segítséget nyújt tagjainak a mindennapi problémák megoldásában is. Ide sorolhatók a rendkívüli nyugdíjemelési kérelmek sikeres intézése, a rehabilitációs ügyek intézésének felvállalása. Ez különösen értékes és elismerésre méltó munka, hiszen a legtöbb esetben idős, beteg emberek ügyeit képviselik, akik önállóan erre már nem lennének képesek.

Nemzetközi kapcsolataink

A nemzetközi szakmai szervezetekkel rendszeresen kapcsolatot tartunk. A kapcsolattartás felelősei a FIG (Földmérők Nemzetközi Szövetsége), az ICA (Nemzetközi Térképészeti Társulás) és az ISPRS (Nemzetközi Fotogrammetriai és Távérzékelési Társaság) nemzeti bizottságai. A szervezeti kapcsolattartáson kívül társaságunk több tagja aktívan is részt vesz valamely szervezet munkacsoportjában. Társaságunk pénzügyi helyzete lehetővé tette, hogy az elmúlt négy évben mindegyik nemzetközi szervezet kongresszusára és fontosabb vezetőségi ülésére képviselőt tudtunk küldeni. Ez a nemzetközi szakmai életbe történő bekapcsolódásunk és szakmai megítélésünk szempontjából rendkívül fontos.

Pénzügyi helyzetünk

A táblázatos összeállításból is kitűnik, hogy társaságunk az elmúlt négy évben összességében pénzügyileg is eredményes munkát végzett. A társaság vagyonát közel megdupláztuk, bár az utóbbi évek eredményei csökkenő tendenciát mutatnak. Ez elsősorban a vállalkozási munkák volumenének csökkenésére és az állami támogatások megszűnésére vezethető vissza. 1994-ben gondot jelentett még a GIS/LIS konferencia veszteséges megszervezése és a Geodézia és Kartográfia című szaklap megjelenésének támogatása.1994-ben részletes, az elmúlt négy évre kiterjedő pénzügyi ellenőrzést kértünk, mely semmi különösebb rendellenességet gazdálkodásunkban nem tárt fel. Úgy érezzük, megfelelő pénzügyi feltételekkel adjuk át a társaság vezetését.

Kapcsolataink társadalmi szervezetekkel

Kapcsolatunk a MTESZ-szel rendezett. Tagja vagyunk a szövetségnek, mely a tagegyesületünk önkéntes társulásán alapul. A szövetség legfőbb testületi szerve a szövetségi tanács, melyben társaságunkat az elnök képviseli. Az utóbbi évek társadalmi változásaira azonban a MTESZ is keresi a választ, illetve keresi a helyét, feladatát az új körülmények között. Az általa képviselt társadalmi réteg - a reálértelmiség - a gazdasági élet szinte minden területén megtalálható. A közös érdek megfogalmazása ezért igen nehéz. Azonban a MTESZ által megfogalmazott fő célkitúzéseket elfogadjuk, azok megvalósításához társasági munkánkkal hozzájárulunk.
Így:

A Mérnöki Kamarával négy évvel ezelőtt megindult kapcsolatfelvétel gyakorlatilag megszakadt. A mémöki tevékenységek szervezésére is kiható kamarai törvény hiányában a már megalakult kamara földmérő tagozatának aktivitása csökkent. Néhány egyeztető tárgyalást folytattunk velük, melyben tisztáztuk együttműködésünk feltételeit, tevékenységeink fő kereteit. Úgy érezzük, nem kereszteznénk egymás munkáját, jó együttműködést lehetne kialakítani. Ehhez azonban látni kellene a Mérnöki Kamara törvényben is rögzített jogosítványait.

Tisztelt Közgyűlés!

Végezetül szeretném megköszönni társaságunk életében aktívan résztvevő kollégáink tevékenységét. Munkájuk nélkül nemcsak szegényebbek lennénk, de társaságunk létét is megkérdőjelezhetnénk. A sok apró - és néha igen jelentős mértékű - szakmai és szervező munkából áll össze társaságunk tevékenysége, mely a szakmai közélet jelentős tényezője, és ez biztosítja az alapot a nemzetközi megmérettetéshez is. Köszönet továbbá jogi tagjainknak is az erkölcsi és anyagi támogatásért, valamint a munkánkhoz nyújtott egyéb segítségért. Bízom benne, hogy elfogadják beszámolómat, azaz elismerik vezetőségünk négy éves munkáját. Mi igyekeztünk legjobb tudásunk szerint és a még elfogadható mennyiségű időráfordítással eleget tenni a ránk bízott feladatnak.

Az ellenőrző bizottság beszámolója

Az ellenőrző bizottság beszámolóját dr. Szilvási József, a bizottság elnöke terjesztette elő. Megállapította, hogy az elmúlt négy évben az intézőbizottság és az országos elnökség a munkaterv szerinti üléseit megtartotta. Mindkét testület minden esetben határozatképes volt, a megválasztott tisztségviselők nagyrészt eleget tettek vállalt kötelezettségeiknek. A testületi üléseken az alapszabállyal ellentétes döntések nem születtek. Hosszas vajúdás után elkészült a társaság ügyrendje, melyet azonban célszerű lesz évente-kétévente az élethez igazítani. A bizottság feladata volt a társaság gazdálkodásának az ellenőrzése is. Megállapítható, hogy az éves költségvetések a pesszimizmus jegyeit hordozták, hiszen a folyton változó törvények nehezítették a költségvetés kimunkálását. A közgyűlésre készülve az intézőbizottság hites könyvvizsgálót kért fel az elmúlt négy év pénzügyi ellenőrzésére. Az ellenőrzésről 32 oldalas jelentés készült, mely azonban lényegesnek nevezhetó hibát nem tárt fel. Összességében megállapítható, hogy társaságunk vezetősége jól gazdálkodott, nem üres kasszát hagy hátra. Végezetül megköszönte a négy év előtti bizalmat és kérte a beszámoló elfogadását.

Hozzászólások, vita

A hozzászólásokat Cseri József ezredes úr, a Magyar Honvédség Térképész Szolgálat Főnökségének főnöke nyitotta meg. Elmondta, hogy az elmúlt évek politikai, gazdasági változásai erősen érintették a Magyar Honvédséget, ezen belül a katonai térképészetet is, mely nemrég ünnepelte 75 éves jubileumát. Jelentős változás számukra, hogy a Magyar Köztársaság hosszú távon csatlakozni kíván a NATO-hoz. Ez felveti a NATO-szabványokhoz, illetve a nyugat-európai térképezési rendszerekhez való csatlakozás szükségességét, mely feladatot a polgári térképészettel szorosan együttműködve kívánnak megoldani. Ez természetesen kormány szintű döntéseket is kíván, a megfelelő pénzügyi feltételek biztosításával. Ugyan csak a polgári térképészet és a társaság segítségével kívánják szakmánk jogi szabályozását is megoldani, a földmérési törvény megszületését elősegíteni. Hangsúlyozta, ha szövetkeznek tárcáink, szövetkeznek szolgálataink, sikerül megnyugtató módon rendezni a szakmánk dolgait, rendezettebben tudnánk szembenézni mindazzal a kihívással, melynek meg kell felelnünk.

Dr. Fenyő György főosztályvezető úr vázolta azokat a feladatokat, melyeket az FM földügyi és térképészeti főosztályának az elkövetkező időszakban meg kell oldania. Elmondta, hogy szakmánkat hosszú idő óta - mely alól a jelen időszak sem kivétel - kampányfeladatok végrehajtása jellemzi. A tulajdoni reform végrehajtása érinti mind az állami alaptérképeket, mind az állami ingatlan-nyilvántartást, és ez igen nagy munkát ró a földügyi szervezetre.
Egyidejűleg kell foglalkozni a kárpótlási törvény végrehajtásának különböző ütemeivel, a részaránytulajdonnal összefüggő feladatokkal, és fel kell készülni a polgári tagosítások megszervezésére és végrehajtására. Hangsúlyozta a PHARE-program szerepét az ingatlan nyilvántartás számítógépesítése terén. Csatlakozott a Cseri úr felszólalásában elhangzottakhoz, amikor kiemelte annak szükségességét, hogy egy XX. századnak megfelelő földmérési és térképészeti törvényt a Honvédelmi Minisztériummal vállvetve kell elkészíteni. Végezetül megemlítette, hogy mindezen feladatoknak egy korábban országos hatáskörű szervezet helyett egy húsz fős minisztériumi főosztály próbál eleget tenni. Domokos György elnök úr hozzászólásában a 38 tagegyesületet tömörítő MTESZ-szel való kapcsolat fontosságáról beszélt, mert véleménye szerint csak közös fellépéssel lehet elérni a reálértelmiség számára a kívánt szintű társadalmi elismerést. A társaság gazdálkodásával kapcsolatban megemlítette, hogy sikerült talpon maradnunk, mert a bevétel növelésére és a csak feltétlen indokolható kiadásokra törekedtünk. Az ügyvezető titkár és munkatársa ezen a téren végezte a legtöbb és legeredményesebb munkát. A szaklap körüli vita egyik része, hogy nem foglalkozik közvetlen, gyakorlati életből vett szakmai kérdésekkel. Ezen elsősorban úgy lehet segíteni, ha szakembereink az írásra több időt fordítanának. A szaklap létéről, megjelenésének anyagi feltételeiről az új vezetésnek kell döntenie a másik lapgazdával, a földügyi és térképészeti főosztállyal együtt. A szakterület elismertségéért tett próbálkozásaink sajnos nem jártak sikerrel, mivel kezdeményezéseink befogadására nem volt meg az indíttatás elsősorban az FM vezetése részéről, javaslatainkat még válaszra sem méltatták. A társaság mindennapi életének szervezésében is akadtak hiányosságok, nem sikerült megszervezni egy elég feszes ügyiratrendet, a tagdíjfizetés folyamatos figyelemmel kísérését, a rendszeres tájékoztatást a társaság életéről, rendezvényeiről. A szervezett munka elsősorban - szerencsére - a nagyobb rendezvényeknél mutatkozott meg. Végül megköszönte vezető társainak, beosztottainak és a társaság tagságának a négy év során a társaság tevékenységével kapcsolatban kapott segítséget.
Zsámboki Sándor úr mint leköszönő FM főosztályvezető szólt a közgyűléshez, és mindenekelőtt megköszönte az elmúlt négy év során a társaságtól a hivatali munkájához kapott segítséget. Kiemelte a szakmai rendezvények közül a regionális szakmai pénzügyi továbbképzések és a vándorgyűlések jelentőségét.
Gabos György úr kifejtette, hogy a műszaki értelmiség társadalmi és anyagi megbecsülése alacsonyabb a többi értelmiségi szakmánál, és ezen belül is a földmérő társadalom helyzete még egy fokkal rosszabb. Ennek javítása véleménye szerint egy profikat alkalmazó propaganda bizottság felállításával lenne lehetséges.
A közgyűlés a főtitkár válasza és összefoglalója után elfogadta a főtitkári beszámolót és az ellenőrző bizottság jelentését. Végezetül elnök úr az elmúlt négy évben a társaság érdekében kifejtett lelkes és eredményes munkájukért a következő tagtársainknak adott át jutalmat:
dr. Balázs László, Bolla Gyula; dr. Csemniczky László, Ecsedi Lajos, dr. Forgács Zoltán, Gaál Róbert, Horváth Balázs, dr. Hőna Eszter, Huszár Béla, Kanyó István, Karácson László, Karcagi Imre, dr. Karsay Ferenc, Keringer Imre, dr. Kis Papp László, Kiss Béla, Kiss József, Kiss Péterné, Kiss Sándor, Kummer Mihály, dr. Márton Mátyás, Mester László, Mizseiné dr. Nyíri Judit, Molnár Sándor, Montskó Lajos, dr. Ottófi Rudolf, Pazsitzky László, Sándor Tamás, Simon János, dr. Soha Gábor, Szabó Ferenc, Takács Gábor, dr. Tikász Emese, Ujlaki Tibor.
A szünet után az alapszabály vitájára, majd elfogadására került sor, mely után a közgyűlés felmentette az országos elnökség és az intézőbizottság tagjait tisztségük alól, és felkérte dr. Joó Istvánt a közgyűlés további munkájának vezetésére.

Tisztújítás

A közgyűlés meghallgatta dr. Berencei Rezsőnek, a jelölőbizottság elnökének javaslatait az országos elnökség tagjaira, az OE tiszteletbeli tagjaira, az etikai, fegyelmi és jogi bizottság, a szakosztályok és szakbizottságok elnökeire, valamint az ellenőrző bizottság elnökére és tagjaira. A javaslatot hozzászólások, kiegészítések követték, majd sor került a szavazásra. Az újonnan megválasztott országos elnökség a közgyűlés befejeztével megtartotta első közgyűlését, ahol megválasztotta a társaság tisztségviselőit.

A társaság vezető tisztségviselői az 1994-98. időszakra:

1. Országos elnökség:

Apagyi Géza, dr. Ádám József, dr. Ágfalvi Mihály, dr. Balázs László, Bartha Csabáné, Bartos Ferenc, Bartos István, dr. Bácsatyai László, dr. Berencei Rezső; Bényi István, Bíró Gyula, dr. Biró Péter, Boholy Ágnes, Bolla Gyula, dr. Borza Tibor, Bölcsvölgyi Ferenc, Bölönyi György, Buga László, dr. Csemniczky László, Cseri József, Csonka László, dr. Detrekői Ákos, dr. Divényi Pál, Domokos György, Ecsedi Lajos, Farkas István, Fleckenstein Mihály, dr. Forgács Zoltán, dr. Graczka Gyula, dr. Gross Miklós, Hankó András, dr. Hőna Eszter, Hrenkó Pál, dr. Joó István, Kalmár Imre, Karácson László, dr. Karsay Ferenc, Kassai Ferenc, Keringer Imre, dr. Kis Papp László, Kiss Péterné, Kiss Sándor, dr. Klinghammer István, Körtvélyi Attila, Kulcsár Márton, Kummer Mihály, dr. Lukács Tibor, dr. Márkus Béla, dr. Márton Mátyás, dr. Máthay Csaba, dr. Mélykúti Gábor, dr. Mihály Szabolcs, Molnár Sándor, Montskó Lajos, dr. Németh Gyula, dr. Niklasz László, dr. Ottófi Rudolf, dr. Papp-Váry Árpád, dr. Paskó József; Raum Frigyes, dr. Remetey Fülöpp Gábor, dr. Riegler Péter, Ringhofer János, Sándor Tamás, dr. Soha Gábor, dr. Specziár Attila, Szabó Béla, Szabó Ferenc, Szekér Ferenc, Szép János, Szilágyi János, Tamás László, Tari Annamária, dr. Ugrin Nándor, Ujlaki Tibor, Uzsoki Zoltán, Várnay György, Vizi István, Vörös Imre, Winkler Péter, dr. Závoti József, Zsámboki Sándor.

2. Az országos elnökség tiszteletbeli tagjai:

Dr. Alpár Gyula, Bagó László, Bene András, dr. Csatkai Dénes, Dusnoki Sándor, dr. Fehér György, dr. Gabos György, Győri János, dr. Hazay István, dr. Hegyi Gyula, dr. Hoványi Lehel, dr. Hőnyi Ede, Jagasics Béla, dr. Katona Sándor, dr. Kovács Béla, Mélykúti Mihály, Papp Lajos, dr. Rabi István, Somló József, dr. Stegena Lajos, Szabó Sándor, dr. Szádeczky-Kardoss Gyula, Székely Tibor, Szilárd József, Tóth Lajos, Tóth Pál, dr. Vincze Vilmos.

3. Operatív vezetőség

elnök:

alelnök:
főtitkár:
főtitkárhelyettesek:
társelnökök:
Intézőbizottság:
4. ellenőrző bizottság:

dr. Berencei Rezső elnök

5. etikai, fegyelmi és jogi bizottság:

6. nemzeti bizottságok

FIG:

ICA: ISPRS:
7. szakosztályok vezetői:

felmérési és területrendezési szakosztály:


fotogrammetriai és távérzékelési szakosztály:

földügyi szakosztály:

földmérő szakértői szakosztály:

geodéziai szakosztály:

kartográfiai szakosztály:

mérnökgeodéziai szakosztály:

topográfiai szakosztály:
8. szakbizottságok vezetői

oktatási és ifjúsági bizottság:


szakmatörténeti szakbizottság:

területfejlesztési és környezetvédelmi szakbizottság:

térinformatikai szakbizottság:
9. Szeniorok Tóth Ágoston Klubja:

Vissza a magyar térképészet kezdőoldalára!