Az 1989-90-ben lezajlott rendszerváltás a hazai térképészetet alapjaiban megváltoztatta. Nem a politikai rendszerváltás okozott ilyen változásokat, hanem elsősorban a titkossági rendszabályok lazulása, majd a rövid időn belüli teljes liberalizáció. Ezzel a liberalizálással egyidőben tulajdonképpen megszőnt a Kartográfiai Vállalat ki nem mondott monopóliuma. Sorra jelentek meg a kisvállalkozások, természetesen eleinte a Kartográfiai Vállalat (ma már Cartographia Kft., igaz még mindig 100%-os állami tulajdonban) korábbi dolgozóiból. A kisvállalkozások megjelenését sokkal inkább a technológiai rendszerváltás tette lehetővé, a kilencvenes évek elejére jutott el a technikai fejlődés arra a szintre, hogy a korábban rendkívül bonyolult (anyag- és eszközigényes) térképkészítési folyamat leegyszerősödött és a DTP-hez hasonlóan akár egy egyszemélyes térképész vállalkozás is képes volt nyomdakész filmek előállítására.

Talán azt is mondhatjuk, hogy Magyarországon ez a folyamat szercsésen egybeesett. Tanszákünk az ország egyetlen olyan intézménye, ahol felsőfokú térképészképzés folyik. A tantervben folyamatosan nő a számítógépes órák száma. A felsőoktatás anaygi nehézsége ellenére megpróbáljuk a hallgatóknak a naprakész technikát oktatni. Mivel a térképek rendkívül sokfélék, így nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a hallgatóink sokféle szoftvet megismerjenek és használjanak eltérő platformokon (PC, Mac, munkaállomás). A kilencvenes évek elején végzett hallgatóink ma már a magán térképész cégek elismert munkatársai, vezetői. A kartográfia is átesett azon a szakaszon, hogy a számítástechnikában jártas, de a térképészethez nem értők is segítették ezt a rendszerváltást, készítettek is egy-két térképet, de aztán kiderült, hogy jóval hasznosabb, ha maguk a képzett, többéves gyakorlattal bíró térképészek sajátítják el a számítógépes ismereteket.

Nem könnyő definiálni pontosan, mit is értünk számítógépes térképészet alatt, hiszen maga a térképészet is elég sokrétő. Mást értenek alatta a földmérők, a térinformatikai szakemberek. Tanszékünkön a számítógépes oktatás elsősorban az outputra koncentrál, legyen az akár papírtérkép, vagy képernyőn megjelenő térkép (CD-ROM, web).

Szoftverek a számítógépes térképeszetben

A számítógépes térképeszet napjainkban sokféle szoftvert használ, ezeket az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

1. Mérnöki tervező (CAD) szoftverek (pl. AutoCAD, DesigCAD)

A CAD (computer aided design) a professzionális számítógépes alkalmazások egy fajtája. Térképészeti célból már PC-s környezetben is korán elkezdték őket használni, hiszen az adatbevitel (az input oldal) alapvető fontosságú volt ezeknél a szoftvereknél. Évekig a digitalizáló tábla voltak az egyetlen eszköz erre a célra. Térképészeti szempontból vizsgálva az ilyen szoftverek előnyeit és hátrányait:

2. Térinformatikai (GIS) szoftverek (pl. MapInfo, ArcView, AutoCAD Map)

A térinformatika és a DTP egymástól nagyon távol eső fogalmak, de a térképészek számára mindkét terület fontos. Mivel a GIS-nek az input, a DTP-nek az output oldal a fő erőssége, így gyakran megesik, hogy egy GIS rendszerben elkészített térkép megfelelő minőségő kinyomtatására (ofszetnyomás) a mi segítségünket veszik igénybe.

3. Általános célú grafikus szoftverek (pl. CorelDraw, Freehand, Illustrator)

Az általános célú grafikus programok minden felhasználó kezébe egy viszonylag jól "idomítható", hatékony eszközt adnak. A kis térképészcégek - a fejlett országokban is - zömmel ezeket a szoftvereket használják. Leginkább ezt a kategóriát tekinthetjük a DTP analógiának megfelelően desktop mapping-nek. Ezt a foglamat használják a térinformatikai szakemberek is, de számukra a desktop mapping egészen más jelent. Ott a végtermék az elemzés eredményeként a képernyőn megjelenő térkép, ahol nem a grafikai jellemzők a fontosak, hanem a térkép által hordozott információ.

4. Speciális térképészeti szoftverek (pl. OCAD, AceMap, Cartographics)

A térképkészítés számára tervezett szoftverek száma viszonylag kevés és elég eltérő színvonalúak. Mivel a térképek rendkívül sokfélék lehetnek, ezért nagyon nehéz egy minden igényt kielégítő szoftvert tervezni. Ha ez sikerülne is, az ilyen szoftver nagyon bonyolult és nagyon drága lenne (hiszen viszonylag kevesen használnák). A sokoldalú térképészeti szoftverek leginkább CAD vagy GIS szoftverekhez fejlesztett alkalmazások, melyek kibővítik az alapszoftver képességeit.

Egy példa a speciális térképészeti programokra az általános célú grafikai programokhoz hasonló árú OCAD program, mellyel az első magyar digitális térkép is készült 1990-91-ben.

Nevéből eltérően ez nem egy CAD program, hanem egy tájfutó térképek készítésére kifejlesztett svájci szoftver. Azóta a szoftver egyszerő kezelhetősége, könnyő tanulása és alacsony ára miatt az újabb verziókban már más jellegő térképek készítésére is képes.

Egyébként azért lehetett már 1989-ben egy ilyen szoftvert fejleszteni, mert a tájfutás számára készülő térképek jelkulcsa az egész világon egységes, a térkép nem tartalmaz szöveget (kivéve a versenyzést nem befolyásoló információkat, mint pl. a térkép neve) és kevés számú jelkulcsi jelet használ.

A számítógépes térképészet egyik problémája: a névírás

A térképészeknek sok olyan problémát meg kell oldaniuk, amivel más felhasználók ritkán kerülnek szembe. A földrajzi nevek írása a térképeken rendkívül fontos. Mindaddig a térképészek meg sem próbálkozhattak a számítógépes térképkészítéssel, amíg a szoftverek, illetve az operációs rendszerek nem támogatták a különféle nyelvek speciális karaktereit. Elsőként a magyar nyelvő Mac operációs rendszerek tették lehetővé a magyar nyelv összes karakterének egyszerő használatát. A Windows 3.1 volt az első, amely már a kelet-európai nyelvek, illetve a magyar karaktereit is támogatta.

Igazi megoldást majd csak a Unicode elfogadása és teljes körő alkalmazása jelent majd. A Unicode a karakterek leírásának platformfüggetlen új szabványa, mely a korábbi ASCII, illetve ANSI szabványnál 256-ször több karakter használatát teszi lehetővé az operációs rendszer szintjén. Ebbe a több mint 65000 karakterbe a latin betős írást használó nyelveken kívül minden fontos nyelv belefér (még a nem karakter, hanem a szótag-, illetve fogalom alapúak is).

Talán a térképészek számára lenne a leghasznosabb a Unicode elfogadása, de a globalizáció és a számítógépek teljesítőképességének növekedése következtében már az igények és lehetőségek kezdenek összhangba kerülni.

A térképi névírás sajátossága, hogy a könyvektől, újságoktól eltérően a szöveg nem egy fehér (üres) háttérre íródik, hanem egy az olvasást zavaró kusza felületre, melyet a különféle térképi elemek (víz, közlekedési hálózat, domborzat) tarkítanak. Ilyen körülmények között a legszerencsésebb, ha egyszerő, geometriailag homogén betőtípusokat használunk (pl. groteszk betőtípusok, mint Univers, Helvetica).

Térképeket ma már nem szakemberek is készítenek. A lehetőség, akárcsak a DTP esetében is, adott. A hardver és a szoftver megvásárolható, a szaktudás, a szakmai rutin nem. Tipikus hiba, amikor a szoftver lehetőségeitől elkábulva a nem szakképzett térképkészítő úgy gondolja attól lesz jó a térkép, ha sokféle betőtípust használunk rajta. Holott az egyes térképi megírások egymáshoz viszonyított rangját, hierarchiáját célszerő ugyazon betőcsalád különféle elemeivel érzékeltetni (condended, normal, black).

Webkartográfia

A térképészek a vektoros és raszteres állományok kezelésében is jártasak kell legyenek. A kilencvenes évek elejétől a CD-ROM-ok térhódítása a térképészek számára is egy új kihívást jelentett. A képernyő, mint a prezentáció különleges eszköze a korlátozott felbontóképesség következtében csak kevés információt tud egyszerre megjeleníteni. A web esetében hasonlóak a megjelenítés korlátai. Mindkét esetben mind raszteres, mind vektoros térképeket használhatunk. A webes megjelenítés alapvetően csak a raszteres képeket támogatja (GIF, JPG), de az igényesebb (adatbázis alapú) megjelenítés csak vektoros alapokon valósítható meg. A kilencvenes évek második felében a web széles körő elterjedésével összhangban a nagy térinformatikai szoftvergyártók is a web felé fordultak és megalkották az első webes térképszervereket.

A webre, illetve a CD-ROM-hoz készülő térképek különleges szempontjai a térképésztől is különleges figyelmet követelnek meg (minimalizálni kell a raszteres térkép állományok méretét).