LAJOSFORRÁS
az első számítógéppel rajzolt magyar tájfutó térkép tapasztalatai

A Tájfutás 3-4 számában már megjelent egy rövid ismertetés a programról, s most, hogy megjelent a Lajosforrás térkép szeretném a készítés során szerzett tapasztalatokat megosztani az esetleg érdeklődőkkel és arra biztatni őket, hogy próbálják meg használni a programot. Ez az ismertetés nem nélkülözheti bizonyos számitástechnikában használatos alapfogalmak használatát, de szükség szerint igyekszik ezt megmagyarázni.
Röviden a térképrajzolás hagyományos folyamatáról. A rajzoló megkapja a javítóktól a terepmunkát és ezt a helyesbítés méretarányában színre bontva megrajzolja. A helyesbítés általában 1:7500-as méretarányban történik. A rajzolás egy igen drága műanyagfóliára történik (egy 1 méter hosszú 1 méter széles tekercs ára kb. 3-4000 Ft).A színre bontás azt jelenti, hogy a rajzoló ún. fázisrajzokat készít, melyek külön-külön tartalmazzák az adott szín, pontosabban színárnyalat összes elemét. A fázisrajzok száma változó, de általában a következők készülnek: fekete (esetleg külön fázis lehet a lakott település), barna, kék, zöld (5 db, 3 a különféle fokozatú bozótnak, illetve 2 a két aljnövényzetnek), sárga (3 db: rét, tarvágás, ligetes). Ezeket a fázisrajzokat fényképészeti úton nagyon precízen lekicsinyítik és különféle technológiai eljárásokkal (raszterezés) elkészítik a tájfutó térkép 5 színének megfelelő 5 darab nyomdakész filmet. Mindennek a leírására igazából azért volt szükség, hogy lássuk mennyivel gyorsabb, (valószínűleg) olcsóbb a számítógépes eljárás, melynek során a terepmunkából rögtön a nyomdakész filmek nyerhetők.
Az OCAD nevű (0 = orienteering - tájfutás, CAD = computer aided design - számítógéppel segített tervezés) programot az MTFSZ vásárolta Svájcból. Használatához egy IBM kompatibilis számítógép szükséges (XT, AT). Nem szükséges feltétlenül színes monitor, de sokkal könnyebb azzal dolgozni, a program az alábbi grafikus kártyákkal működik (Hercules, CGA, EGA, VGA). A program használatához elegendő alapfokú számítógépes ismeret (én magam sem vagyok számítógépes szakember). Elvileg már egy kb. 50000 Ft-ba kerülő számítógéppel sem probléma a térképrajzolás, de a kényelmes munkához az alábbi konfiguráció ajánlatos: IBM AT kompatibilis számítógép, EGA monitor, 20 Mb winchester. Ez ma legolcsóbban kb. 110000 Ft (az árak AFA nélkül értendők).
Több országban készítettek már számítógéppel rajzolt tájfutó- és egyéb térképeket is Apple-McIntosh számítógépekkel. Ezek sokkal alkalmasabbak grafikai célokra, de Magyarországon ez a típus még nem terjedt el (korábban rajta volt a COCOM listán). Erre a gépre tudtommal még nem készült el speciálisan a tájfutó térképek rajzolására szolgáló program, de több grafikai program is alkalmassá tehető térképrajzolásra. Maga a rajzolási folyamat azonban ugyanez.

HOGY KERÜL BE A TÉRKÉP A SZÁMÍTÓGÉPBE?

Ennek a műveletnek az eszköze a digitalizáló tábla, melyet többféle méretben különféle cégek gyártanak. A kompatibilitáson kívül sem a méret, sem a gyártó cég nem lényeges szempont. Az itthon kapható táblák ára kb. 40000 Ft-nál, kezdődik. A digitalizáló tábla, mint neve is mutatja egy tábla, melyre felragasztjuk a terepmunkát és a táblához tartozó érzékelővel (kurzorral) számítógép automatikusan leolvassa és tárolja. Ahhoz, hogy a képernyőn látható kép és a táblán lévő terepmunka összhangban legyen illeszteni kell őket egymáshoz, ez a rajzolás első művelete. Ezt viszonylag gyakran meg kell ismételni, mert a képernyőn (annak viszonylag gyenge felbontóképessége miatt) egyszerre csak a térkép kis része látható (1:7500-as méretarányban kb. 370X420 méteres terepi terület kezelhető egyszerre a képernyőn.)

RAJZOLÁS

Maga a rajzolás folyamata nagyon egyszerű. A program ún. menüvezérelt típusú. A képernyőn mindig látható egy menü, ebben kiválaszthatók a különféle funkciók, illetve időnként egy almenübe vezet, ahol újabb lehetőségek választhatók.
A menüstruktúra vázlatosan a következő (a program angol nyelvű, de olyan kevés felirat van a képernyőn, hogy az angol szavak jelentése percek alatt megtanulható):

  1. Kilépés
  2. Opciók. Kiválasztható, hogy az 5 szín közül melyek legyenek láthatók a képernyőn (gyakran hasznos, ha egyes színek időlegesen eltüntethetők).
  3. A képernyő újrarajzolása. Ha a képernyőről törlünk valamilyen objektumot előfordulhat, hogy a helyén egy fehér folt marad. Ez a számítógép, illetve a program képernyőkezeléséből adódik. Ez a funkció aktualizálja a : képernyőt.
  4. Ablak. A teljes munkaterület 9X9 km. Egy négyzethálón kiválasztható, hogy a munkaterület mely részén kívánok dolgozni. További almenü pont a már említett képernyő-tábla illesztés. A képernyőn látható kép ki is nagyítható a négyszeresére (azaz a képernyőn látható terület kb. 90X100 m), a kurzorral kiválasztható mely részt szeretném kinagyítani. Pontos, szép munkához időnként célszerű használni.
  5. Munkaszín. Itt válaszható ki, hogy milyen színnel szeretnék dolgozni, az aktív szín neve mindig olvasható a képernyőn. Természetesen csak egy szín lehet aktív.
  6. Rajzolás. A munkaszín kiválasztása után, a menü helyén megjelenik a tájfutó jelkulcs egy része, az aktív színben használatos térképjelekkel (fekete szín esetében, mivel ott nagyon sok jel van, egyszerre csak a lehetséges jelek harmada látható a menüben). Kiválasztjuk a kívánt jelet, a kurzort a táblán arra a helyre mozgatjuk ahol a terepmunkán az adott objektum van, megnyomunk egy gombot és a tereptárgy már ott is van a képernyőn. Vonal (út, jelleghatár kerítés, stb.) vagy felület mocsár, parkoló, zöldek, sárgák) esetében végig kell követni a kurzorral a vonalat, illetve a felület határát, s amint a követés befejeződött az adott térképjel, szín megjelenik a képernyőn. Semmiféle térképjel nem okoz gondot: a forrás, ill. a barlang jele elforgatható; a műutat és annak barna kitöltését a program egyszerre rajzolja; egyenes vonalak rajzolása (nyiladék, vezeték) szintén nagyon egyszerű.
  7. Szerkesztés. Egy már megrajzolt objektum változtattatható meg, esetleg törölhető. Itt is egy almenü több funkciója közül választhatók ki a különféle szerkesztési lehetőségek.
  8. Nyomtatás. Ez is egy almenübe vezet. Innen készíthetünk a térképünkről próbanyomatot megfelelő nyomtatókkal (színes vagy fekete-fehér). Innen készíthetjük el azokat a file-okat (azon adatok összessége, melyeket a számítógép hozott létre, esetünkben, hogy a térképet digitális formában is t5rolhassa), lézerlevilágító segítségével közvetlenül megkapható a kész film.
Röviden ennyi a program leírása. Valószínűleg tovább tart elolvasni, mint a használatát megtanulni. A Lajosforrás volt az első olyan magyar térkép, mely ezzel a programmal készült. Tovább tartott mintha a hagyományos úton rajzoltam volna, de az itt szerzett tapasztalatok segítségével a hagyományos eljáráshoz képest már kb. 15-20 %-kal gyorsabban megrajzoltam a második térképemet. Ez a program sem csodaszer azonban. Ezzel is lehet csúnya térképet rajzolni, bár nem annyira mint kézzel, de a térkép igazi fokmérője továbbra is a terepmunka minősége marad.

ELőNYÖK ÉS HÁTRÁNYOK

Két térkép megrajzolása után már levonhattam bizonyos következtetéseket. Nem biztos, hogy ezek hosszú távon is helytállóak, mert a programot a szerzője a használók véleménye alapján folyamatosan korszerűsíti. A Lajosforrás még a 2.2 verzióval készült, de a második térképet már a 2.3 verzióval rajzoltam, de már készül a 3.0 verzió is.

A program előnyei:

Hátrányok: A Lajosforrás esetében a filmkészítés költsége kb. 4000 Ft volt, ezt még nagyjából 5-10 %-kal növelte meg a feliratok elkészítésének költségei. Számításaim szerint a hagyományos eljárást alkalmazva a költségek (anyagköltség és munkadíj) ezt meghaladják, esetleg többszörösen is. A rajzolás költsége pedig nagyjából ugyanannyi, esetleg valamennyivel kevesebb, de egy terep esetében már csak egyszer lesz erre szükség, utána elegendő a karbantartás.

Zentai László