A térképészet sajátos szakterület. Nem tisztán tudományról van szó, hiszen a kartográfia több száz éves hagyományra tekinthet vissza: gyökerei a művészethez, illetve a mérnöki ismeretekhez is visszanyúlnak.

A kandidátusi értekezésemet 1995 januárjában védtem meg, de a védés előtti és a védés utáni szakmai tevékenységem nem választható szét, hiszen egy folyamatról van szó.
1989-ben, egy svédországi tanácskozáson hallottam először a számítógépes térképkészítés konkrét lehetőségeiről, s ennek is köszönhetően 1991-ben én készíthettem el az első magyar digitális térképet. Mivel szakmai tevékenységem alapvetően a gyakorlati kartográfiához kötődik, így a számítógépes kartográfia terén végzett kutatásaimat azonnali gyakorlati megvalósítás is követte:

• A térképész szakma átállását a hagyományos térképelőállítási módszerekről a digitálisra azzal tudtam, tudtuk elősegíteni, hogy előadásokon, célzott tanfolyamokon ismertettük az új lehetőségeket. A térképész szakma néhány év alatt teljesen átállt a digitális technika használatára.
• 1993-ban elsőként vállalkoztam egy nagyméretű, a nagyobb városok térképeivel azonos méretű (70*100 cm) térkép digitális előállítására (Békéscsaba várostérkép). Ebben az időben sem a szoftverek, sem a hardverek nem voltak még alkalmasak ilyen méretű térképi állományok biztonságos kezelésére, de a kockázatos vállalkozás végül sikeres volt.
• 1994-ben részt vettem az első magyar kartográfiai CD-ROM előállításában (Elektronikus Atlaszok - Politikai és Gazdasági Világatlasz). Nagyon fontos volt ez a feladat, mert a CD-ROM egy térinformatikai cég, a Cartographia Kft. és tanszékünk együttműködése keretében jöhetett létre. Ettől kezdve tekintettem fontos feladatomnak, hogy a térinformatikával foglalkozók számára is világos legyen a számítógépes térképészet és a térinformatika kapcsolata.
• Kandidátusi értekezésem egy igen komoly kiadvány, "A Közép-Európa Atlasz" digitális fakszimile kiadásának tapasztalatait állította középpontjába. Ez az 1993-ban magyarul és angolul is megjelent több mint 400 oldalas mű a tanszék összes dolgozójának, sőt esetenként a hallgatók több mint 2 éves munkájával készült, melynek szakmai, informatikai irányítója én voltam. A 171 térkép elkészítésének nehézségét főleg a tematikus térképek sokszínűsége okozta. Rendkívül sok elméleti és gyakorlati ismeretre tettünk szert, ennek tapasztalatait foglalta össze a kandidátusi értekezésem.

1993 tavasza is rendkívül fontos volt későbbi szakmai előrehaladásom szempontjából. 1993 áprilisában rendezte meg tanszékünk a Nemzetközi Térképészeti Társaság (ICA) három bizottságának egyesített ülését Visegrádon. A Commission on Education and Training, a Commission on Map and Spatial Data Use és a Commission on National and Regional Atlases bizottságok "Elektronikus atlaszok" címmel rendeztek tanácskozást. A szeminárium informatikai hátterének megszervezéséért én voltam a felelős, de ebben az időben a hazai körülmények között ez nem volt egyszerű feladat. A szeminárium olyan sikeres volt, hogy a mai napig a legsikeresebb ilyen rendezvénynek tartják az ICA-n belül. Nemzetközi szakmai bemutatkozásomat az is nagyban segítette, hogy ezen a szemináriumon én is előadást tarthattam, később az előadáskötet egyik szerkesztője voltam (a mai napig ez a legtöbb példányban elkelt ICA előadáskötet) és először vehettem részt a térképész szakma legfontosabb nemzetközi rendezvényén (Nemzetközi Térképészeti Konferencia, Köln).


I. Számítógépes térképészet, publikációk

Szakmai tevékenységem (oktatás, kutatás) legfontosabb szakterülete a számítógépes térképészet. Publikációim zöme ezt a szakterületet érinti és az oktatási-oktatásszervezői tevékenységem is főleg erre a szakterületre irányul.
Legfontosabb publikációim a számítógépes térképészet gyakorlati alkalmazásához köthetők: olyan atlaszok, könyvek, melyek a tematikus kartográfia legjobb hazai hagyományait követik a számítógépes technikák alkalmazásával, s mindegyikük elkészítése több közreműködő többhónapos, esetenként többéves összehangolt tevékenységének végterméke:

ed.: Fischer, Holger: Geschichte Ungarns und Finnlands (CD-ROM)
Zentrum für Hungarologie im Institut für Finnougristik der Universität Hamburg, Hamburg 2002.

ed. Zentai László: A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Talma Könyvkiadó, 2001., 247 o. (térképek), ISBN 963 85683 3 X

Esztergomi Főegyházmegye I-IV. (Egyházlátogatási jegyzőkönyvek katalógusa 9.)
Összeállította: Hegedűs András - Tóth Krisztina, sorozatszerkesztő: Szántó Konrád, Zombori István
Esztergom 2000, (térképek)
ISBN 963 8472 07 3 (összkiadás), ISBN 963 8472 553

ed. Zentai László: International Specification for Orienteering Maps
International Orienteering Federation, Helsinki 2000., 36 o. ISBN 951 98553 0 0

ed. Zentai László: Magyarország közigazgatási atlasza 1914
Talma Könyvkiadó, 2000., 197 o. (térképek) ISBN 963 85683 2

ed. János Tardy: Conserving Hungary's Heritage (The National Parks and World Heritage Sites)
TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, 1999., 180 o. (térképek)

Atlas of leading and 'avoidable' causes of death in countries of Central and Eastern Europe
Hungarian Central Statistical Office Publishing House, Budapest, 1997. 323.o. (térképek, projektvezető) ISBN 963 215 146 1

Zentai László et al: "Tardy János (szerk.): Magyarországi települések védett természeti értékei"
Mezőgazda Kiadó, 1996., 663.o. (térképek, projektvezető) ISBN 963 7362 13 4

Zentai László et al: "A világ országai"
Agát Kft., 1995. (térképek, projektvezető), 237 o., ISBN 963 85374 0 X

Ezek a művek a digitális technikák egyre újabb lehetőségeit használták fel, mintegy megmutatva az elméleti kutatások gyakorlati alkalmazásának realitását. A térképészetben a publikációs lehetőségek más szakterületekkel összehasonlítva eléggé korlátozottak, illetve sajátosak. Csak 10-12 országban létezik önálló tudományos térképészeti folyóirat, de a szakma kultúrafüggése miatt igen ritka külföldi publikációk közlése.
A hazai térképészeti folyóiratban (Geodézia és Kartográfia) eddig 19 cikkem jelent meg, de rendszeresen publikálok a Térinformatika című szaklapban és a rokon szakterületek lehetőségeivel is gyakran élek.
Nagy jelentőséggel bírnak - főleg a gyakorlati kartográfiával foglalkozók esetén - a szakmaspecifikus alkotások. Ezek rendkívül különbözőek lehetnek: van közöttük olyan kiadvány, melyben az általam irányított csoport több mint 1000 térképet készített, de olyan is, amely egy egyszerű, kisméretű térkép (könyv illusztráció). Ezek a szakmaspecifikus alkotások nem illeszthetők be a más szakterületek esetén alkalmazott rendszerekbe. Tanszékünkön a kilencvenes évek elejétől folyamatosan készítettünk (szinte minden esetben az én szakmai irányításommal) olyan szakmailag is elismert kiadványokat, melyek sikeresen öregbítették, mind a magyar térképészet, mind az alkotók hírnevét. A kiadványok fontosságát az is alátámasztja, hogy rendszeresen recenziókat közölnek róluk a külföldi szakmai lapok is.
Szakmailag komoly rangot jelent a kétévente megrendezett Nemzetközi Térképészeti Konferenciákon való előadástartás. Sajnos a tanszék anyagi lehetőségei nem tették lehetővé a kilencvenes évek második felében az ilyen konferenciákon való részvételt, de a pályázati lehetőségek bővülésével mind 2001-ben, mind 2003-ban részt tudtam venni előadástartással is ezeken a konferenciákon. 2003-ban már szekcióvezetésre is felkértek.
A kétévenként megrendezett konferenciákon tartott előadásoknak, illetve a bizottsági rendezvényeken tartott előadásoknak hasonló rangja, elismertsége van, mint más szakterületeken a rangos külföldi szaklapokban történt publikációknak (ezek az előadások természetesen nyomtatásban is megjelennek). 1995 óta kilenc ilyen előadást tarthattam.
Térképészeti publikációk esetében viszonylag nehéz értelmezni a hivatkozásokat is. A térképekre, atlaszokra való hivatkozásnak nem alakult ki a gyakorlata, ráadásul a hivatkozásokat nem is rendszerezik központilag, mint a természettudományok egy részében. Szakmai tevékenységem az internethez is kötődik, az itteni publikálásokra való hivatkozás egyelőre még kialakulatlan.
Főleg a kilencvenes évek elején, de a kandidátusi fokozat megszerzése után is fontosnak éreztem a külföldi tanulmányutakon való részvételt, s az adott ország szakmai intézményeinek meglátogatása mellett igyekeztem a topográfiai térképeket is tanulmányozni, mivel tanszékünkön ez a szakterület is hozzám tartozik.
Publikációs, illetve szakmai tevékenységem teljes részletességű leírása a tanszékünk honlapján érhető el: http://lazarus.elte.hu/hun/dolgozo/zentail/zl-publ.htm.

II. Az Internet kartográfiai alkalmazása

Tanszékünkön 1993 óta van internet hozzáférés, de a kezdeti időszakban ennek használatához elég komoly informatikai tudásra volt szükség. Igyekeztem az elsők között élni az új technológia adta lehetőségekkel, amelyre amiatt is szükség volt, hogy bővülő nemzetközi kapcsolataim a nehezedő financiális viszonyok között is működhessenek.
1995 elején ismerkedtem meg a World Wide Web lehetőségeivel s néhány hónapos előkészítő munka után 1995 októberében jelenhetett meg a világhálón a lazarus.elte.hu, tanszékünk honlapja, melynek szerkesztését azóta is irányítom. Mivel ebben az időben a web még szinte teljesen ismeretlen volt Magyarországon, így mind a hardver-, mind a szoftverlehetőségeket magunknak kellett megteremteni.
Honlapunk struktúrája jelentősen azóta sem változott, de tartalmilag természetesen folyamatosan bővült. Ez a honlap a tudományos információk mellett olyan tartalmat is közvetít a felhasználók felé, amely ismerteti a hallgatóink tevékenységét, lehetővé tesszük térképeik publikálását, segítve ezzel elhelyezkedési lehetőségeiket; közvetlen kapcsolatot biztosít a szakma többi intézménye cége felé mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban. A honlap tartalmi szerkesztését 1995 óta egyedül végzem, de szerencsére egy-két szakterület szerkesztését már egyes kollégáim önállóan végzik.
Napjainkig ez a honlap a szakma és az egész egyetem egyik leglátogatottabb honlapja. Az alábbi kivonatos táblázat honlapunk forgalmi adatait mutatja:

A honlap aktuális adattartalma kb. 45000 állomány (3,6 GB).
Az 1998-ban elindított, településkeresővel ellátott internetes Magyarország autótérképünk honlapunk legnépszerűbb része, melyet mindenféle pályázati segítség nélkül hoztunk létre, s bár a piaci szereplők internetes térképei egyre jobban fejlődnek forgalmi adataink még mindig igen jelentősek.
Manapság a webkartográfia a térképészet legnépszerűbb területe. A szakterület további fejlődésének követéséhez már sikerült pályázati támogatást is kapni (OTKA, FKFP).
1996-ban a tanszék honlapja elnyerte a non-profit szféra legjobb tartalomszolgáltatója címét, melynek díjaként - mint a honlap szerkesztőjének - lehetőségem nyílt egy franciaországi szakmai konferencián való részvételre, mely újabb nemzetközi kapcsolatok kiépítését eredményezte.
1999 óta az ICA Internet and Mapping bizottságában képviselhetem Magyarországot. A témában több szakcikket írtam, igyekeztem minél több előadást tartani hazai és külföldi szakmai rendezvényeken. Saját személyes sikeremnek is érzem, hogy a magyar térképészeti vállalkozások gyorsan felismerték a webes megjelenés jelentőségét.
Szakmai segítséget nyújtottam sok hazai térképkiszolgáló elindításához, ezek közül a legfontosabb a Magyar Honvédség Térképészeti Közhasznú Társaságának DTA-50-es térképe (állami alaptérkép), melynek hivatalos publikálása előtt tanszékünk webszerverén a mi szakmai segítségünkkel zajlott le a részletes tesztelés (2002). Sajnos más lehetőségünk nincs arra, hogy ezen a területen saját tapasztalatokra tegyünk szert, mert a kereskedelmi forgalomban kapható térképszerver programok rendkívül drágák.
Jelenleg egyik legfontosabb kutatási területem a webkartográfia, melynek célja térképek, helyesebben kartográfiai, térinformatikai adatbázisok professzionális webes megjelenítése. Ez ma a kartográfia legdinamikusabban fejlődő területe, melyet a mobiltelefonok, a PDA-k és a GPS egyre szélesebb körű elterjedése is ösztönöz. A Doktori Iskola mellett ma már a diplomás képzés keretében is van lehetőség ezen ismeretek oktatására.

III. Az oktatással kapcsolatos eredmények

Tanszékünkön a kilencvenes évek elején lettem a számítógépes kartográfia oktatás felelőse. Ekkoriban csak egy előadás volt a tantervben. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen már a tanszék hardver ellátottsága, illetve a személyi feltételek lehetővé tették, hogy az új tantervben 8-8 számítógépes kartográfiával, illetve térinformatikával kapcsolatos előadás, illetve gyakorlat van, s ez a tantárgycsoport szigorlattal zárul. Ezt a kredites tantervet én dolgoztam ki, ilyen jelentős változtatásra utoljára a nyolcvanas évek elején volt példa a térképész képzésben. A tanterv igazodik a megváltozott politikai, gazdasági körülményekhez. A térképészetben a politikai és a technológiai rendszerváltás hazánkban egybeesett. Míg korábban a térképkészítést szinte csak állami intézményekben művelhették, addig a nyolcvanas évek végétől sorra alakultak a térképészcégek. Képzésünket az ő igényeikhez is hozzá kellett igazítanunk, hiszen hallgatóink zöme ma már ilyen cégeknél tud elhelyezkedni. Hasonló fontosságú volt a térinformatikai tárgyak óraszámának folyamatos növelése.
Az oktatás speciális hardvereszközök nélkül nehezen valósítható meg. Szerencsére az elmúlt évek sikeres pályázatai segítségével az input és output eszközök terén a tanszék felszereltsége elérte a szükséges színvonalat (nyomtatók, szkennerek, digitális kamerák), sőt még a fejlettebb országokkal is álljuk a versenyt ebben a tekintetben, bár ez csak úgy lehetséges, hogy a tanszék vezető oktatóinak pályázatait koordináljuk. Az informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos kérdésekben a tanszékvezető rám bízza a döntéseket és maximális segítséget nyújt a pénzügyi háttér megteremtésében.
A számítógépes térképészettel kapcsolatos tárgyakon kívül már 15 éve további tárgyakat is oktatok és a lehetőségekhez képest kutatásokat is folytatok a témában (csak a lényegesebbeket említve):
Térképrendszerek: a magyar és a külföldi topográfiai térképek vizsgálata. Egy FKFP támogatás tette lehetővé a NATO kompatibilis topográfiai térképeink vizsgálatát.
Domborzatábrázolás: az oktatásban a hagyományos ábrázolások mellett bevezettem a számítógépes lehetőségek ismertetését is (digitális terepmodell).
Térképhelyesbítés terepgyakorlat: a nyári szakmai gyakorlatokat az elmúlt 10 évben térképész cégek és intézmények segítségével úgy sikerült megszervezni, hogy a hallgatók valódi (éles) feladatokat végezhettek.
A térképész doktori iskolában megalakulása óta oktatok. Korábban két önálló előadásom volt, de dékánhelyettessé választásom után átmenetileg csak egy doktori előadást hirdettem meg. Jelentős számú doktorandusszal foglalkoztam, foglalkozom. Eddig 18 PhD hallgató tevékenységét irányítottam, közülük eddig ketten szerezték meg a tudományos fokozatot. Doktori szigorlatokon eddig 16 esetben vettem részt vizsgáztatóként, nyilvános védéseken eddig 4-szer voltam a bizottság tagja, illetve titkára.
Rendkívül fontosnak érzem részvételemet a térinformatikusok kartográfiai képzésében. 1997-től vettem részt az Ollo és a Distance Learning GIS távoktatásos képzésekben, ahol egy Számítógépes térképészet című tananyag modult fejlesztettem ki. 2001-ben a Soproni Nyári Egyetemen a tananyagot angol nyelvű képzésben is kipróbáltam. Egy félévet a normál főiskolai képzés keretében is oktattam Székesfehérváron, de időhiány miatt azóta ezt az órát egy tanítványom oktatja.
2000-ben lettem a Térképtudományi Tanszék vezetőjének helyettese, majd 2003 szeptemberétől az új kar megalakulásával az Informatikai Kar tudományos és nemzetközi kapcsolatokért felelős dékánhelyettesévé választottak. Az új kar egyik vezetőjeként feladatom az önálló doktori képzés adminisztrációjának megszervezése, a megfelelő szabályzatok létrehozása, a kar nemzetközi kapcsolatainak kiépítése.

IV. Nemzetközi kapcsolatok

Sajnos az 1993-as Nemzetközi Térképészeti Konferencián történő részvételünk után hosszú ideig a pénzügyi lehetőségeink nem tették lehetővé a hasonló nemzetközi rendezvényeken való részvételt. Szerencsére az internet segítségével lehetőségem volt a bizottság munkájában való részvételre. 1995-1999 között az ICA Vizualizációs Bizottságában dolgoztam. 1999-2003 között az Internet és térképek, illetve az Oktatási és Képzési Bizottság tagja voltam. 2000-ben Budapesten házigazdaként megrendeztem az utóbbi bizottság éves ülését s a ciklusban minden évben sikerült részt vennem a bizottság ülésein (Oroszország, Kína, Finnország, Dél-afrikai Köztársaság).
A 2003-as konferencia előtt rendkívül sikeres ICA Végrehajtó Bizottsági ülést rendeztünk Budapesten. Ez s a bizottság munkájában való aktív részvétel alapján a magyar nemzeti bizottság ajánlásával megpályáztam a következő ciklusra a bizottság vezetését. Két további pályázóval szemben sikerült a szavazatok többségét megszereznem, s így 2003-2007 között én vezetem az ICA Oktatási és Képzési Bizottságát.
A nemzetközi szervezetben való tevékenységemnek és ismertségemnek is köszönhető az, hogy a 2003-as tisztújítás után tanszékünk minden vezető oktatója bizottsági posztokhoz jutott az ICA-ban.
Hasonló funkciót töltök be sportdiplomataként is a Nemzetközi Tájékozódási Szövetség (IOF) Térképbizottságában. 1996-ban lettem a bizottság tagja, s 2002-től vagyok a vezetője. A bizottság munkájának keretében 2001-ben Japánban és Kínában oktattam a sportággal kapcsolatos térképészeti ismereteket. 2003-ban a bizottság már az én vezetésemmel szervezte meg rendkívül sikeres szakmai konferenciáját (ICOM) Svájcban, s már szervezem a 2005-ös hasonló tanácskozást Japánban.
Mindkét nemzetközi bizottság honlapját évek óta én szerkesztem, gondozom; a minél szélesebb körű kommunikáció érdekében levelező listát is üzemeltetek.
1995-től napjainkig 41 tudományos előadást tartottam konferenciákon, szakmai rendezvényeken (ezek közül 18 előadásom külföldi rendezvényeken hangzott el).
A tanszék jó nemzetközi kapcsolatai tették lehetővé az Európai Unió Culture2000 programjában történő részvételünket, ahol német, francia és finn partnerekkel együtt egy multimédiás történelmi CD-ROM-ot készítettünk el, ahol a térképészeti feladatok koordinálása az én feladatom volt. Jelenleg is több hasonló nemzetközi pályázatban veszünk részt, de döntés még ezekben nem született.
Nemzetközi kapcsolataim kiterjedt jellegét mutatja, hogy 1995-től napjainkig 43 külföldi szakmai utam (konferencia, bizottsági ülés, oktatás) volt.


V. Az elért eredmények tézisszerű összefoglalása

1. A számítógépes térképészet és a térinformatika viszonyának részletes elemzése

A térbeli vonatkozású adatok számítógépes kezelése nagy fontosságra tett szert az elmúlt évtizedekben, így az a környezet, amelyben a felhasználók értelmezik a térképeket, szintén jelentősen megváltozott, lehetővé téve mélyebb összefüggések feltárását, elemzését. A térinformatikai rendszer hatékony működése a hardver, a szoftver, az adatok, a kezelőszemélyzet és a környezeti változók szerves kapcsolatán alapul. A térinformatika szemszögéből tekintve a digitális kartográfia jelentősége az elemzések eredményének igényes megjelenítésében, a vizualizációban rejlik.
Eltérő nézetek vannak a térképészet és a térinformatika viszonyával kapcsolatban, annak megfelelően, hogy a térinformatikát a térképészet egy technikai-elemző részének tekintjük, vagy a térképészetet csak a térinformatikai szoftverek adatmegjelenítő részének tartjuk. Sőt tudományos viták tárgya az is, hogy a két szakterület közül melyik is része a másiknak. Véleményem szerint az ilyen viták tévútra vezetnek, és károsak az egymást kiegészítő szakterületek hatékony együttműködése szempontjából. Ezt a problémát kívántam feloldani az alábbi megfontolások alapján:
A térképészetet a geoinformatika, a földrajzi információk kezelése alapvető eszközének tekintem a következő szempontok alapján:

• a térképek közvetlen és interaktív csatolófelületek a térinformatikához, afféle grafikus felhasználói felületek, melyek a térbeli dimenziók szemléltetésére is alkalmasak;
• a térképek az információs rendszerben tárolt objektumok és jelenségek vizuális indexeként használhatók;
• a térképek, mint a vizualizáció speciális megjelenési formái segítséget nyújthatnak mind az adatkészletek vizuális kutatásában (adatbányászat), mind az eredmények vizuális kommunikációjában a térinformatikán belül, illetve azon kívül is (döntéselőkészítés, döntéstámogatás);
• ha professzionális minőségű outputra van szükségünk, akkor a térinformatikai szoftvert megfelelő kartográfiai képességekkel kell felruházni és a szoftver kezelőjének is jól kell ismerni és alkalmazni ezeket a lehetőségeket (kartográfiai szemlélet mind az elméletben, mind a gyakorlatban).
  

2. A digitális kartográfia informatikai alapjainak feltárása

A számítógépes térképészet sok olyan informatikai ismeretet alkalmaz, melyek korábban már beépültek a számítástechnikába. Bizonyos szakterületeken a számítógépes térképészet inspirálta a további informatikai kutatásokat. Természetesen a számítógépek korai fejlődése korszakában az informatikai fejlesztések főleg a számítástechnikai teljesítmény folyamatos fokozására koncentráltak és az alkalmazások speciális igényei még a háttérbe szorultak.
A mennyiségi változások elsősorban a személyi számítógépek tömeges megjelenésével csaptak át minőségi változásokba. Ehhez már a hardverek fejlődése mellett az operációs rendszerek terén is komoly fejlesztéseket kellett elvégezni. A vektoros és a raszteres digitális kartográfia gyors fejlődése is erre az időszakra tehető, bár alapkutatások már a hatvanas évektől folytak ezen a szakterületen.
A térképkészítés folyamatának digitálissá alakításához szükség volt a megfelelő perifériák kifejlesztésére. A digitalizáló táblák és a szkennerek fejlődése főleg a kartográfia, a térinformatika, illetve a CAD alkalmazások számára voltak alapvető fontosságúak. Mivel ez a szakterület ipari méretekben is jelentős, így igényeinek kielégítése piaci szempontból is fontossá vált akkoriban. A hetvenes-nyolcvanas években a digitalizáló tábla volt az alapvető input eszköz a számítógépes térképészet területén annak ellenére, hogy szkennerek már ekkor is léteztek. A fő nehézséget ekkoriban a számítógépek alacsony teljesítménye okozta, melyek még csak nehezen birkóztak meg a nagyobb raszteres állományok kezelésével. A szkennerek gyors elterjedéséhez azonban egy másik szakterület által gerjesztett igény a "felelős": a web, illetve a digitális fényképezés. Ennek hatására a kilencvenes évek elejétől-közepétől szakterületünkön az input eszközök között a szkennerek teljes egészében kiszorították a digitalizáló táblákat. Hasonló folyamat játszódik le napjainkban a webkartográfia területén is.
Az output oldalon nem a kartográfia igényeinek a kielégítése volt az elsődleges szempont az informatikai fejlesztésekben. Az asztali kiadványszerkesztés volt a 80-as évek fejlődésének motorja. A számítógépekhez használt monitorok minőségének javulása minden szakterületen fontos volt, de itt a processzorok fejlődésével párhuzamosan javultak a grafikus kártyák képességei is. Az írógépek működésén alapuló mátrixnyomtatók ugyan már a hetvenes években olcsó nyomtatási lehetőséget kínáltak, de a technológia a későbbiekben túlhaladottá vált, nem érte meg tovább fejleszteni. A színes nyomtatás lehetősége csak a tintasugaras printerek színrelépésével vált széles körben elterjedtté, s ez a technológia tette lehetővé a térképészek számára is lényeges nagy formátumú színes nyomtatást. Napjainkban a nyomtatók fejlesztését a digitális fényképezés igényeinek kielégítése ösztönzi. Napjainkban a térképészek számára mind az input, mind az output oldalon rendelkezésre állnak a megfelelő perifériák. Legfeljebb olyan új hardvereszközök fejlődése hozhat változásokat ezen a téren, mint például a GPS-vevők, melyek a térképészet egyes szakterületeit (geodézia) legalább olyan mértékben átalakítja, mint a digitális kartográfiát a levilágító megjelenése.
A megfelelő informatikai alapismeretek korai elsajátítása tette lehetővé, hogy én készítsem el az első magyar digitális térképet.

3. Az asztali kiadványszerkesztés szerepének értékelése a digitális kartográfia kialakulásában

Az asztali kiadványszerkesztés (DTP) szerepét az output orientált digitális kartográfia kialakulásában nem lehet eléggé kihangsúlyozni. Az 1984-ben megjelent Apple-McIntosh számítógép viszonylagos sikeréhez az első személyi számítógépekre írt DTP szoftver, az Aldus PageMaker is jelentősen hozzájárult. Ekkorra értek be a fejlesztések első eredményei: a Bézier-görbék, a Postscript nyelv és a lézernyomtató. Kialakult egy új iparág, melynek segítségével például a magyarországi lapkiadás is rendkívül rövid idő alatt (1987-1993) áttért a digitális technikára.
A Postscript lapleíró nyelv teremtette meg a szoftveres alapokat az asztali kiadványszerkesztéshez. Azért válhatott gyorsan szinte kizárólagos szabvánnyá, mert megjelenésekor azonnal meg tudta oldani az alábbi problémákat:

• egyenesekből, ívekből, görbékből álló tetszőlegesen bonyolult alakzatok kezelése;
• az alakzatok tetszőleges vastagságú és attribútumú vonallal határolhatók, bármilyen színnel kitölthetők, illetve maszkként használhatók más alakzatokhoz;
• a szöveg és a grafika integrált rendszert alkot, minden olyan művelet, transzformáció, amely egy grafikus objektummal elvégezhető, működik szövegek esetében is;
• lehetővé teszi raszteres kép beágyazását és széles körű manipulációs lehetőségeket kínál tetszőleges felbontásban;
• az oldal leírása egy általános koordináta-rendszeren alapul, melynek használata mindhárom fajta elemre (szöveg, grafikus alakzat, raszteres kép) támogatja a lineáris transzformációk tetszőleges kombinációját.

Input oldalon a DTP nem igényelt speciális perifériákat (egér, szkenner), de az output oldalon sajátos igényeket kellett kielégíteni. A kiadványszerkesztés elképzelhetetlen a WYSIWYG (what you see is what you get - azt látjuk a nyomtatáskor, amit a képernyőn) megjelenítés nélkül és hasonlóan fontosak a különféle output eszközök is. A térképészek hozzá voltak szokva a nem WYSIWYG környezethez, így a printerek esetén eleinte nem volt alapvető fontosságú a színes lehetőségek használata. A lézernyomtató mellett a professzionális felhasználók számára az alapvető fontosságú eszköz a levilágító volt. Ez a hardvereszköz keltette fel igazán a térképészek figyelmét, hiszen ennek segítségével a hagyományos térképkészítés rendkívül infrastruktúra-igényes technológiai folyamatát teljes egészében át lehetett alakítani, a DTP mintájára megszülethetett az asztali térképkészítés, a desktop mapping, elkezdődhetett a "kartográfiai forradalom". Tulajdonképpen a kiadványszerkesztők munkájához szükséges általános célú grafikus programok már lehetővé tették egyszerű térképek elkészítését, de a megfelelő output eszközök kifejlesztése ösztönözte a speciális kartográfiai szoftverek kifejlesztését is.
Ezek a DTP-vel kapcsolatos kutatások nagyon fontosak a digitális kartográfia kifejlődésének megértése szempontjából. Napjainkban már nincs ilyen szoros kapcsolat a DTP és a digitális kartográfia fejlődése között, de a nyolcvanas évek második felében és a kilencvenes évek elején ez a kapcsolat meghatározó jelentőségű volt.

4. Szoftvertípusok célorientált értékelése a digitális kartográfiában

A desktop mapping kifejezés a desktop publishing (DTP), az alig néhány évvel korábbi keletű asztali kiadványszerkesztés mintájára született, és tulajdonképpen azt a folyamatot jelenti, amikor a térképet egy személyi számítógépet kezelő felhasználó egy személyben képes elkészíteni az adatbeviteltől a nyomdakész filmig, illetve a printeren kinyomtatott térképig.
A térképészeti feladatok annyira sokrétűek, hogy ezek megoldásához sokféle program használatára lehet szükség. Térképtervezésre és -készítésre az alábbi típusú szoftverek alkalmazása terjedt el a kartográfusok között:

• általános célú grafikus szoftverek;
• speciális térképészeti szoftverek;
• műszaki tervező (CAD, computer aided design) szoftverek;
• térinformatikai (GIS, geographical information system) szoftverek;
• egyszerű desktop mapping szoftverek.

Bármelyik típusú szoftvert is választjuk, alapvető fontosságú a kartográfiai szemlélet: nem olyan térképet kell készíteni, amit az adott szoftverrel a legegyszerűbb előállítani, hanem igyekeznünk kell a szoftver meglévő eszközeivel - a hagyományos kartográfiai módszerekkel előállítható térképekhez leginkább hasonlatos minőségű - kartográfiai terméket készíteni.
A kartográfiai igények sokfélesége miatt nehéz megtalálni az ideális kompromisszumot, sőt egyelőre talán még korai is lenne. Vizsgálataim bizonyítják, hogy hosszú távon mindenképpen az adatbázis alapú, térinformatikai hátterű megoldás fog elterjedni, legalábbis a tematikus térképek területén. Az általános térképek esetén gyakorlatilag nincsenek olyan igények, amelyek a földmérési, a topográfiai és a földrajzi térképek egyidejű előállítására vonatkoznának, az ilyen térképeket más-más intézmények készítik el.
A kutatásaim eredményeként kialakított fenti csoportosítás hosszú távra is érvényesnek tűnik, jelentősége főleg a térképkészítők számára fontos, akik ennek alapján eldönthetik, hogy milyen szoftvert válasszanak térképeik elkészítésére.

5. Fontosabb számítógépes állományformátumok grafikai szempontú elemző értékelése a digitális kartográfiában

Az informatikában mind raszteres, mind vektoros környezetben sokféle állományformátum terjedt el. Bizonyos állományformátumok képesek mindkét adatfajta egyszerre történő kezelésére. A gyorsan fejlődő szoftverek újabb verziói általában bonyolultabb állományformátumokat használnak, mint elődeik, de vannak olyan szabványosnak tekinthető formátumok is, amelyek nem kötődnek egy konkrét szoftverhez.
Nagyon sokféle raszteres állományformátum létezik. Ezek szerkezete és jellemzői között nincs akkora különbség, mint a vektoros állományformátumok között: a különbségek elsősorban az alkalmazható színpalettákban, illetve a színek számában vannak. A térképészetben, a térinformatikában fontosak a raszteres állományok (légifelvételek, űrfotók, szkennelt képek). A különféle professzionális jellegű igények kielégítésére a legalkalmasabb a TIFF formátum, mely platformfüggetlen szabványnak tekinthető mind a DTP, mind a CAD, mind a GIS területén. Az internet terjedésével újabb raszteres formátumok kerültek előtérbe (JPG, GIF), de ezek leginkább csak a webkartográfiában lényegesek.
A vektoros formátumok csoportosítása nem egyszerű feladat. Sokféle program eltérő céljaira, rendkívüli módon eltérő struktúrájú formátumokat fejlesztettek ki. Az általános célú grafikus programok kifinomult grafikai képességekkel rendelkeznek. A térinformatikai programok képesek az egyes térképi elemeket egy adatbázis elemeivel összekapcsolni. A CAD és építészeti programok sajátos elemekkel, objektumkönyvtárakkal dolgoznak. A DTP-programok lehetővé teszik szöveg és grafika tetszőlegesen bonyolult összekapcsolását, integrálását: képesek akár szabálytalan alakzatot is körbefolyatni szöveggel. A szabványként használt formátumok (DXF, DGN) tulajdonképpen csak az egyes objektumok koordinátáit tartalmazzák, így csak az elemi geometria átvitelére képesek.
Mindkét alapvető formátum elemeit képesek tartalmazni a metafile formátumok, melyek így leginkább az általános célú grafikus programoknál fontosak. A digitális kartográfia és a DTP segítségével a már említett Postscript formátum szabvánnyá vált, mára - a PDF mellett - ez a legfontosabb output formátum az informatika területén.
A fentieknél lényegesen bonyolultabbak a térinformatikai szoftverek állományai, ahol általában egy térkép leírását, adatbázis kapcsolatait csak több állomány egyidejű alkalmazásával lehet megoldani.
Rendkívül fontosnak tartom a számítógépes állományformátumok részletes megismerését, kartográfiai szempontú csoportosítását; egy térképész sokféle típusú állománnyal kénytelen dolgozni, illetve tevékenysége hatékonyságát jelentősen növelheti újabb formátumok alkalmazásával.

6. A térképi megírások és a színek szerepének modell alapú meghatározása a digitális kartográfiában

Az output orientált digitális kartográfia szempontjait tekintve a legfontosabb térképi elemek a színek és a térképi megírások. Ezen mennyiségi és minőségi információkat hordozó térképi elemek befolyásolják a legnagyobb mértékben a felhasználókban a térképről kialakult képet, ezen eszközök segítenek egyedivé tenni az egyes térképek stílusát. Ezek azok a térképi elemek, amelyek helyes alkalmazásához a leginkább szükség van kartográfiai ismeretekre, illetve a számítógépes technológia térhódítása miatt napjainkban már legalább ilyen fontos az ilyen irányú informatikai ismeretek elsajátítása is, hogy a kartográfus elképzelései realizálódhassanak a végtermékben.
A betűtípusok személyi számítógépes környezetben történő használatának meghonosodása tette lehetővé az esztétikailag is igényes szövegszerkesztés, illetve a DTP elterjedését. A Postscript lapleíró nyelvvel együtt megjelentek az első vektoros fontok is, melyek alapvető fontosságúak voltak a térképészek számára is. Ez tette lehetővé, hogy az egyes karakterek képei minden méretben jól olvashatók legyenek, beleértve a térképeken használt igen kis méretű megírásokat is.
A térképészek számára rendkívüli fontosságú annak biztosítása is, hogy az egyes országok karakterei pontosan olyan formában jelenjenek meg a térképen, ahogy azt az adott országban használják, illetve nem latin betűs írások esetén a megfelelő átírást kell alkalmazni. Ez alapvetően kartográfiai igény, amit azonban a szoftverfejlesztők is a magukévá tettek, hiszen sokuk számára fontos, hogy lokalizálják (lefordítsák) szoftvereiket különféle nyelvekre. Legegyszerűbb már az operációs rendszerek szintjén kezelni ezt a problémát, hiszen akkor az alkalmazások is egyszerűbben élhetnek ezzel a lehetőséggel.
A számítástechnika nemzetközivé válása, a multinacionális cégek eladási érdekei hatására kialakulóban van az igazi megoldás, a Unicode. Ennek segítségével 65536 (2562) karakter megadására van lehetőség, így az írott nyelvek minden karaktere egyértelműen kódolt, reprodukálható számítógépen, akár egy szövegszerkesztő programban is. A Windows NT 3.5 volt az első operációs rendszer, amely támogatta a Unicode-os betűtípusokat, igazi elterjedése azonban csak lassan valósul meg. A web népszerűsége, platformfüggetlensége és soknyelvűsége komoly lökést adhat a Unicode végleges szabvánnyá válásához, elterjedéséhez.
A szín mind a számítógépes grafika, mind a térképszerkesztés egyik legfontosabb kifejező eszköze. A grafikus, illetve a térképkészítő kreatív felelőssége a színválasztás: megfelelő színek alkalmazása elősegíti a térképi tartalom felfogását, helyes értelmezését.
A színek alkalmazása azonban még névírásnál ismertetettnél is bonyolultabb problémákat vet fel. Egy térképésznek ismernie kell az additív és a szubtraktív színkeverés elvét, illetve ezek megjelenési formáit (HSB, RGB, CMYK, Lab stb.) a különféle számítógépes szoftverekben és a színes nyomtatókban. A térképek publikálásánál - akár papír formájában, akár a számítógépes képernyőn - biztosítani kell, hogy a térképész által elképzelt színek a lehető legpontosabban jelenhessenek meg.
A térképészet abból a szempontból is érdekes, hogy ott más szakterületektől eltérően az ún. direkt színes módszernek is nagy hagyománya van a kartográfiai termékek papíron történő sokszorosításánál. A szoftverek közül leginkább csak az általános célú grafikus szoftverek és a DTP programok támogatják ezt a lehetőséget.

7. A webkartográfia kialakulásának bemutatása és fejlődési trendjeinek értékelése

A kartográfia aktuális "divatos" szakterülete a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején a webkartográfia. A web új média, leginkább talán a sajtóhoz hasonló. A web, mint minden más média üzlet is, tehát térképek webes publikálása az igények kielégítése mellett üzleti vállalkozás is, mely a reklámbevételek segítségével nyereséges is lehet. A térképek speciális információközlő szerepe az internet közvetítésével is jól érvényesülhet, de csak akkor, ha a készítők tisztában vannak az új média tudásmechanizmusával.
A számítógépes kartográfia segítségével már a web megjelenése előtt is készültek olyan kiadványok, amelyek elkészítésének tapasztalatait később a webes térképek fejlesztésekor is jól lehetett használni. Ezek voltak a multimédiás CD-ROM-ok, melyeknek a témánk szempontjából a CD atlaszok voltak a legfontosabb megjelenési formái.
A web terjedésével megjelentek a megfelelő speciális eszközök a térképek publikálására, így ma a térképészek már többféle módszer közül választhatnak:

A fenti tézisekben felvázoltam az output orientált digitális kartográfiában elért legfontosabb kutatási eredményeimet. Az informatika fejlődésében gyakran észlelhetők trendek: a számítógépes kartográfiában ezek az irányzatok a különféle szoftverek integrálódása, az adatbázis alapú térképkészítés fejlődése és a webkartográfia térhódítása felé mutatnak. Fentiek közül talán a webkartográfia evolúciós fejlődése a legizgalmasabb, hiszen itt olyan technológiák és felhasználói lehetőségek jelennek meg a közeljövőben, amelyeknek nincsenek nyilvánvaló kartográfiai előzményei.
Az első magyar digitális térkép készítője lehettem, én szerkesztettem az első magyar kartográfiai weboldalt, s a legtöbb esetben én írtam az első magyar nyelvű szakcikket az egyes témakörökben. Fontosnak eredménynek tartom, hogy mára ezek az ismeretek már az oktatásban hasznosulnak, illetve, hogy egyre többen szereznek egyetemi oklevelet vagy tudományos fokozatot a számítógépes térképészet témakörében.

8. A topográfiai térképrendszerek vizsgálata, az internetes megjelenítés lehetőségei

A topográfiai térképrendszerek a világ minden részén az adott ország fejlettségének az indikátorai. Minden ország egyedi hagyományokkal bír ezen a területen, de a globalizáció szerepe itt is egyre jelentősebb. A legnagyobb hatást erre a területre először a műholdképek alkalmazása, majd a GPS technológia bevezetése tette. Értelmét vesztette a titkossághoz való ragaszkodás. Európa országainak nagy része azonos gazdasági és katonai szervezethez tartozik, mely logikusan a nemzeti térképrendszerek egymáshoz igazítását is elindította. A digitális technika azt is lehetővé teszi, hogy a jelkulcs egyszerűen megváltoztatható legyen, kipróbálva más országok jelkulcsait is.
Kutatásaim kapcsán vizsgáltam a NATO csatlakozás hatását a magyar katonai topográfiai térképekre, kitekintve a környező volt szocialista országok helyzetére is. Sajnos a politikai döntéshozók csak nagy ritkán ismerik fel ezen térképek gazdasági fontosságát, így a volt szocialista országok esetében eltérő folyamatok zajlanak le az állami alaptérképekkel kapcsolatban. Ezen folyamatok vizsgálata nemcsak kartográfiai, de politikai szempontból is rendkívül érdekes. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás is újabb feladatokat ró a magyar kartográfiára, bár az EU sem szabályozza részletesen ezt a szakterületet.
A topográfiai térképek készítését teljesen átalakította a digitális technológia megjelenése. Természetesen ez a folyamat nem mehetett végbe egyik pillanatról a másikra, hiszen a katonai topográfiai térképrendszerek az ország teljes területét ábrázolják és ezek digitális átalakítása viszonylag hosszú időt vesz igénybe. A digitalizálás előre haladtával a kilencvenes évek második felétől egyre komolyabb igény jelentkezett a topográfiai térképek internetes megjelenítésére. A Magyar Honvédség Térképészeti Közhasznú Társaságával együttműködve végeztük el tanszékünkön a teljes DTA-50 webes megjelenítésének többhónapos próbaüzemét.

Zentai László: "Experiences of compiling CET modules"
In: Proceedings of the 21st International Cartographic Conference - Cartographic Renaissance
Durban (Dél-afrikai Köztársaság), August 10-16, 2003
ISBN 0-958-46093-0 (CD-ROM)

Zentai László: "Maps of the CD-ROM: multimedial history of Hungary and Finland"
In: Proceedings of the 21st International Cartographic Conference - Cartographic Renaissance
Durban (Dél-afrikai Köztársaság), August 10-16, 2003
ISBN 0-958-46093-0 (CD-ROM)

Holger Fischer (ed. -Pápay Gyula-Anssi Halmesvirta-Paul Gradvohl-László Zentai: Multimediale Geschichte Ungarns und Finnlands auf CD-ROM, Multimedia History of Hungary and Finland on CD-ROM
Institut für Finnougristik/Uralistik der Universität Hamburg, 2002.

Zentai László: CET module: graphic file formats and conversions
In: Proceedings of the Intercarto8 International Conference - GIS for Sustainable Development of Territories
Szentpétervár (Oroszország), 31 May, 2002, pp. 231-33.

Zentai László: Ahogy elkezdődött... Lajosforrás, az első magyar digitális térkép
In. Klinghammer István (ed.): Studia Cartologica 12
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2002. pp. 141-145.

Zentai László-Kubány Csongor: Topográfiai térképek a weben
Geodézia és Kartográfia, 2002/11., pp. 24-28.

Zentai László: Webkartográfia
Geodézia és Kartográfia, 2002/5., pp. 17-21.

Zentai László: Internet: past, present, future
In Vladimir S. Tikunov (ed.): Proceedings of the Seminars on Developing the ICA-CET Internet Cartography Course
held at Budapest (Hungary), February 4-5, 2000
and Apatity (Russia), August 22-24, 2000
Moscow State University, 2001, pp. 10-17.

Zentai László-Gercsák Gábor: "The role of topographic maps in cartography teaching"
In: Developing the ICA-CET Internet Cartography Course
held at Beijing (China), August 9, 2001 and Helsinki (Finland), May 28, 2002
Moscow State University, 72-76. o.

Zentai László: Magyarország közigazgatási atlasza
Geodézia és Kartográfia, 2000/4., pp. 46-47.

Zentai László (ed.): Magyarország közigazgatási atlasza 1914
Talma Könyvkiadó, Baja-Pécs, 2000, p. 197., ISBN 963 85683 2

Zentai László: Desktop mapping and GIS in the web era
In V.S. Tikunov, G.V. Kalabin, T.D. Makarova (eds.): Proceedings of International Conference Intercarto 6 (GIS for Sustainable Development of Territories)
Russian Academy of Sciences, Kola Science Centre, Institute of the North Industrial Ecology Problems
Apatity, Russia 2000., Volume 1. pp. 65-68.

Zentai László: Számítógépes térképészet (A számítástechnika alkalmazása a térképészetben). egyetemi tankönyv
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. p. 248. ISBN 963 463 317 X

Zentai László: DTP a kartográfiában, a Desktop Mapmaking
Magyar Grafika, 1999/3. (XLIII. évfolyam), pp. 37-40.

Zentai László: Elkerülhető halálokok atlasza
Geodézia és Kartográfia, 1998/1., pp. 43-45.

Zentai László: A térképészet lehetőségei a WWW-n
Geodézia és Kartográfia, 1997/3., pp. 25-29.

Zentai László: Az Internet földrajzi elterjedése
Geodézia és Kartográfia, 1996/12., pp. 34-35.

Zentai László: Az információs világhálózat lehetőségei a térképészetben"
Térinformatika, 1996/3., pp. 19-22.

Zentai László: Digitális világatlasz magyarul
Geodézia és Kartográfia, 1995/5., pp. 26-30.

Zentai László: Digitális atlaszok, térképek
Földrajztanítás, 1995/1-2. pp. 37-39.

Hídvégi Miklós - Zentai László: Elektronikus Atlaszok
Földrajzi Közlemények CXIX/XLIII./kötet 1995., pp. 55-61.