^Bírálat

^{Márton Mátyás:}

^{Az óceán és tengerfenék domborzata.}

^{Tenger alatti felszínek ábrázolása kis méretarányú térképeken}

^{című doktori értekezéséről}

^{A dolgozat célja a földtudomány új eredményeit, lényegében a lemeztektonikát felhasználó fenékdomborzat ábrázolási módszer kidolgozása és gyakorlati megvalósítása. Aktuális és fontos kutatómunka elvégzését vállalta a szerző és eredményeinek meggyőző dokumentuma a doktori értekezés. A módszer kidolgozásának szükségességét (2. fejezet), történeti előzményeket (3. fejezet) majd a térképészeti extrapoláció alapjául szolgáló földtudományi alapfogalmakat (4. fejezet) kellő részletességgel, igen jó illusztrációkkal meggyőzően érvelve foglalja össze. Munkamódszerének lényegét a „Térképészeti extrapoláció” és „Az óceánfenék morfológiája és kartográfiai ábrázolása” című (5. és 6.) fejezetekben fejti ki, igazolja, hogy a mélységadatok mellett földtani-geofizikai adatokat is hasznosítani kell a térképek szerkesztésénél és az ún. „szabályos interpoláció” helyett a szerkezeti sajátságokat tükröző generalizálásra van szükség. A 7. fejezet foglalkozik a gyakorlati kivitelezés részleteivel. A GEBCO (General Bathymetric Chart of the Oceans) térképsorozat részben 1 : 10 000 000 résben 1 : 3 200 000 méretarányú szelvényeiből kiindulva elkészítette 4 gömbi szegmensen, az É-i szélesség 50° és D-i szélesség 60° valamint a Ny-i hosszúság 70° és K-i hosszúság 20° közötti terület óceán- és tengerfenék térképét (1 : 32 000 000 méretarányban, 40 cm átmérőjű gömbre).}

^{A továbbiakban a 4., 5. és 6. fejezetekkel foglalkozom, mert elsősorban ezek tartalmaznak szakterületemre (geofizika) eső ismereteket. Természetesen vannak utalások a földtani-geofizikai adatok hasznosítására a történeti részben is. Az 1960-as évektől kezdve a tengerkutatásban jelentős szerepet kaptak a komplex geológiai-geofizikai kutatások, majd a műhold-mérésekből (seasat) levezetett geoid kisebb hullámhosszúságú komponenseiből próbáltak meg következtetni a tengerfenék domborzat formáira. A dolgozat a legújabb szakirodalom ismeretét mutatja ebben a (3.) fejezetben is.}

^{A 4. fejezet rámutat arra a döntő szemléletváltozásra, melyet a lemeztektonika kidolgozása hozott: az ismeretek hiányában mozdulatlannak vélt tengeri és óceáni területekről kiderítette, hogy itt találhatók a legaktívabb zónák: növekvő lemezszegélyek, transzfom vetők illetve szubdukciós övek. A lemeztektonika jó összefoglalását adja a fejezet jól választott és szép illusztrációkkal. A 30. ábra helyett talán szerencsésebb lett volna olyat bemutatni, ahol a forgástengelytől jelentősen eltér a rotációs tengely. (Bár az ábra helyes, de a kevéssé járatos olvasó azt vélheti, hogy a két tengely mindig csaknem egybeesik.)}

^{Az 5. fejezet a térképészeti extrapoláció bevezetéseként rámutat arra, hogy modern térképészeti munkák forrásanyagában az echo szondázások mellett a geofizikai-geológiai adatok is lényeges szerepet kapnak (VI. táblázat, 59. oldal). A térképészeti extrapolációnak nevezett módszer éppen ezeket használja fel arra, hogy a morfológiai-szerkezeti (és indirekt módon a genetikai) sajátságokat jól tükrözze. Kis méretarányokban éppen ezek rögzítése a cél, a mérhetőség másodrendű jelentőségű. Példa a módszer alkalmazására a földrengések epicentruma és fészekmechanizmusa alapján transzformvetők megrajzolása.}

^{Az óceánfenék morfológiája és kartográfiai ábrázolása című fejezetben kiemelhető a szerzőnek az a törekvése, hogy a morfológiát az azt létrehozó folyamatoktól indulva közelítse meg. Lényegretörő, jó leírást ad a kontinensperemi területekről (ezen belül a globális transzgressziós és regressziós folyamatokról), a kontinentális lejtőről, mélytengeri medencékről, az óceánközépi hátságokról — kitérve a nagyobb egységeken belül megkülönböztetendő jellegzetes pozitív és negatív formákra. Ugyancsak itt adja meg a generalizálás néhány fontos elvét.}

^{Az utolsó fejezet 7.6. alfejezet („Névrajzi kérdések”, 107—117 oldalak) ismét általános érdeklődésre tarthat számot. Az angol szakkifejezések találó magyar változatainak kialakítása és konzekvens használata a földtudomány egészének komoly gondja. A dolgozatban szereplő összeállítás — bár a térképészet szempontjai a mérvadók és emiatt szüklségképpen nem lehet teljes — segítséget ad ebben is.}

^{A dolgozat minimális számú elírást vagy gépelési hibát tartalmaz. (Pl. 62. old. egyetlen — egyenetlen, 79. old. ábrázolás, 83. old. mellett stb.) Ábraanyaga gondosan összeválogatott, szép kivitelű. Külön kiemelendő, hogy szerző az ábrák és táblázatok forrását külön összeállította. A felhasznált irodalom jelentős tájékozottságot bizonyít, az általam ismert tudományterületről valóban a dolgozat számára mérvadó munkákat tartalmazza.}

^{Összefoglaló véleményem az, hogy Márton Mátyás tudományos célkitűzéseit maradéktalanul megvalósította. Alapos, céltudatos munkája kiemelkedően jó dolgozatot eredményezett.}

^{Javasolt minősítés: summa cum laude.}

^{Meskó Attila}

^{egyetemi tanár}