Bevezetés

Lassan egy éve, hogy 1974-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán geofizikus oklevelet szereztem, s ez a tény önmagában érthetővé teszi, hogy miért választottam, s kaptam meg térképészetből írandó szakdolgozatom témájául ilyen — viszonylag szűk, határterületi — témát, mint a „Geofizikai földgömbök szerkesztése”. Indokolja ezt az is, hogy jelenleg a Kartográfiai Vállalatnál, térképszerkesztőként dolgozom.

A földtudományokhoz — s ezen belül a geofizikához — kapcsolódó ismereteink az elmúlt egy-két évtized alatt oly mértékben felhalmozódtak, hogy egységesebb, új szemlélet kialakítását teszik lehetővé. Tudományos forradalomról beszélünk, új elméletek születnek; és mégis az ábrázolás, az eredmények összefoglaló, képszerű bemutatása legtöbbször nem jut túl a térképi ábrázoláson. Pedig számos olyan geofizikai paraméter van, melyeknek értékei Földünk egészére ismertek, s így célszerű lenne gömbön való bemutatásuk is.

„A gömbi ábrázolás — írja Dr. Barta György (1966) — elősegíti a különböző geofizikai jelenségek kapcsolainak közvetlen, empirikus felismerését. Megszűnik a különböző térképi vetítések során mindig fellépő torzítások zavaró hatása, és ezáltal az egyes anomáliák és jelenségek méretszerű összehasonlítása is lehetővé válik.

Gömbi ábrázolásban jobban érvényesül a geofizikai folyamatok anyaghoz kötöttsége, az így szemlélt adatrendszerek alapján kialakítható földmodell testszerűbbé válik. A feltételezhető változás-jelenségek (kontinensvándorlások és viszonyított elfordulások, pólusmozgások) nyomán fellépő erőrendszerek, feszültségek és az ezzel kapcsolatos tektonizmus reálisabban vizsgálható.

A mágneses és gravitációs erőterek különböző sajátságait képviselő izovonalak természetes lefutását jobban lehet így szemlélni, és az ebből származó előnyöket a Földdel kapcsolatos tudományok oktatásában is jól fel lehet használni.”

Mégis, a tematikus földgömbök között, a geológiai-geofizikai kutatások eredményeit szemléltető glóbusz „mostohagyermek”. (Talán azért, mert a leendő felhasználók részéről még nem jelentkezett sürgető-követelő igény? Vagy talán túlságosan költségesek lennének ezek a gömbök?) Pedig a glóbuszok ma világszerte újra reneszánszukat élik. Nemcsak az ún. asztali „dísz”-gömbök, hanem a tudományos élet számos területén alkalmazott, tematikus glóbuszok is.

Vannak természetesen ezt a hiányosságot megszüntetni igyekvő törekvések. Itt kell megemlítenem a Dr. Barta György és Dr. Füsi Lajos által, a Térképtudományi Tanszéken 1967-ben elkészített geofizikai földgömböt. Ez a térképész-geofizikus összefogás is azt jelzi, hogy az oktatás-kutatás oldaláról — talán nem is olyan lassan — megfogalmazódó igényről van már szó. A földgömb jelentősége mindkét szempontból igen nagy.

A tudományos kutatás célja a minket környező világ mind jobb, pontosabb megismerése; az oktatásé, hogy továbbadjuk a megszerzett ismereteket, részben korosztályunk tagjainak (ismeretterjesztés, szakmai továbbképzés), részben pedig az utánunk következőknek (a szorosabb értelemben vett oktatás — tanítás).

Mint ahogy valamely fizikai folyamat vizsgálatakor nem mindegy, milyen koordinátarendszert választunk a jelenségek leírásához (pl.: a körmozgás leírása egyszerűbb polár-koordinátákkal, mint a Descartes-féle derékszögű koordinátarendszerben), éppúgy nem mindegy az sem, hogy a Föld fizikai folyamatait, jelenségeit, állapotát térképen-e, vagy gömbön mutatjuk be. A globális szemlélet, Földünk jobb megismerése, a helyesebb — a valóságot jobban megközelítő — kép kialakítása kívánja meg azt, hogy a valóságot jobban tükröző modell is, a térkép mellett a földgömb is ott legyen, ott lehessen a tanulók és az oktatók, kutatók kezében egyaránt.

Hogy milyen más eredményeket hozhat a sík- és a gömbfogalom a jelenségek leírásánál a szemlélet kialakításakor, még két példát szeretnék elmondani: egyet a fizika, egyet pedig a térképtörténet témaköréből.

— A ferde hajítás pályája, ha a földfelszínt síknak tekintjük: parabola; ha gömbnek: ellipszis, kör vagy hiperbola. (Ha a valós Földet vizsgáljuk: bonyolult térgörbe! De a gömb már igen jó közelítés.)

— Ptolemaiosznál (i. sz. 87—150) a Föld már gömb alakú. Egy „nyomós” ellenérv az „Indiában járt” Cosmas Indicopleustes-től (Antiochiai Konstantin; i. sz. 6. század), hogy az emberek ott (mármint Indiában) sem ferdén járnak. (A fönt és lent fogalma a Földtől, mint égitesttől független még, hiszen a tömegvonzás, a gravitáció ismeretlen fogalom.) (Stegena L., 1974.)

„A földgömb — írja Olajos Eszter (1974) — más hatást gyakorol a használóra, mint a sík térkép. Általános tájékoztatást nyújt a nagy térségek földrajzi tanulmányozásához. A területi elterjedést mutató jelenségek áttekintése, tudományos elemzése, a mennyiségi és minőségi mutatók területi különbségei és térbeli helyzete alapján a jelenségek közötti kapcsolatok, összefüggések feltárása, egyértelmű, gyors, áttekinthető közzététele csak a földgömb segítségével valósítható meg. A földgömb tehát munkaeszköz, kutatási segédlet és közlési forma is egyszerre.”

Szakdolgozatomban nem kívánok foglalkozni sem a térkép-, sem a földgömb történetével, hiszen azt előttem többen elvégezték már, jobban, részletesebben, mint azt egy szakdolgozat keretei lehetővé tennék. Nem kívánok foglalkozni a vetületekkel sem részletesen, hiszen alapanyagként síkba deformált, ún. detorzított két féltekét kaptam a Térképtudományi Tanszékről, amelyek nem szabályos vetületek, hanem a gömb kihúzásakor fellépő torzulások figyelembevételével készültek. Ennek kapcsán szeretném viszont érinteni — röviden összefoglalni — majd a Tanszéken, a műanyag földgömbök készítésével kapcsolatban folyó tudományos kutatómunka azon eredményeit, melyeket készen kaptam és felhasználtam.

Feladatom geofizikai (tematikus) földgömb(ök) szerkesztése. Ez tervek, tisztázati rajzok — tehát elsősorban nem szöveges tanulmány — készítését jelenti, és szemléltetőeszköz-terv az eredménye. Szakdolgozatom szöveges részében a munka során fölmerülő problémák, a tervek, tisztázati rajzok elkészítéséhez szükséges adatok összefoglalására szorítkozom elsősorban, s összeállítok egy „Magyarázó”-t a földgömbök témájával kapcsolatban, mely nem törekszik geofizikai szempontból egzakt megfogalmazásra, sokkal inkább szolgálja azt a célt, hogy a geofizikában kevéssé jártas felhasználó számára tisztázza azokat a fogalmakat, amelyeket a gömb(ök)ön ábrázolt földfizikai jelenségek megértéséhez elengedhetetlenül szükségesek.

Ezúton is szeretném megköszönni konzulenseimnek: Dr. Stegena Lajos professzornak, a Térképtudományi és Dr. Barta György professzornak a Geofizikai Tanszék vezetőjének sokrétű segítségét. Köszönet illeti Dr. Füsi Lajos adjunktust — elsősorban a kivitelezés problémáinak megoldásában nyújtott — igen értékes segítségéért, s mindazokat, akik szakdolgozatom elkészítésében segítségemre voltak.