l. Műanyag földgömbök szerkesztési elvei

l.l. Általános elvek

Ugyanazok a szerkesztési elvek, amelyek bármely térkép vagy térképmű elkészítése során szem előtt tartandók, természetesen követhetők a földgömbök, illetve glóbusz-sorozatok szerkesztése folyamán is. A gömbök — szorosabb értelemben vett — szerkesztése előtt az alábbi logikai táblázatban összefoglalható fő jellemzők megvizsgálása a további szerkesztői munkához elengedhetetlenül szükséges:

l. Jelentkező igény

2. Cél, rendeltetés

3. Példányszám: Egyedi darab; kis-, közepes és nagy példányszám

4. Tartalom: Ábrázolni kívánt elemek, objektumok, jelenségek

5. Kivitelezés módja: Csak manuális munka; manuális munka + sokszorosítás

6. Méretarány, gömbátmérő

7. Egy gömb; vagy több glóbuszból álló sorozat

8. Részletesség foka

Vizsgáljuk meg sorban, külön-külön, a logikai táblázat bekeretezett mezőit kissé részletesebben:

l.) Az igények jelentkezése több oldalról,

a) az oktatás,

b) a kutatás,

c) az „egyéni” megrendelők és

d) a nagyközönség

részéről történhet.

2.) A rendeltetés, a cél — azaz, hogy milyen igények kielégítése az elkészítendő glóbusz(ok) feladata — alapvetően meghatározó tényező egyrészt a példányszám, másrészt a tartalom szempontjából.

Az alap- és középfokú oktatás, valamint a nagyközönség nagy példányszámú természeti földrajzi (hegy- és vízrajzi) és gazdaságföldrajzi-politikai gömb-igénnyel jelentkezik elsősorban. A felsőfokú oktatás és a tudományos intézetek kutatói — a tudományágaknak megfelelően — tartalmi szempontból szerteágazó, példányszám tekintetében közepes - vagy kis példányszámú gömbök készítésére tartanak számot. Az „egyéni” megrendelők (intézmények: vállalatok, kutatóintézetek, múzeumok stb.) igen kis példányszámú vagy egyedi gömbök kivitelezését kívánják a kartografusoktól.

3.) Ennek megfelelően mindenekelőtt azt kell eldönteni, hogy egyedi darab; kis-, közepes- vagy nagy példányszámú glóbusz készítése-e a feladat. Ez döntő módon befolyásolja a választható méretarányt (a gömb átmérőjét) egyrészt közvetlenül, másrészt közvetve, a szükséges kivitelezési módon keresztül.

Az egyedi (és kis példányszámú) gömb(ök) készítése bizonyos fokú „szabadságot” jelent, tudniillik nem kell azzal foglalkozni, hogy a kivitelezéskor alkalmazott módszer mennyire felel meg olyan követelményeknek, melyeket a nagy példányszámú előállítás támaszt. Időigényes, manuális munkával, kellő művészi és kísérletező hajlammal, nagy szakmai gyakorlattal, tapasztalattal igen kiváló művek születhetnek ilyen módon. Jó példa erre a Tanszékünkön két és fél éves munka eredményeképpen 1966-ban elkészült 212 cm átmérőjű, l: 6 000 000-s méretarányú, átvilágítható ún. DUO ) kettős) műanyag földgömb, amely a szárazföldi, a vízi és a légi közlekedés témakörét dolgozza föl domborművű — a szárazulatok tekintetében relief megoldású, hipszometrikus színezésű, a tengerek tekintetében izobatikus színezésű — gömbi alapot felhasználva. A szerkesztés-tervezés és irányítás feladatait Dr. Füsi Lajos végezte.

A legtöbb esetben az ilyen glóbuszok „egyéni” megrendelőkhöz kerülnek — az előbb említett mű például a Közlekedési Múzeumba — és nem közvetlenül a nagyközönség, az oktatás vagy a kutatómunka részéről jelentkező igények kielégítését célozzák. Közvetve természetesen azt is, hiszen a Közlekedési Múzeum látogatóinak bármikor „rendelkezésére áll” a fenti gömb. Éppígy a Filmhíradó (1960), illetve a Magyar Televízió (l964) részére elkészített egyedi domborművű glóbuszok (Füsi Lajos és Turner István munkái; 110, illetve 80 cm átmérővel), mivel a tömegkommunikációban játszanak szerepet — esztétikai élményt is nyújtva — a nagyközönséget szolgálják.

Közepes- és nagy példányszámú gömb(ök) előállításának legfontosabb kritériuma a sokszorosíthatóság. Az ezzel kapcsolatban fölmerülő kérdésekkel a későbbiekben foglalkozom.

4.) Tartalmukat — az ábrázolandó jelenségek, elemek, objektumok stb. körét — tekintve a glóbuszok sokfélék lehetnek. Nem kívánom részletezni ezt a témát, hiszen „véget nem érő” felsorolásba bonyolodnék. Azt szeretném megjegyezni csupán, hogy mindazok a témák, melyeket 1965-ben Meynen „A leggyakoribb tematikus térképek osztályokba sorolt jegyzéké”-be (Dr. Klinghammer I.—Dr. Papp-Váry Á., 1974) fölvett, egy-két kivételtől eltekintve gömbön is ábrázolhatók, ha a megfelelő adatok Földünk egészére ismertek.

5.) A kivitelezés módját elsősorban a példányszám határozza meg. Egyedi-, vagy néhány gömb készítése kizárólag manuális munkát igényel, beleértve ebbe az esetleges „sokszorosítást” is. Nagy példányszámú gömbök előállítása azonban csak „ipari” méretekben történhet; hazánkban a Kartográfiai Vállalatnál. A feladat az utóbbi esetben a Térképtudományi Tanszéken kidolgozott, a műanyagok felhasználására épülő módszer nagyüzemi szinten történő alkalmazásának megoldása lenne.

6.) A térképek, még a tematikus térképek méretarány-skálája is igen széles: (1: 100) 1: 1000-től akár 1: 100000 000-ig is terjedhet. A térképekhez hasonlóan a glóbuszokat is csoportosíthatnók ennek alapján, például a következőképpen (az értékek természetesen hozzávetőlegesek):

a) nagyméretarányúak: 1 : 15 000 000 ) átmérő: >85 cm),

b) közepes méretarányúak: l: 15000 000-1: 40 000 000 (átmérő: (átmérő: ~ 85—32 cm),

c) kis méretarányúak: < 1: 40 000 000, (átmérő: < 32 cm).

Ha a fenti adatokat megvizsgáljuk, þzonnal föltűnik, hogy a gömb-méretarányok milliósak. Rögtön érthetővé válik ez azonban, ha meggondoljuk, milyen átmérővel is bír például egy 1 : 500 000 méretarányú földgömb (25,5 méter!). Ilyen méretű gömb kivitelezése, ha nem is lehetetlen, mindenesetre értelmetlen volna. (Talán a világ legnagyobb gömbjét készítette el Vincenzo Coronelli a 17. század második felében (1680-ban), amelynek átmérője 390 cm. Szétszedett állapotban ma Versailles-ban őrzik.)

Éppen ezért nem szokásos, nem használatos a fenti, méretarány szerinti felosztás. Helyette az átmérő alapján tesznek megkülönböztetést a gömbök között. Ennek megfelelően ismerünk:

a) „zseb”-glóbuszokat (átmérő:<11 cm),

b) asztali gömböket (szokásos átmérők: 11, 13, 21, 27, 31, 33, 35, 40, 50 cm) és

c) nagy átmérőjű (általában egyedi) földgömböket (átmérő: >50 cm).

(A „zseb”-glóbuszok ma már alig fordulnak elő. Virágkorukat a barokkban élték.)

A választandó méretarányt befolyásoló tényezők a tartalom és a példányszám. A tartalom egyrészt közvetlenül, másrészt azon keresztül hat, hogy egy gömb, vagy több glóbuszból álló sorozat felel-e meg inkább az ábrázolni kivánt témakörnek. Ha viszonylag sok elenet, jelenségek egész sorát akarjuk bemutatni, két megoldás kínálkozik az olvashatóság megőrzésére: vagy viszonylag nagy átmérőjű egy gömb, vagy kisebb átmérőjű gömbsorozat, amelyen ugyanaz a téma kisebb egységekre bontva kerülhet külön-külön, gömbönként ábrázolásra. A példányszám — a tartalomhoz hasonlóan — egyrészt közvetlenül befolyásolja a méretarányt (gömbátmérőt), másrészt áttételesen, a kivitelezési módon keresztül.

7.) Annak eldöntésére, hogy egy gömb, vagy több glóbuszból álló sorozat készítendő-e részben a tartalom — az ábrázolni kívánt elemek, objektumok, jelenségek köre — részben pedig az átmérő (méretarány) vizsgálata után kaphatunk választ. A gömbátmérő; az egy gömb vagy glóbuszsorozat; valamint a kivitelezési mód kérdése egymást kölcsönösen meghatározó-befolyásoló tényezők (6. pont).

8.) A részletesség foka az előbbi (6. és 7. pontbeli) kérdések tisztázása után dönthető el.

Miután a fenti kérdésekre az egyértelmű válaszok kialakultak, akkor kerülhet sor a tulajdonképpeni szerkesztés folyamatára, amely két részre bontható:

a) tervek

b) tisztázati raþjzok

elkészitése.

A szűkebb értelemben vett szerkesztést az anyaggyűjtés előzi meg, s követi a sokszorosítás. Ezek kissé részletesebb elemzésével azonban már a konkrét feladatom kapcsán foglalkozom majd. Mielőtt azonban erre rátérnék, itt kínálkozik alkalom arra, hogy a Térképtudományi Tanszéken a gömbkészítés új módszerével kapcsolatban végzett tudományos kutatómunkáról néhány szót ejtsek, már csak azért is, mert ennek eredményeit magam is fölhasználtam.