2. Geodéziai mérések és földtani eredmények a tektonika szolgálatában

A geodéziai eredmények közül tektonikai szempontból lényegesnek kizárólag a recens kéregmozgás-térképek tekinthetők. A jelenkori kéregmozgásokra vonatkozó információt a mért Bouguer-anomáliákból számított izosztatikus anomália értékek is szolgáltathatnának, azonban mint a „Gravitáció” című fejezetben látni fogjuk, Magyarország területe izosztatikusan kiegyensúlyozottnak tekinthető, így a Bouguer-anomáliákkal jól korreláló izosztatikus anomáliák nem nyújtanak jó képet a várható kéregmozgások jellegére (emelkedés, süllyedés) vonatkozóan.

Ha a kéreg izosztatikus egyensúlyban van, a kéregmozgások egy oka a lepusztuló és feltöltődő területek terhelésének megváltozása lehet, mely elméletileg a pusztuló területek emelkedését, a feltöltődő területek süllyedését eredményezi. Bendefy (1972) (2. ábra) szerint „a szintváltozási viszonyok szoros korrelációban vannak a lepusztulási és felhalmozódási körülményekkel”. Bendefy térképével - a magyarországi szintváltozások egymáshoz viszonyított (relatív) értékét tekintve - jó közelítéssel egyező értékeket szolgáltat a Moszkvában megjelent „Kelet-Európa recens vertikális kéregmozgásainak térképe_ [Joó, I.(1972)], amelynek Magyarorszagra vonatkozó részét 1 : 2 500 000 méretarányban Füry, M. (1974) bocsátotta rendelkezésemre (3. ábra). A fenti térképek alapján a hazai (relatív) szintváltozások maximális értékére 3,0 mm/év közrüli érték adódik.

A fentiekhez kapcsolódva említem meg, hogy a régebbi korok szintváltozásaira vonatkozóan a földtani kutatások szolgáltatnak értékes információt. Balkay szerint: Az üledékvastagság - hacsak nem emelkedő területről van szó - a mozgékonysággal többé-kevésbé arányosnak vehető... Magyarország a mezozoikumban kis mozgékonyságú terület, a miocéntől a mozgékonyság az Alpokkal egyenértékű..._(4. ábra).

4. ábra: Az Alpok és a Magyar-medence legnagyobb üledékvastagságának összehasonlítása Kraus alpi és a Kőolajipari Tröszt magyarországi adatai alapján [Balkay (1960) nyomán]

A kéregmozgások és az üledékvastagság közötti - Balkay által megfogalmazott - kapcsolatot alátámasztsni látszanak az 5. és 6. ábrák is. Az 5. ábrán „A kvarter jellegű üledékek vastagsága Magyarországon_” (Erdélyi, M. l971) látható, ami szinte a legkisebb részletekig jól korrelál a Rónai által (szintén üledékvizsgálatok eredményén alapuló, de más módszerrel) kapott „A magyarországi negyedkori kéregmozgások térképé”-vel (6. ábra). Rónai, A. (1973) a kéregmozgások értékelését részletesen elvégezte, utalva arra, hogy a negyedkori kéregmozgósokra az alábbi adatok alapján következtethetünk:

1. Hegy- és dombvidékeken a felső-pannon képződmények tetőmagassága, mint a negyedkori rétegek feküje;

2. Medencékben a legfelső pliocén rétegek tetővonala.

A kéregmozgások nulla vonalának a mai tengerszint feletti 120 m-es magasságot tekinti, mivel a Mezőföldön a horizontálisan fekvő felső-pannon rétegek - amelyekre közvetlenül lösz települt: tehát nem süllyedtek; nincs felületük erodálva: tehát nem emelkedtek - ilyen magasságban vannak jelenleg.

A térképen feltüntetett szintváltozás adatok 1,5 millió évre vonatkoznak [Van Eysinga, F. W. B..(1972)], így a maximális süllyedésből (~600 m) 0,4 mm/év, a maximális emelkedésből (~300 m) 0,2 mm/év átlagértékek adódnak a szintváltozás-sebességek mértékére. Természetesen sem a süllyedés, sem az emelkedés nem folyamatos, hanem ciklusok mutathatók ki. Azonban ezek részletes elemzése további kutatásokat igényel.

A kainozóos süllyedési sebesség értékekre az üledékvastagságok és Van Eysinga geológiai kortáblázata alapján számítást végeztem, amelynek eredményét a következő táblázat tartalmazza:

Kor

¹Időtartam [év]

Üledékvastagság max. értéke[m]

Süllyedési sebesség átlaga [mm/év]

²PALEOGÉN 39,0·10⁶ 2000 ~0,05

³MIOCÉN 19,0·10⁶ 2500 ~0,13

⁴PLIOCÉN 5,5·10⁶ 3100 ~0,56

⁵KVARTER 1,5·10⁶ 700 ~0,47

⁶JELENLEG 3,0±1,0

¹Időtartam: Van Eysinga nyomán

²Max. üledékvastagság Csiki, G.—Kőháti, A. (1970) nyomán

³Max. üledékvastagság Kőrössy, Z. (1970) nyomán

⁴Max. üledékvastagság Kőrössy, Z. (1970) és Erdélyi, M. (1971) összehasonlításával

⁵Max. üledékvastagság Erdélyi, M. (1971) nyomán

⁶Süllyedési sebesség Joó, I. (1972) és Füry, M. (1974) nyomán

(Az itt idézett térképek közül hármat vázlatosan a miocén-, pliocén-, kvarterre, valamint a fő üledékgyűjtő tengelyek vándorlását a mezozoikum után a 7. ábra tartalmazza.)

A fenti táblázat süllyedési sebesség értékeihez hasonló eredmények adódnak Jaskó neogén üledéképződés vizsgálataiból (8. ábra) a különböző korok üledékfelhalmozódási sebességei alapján [Jaskó, S. (1972)].

Neogén üledékképződés a Bécsi- (1), a Pannon- (2, 3, 4) és az Erdélyi-medencében (5) [Jaskó, S. (1972) nyomán]

8. ábra

A régebbi korok kéregmozgására a fentebb összefoglalt analízisnél részletesebb elemzés értelmetlen volna, hiszen új eredményeket nem szolgáltatna. Annyit tehetnénk mindössze, hogy a különböző földtani korok vastagság-izovonalaira az egyes térképeken valamely más egységben mért, mm/év értékeket tüntetnénk föl.

Az intenzív földtani-geofizikai kutatások eredményeképpen készült el a Magyarország paleozóos-mezozóos képződményeinek fedetlen földtani térképe_ (MÁFI, 1967) -, amely jól tükrözi a medencealjzat különböző kőzeteinek sávos elhelyezkedését, és - amelynek felhasználásával készítettem a 9. ábrán bemutatott „A magyarországi paleozóos-mezozóos medencealjzat mélységtérképé”-t. Ezt a későbbi vizsgálatok során többször felhasználom.

Hazánk földjének mezozoikum előtti fejlődésének jó követése nagy nehézségekbe ütközik, arra azonban Géczy, B. (1973) eredményei rámutattak, hogy a Pannon-medence paleozóos-mezozóos magja egy gondwanai és egy laurázsiai mikrolemez kolliziójának révén jött létre, amelyek még nem tisztázott eltolódások következtében jelenleg a medencében az eredetihez képest inverz helyzetben vannak (10. ábra).

A sematikus Tethys-modell

[10. a) ábra]

... és a kialakult inverz helyzet

[10. b) ábra]

Földtani, tektonikai szempontból, jelentős kutatások még a vulkanológiai vizsgálatok. Ezek vázlatos áttekintésével a későbbiekben foglalkozom.