001 Arktikus-középtenger (-óceán)
Az Északi-sarkvidéken fekvő, annak
területéhez tartozó vízfelületre utal a név.
ld.: Arktisz = Északi-sarkvidék
[Ma6/I.115]
002 Baffin-öböl (-tenger)
William Baffin (1584-1622) brit tengerész és felfedező emlékére elnevezett tengerrész, aki Robert Bylot társaságában a "Discovery"-vel, 1916-ban az Északnyugati-átjáró keresése során tárta fel az öböl keleti és nyugati partjait.
[Ma6/I.135; Ma7/362-365; An10/202;
An11/107,220; An12/39]
003 Barents-tenger
Willem Barents (Barendts, Barentsson) (1550, 1560 körül1597) holland hajós és felfedező emlékét őrző elnevezés, aki az Északkeleti-átjáró keresése során többször (1594, 1595, 1596-1597) hajózott e tengeren, és utolsó útja során itt vesztette életét.
[Ma6/I.168; Ma7/384-391; An11/126,220;
An12/43]
004 Beaufort-tenger
Sir Francis Beaufort (1774-1857) angol tengernagy és hidrográfus tiszteletére elnevezett tengerrész, aki a napjainkig használt szélerősségskála kidolgozója.
[An10/204; An12/47; An13/223; Cs1/53; Or9/3.605-606]
005
Bering-tenger
Vitus
Jonassen (Jonssen) Bering (1680 v. 1681-1741) dán kutató nevét őrző
tenger, aki Nagy Péter orosz cár tengerészparancsnokaként, 1728-ban járt a róla
elnevezett szorosban a Seward-félsziget (Alaszka) és a Daurkin-félsziget (a
Csukcs-félsziget ÉK-i nyúlványa) között,miután áthajózott a Bering-tengeren.
[Ma6/I.203; Ma7/421-424; An11/222; An12/50]
006 Csukcs-tenger
Valószínűleg a Csukcs-félsziget őslakóiról a csukcsokról nevezték el.
ld.: Csukcs-félsziget
[Ma6/I.374]
007 Észak-amerikai-szigetvilág
Észak-Amerika szárazföldjét északon
övező szigetek, amelyek szerkezeti szempontból a kontinenshez tartoznak,
csupán a jégkorszak után nyomult be a túlmélyített, lepusztított területekre a
tenger, tengerszorosok, átjárók szövevényét alkotva. A kontinenst Martin
Waldseemüller (1470-1521) német térképész 1507-ben nevezte el Americának
az olasz Amerigo Vespucci (1454-1521) tiszteletére,aki megállapította, hogy a
Kolumbusz által felfedezett föld önálló kontinens.
[Ma6/I.98]
vö.:Kanadai-szigettenger
008 Északi-Jeges-tenger
Az "Északi-" jelző itt a Déli-Jeges-tengertől vagy Déli-sarki-óceántól való elkülönítést célozza, mely utóbbin egyes szerzők az Antarktiszt övező, egyébként az Atlanti-, az Indiai- és a Csendes-óceánhoz sorolt sarkvidéki vizeket értik.
vö.:
Jeges-tenger
009 Északi-sarki (Északsarki)-középtenger (-tenger)
A név arra utal, hogy e tenger az Északi-sarkot övezi. Az
Északi-sark név a latin Polus Arcticus tükörfordítása, amely viszont a
görög πολοσ
αρχτιχοσ ból ered.
[Ma6/I.432]
010 Északnyugati-átjáró
Amerika felfedezése után több mint három
évszázadon át keresték a kutatók ezt a tengeri utat, amely a kontinens északi
megkerülésével teszi lehetővé az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba való
átjutást. Ez először Roald Amundsen (1863-1928) norvég sarkkutatónak
sikerült ("Gjöa" expedíció, 1903-1906).
[An12/302]
011 Európai-Északi-tenger
A Grönlandi- és a Norvég-tenger összefoglaló neve. A
német Europäisches Nordmeer tükörfordítása. A kontinensnév a görög Ευρωπη
átvétele a latin Europa közvetítéssel.
Etimológiája vitatott.
[Ma6/I.463]
012 Fehér-tenger
Az elnevezést éghajlati jelenségek
magyarázhatják: novembertől májusig a tenger felszínét hófödte, fehér jég
borítja, a jégmentes hónapokban pedig vize fehéres árnyalatú.
[Ma6/I.446]
013 Grönlandi-tenger
Az elnevezés Grönland sziget
nevéből származtatható, amelynek jelentése "zöld ország".
A sziget névadója Vörös Erik, normann hajós volt 983-ban.
[Ma6/I.533; Ma7/58; An11/48,49]
014 Hudson-öböl
Henry Hudson (1550 körül-1611) angol tengerész emlékét őrző név, aki 1610-ben az Északnyugati-átjáró keresése közben hajózott be az öbölbe, s itt telelt. 1611-ben egy matrózlázadás során, fiával és hat társával együtt élelem és fegyver nélkül csónakba tették és sorsára hagyták.
[Ma6/I.614; Ma7/360-362; An11/104-106,220;
An12/193]
015
Jeges-tenger
A
név arra utal, hogy a tenger felszínének nagy részét egész éven t jégpáncél
borítja.
[Ma6/I.656]
016 Kanadai-szigettenger
Kanada északi
partját övező, szigetekkel sűrűn teletűzdelt tengerrész. A kanata
"falu, közösség" huron-irokéz szó. Jacques Cartier francia hajós
beszámolójában, 1534-ben bukkan fel. Előbb egy indián falura vonatkozott,
később vele jelölték a Szent Lőrinc-folyót, majd egész Kanadát.
[Ma6/I.687]
vö.:Észak-amerikai-szigetvilág.
A szigetvilág fogalom a terület szárazföldi,a
szigettenger fogalom pedig a terület tengeri jellegét domborítja ki. Lényegében
mindkét fogalom ugyanazt a képződményegyüttest takarja.
017
Kara-tenger
A
belé torkolló Kara folyó nevéből.
[Or9/11. 460. old. 1368. hasáb 9. sor]
018
Kelet-szibériai-tenger
Kelet-Szibéria
északi partjainál húzódó tenger.
vö.: szibériai-tenger; Kelet-, Nyugat-
019
Laptyev-tenger
Ezt a tengert 1913-ban nevezték el a cár szolgálatában álló,
Szibériát és a szibériai tengereket kutató unokatestvérekről: Hariton
Prokofjevics Laptyevről (?-1763) és Dmitrij Jakovlevics Laptyevről
(?-?).
[Ma6/II.16; Ma7/432-436]
020 Lincoln-tenger
A grönlandi Nyeboe-, Wulff- és Nares-föld előtt elterülő tenger. Az 1871-1873 között Grönlandon kutató "Polaris" expedíció által, Abraham Lincoln (1809-1865), az Amerikai Egyesült Államok 16. elnöke tiszteletére elnevezett tengerrész.
[An10/282]
021 McKinley-tenger
Tenger a grönlandi Peary-föld északnyugati része mentén. E tengerrészt Peary nevezte el 1898-1902 közötti kutató-útján, William McKinley (1843-1901), az 1901 szeptemberében meggyilkolt amerikai elnök tiszteletére, akinek utasítására 1897-ben engedélyezték a kutatónak a flottától való eltávozását.
[An10/287]
022 Nordensjöld-tenger
A
Laptyev-tenger lassan feledésbe merülő másik neve. Az elnevezés Niels
Adolf Erik von Nordenskiöld (Nordensjöld, Nordenskjöld) (1832-1901) svéd
földrajztudós- és kutató- ra utal, aki az 1878-1880-as "Vega"
expedíció során ezt a tengert is érintve az Északkeleti-átjárón keresztül
jutott el az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba.
[Ma7/659-660; An10/304; An11/184; An12/299]
023 Norvég-tenger
Norvégia partjainál húzódó tengerrész.
024 Nyugat-szibériai-tenger
Nyugat-Szibéria északnyugati széléhez csatlakozó tenger.
vö.:
szibériai-tenger; Kelet-, Nyugat-
025
Pecsora-tenger
A beléje ömlő Pecsora folyó nevéből. Ennek etimológiája
tiszázatlan, de a névalakra feltétlenül befolyással volt az óorosz печера "barlang", mivel a Pecsora mentén
számos barlang van, amely egykor lakóhelyül is szolgált.
[Ma6/II.329]
026 szibériai-tenger; Kelet-, Nyugat-
Szibéria nevéből. Az újkori latin Siberia átvétele,
amelynek forrása az orosz Сибирь, mely utóbbi úgy
keletkezhetett, hogy az Irtis vidékén 1200 körül alakított kánság
fővárosának nevét átvitték a vidékre. A városnév mongol eredetű
lehet; vö. kalmük iwr
"erdőség, bozótos láp, őserdő". Más feltevés szerint a
Szibéria helynév azzal a tisztázatlan etimológiájú népnévvel tartozik össze,
amely a Mongolok Titkos Történetében ibir alakú.
[Ma6/II.575]
027 Wandel-tenger
A grönlandi Peary-föld keleti részéhez
csatlakozó tenger. Az 1906-1908-as "Danmark" expedíció ltal, Carl
Frederik Wandel (1843-1930) dán tengerésztiszt tiszteletére elnevezett
tengerrész, aki Grönland geológiai és földrajzi, valamint a szigetet övező
vizek hidrográfiai kutatásában jelentős szerepet játszott.
[An10/361]