Az ábrák jegyzéke és forrásai:

^{Az ábrák jegyzéke és forrásai:}

^{1-1. ábra:}

^{A mélységvonalas
ábrázolás fejlődése}

^{a) Nathaniel Blackmore
1715-ben, Új-Skócia partvidékéről készített térképének részlete [Robinson,
A. H. (1976) nyomán]}

^{b) Luigi Ferdinando
Marsigli: „Az Oroszlán-öböl térképe”, 1725-ből [Deacon, M. (1971) nyomán]}

^{c) Nicholas Samuel Cruquius
térképe 1730-ból, a Merwede (a Maas és a Waals közös) torkolatáról [részlet]
[Imhof, E. (1965) nyomán]}

^{d) Philippe Buache La
Manche-térképe a csatorna metszetével 1737-ből, az 1752-es kiadása alapján
[Kish, G. (1965) nyomán]}

^{e) Matthew Fontaine Maury
1854-ben készült térképe az Atlanti-óceán északi medencéjéről, az 1985-ös
kiadás alapján [The Mitchell Beazley Atlas of the Oceans (1977) nyomán]}

^{f) Részlet a GEBCO 3.
kiadásában, 1938 júliusában megjelent A'IV szelvényéből}

^{g) Részlet a GEBCO 5.
kiadásában, 1982 áprilisában megjelent 5.09 szelvényéből}

^{1-2. ábra:}

^{Részlet B. C. Heezen
és M. Tharp „Physiographic Diagram of the South Atlantic Ocean” című, 1961-ben kiadott térképéből
[Heezen, B. C.—Ewing, M. (1963) nyomán]}

^{1-3. ábra:}

^{A Kartográfiai
Vállalatnál készült, 1985-ben kiadott, „A Föld felszíne” című festett
világtérkép részlete}

^{1-4. ábra:}

^{Dixon és Park
Seasat-adatok alapján készített térképe, összevetve az adott terület
GEBCO-szelvényeinek mélységvonalrajzával [Dixon, T. H.—Park, M. E. (1983)
nyomán]}

^{1-5. ábra:}

^{William F. Haxby
Seasat-adatokból készült térképe [Francheteau, J. (1983) nyomán]}

^{2-1. ábra:}

^{Az Atlanti-óceán
megismerési folyamata 1854—1934 között, Th. Stocks szerint [Gierloff-Emden, H.
G. (1980) nyomán]}

^{2-2. ábra:}

^{Szubjektív elemek
tükröződése a tengerfenék-domborzat ábrázolásában az Atlanti-óceán
középső területén [Márton M. (1989c) nyomán]}

^a)Атласокеанов^:АтлантическийиИндийскийокеану^{, 1977}

^{b) GEBCO 5.08
szelvény, 1982}

^{c) GEBCO 5.12 szelvény, 1978}

^{2-3. ábra:}

^{A GEBCO 5.12
szelvényének (1978) forrásjegyzéke jól mutatja a konkrét mélységmérési adatokon
túl felhasznált más forrásmunkákat [Márton M. (1985a) nyomán]}

^{2-4. ábra:}

^{A törésöv elméleti
tömbszelvénye és a hátságvidék fő szeizmikus területei [Márton M. (1985a)
nyomán]}

^{2-5. ábra:}

^{A térképészeti
extrapoláció (idealizált ábra)}

^{Mélységvonalszerkesztés
mért mélységszelvények alapján: szabályos interpolációval és a
földrengés-epicentrumok figyelembevételével [Márton M. (1991b)]}

^{2-6. ábra:}

^{Az ábrázolásra
kiválasztott izovonalaktól függ az ábrázolás minősége [Márton M. (1989a)]}

^{2-7. ábra:}

^{Mértani haladvány
szerint növekvő értékű szintfelületek a szárazföldi domborzat
kisméretarányú ábrázolásakor: „a legjobb megoldás” [Imhof, E. (1965) nyomán]}

^{2-8. ábra:}

^{Az egyenlő
területű lépcsők alkalmazása a szárazföldi domborzat ábrázolásakor:
„nem praktikus” [Imhof, E. (1965) nyomán]}

^{2-9. ábra:}

^{Az általános földrajzi
térképeken ábrázolt tengeri mélységlépcsők [Imhof, E. (1965) nyomán]}

^{2-10. ábra:}

^{A selfterületek —
nagyméretarányú — térképein alkalmazott mélységlépcsők [Imhof, E. (1965)
nyomán]}

^{2-11. ábra:}

^{A Kárpát-medence
szintvonalas ábrázolása [Márton M. (1988b)]}

^{a) „Szokásos” szintvonalak:
(0), 200, 500, 1000, 1500, 2000, 2500 és 3000 m}

^{b) 1000 m-es szintfelületek
(0, 1000 és 2000 m-es szintvonalak)}

^{c) 2000 m-es szintfelületek
(0 és 2000 m-es szintvonalak)}

^{2-12. ábra:}

^{Az atlanti-óceáni
Ibériai-medence mélységvonalas ábrázolása [Márton M. (1988b)]}

^{a) —5500 m-es
„alapszintről” indulva –5300, –5000, –4500, –4000, –3500, –3000 és –2500
m-es mélységvonalakkal}

^{b) 1000 m-es
szintfelületekkel (–4500, –3500 és –2500 m-es mélységvonalakkal)}

^{c) 2000 m-es
szintfelületekkel (–4500 és –2500 m-es mélységvonalakkal)}

^{2-13. ábra:}

^{A hipszografikus
(hipszometrikus) görbe [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-14. ábra:}

^{A Föld morfotektonikai
magasságdiagramja [Louis, H.—Fischer, K. (1979) nyomán]}

^{2-15. ábra:}

^{A magasság- és
mélységértékek gyakorisága a Földön az összföldfelszín %-ában [Dietrich,
G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-16. ábra:}

^{Összefüggés a
méretarány és a mélységlépcsőszám között [Márton M. (1991b)]}

^{2-17. ábra:}

^{A tengerfenék
„egyenetlen” és „elegyengetett” területei [Heezen, B. C.—Laughton, A. S. (1963)
nyomán]}

^{2-18. ábra:}

^{A
nagyszerkezeti-morfológiai felosztás alapjául szolgáló metszetek (az Atlanti
óceán a 23° déli szélességen) [Gierloff-Emden, H. G. (1980) nyomán]}

^{a) 180-szoros magassági
torzítással, a Föld görbületének figyelembevétele nélkül}

^{b) 30-szoros, illetve
3-szoros magassági torzítással, a Föld görbületének figyelembevételével}

^{2-19. ábra:}

^{A riftesedés, a
nagymedencék és az óceánközépi hátság kialakulása [Báldi T. (1978) nyomán]}

^{2-20. ábra:}

^{„Selfhiány” A
Floridai-szorosban [Miscellaneous Geologic Investigations (Map I-451); Map
showing relation of land and submarine topography; Sheet 1 of 3: South Carolina
to Florida; U. S. Geological Survey, Washington, D. C., 1965 nyomán]}

^{2-21. ábra:}

^{Self
korallépítményekkel Ausztrália keleti partjainál [Dietrich, G.—Ulrich, J.
(1968) nyomán]}

^{2-22. ábra:}

^{Self glaciális
formákkal Norvégia keleti partjainál [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-23. ábra:}

^{Selfmedencék, padok és
dagályáramlás-medrek Észak-Amerika keleti partjainál a Fundy-öbölben [Miscellaneous
Geologic Investigations (Map I-451); Map showing relation of land and submarine
topography; Sheet 3 of 3: Nova Scotia to New Jersey; U. S. Geological Survey,
Washington, D. C., 1965 nyomán]}

^{2-24. ábra:}

^{A Keleti Novaja
Zemlja-selfvályú a Kara-tengerben}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-25. ábra:}

^{A
Norvég-teknővölgy a Skandináv-félsziget délkeleti partjainál}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-26. ábra:}

^{Apályáramlás-medrek
Dánia és Németország keleti partjainál}

^{a) 1:500 000 [Louis,
H.—Fischer, K. (1979) nyomán]}

^{b) kb. 1:100 000 (a
forrásmunka mértékléce hibás!) [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-27. ábra:}

^{A „Sunda River” és
mellékfolyói a Szunda-selfen [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-28. ábra:}

^{Különböző típusú
teraszok az Atlanti-óceánban}

^{Fal az Atlanti-óceán
nyugati medencéjében}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{a) Blake-terasz és
Bahama-fal}

^{b) Zöld-foki-terasz}

^{2-29. ábra:}

^{Az
Amazonas-hordalékkúp az Atlanti-óceánban}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-30. ábra:}

^{A
Gangesz-hordaléklejtő az Indiai-óceánban}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-31. ábra:}

^{A Hudson-kanyon és
-selfvölgy [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-32. ábra:}

^{A Scripps- (északon)
és a La Jolla-horhos (délen) a Csendes-óceánban az USA nyugati partjainál
[Shepard, F. P. (1963) nyomán]}

^{2-33. ábra:}

^{Zagyár okozta kábelszakadások
a Newfoundlandi-padtól délre [Heezen, B. C. (1963) nyomán]}

^{2-34. ábra:}

^{Erősen szabdalt
kontinentális lejtő a Vizcayai-öbölben [}Инструкцияпоизображению релефана^Kарте^Mира^Mасштаба^{1:2 500 000}второгоиздания^{(1982) nyomán]}

^{2-35. ábra:}

^{A Kongó-szurdok
megjelenése különböző méretarányú térképeken}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{[Dietrich, G.—Ulrich, J.
(1968) nyomán]}

^{2-36. ábra:}

^{A Központi-Kara-selfhát
(nyugaton) és a Szevernaja Zemlja (keleten) közé ékelődő
Voronyin-hasadék}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-37. ábra:}

^{Self, kontinentális
lejtő és kontinensláb Észak-Amerika atlanti partjainál}

^{A Hudson-kanyon
csatornaágai („deltája”) a kontinenslábon}

^{[Dietrich, G.—Ulrich, J.
(1968) nyomán]}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-38. ábra:}

^{Különböző típusú
árkok}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{a) Kontinentális lemezrész
alá óceáni lemezrész nyomul}

^{b) Óceáni lemezrész alá
nyomul óceáni lemezrész}

^{2-39. ábra:}

^{Szubdukció: árok és
szigetív kialakulása [Bott, M. H. P. (1982) nyomán]}

^{2-40. ábra:}

^{Az Argentínai-medence
[Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-41. ábra:}

^{A Szomáli-medence és
-fenéksíkság}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-42. ábra:}

^{Csendes-óceáni
fenékdombvidék [}История^Mировогоокеана^{(1971) nyomán]}

^{2-43. ábra:}

^{A Rosemary-fenékhegy
az Atlanti-óceánban, a lábánál képződött árokgyűrűvel [}Инструкцияпоизображению релефана^Kарте^Mира^Mасштаба^{1:2 500 000}второгоиздания^{(1982) nyomán]}

^{2-44. ábra:}

^{A Nyikityin-fenékhegy
az Indiai-óceánban [}Геолого^-геофизическийатласИндийскогоокеана^{(1975) nyomán]}

^{2-45. ábra:}

^{A Barcoo- (északon) és
a Taupo-táblahegy (délen) a Csendes-óceánban [Oceanic Series, Bathymetry 1:1
000 000; Port Jackson (részlet); New Zealand Oceanographic Institute,
Wellington, 1975 nyomán]}

^{2-46. ábra:}

^{A táblahegyek
kialakulása [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-47. ábra:}

^{A Hawaii-sáncárok, a
Hawaii-szigetek lábánál [GEBCO 5.07 szelvény (1982) nyomán]}

^{2-48. ábra:}

^{A Hawaii-hátság a
Csendes-óceánban}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-49. ábra:}

^{A Keleti kilencvenes
hátság az Indiai-óceánban}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-50. ábra:}

^{Fenékcsatorna az
Indiai-óceánban, két oldalán a medret kísérő gáttal [}Геолого^-геофизическийатласИндийскогоокеана^{(1975) nyomán]}

^{2-51. ábra:}

^{Fenékcsatorna és
metszetei [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-52. ábra:}

^{Az
Északnyugati-Atlanti-fenékcsatorna ábrázolása kisméretarányú térképeken}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-53. ábra:}

^{Pozitív és negatív
mágnesesanomália-sávok [Juhász Á. (1980) nyomán]}

^{2-54. ábra:}

^{A helyes és a
helytelen generalizálás [Márton M. (1985a) nyomán]}

^{a) A GEBCO 5.12 szelvény
(1978) részlete, az Atlanti-óceán déli területéről}

^{b) A jellegzetes szerkezeti
irányokat megtartó, helyes generalizálás}

^{c) A helytelen generalizálás
a jellemző tagoltsági irányokat nem veszi figyelembe}

^{2-55. ábra:}

^{Lassú (A) és gyors (B)
szétsodródású lemezszegélyen kialakuló hátság és metszete [Márton M. (1989a): a
GEBCO 5.12 szelvény (1978), a GEBCO 5.11 szelvény (1980) egy-egy részletének
felhasználásával]}

^{2-56. ábra:}

^{Gyors szétsodródású
hátság mélységvonalas térképe a hátságtegely közeli területről [Hékinian,
R. (1984) nyomán]}

^{2-57. ábra:}

^{A FAMOUS-terület
tágabb környezetének mélységtérképe (1:5 000 000) [Márton M. (1991b): a GEBCO 5.08 szelvény (1982) nyomán]}

^{2-58. ábra:}

^{A FAMOUS kutatási
területe (1:1 000 000) [Márton M. (1991 b): az Atlas FAMOUS (1978) és
Heirtzler, J. R.—Bryan,W. B. (1975) felhasználásával szerkesztve]}

^{2-59. ábra:}

^{A FAMOUS-terület
mélységtérképe (1:166 000) (A francia kutatási terület) [Atlas FAMOUS (1978)
nyomán]}

^{2-60. ábra:}

^{A riftvölgy részletes
felmérése (1:50 000) [Atlas FAMOUS (1978) nyomán]}

^{2-61. ábra:}

^{A transzformvető
részletes felmérése (1:50 000) [Atlas FAMOUS (1978) nyomán]}

^{2-62. ábra:}

^{A riftvölgy és a
transzformvető metszéspontja környezetének részletes felmérése (1:50 000)
[Atlas FAMOUS (1978) nyomán]}

^{2-63. ábra:}

^{A riftvölgy metszete
[Atlas FAMOUS (1978) nyomán]}

^{2-64. ábra:}

^{A kéreg és a
felsőköpeny szerkezete a hátságtengely közelében [Bott, M. H. P. (1982)
nyomán]}

^{2-65. ábra:}

^{A transzformvető metszete
[Atlas FAMOUS (1978) nyomán]}

^{2-66. ábra:}

^{A törésövek a rotációs
szélességgel, a repedésvölgyek a hosszúsággal párhuzamosak [Márton M. (1985a)
nyomán]}

^{2-67. ábra:}

^{Különböző típusú
hátságok ábrázolása}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{a) Lassú szétsodródású
lemezszegélyen kialakuló hátság: Az Északi-Atlanti-hátság egy szakasza, a
központi hasadékvölggyel és a hátságot feldaraboló törésövekkel (A festett
változat túlhangsúlyozza a riftvölggyel párhuzamos tagoltságot)}

^{b) Gyors szétsodródású
lemezszegélyen kialakuló hátság: A Keleti-Csendesóceáni-hát területén a markáns
repedésvölgy hiányzik, a hátság lankásabb és kevésbé tagolt (A festett változat
rossz)}

^{2-68. ábra:}

^{A Romanche-szakadék a
Romanche-törésövben}

^{[„A Föld felszíne” (1985) c.
térkép részlete]}

^{[„A Föld szilárd felszíne”
(1990) c. térkép próbanyomatának részlete]}

^{2-69. ábra:}

^{A
Mendocino-kereszthátság és -fal a Csendes-óceánban Észak-Amerika nyugati
partjainál [Dietrich, G.—Ulrich, J. (1968) nyomán]}

^{2-70. ábra:}

^{A GEBCO különböző
kiadásainak szelvényezése [Gierloff-Emden, H. G. (1980) nyomán]}

^{a) Az 1-4. kiadás
szelvényezési rendszere}

^{b) Az 5. kiadás
szelvényezési rendszere}

^{2-71. ábra:}

^{A Laptyev- és a Kelet-szibériai-tenger
ismert részének fenékdomborzata [A GEBCO 5.17 szelvény (1979) vetületében
szerkesztve]}

^{Készült a Kartográfiai
Vállalat 2. Szerkesztő osztályán, 1990-ben.}

^{Szerkesztette: Márton
Mátyás; Tervezte: Gereben Györgyné; Rajz: Gereben Györgyné; Litográfia: Bakos
János [Márton M. (1991b) nyomán]}

^{2-72. ábra:}

^{„A
tengerfenék-domborzat ábrázolásának vizsgálata” című kutatási téma egyik
mintaszelvénye}

^{Készült a Kartográfiai
Vállalat 2. Szerkesztő osztályán, 1984-ben.}

^{Szerkesztette: Márton Mátyás;
Tervezte: Kővári József; Summer: Bárkainé Neményi Márta; Rajz, litográfia:
Bakos János és Gyenes Gyula [Márton M.—Kővári J. (1984a) nyomán]}

^{2-73. ábra:}

^{A 40 és a 25 cm
átmérőjű domborzati földgömbök feldolgozásbeli eltérései [Márton M.
(1991b) nyomán]}

^{2-74. ábra:}

^{A 25 cm
átmérőjű domborzati földgömb nyomatának részlete}

^{Készült a Kartográfiai
Vállalat 2. Szerkesztő és Kartolitográfiai osztályán, 1985—1986-ban,
magyar, angol, német és cseh nyelven}

^{Szerkesztette: Márton
Mátyás; Tervezte: Kővári József (domborzatrajz) és Mészáros Piroska
(névrajz); Summer: Tóvizi Kálmánné; Rajz, litográfia: Nagy László [Márton M.
(1991b) nyomán]}

^{2-75. ábra:}

^{A 40 cm átmérőjű, szétszedhető,
szerkezeti Föld-modell}

^{Készült a Kartográfiai
Vállalat 2. Szerkesztő osztályán, 1986-ban, dr. Hajdu Lajos újításának
felhasználásával, a TANÉRT megrendelésére.}

^{Irányítószerkesztő:
Márton Mátyás; Tervezte: Kovács Balázs (szárazföldi és tengeri tematikus
tartalom); Rajz: Agárdi Anna; Litográfia: Agárdi Anna, Balla Zsuzsa, Márton
Mátyás és Nagy Borbála (a 25 cm-es földgömb anyagának felhasználásával) [Márton
M. (1991b) nyomán]}

^{2-76. ábra:}

^{„Osztott Baranyi IV.”.
Baranyi János IV. vetületének átalakítása óceáni tematika ábrázolásához}

^{Szerkesztette: Márton
Mátyás, 1986 [Márton M. (1991b) nyomán]}

^{3-1. ábra:}

^{A mintaterület
feldolgozásának folyamata [Márton M.—Kővári J. (1984) nyomán]}

^{3-2. ábra:}

^{A 40 cm-es tanári
földgömb összehasonlítása a mintafeldolgozással [Márton M. (1985a) nyomán]}

^{4-1. ábra:}

^{A földrajzi fogalmak
és köznevek több nyelvű gyűjtőlapja [Márton M. (1991b) nyomán]}

^{4-2. ábra:}

^{Azonos objektumok
lehatárolása és elnevezése különböző térképeken [Márton M. (1987a) nyomán]}