Az Országos Széchényi Könyvtár térképtárának szerepe

az Eötvös Loránd tudományegyetem térképtudományi tanszéke oktatási tevékenységében

Megjelent az Iskolakultúra, a pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata XIII. évfolyam, 2002. június—július 6—7. számában

Bevezetés: térkép és informatika

A harmadik évezred felsőoktatásában az ismeretek hagyományos átadása mellett egyre nagyobb a jelentőségű az információszerzés technikáinak megismertetése. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1953-ban alapított Térképtudományi Tanszéke a hazai felsőfokú kartográfiai oktatás egyetlen, nemzetközileg is elismert intézménye. Az utóbbi évtizedekben a térképészet hatalmas technológiai átalakulása és az ezzel együttjáró kartográfiai paradigmaváltás a ma térképészétől magas szintű informatikai tudást követel. A folyamatosan korszerűsödő kartográfiai képzésben ugyanakkor továbbra is központi szerepet játszik a térvonatkozású információ megjelenítése. A térképek ma is alapvető fontosságú alapanyagok, amelyeknek beszerzése és megfelelő értelmezése nélkül aligha készülhetnek megfelelő digitális kartográfiai modellek. A magyar térképészet története is bizonyítja, hogy a kartográfiai tevékenység az általános tudományos-technikai értékek mellett nemzeti célokat is szolgál, amelyek a kartográfiát a modern informatikai társadalom kultúrájának és tudományának egyre fontosabbá váló területévé avatják. A magyar térképészet a hazai föld grafikus ábrázolásának feladatát az egyre dinamikusabbá váló grafikus informatikai feladatokkal helyettesíti. A hazai felhasználók elsősorban az országra vagy annak egy részére kíváncsiak.

A térképészet helyzetének átalakulása sok tekintetben párhuzamos a könyvtár intézményének átalakulásával. A 200 éves nemzeti könyvtár folyamatos átalakulásával párhuzamosan egyre nagyobb lehetőségei vannak a hagyományos oktatási ill. közművelődési feladatokban az intézmények közötti együttműködésre. Az elmúlt évek során egyre szorosabbá váló kapcsolat alakult ki az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszéke között.

A Térképtár

Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának legalapvetőbb feladata a magyar vonatkozású térképészeti munkák (atlaszok, térképek, birtokvázlatok, várrajzok, dombortérképek, föld- és éggömbök stb.) minél teljesebb körű gyűjtése. Itt található a leggazdagabb “Hungarica”-gyűjtemény, amely elméletileg a Magyarországon a Föld bármely területéről készített alkotások, illetve a Magyarországról a világ bármely részén készült kiadványok összességét jelenti.

A Térképtár állományát a gróf Széchényi Ferenc által 1802-ben adományozott nagy értékű – mintegy 1400 térképből és 120 atlaszból álló – gyűjtemény alapozta meg, amely a 19. században vásárlások és további adományozások révén jelentősen gyarapodott. Hogy csak a legfontosabbakat soroljuk: gróf Illésházy István adománya (1835 – 208), Jankovich Miklós (1836 – több száz) és Horváth István (1851 – kb. 300) gyűjteményének megvétele, valamint a hazánkban élő olasz származású vízmérnök Enea Lanfranconi ajándéka (1895 – kb. 2200 mű). Az 1920-as évek közepétől kezdve igen gazdag (kéziratos és nyomtatott) kataszteri, úrbérrendezési, földhasznosítási és katonai topográfiai térképanyag került a térképtárba a különböző, kisebb méretarányú (pl. egy-egy megye területét ábrázoló) tematikus térkép mellett. Az 1940-es évek első felében az egyházi és állami iskolákból származó oktatási térképek és atlaszok gyarapították az állományt, 1945-öt követően a növekedés alapvető forrását az ún. kötelespéldányok (a kiadók által az Országos Széchényi Könyvtárhoz kötelezően és ellenszolgáltatás nélkül eljuttatandó kiadvány-példányok) képezik, amelyet az utóbbi években a szűkös anyagi források miatt csak egy-két értékesebb beszerzés – vásárlás – egészít ki.

A magyar vonatkozású térképészeti munkákon túl – különösen a 19. sz.-i gyűjtemények révén – igen értékes kéziratos és nyomtatott térkép-, illetve atlaszanyag áll a látogatók, a kutatók rendelkezésére. Az összességében közel 200.000 egységet soroló állomány tehát mint egyetemes térképtörténeti gyűjtemény is jelentős, amely a viharos magyar történelem ismeretében értékelhető igazán.

A Tanszék

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hazánk egyetlen olyan felsőoktatási intézménye, ahol térképész (kartográfus)-képzés folyik. Az önálló oktatási-kutatási egységként létrehozott Térképtudományi Tanszék munkatársai joggal büszkék arra, hogy az ott folyó, a képzési és kutatási területen végzett munka egyértelműen pozitív visszaigazolása az a tény, hogy a Nemzetközi Térképészeti Társulás (International Cartographical Association) minősítése szerint Tanszékünk az első három európai katedra között említtetik.

A hallgatók képzése a Térképtárban

A Tanszék hallgatói első ízben a Térképtörténet kollégium keretében (2. szemeszter) találkoznak a térképtárakkal, mint a történelmi térképanyag megőrzésének és feldolgozásának helyeivel. A régi térképek ismerete a térképész számára fontos szakmai ismeret, éppen ezért a tárgy kezdettől szerepel a hazai felsőfokú térképészképzés tantervében. Az általános térképtörténeti ismeretek elsajátításában alapvető jelentőségű a szemléltetés, amelynek a térképész hallgatók szempontjából igen fontos szerepe van az ábrázolási készség fejlesztésében. A magyar térképészet történetének ismerete alapkövetelmény, amelynek fontossága a térképészet nemzeti céljainak teljesítésében, s így a kartográfiai gyakorlat helyességének igazolásában nyilvánul meg. Az OSZK Térképtárában tett látogatás, amely a szeminárium része, elsősorban a magyar térképészet korai történetének tárgyi emlékeivel ismerteti meg a hallgatóknak, általában a Térképtár munkatársának bemutatásában. Nagyon fontos szempont, hogy az eredeti anyaggal találkozhatnak itt a leendő kartográfusok, akiknek érdeklődését ily módon a térképkészítés háttere iránt is sikerül felkelteni. Ugyancsak kitűnő alkalom ez a találkozás arra, hogy általános tájékoztatást kapjanak a Térképtárról, különös tekintettel az ott őrzött térképanyag tematikájára, valamint a katalogizálás rendjére. (Ha lehetőségünk van rá, a látogatást az OSZK más gyűjteményeire, elsősorban a Régi Nyomtatványok Tárára is kiterjesztjük.) Általános tapasztalat, hogy a hallgatók tanulmányaik folyamán egyénileg is visszatérnek a Térképtárba, hogy gyakorlati feladataik megoldásához alapanyagot keressenek.

Éppen az önálló kutatás, információkeresés a célja a képzés utolsó évében, a 9. szemeszterben a magyar térképészet történetéhez kapcsolódó téma feldolgozásának a Kartográfiatörténet tárgy keretében. Mivel a hallgatók ekkor már diplomamunkájukon is dolgoznak, a választott témák annak kidolgozásához közvetlenül kapcsolódó, hasznos előtanulmányok. A tapasztalat szerint a hallgatók látókörét is szélesítik a történeti vizsgálatok, a Térképtár anyagában talált térképek pedig több esetben is módosítják az eredeti elképzeléseket. A hallgatók visszajelzése pozitív, a Térképtárban sok segítséget kapnak kutatásaikhoz, ugyanakkor a technikai feltételek is alkalmasabbak az elmélyült vizsgálatokra, mint a meglehetősen zsúfolt tanszéki gyűjtemény használatakor.

A 8. szemeszterben, általában rögtön az első órák valamelyikén az Atlaszkartográfia tárgyhoz kapcsolódó látogatást tesznek az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárába a hallgatók, ahol a legjelentősebb korszakjelző atlaszok bemutatására kerül sor egészen a 20. sz. elejéig, s így mód nyílik az atlaszok kialakulásának és fejlődésének történeti áttekintésére. A hallgatók megismerkedhetnek az alapvető atlaszszerkesztési elvekkel és azok változásaival az időben. Egy-egy mű közvetlen tanulmányozása, kézbe vétele meghatározó élményt nyújt, és össze sem vethető egy csupán képekkel illusztrált előadás élményével. Ezen túl a szakavatott “vezetés”, a különböző korok, különböző műhelyek atlaszainak gondosan válogatott bemutatása megalapozza a későbbi atlaszelemző órák hangulatát.

A térképész hallgatók képzésén túl a tanszék szervizoktatást nyújt a több rokon tudományterület hallgatói számára is az Eötvös Loránd Tudományegyetemen belül. Az első évfolyamos földrajz tanár és geográfus szakos hallgatók számára a nagy létszám miatt csak alkalomszerűen, általában egy szakmai kiállításhoz kapcsolódóan van lehetőségünk a Térképtár gyűjteményébe való betekintésre. Fontos, a tananyag részét képező téma számukra a térképekhez való hozzáférés, ahol természetesen felhívjuk a figyelmüket erre a fontos forrásra.

A Tematikus kartográfia tárgyhoz kapcsolódóan a 7. szemeszterben a geográfus hallgatókkal rendszeresen ellátogatunk Országos Széchényi Könyvtár Térképtárába, hogy megismerjék a forrásmunkaként, illetve különböző tematikus térképek háttértérképéül szolgáló hagyományos papírtérképeket, mint analóg adatbázisokat biztosító gyűjtemény, illetve kultúrkincsként őrzött, de a civil felhasználók számára is hozzáférhető térképtári anyagokat. A látogatás az általános tájékoztatáson túl – könyvtárhasználat, térképtári anyagok igénybevétele – esetükben elsősorban a kutatások során igen gyakran használt kataszteri, topográfiai és más nagyméretarányú térképek, valamint különböző tudományágak szak-, illetve tematikus térképeinek megismer(tet)ését tűzi ki célul.

Az ELTE-s hallgatók képzésén túl a Térképtudományi Tanszék szervizoktatást nyújt a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem földmérő, térinformatika szakos hallgatói számára is. Ez az oktatás a 7. szemeszterben a Kartográfiai tantárgy keretében zajlik. Ennek keretében látogatunk el az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárába, ahol a kulturális emlékként őrzött, de a kutatók, a civil felhasználók számára is hozzáférhető térképtári anyagokat ismerhetik meg a hallgatók. Az általános tájékoztatáson túl ők is elsősorban a kataszteri, a topográfiai térképsorozatokról és más nagyméretarányú térképekről, (birtokvázlatokról, úrbérrendezési és földhasznosítási térképekről) kaphatnak részletesebb képet, a szakmai sajátosságoknak megfelelően.

Ezek az intézménylátogatások részben a térképezés, a térképészet fejlődésének áttekintéséhez biztosítanak jó hátteret. Másrészt viszont hangsúlyt kaphat a hagyományos papírtérkép, mint analóg adatbázis, illetve mint a digitális térképek forrásául szolgáló háttéranyag – az informatika oldaláról is fontos ez.

A posztgraduális képzés keretében megjelenő kapcsolat kétoldalú. Egyrészt a térképtár több munkatársa a tanszéken folytat, illetve folytatott tanulmányokat a PhD fokozat elnyerése érdekében. Másrészt, mivel a tanszék a posztgraduális képzés keretében is vállal szervizoktatást a társtudományok hallgatói számára, egy-egy térképtár-látogatásra ezzel a hallgatói körrel is sort kerítünk, hiszen a földrajz és más tudományterületek számára is sok esetben elengedhetetlen forrástérkép-bázisként jelentkezhet az intézmény, így ismerete nagyon hasznos.

A rövid áttekintésből is kiviláglik, hogy a Térképtárban tett látogatások nagylétszámú hallgatóság számára jelentenek személyes találkozást az ott őrzött térképtörténeti anyaggal. A különböző szakos hallgatók különböző tárgyak keretében foglalkoznak a térképanyaggal. Ez egyben különböző szempontból is bizonyítja az OSZK gyűjteményének az oktatásban való hasznosságát.

Szakmai kapcsolatok

Néhány további adalék még az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszéke közötti jó együttműködés jellemzésére:

Egy ritka térképmű, Coronelli 1688-ban megjelent négylapos Magyarország térképének teljessé tétele érdekében 2001-ben Klinghammer István, a Tanszék vezetője (egyben egyetemünk rektora is) a Térképtárnak adományozta a térképmű hiányzó szelvényét, amely véletlenül éppen megvolt a tanszéki gyűjteményben. Így a mindkét helyen csonkán őrzött mű méltó helyen és egyidejűleg, teljes egészében tanulmányozhatóvá vált. Tanszékünk munkatársa, Török Zsolt docens által a világon egyedelülálló módon, eredeti technológiával készített hasonmás térképei a szerző ajándékaként díszítik a térképtárat, a nemzet könyvtárát.

Közös kiállítások szervezése, közös pályázatok benyújtása is részét képezi az együttműködésnek. Sikeresek voltak azok a térképtörténeti tudományos előadóülések is, amelyekhez rendszeresen segítséget nyújtott mindkét intézmény. Ezek a munkakapcsolatok tovább mélyítik a résztvevők kollegialitását, alapjai a jövőbeni közös munkának. Sikeres az együttműködés a “Szép magyar térkép ...” rendezvények szervezésében is, amelynek immár hagyományosan az Országos Széchényi Könyvtár ad otthont.

Az oktatásban, különösen a térképtörténeti oktatásban igen nagy jelentőségű a Térképtár legutóbbi kezdeményezése, amellyel a régi és ritka térképanyag egy részét máris elérhetővé teszi a távoli felhasználók számára. A Magyar Honvédség Térképészeti Intézetének technikai hátterével ugyanis mára az interneten is elérhető az a webes oldal, ahol néhány Magyarország és Erdély térkép digitális képe, a különleges formátumnak köszönhetően gyorsan és rugalmas felhasználást biztosítva, letölthető a világ bármely részén a világhálózatba kötött számítógépre. Ennek a jövőbeni virtuális, képes katalógusnak kétségtelenül igen nagy lehetőségei vannak elsősorban a hazai iskolai oktatásban. A Térképtudományi Tanszék webszerverén természetesen népszerűsítjük a könyvtár kezdeményezését, ugyanakkor az egyetemi tanszék – elsődleges oktatási funkciójának megfelelően - a régi térképek értelmezésével kapcsolatosan szolgáltat hasznos információkat. Így a kétféle intézmény szolgáltatása a digitális, virtuális világban éppúgy mint a valóságban kiegészíti, támogatja egymást.

Kapcsolódó internetes oldalak

Régi Magyarország és Erdély térképek digitális formában:

http://www.mhtehi.gov.hu/oszk/terkepek.htm

Magyar Térképtörténet:

http://lazarus.elte.hu/~zoltorok/terktor/terktor.htm

OSZK Térképtár:

http://www.oszk.hu/gyujt/terkep.html

ELTE Térképtudományi Tanszék:

http://lazarus.elte.hu/hun/index.html