Kovács Balázs—Márton Mátyás:

 

Jelentés

a Földmérési Intézet számára

a Kartográfiai Vállalat 2. Szerkesztő osztályán

44 0004-es munkaszámon végzett

„A földrajzi nevek területi azonosítóval való ellátása”

című feladat végrehajtásáról

 

Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1995

 

Utasítás a munka elvégzésére

 

Dr. Divényi Pál által 1985. augusztus 5-én kiadott „Utasítás...” alapján végeztük a munkát 1985. szeptemberétől. Feldolgozásra — szóbeli megállapodásunk értelmében — Szolnok megyét választottuk (Utasítás, 4. pont). Az EOTR 1:25000 méretarányú térképszelvények a megye területére nem állnak rendelkezésre (Utasítás, 3. pont). Ez a másik választható megye — Csongrád — esetében is áll! Ezen a területen az 1 : 150 000-es FNT II. melléktérképére a meglévő szelvények alapján felszerkesztett koordináta-hálózatot folytattuk, s ez képezte a koordináta-kiolvasás alapját. Természetesen a pontosság ezen a területen nem érheti el a többi terület koordináta-kiolvasási pontosságát. A „Helységenkénti betűrendes jegyzékben” a zölddel írt koordináták ilyenek. A figyelem felhívása érdekében a jegyzékben a név első két betűjét zöldessárga sorkiemelővel felülszíneztük. Az alábbi EOTR 1:25000 méretarányú szelvényekkel „fedett” területet érinti ez a kérdés:

66-21, -22, -23, -24

66-41, -42, -44

76-44,

77-33,

78-33, -34.

(Erre a területre természetesen 1:10000 méretarányú EOTR-szelvények sem állnak rendelkezésre!)

 

Szóbeli megállapodás született arra, hogy minden objektumra egyetlen koordinátapárt adunk meg (Utasítás, 8. pont).

 

A későbbiekben részletezett észrevételek miatt az Utasítás 7. pontjában kívánt méteres pontosságú kiolvasás igénye nem egyértelmű, hiszen legtöbb esetben maga a terület-lehatárolás sem az, így ugyancsak szóbeli megállapodásunknak megfelelően 6-6 számjegyű koordinátapárt határoztunk meg, amelynél:

— nagyobb területet jelölő nevek esetén annak valamely pontjára (és nem az elhelyezett névre),

— kis területű (illetve pontszerűnek tekinthető) objektumok esetén azok valamelyik pontjára (és nem a névre)

vonatkozik a kiolvasott koordinátapár.

 

Az alábbiakban a feladatot végrehajtó Kovács Balázs térképszerkesztő tételes észrevételeit és megjegyzéseit közöljük. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy tapasztalatait Mesterszállás 1881-ben készült (1904-ben, 1909-ben és 1910-ben helyesbített) 1:2880 méretarányú kataszteri térképe feldolgozásával egészítette ki.

 

 

Előforduló problémák (Kovács Balázs)

 

1. Nagy valószínűséggel ugyanarról a területről van szó, de az EOTR és az FNT II. más nevet használ.

Jelölése a betűrendes jegyzékben: Valami (Más név)

Feladat: ellenőrizni kell a név helyességét

Példa: Abádszalók: Abádi-Tisza-rét = Kerek-tó (?)

 

2. Pontosan nem azonosítható név. Az EOTR nem tartalmazza a nevet és egyéb azonosító jelek nincsenek vagy bizonytalanok.

J.: pontosan nem azonosítható vagy az azonosítás bizonytalan

F.: olyan alapanyagot kell találni, amin az azonosítás elvégezhető (1:2880)

Pl.: Fegyvernek: Róka-hát

 

3. Csak a névtár tartalmazza a nevet, de a terület azonosítható

J.: FNT (ř)

F.: ellenőrizni kell az azonosságot

Pl.: Jászalsószentgyörgy: Vágó-járás

 

4. Az FNT II. és az EOTR is tartalmazza a nevet, de más-más helyen.

J.: 100000/700000 FNT  /  EOTR 150000/750000  vagy  —> <—

Pl.: Fegyvernek: Annaházi-legelő

 

5. Ugyanaz a névalak többször fordul elő az EOTR-en és nem egyezik az FNT II.-vel

F: meg kell határozni a terület pontos helyét; tisztázni kell, hogy több azonos nevű terület van-e

Pl.: Jászivány: Telkidűlő

 

6. Az EOTR-szelvényeken összevonnak két vagy több nevet

F.: marad-e az összevonás; hol húzódnak a részterület határai; mi legyen az új név (ha marad az összevonás)

Pl.: Jászjákóhalma: Szőlő + Szőlő alja = Öregszőlő

 

7. Névcsere

F.: kideríteni, melyik a helyes

Pl.: Jászjákóhalma: Varjas / Virágos, illetve Virágos / Varjas

 

8. Névváltozás. Az objektum maradt, de a neve megváltozott

F.: javítani kell az FNT-t

Pl.: Jászladány:           Úttörő Tsz tanyák[1]                   Egyetértés Tsz

 

9. Új létesítmény

F.: az Ábrázolás és a név pótlandó az FNT-re

Pl.: Kenderes Nagykunsági-öntözőfőcsatorna

 

10. Régi létesítmény megszűnése

F.: törölni kell az FNT-ről

Pl.: Kenderes: Fülekipuszta vasúti megállóhely

11. A tereptárgy nincs az adott település határain belül (határmódosítás, pontatlanság, átépítés)

F.: tisztázni kell a hovatartozást, majd javítani kell a helyes állapotra (a térképen és a jegyzékben is)

Pl.: Kétpó: Kút-réti (VI.) csatorna

 

12. Az FNT II. területazonosítása rossz

F.: Ellenőrzés után javítani

Pl.: Kuncsorba: III. dűlő

 

 

Egyéb megjegyzések (Kovács Balázs)

 

Vannak átfogó jellegű nevek — pl. V. körzet —, amelyek több részletnevet tartalmazó területet fednek le. Ezek azonosítási problémát jelenthetnek:

— az EOTR nem tartalmazza a nevet,

— a részletnevekkel egyszer már pontosan azonosítottuk a területet,

— az átfogó névnek pontos területi azonosítója nincs.

 

A magassági pontok több helyen is bizonytalanul azonosíthatók.

 

A vizsgált területen a vízrajz jelentősen változott.

 

A kataszteri térképek használhatóságát a vízrajzban és útrajzban bekövetkezett változások rontják (1881. évi kiadás)

 

A tervezett FNT III. geokód 1:25000 méretaránya lehetővé tenné a területhatárok pontos és részletes ábrázolását. Az FNT továbbfejlesztése esetén ez nemcsak lehetséges, de szükséges is.

 

A középponttal és körrel való ábrázolás a következő okok miatt nem látszik célszerűnek:

— A kör adatainak meghatározása, később ezekből az adatokból történő név- és területazonosítás pontos szerkesztést igényel. Ennek munkaigénye nincs arányban a kapott információ értékével.

— A módszer helyettesíthető három pont koordinátájának megadásával Ez információértékét tekintve azonos, pontosságát tekintve azonos vagy jobb.

—A körrel való ábrázolás közvetlenül történő megjelenítésre nem alkalmas, mivel a lefedett területre nem ad információt. A terület alakja, kiterjedése kideríthetetlen.

 

Ha a hivatalos névjegyzéken kívül a nevekhez tartozó területek pontos azonosíthatósága is cél, akkor ezt a sarok, illetve töréspontok megadásával lehet elérni. Ez több koordináta felvételét igényli, de az azonosíthatóság lényegesen jobb lesz. A tárolt adatok közvetlen megjelenítésre is alkalmasak.

 

Ha a pontos területazonosítás nem cél, akkor elegendőnek tartom az egy név egy koordinátapár összeállítást. Ez némi előrelépést jelent ugyan, de véleményem szerint minimális programnak sem elegendő.

 

Ha a pontos területazonosítás nem cél, akkor a koordináták pontossága az esetek döntő többségében nincs kihasználva.

Ábrák:

            1. Mesterszállás egy területének ábrázolása a körrel és a töréspontokkal történő ábrázolhatóság bemutatására.

            2. A körrel történő ábrázolás félreértelmezhetőségének lehetőségei.

            3. Mesterszállás teljes területének ábrázolási módozatai.

 

 

Általános megjegyzések egy esetleges országos feldolgozáshoz (Márton Mátyás)

 

Az én egyéni véleményem szerint is az így előállított területi azonosítóra fordított költség aránytalanul nagy a felhasználhatósághoz viszonyítva. Nem a jelenlegi kísérleti feldolgozás bírálatát jelenti ez a megjegyzés — hiszen tudomásom szerint ez csak a „modellezés” céljait szolgálja —, csupán azt kívánom ezzel hangsúlyozni, hogy egy esetleges országos feldolgozás esetén ilyen minimális program végrehajtása nem célszerű. A jelenlegi adatbázis alig látszik többre alkalmasnak, mint adott területre (pl.: térképszelvényre) eső névanyag listájának összeállítására!

 

A terület viszonylag pontos azonosítását elengedhetetlennek tartom egy országos feldolgozás esetén. Ennek megfelelően mindenképpen indokoltnak tűnik az 1:2880 méretarányú — a múlt század végén készített — kataszteri térképsorozat felhasználása, névanyaggazdagsága miatt és a későbbiekben tárgyalt „A” típusú nevek pontosabb területi lehatárolásának biztosítása érdekében. (Ez indokolta a jelenlegi kísérleti feldolgozás „problémafeltáró” részében is — Mesterszállás esetében — a kéziratos térképszelvények használatát.)

 

Tapasztalataim szerint a területre vonatkozó földrajzi nevek alapvetően két csoportra oszthatók:

            A.) Igazgatási, nyilvántartási nevek: pl. dűlőnevek, amelyek a pontos helyrajzi számokkal meghatározott kisebb területek egy részét „tömörítve” (összefoglalva) egy nagyobb területi azonosítást tesznek lehetővé (a kevésbé fejben tartható számsorok helyett névvel megjelölve azokat). Ezeknél meghatározható „egzakt” módon, hogy mely helyrajzi számokkal jelölt (kisebb) területek tartoznak az adott „dűlőbe”, azaz geometriai értelemben is pontos területi lehatárolás végezhető el!

            B.) Az előzőktől teljesen „független” természetföldrajzi nevek: pl. hegy-, völgy-, tájnevek, amelyeknél az esetek nagy részében még a helyrajzi számok szintjére lebontott területazonosítás sem vezethet célra, hiszen egy nagyobb „telek” pl. a hegyoldalból a völgybe lehúzódva átnyúlhat a völgy túlsó oldalán emelkedő domboldalra — akár három természetföldrajzi névvel jelölt „objektum” egy-egy részét is magába foglalva. Ezek esetében földmérési értelemben vett pontos lehatárolás nem valósítható meg!

 

1976 és 1981 között részt vettem az FNT II. készítésében. Az ott szerzett tapasztalatokat is felhasználva készítettem 1979-ben a MÉM OFTH pályázatára benyújtott dolgozatomat (Márton Mátyás: Földrajzinév-tárak Magyarországon), amelyben az FNT II. további feldolgozásának lehetőségeit elemeztem, illetve egy esetleges 1:25000 méretarányú FNT III. elkészítésének módját vizsgáltam egy mintaterület foldolgozása kapcsán. Már ennél a munkánál is használtam a múlt század végi kataszteri térképeket, s nem eredmény nélkül!

 

Nem kívánom megismételni az említett dolgozatba foglaltakat, néhány alapvető észrevételre (eredményre?) szorítkozom csupán:

            1.) Az FNT II. „elméleti” méretaránya a névsűrűség alapján 1:21820. (Elvileg tehát jól felhasználható akár egy 1:250000 méretarányú térképnek megfelelő névsűrűségű, gépen tárolt névtár előállítására, de a nagy méretarány-különbség miatt területi azonosításra nem egyértelműen! — Lásd Kovács Balázs észrevételeit is.)

            2.) A névgyűjtési kötetek („Zala megye földrajzi nevei” stb.) jól felhasználhatók az élő névalakok kiválasztásában, de a területi azonosításban nem, a közölt térképvázlatok ellenére sem! (Kivételt képez a feldolgozás előtti kéziratos anyag esetleges felhasználása.)

            3.) A dolgozatomban vizsgált területre (Nagyvisnyó) az 1890-es kataszteri térkép 174 egyedi nevet, az 1964-es csak 50 (jórészt létesítmény és nem természetföldrajzi) nevet tartalmazott! A kataszteri térképek jól használhatók a név—>terület egymáshoz rendelésekor, és a terület pontos lahatárolásánál is.

            4.) Az „elazonosítás” kérdése (mind a névgyűjtési kötetek, mind az FNT II. anyagában), mikoris a név nem a helyére került.

 

A 4.) pontbeli „elazonosítás”, azaz a név—>terület hibás megfeleltetésénekkérdésére térnék még ki kissé részletesebben.

 

Ilyen hiba az FNT II.-be is bekerülhetett — és be is került —, amelynek továbbvitelét egy adott (az FNT II.-nél jobb) feldolgozásnak ki kell küszöbölnie! Személyes tapasztalatom alapján merem kiemelni ezt a kérdést.

 

Amikor az FNT II. helyszínelése után a sukorói (Fejér megye) anyag visszakerült osztályunkra, az az érzésem támadt, — némi helyismeret alapján (a feleségem szülőfaluja a község) —, hogy a helyszínelés inkább rontott az eredetileg összeállított anyagon, nemhogy javított volna. Így a Velencei-tó turistatérképével kezemben mentem haza legközelebb látogatóba. Paksi Gábor (apósom), aki közel 50 éve él a faluban és a térképeket is ismeri, segített az objektumok azonosításában. Hangsúlyozom (!) nem az 1 : 150 000 méretarányú vázlat felhasználásával. (A helyszíneléskor behívott egyetlen adatközlőről az volt a véleménye, hogy nem valószínű, hogy életében használt volna térképet. — A helyszíneléskor „bejárás” nem volt!) A község anyagát később helyesbítettük.

 

Elismerem, hogy ilyen hibák előfordulása — remélhetőleg — esetleges. Sajnos azonban nem dönthető el, hogy mely községek anyagára jellemző ez a probléma, s a község területén belül mely nevekre vonatkozik. Ezért támaszkodnék a régi kataszteri térképekre is, hiszen ezek még nem „norma”-rendszerben készültek (az egy-egy térképszelvény elkészítésére fordítható idő talán kevésbé volt korlátozva, mint napjainkban).

 

Véleményem szerint az idézett dolgozatban kifejtett részletes feldolgozás megvalósítása (amelyet talán célszerű lenne összekapcsolni a most folyó EOTR-felmérésekkel) „méltó” alapja lenne egy igen részletes, az egész ország területére kiterjedő, az EOTR-ben megvalósított gépi adattárolási rendszernek.

 

 

Budapest 1985. november 20.

 

                        Kovács Balázs                        Márton Mátyás

                        térképszerkesztő                      irányító szerkesztő

 

 

Átvétel


[1]  A földrajzi nevek írásmódja nem mindig követi a helyesírást. A forrástérkép írásmódját követtük.