6. Gazdasági számítások. Az FNT III. elkészítésének várható időigénye

 

Ha a sok „vakvágányt” leszámítom, a névrajz tervi elkészítése kb. 200 órát vett igénybe. Ez kb. 400 név és ezek változatainak feldolgozását jelenti, azaz átlagosan 0,5 óra/név „sebességnek” felel meg. A 3. fejezetben szereplő adatok alapján (csak a külterületen lévő neveket véve figyelembe) községenként átlagosan 100 név van, azaz egy „átlagközség” feldolgozása kb. 50 órát igényel. Ez kellő gyakorlat megszerzése után kb. 40-re csökkenhet (FNT II. tapasztalat.) 3069 község és 87 város van hazánkban. A városokat átlagosan ötszörös súllyal véve figyelembe (felülbecsült érték) és kerekítve azt mondhatjuk, hogy 3500 község feldolgozására van szükség. Ez 140.000 munkaórát jelent.

 

Tegyünk egy összehasonlítást az FNT II. és az FNT III. között! (A következő számadatok a tisztázati munkarészeket megelőző feldolgozásra vonatkoznak és csak hozzávetőlegesek.)

FNT II:            felhasznált idő , ill. egyéb költségek

KV:                 10.000 óra

FÖMI és          28.000 óra

Földhivatalok  250.000 Ft gk. használat (60 Ft/óra szerkesztői önköltséggel időre átszámítva): 4000 óra

Összesen:        kb. 50.000 óra

FNT III. I változat:      140.000 óra

            II. változat:      180.000 óra

Azaz az FNT III. tisztázati munkarészeket megelőző teljes elkészítése csupán 3-4-szerese az FNT II-ének. Hogyan lehetséges ez, hiszen a névanyag 6-8-szorosa?

 

Nos, az FNT II. elkészítésénél a ráfordítás nagyobb hányadát a FÖMI és a földhivatalok munkája igényli. Tehát a költségek jelentős mértékben a helyszíneléstől függnek. Ha ezt kiküszöbölhetnénk az FNT III. elkészítésekor, jelentős lenne a költségmegtakarítás, pontosabban az így felszabaduló összeg fedezné a magasabb bekerülési költség egy részét. Van-e erre mód? Van! És itt újra foglalkoznom kell a névgyűjtési kötetekkel.

 

Eddig az ország területének 15-20 %-áról jelentek meg kötetek, mégpedig Zala és Somogy megyéből, Heves megye egri és füzesabonyi járásáról, valamint az azóta megszűnt Szabolcs-Szatmár megyei baktalórántházi járásáról. Szórványos anyag van Csongrád és Fejér megye területéről is. De további területek vannak feldolgozás alatt. Így a Heves megyei gyöngyösi járás (nyomdakész), Vas és Baranya megye (kéziratos anyag) és Bács-Kiskun mwgye (éppen befejeződött a gyűjtés). Az FNT III. munkáit ezek felhasználásával kellene elvégezni!

 

A kötetek anyagát nyelvészek állították össze. Nem volt elsődleges cél a nevek jó lokalizálása (bár, mint mondják „sokat bajlódtak” vele), a nyelvészeti szempontok domináltak. Térképészeti szempontból súlyosbította a helyzetet a nevek „rendezése“. Mivel a kötetek térképvázlatot is tartalmaznak, a jobb kezelhetőség érdekében a neveket nem a gyűjtési sorrendben közölték, hanem a térképvázlaton jobbról balra, ill. felülről lefelé haladva átszámozták. Mivel az eredeti anyaghoz először nem jutottam hozzá, ez csak feltételezés volt, de Földi Ervin segítségével kapcsolatba kerültem az egri járás közzétevőjével Pelle Bélánéval, aki készségesen rendelkezésemre bocsátotta a térképvázlat alapjául szolgáló, a helyszínelés során használt 1:10.000 ma. kataszteri vázlatot, ahol ez az átszámozás egyértelműen követhető. Sajnos az eredeti kéziratot, a helyszínelési űrlapokat nem sikerült megszerezni, ami — ha az eredeti számozást is tartalmazza, mint a térképvázlatok — a legjobb és leghasználhatóbb alapanyag lenne az FNT III. elkészítésénél. Föl kellene hívni a nyelvészek figyelmét: a későbbiekben tartsák megaz eredeti számozást is! (Ha eddig nem tették volna.) Az átszámozás több — feltételezésem szerint minden — község anyagában keveredést okozott. Ellenőrzésképpen Felsőtárkány, Terpes, Parád anyagát vizsgáltam meg futólag, sajnos pozitív eredménnyel.

 

A névgyűjtési anyagnak azonban óriási jelentősége van — a térképészek számára is —, hiszen csak az ismert neveket dolgozza föl. A különböző térképi és szöveges forrásokból előzetesen begyűjtött, de a helyszínen nem azonosítható neveket külön összefoglalva közli a község feldolgozott névanyaga után. A lokalizálás szempontjából a fentiek ismeretében ugyan kritikával kell kezelni, de feltétlenül megbízhatunk benne az ismert és használt névalakok megállapításánál.

 

Itt visszatérhetünk eredeti gondolatmenetünkhöz, kérdésünkre választ kaptunk. Ez a módja az FNT III. elkészítésénél a helyszínelés kikerülésének.

 

Még egy érv szól amellett, hogy a személyesen végzett helyszíni egyeztetés elkerülhető. Az FNT II. anyagának helyszínelése során településenként általában 1-2 (városoknál 6-8, közös tanácsú községeknél ideális esetben minden társközségből legalább 1 ) adatközlő áll a helyszínelést végző rendelkezésére. Az idő szűkreszabott. Ezzel szemben a névgyűjtési kötetek községenként átlagosan 3-8 ember helyismeretére támaszkodnak, a gyűjtés befejezése után pedig az anyag tételes ellenőrzése is megtörténik. A helyszíneléskor sokkal több idő ál rendelkezésre. (A bővebb névtartalom mellett ez is oka a nagy átfutási időnek, amit a nyelvészek említenek.)

 

Összefoglalva: a nevet névgyűjtési kötetből, az objektum helyét pedig térképi anyag alapján kell meghatározni!

 

Az FNT III. elkészítésének módja tehát a következő:

Vegyük a területre vonatkozó névgyűjtési kötetek névanyagát (,ha mód van rá, az eredeti anyagot is). Az ebben szereplő neveket lokalizáljuk térképi anyagok (elsősorban a régi kataszteri , és a terület 10, 25, 50 és 100.000 ma.topográfiai térképei) segítségével. Azokat a neveket, amelyek lokalizállása bizonytalan — a „kísérleti” FNT III-hoz hasonlóan — a kartonon kérdőjel előzze meg. Készítsük el a 25 vagy 50.000 ma. térképvázlatot, fénymásoljuk azt 5 példányban. A kartonok anyagáról készüljön gépelt lista, külön is felsorolva azokat a neveket, amelyek lokalzálása véleményünk szerint bizonytalan. Ha az eredeti űrlapokat is sikerül megszerezni, egy-két ilyen név lehet csak. Küldjük a fénymásolatot és a gépelt lista egy-egy példányát az illetékes tanács, a vízügyi igazgatóság, az erdészet, a turistaszövetség és az MNTI címére, hivatkozva a miniszteri rendeletre, mely a névtárak elkészítését előírja, és hagyjunk időt (legalább 2 hónapot) az anyag megvitatására. Az anyagot az illetékes vezető aláírásávalés bélyegzővel ellátva kérjük vissza. Véleményem szerint ez a módszer nem hoz kevésbé jó eredményt, mint az FNT II. anyagának helyszínelése. Sajnos a személyes megjelenéssel nem garantálható a helyiek hozzáértése és lelkesedésének biztosítása.