Iskolai atlaszok

Az iskolai atlaszok szerkesztésekor az ábrázolt témák tartalmi mélységének meghatározásánál általában két elv kerül szembe egymással, amelyeket talán minimum-, illetve optimumelvnek nevezhetünk. Az elsô azt hangsúlyozza, hogy az atlasz tartalma ne haladja meg a tankönyvekben tárgyalt információk mennyiségét, mert ezzel csak fölöslegesen terheli a tanulókat. A másik elv szerint viszont a tananyaghoz kapcsolódó iskolai atlaszoktól elvárható, hogy mutassanak túl a tananyag kötelezô részén, hogy azoknak a tanulóknak az igényeit is kielégíthessék, akik érdeklôdôbbek; hogy azoknak a tanulóknak is segítséget nyújtsanak a tájékozódásban, akik a tananyagot meghaladó mélységû ismeretek elsajátítására törekednek. Az optimum elv alkalmazása mellett gyakran még egy érvet hangsúlyoznak hívei: nevezetesen, hogy szegényebb országokban az iskolai atlasz az, amely a családok szélesebb köréhez egyáltalán eljut. Ha rendelkezésre áll is a nagyközönség számára megvásárolható világatlasz, az a családok egy része számára anyagi okok miatt nem hozzáférhetô, mert drága. Igen sok esetben a szegény családok nem is érdeklôdnek oly mélységig a földrajzi ismeretek iránt, hogy egy komolyabb atlaszt vásároljanak, de ha a gyerekek révén rendelkezésre áll egy atlasz, azt a család más tagjai is használ(hat)ják.